„SzgHalok 5. teszt (Feladatütemezés, IPv4)” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokTeszt09-05}} A kérdéseket egyszerűen ki lehet másolni a forráskódból (jobb kattintás > Forrás megtekintése). Ha ez megvan,…” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (5 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Vissza|Hálók}} | ||
{{Kvízoldal | |||
|cím=Hálók 2009. 5 | |||
}} | |||
<onlyinclude> | |||
==Teljesítménykorlátok megadása, vagyis kiszolgálási garancia rögzítése csak determinisztikusan lehet értelmes, mert semmi haszna azt lerögzíteni, hogy valamilyen kiszolgálási jellemző milyen valószínűséggel teljesül.== | ==Teljesítménykorlátok megadása, vagyis kiszolgálási garancia rögzítése csak determinisztikusan lehet értelmes, mert semmi haszna azt lerögzíteni, hogy valamilyen kiszolgálási jellemző milyen valószínűséggel teljesül.== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Hamis | |||
# Igaz | |||
==Hogyan közli az IPv4 a hasznos teher (payload) méretét?== | ==Hogyan közli az IPv4 a hasznos teher (payload) méretét?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Csak közvetve. | |||
# Egyáltalán nem közli. | |||
# A Payload Length mezőben, 32 bites egységekben. | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
==Mi a jellemzője a max-min igazságos erőforrás-megosztásnak?== | ==Mi a jellemzője a max-min igazságos erőforrás-megosztásnak?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}} | |||
# Egyik válasz sem jó | |||
# A jogosultságuk felett kérők nem kapnak semmit | |||
# Akkor lép "működésbe", ha az igények túllépik a lehetőségeket | |||
# Mindazok, akik a jogosultságuk alatti kiszolgálást kérnek, megkapják a teljes kiszolgálást | |||
==Minimum milyen hosszú (hány bájt) az IPv4 PDU fejrészének a mérete?== | ==Minimum milyen hosszú (hány bájt) az IPv4 PDU fejrészének a mérete?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# 20 | |||
==Mit nevezünk alapértelmezett útvonalnak vagy alapértelmezett átjárónak?== | ==Mit nevezünk alapértelmezett útvonalnak vagy alapértelmezett átjárónak?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Errefelé mindegyik csomagot el kell küldeni. | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
# Először erre kell megkísérelni a csomag továbbítását. | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
"Erre megy a csomag, ha nem ismeri a célhálózatot." | |||
}} | |||
==Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati keretben továbbítani egy IP csomagot?== | ==Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati keretben továbbítani egy IP csomagot?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Mert az adatkapcsolati protokollok általában nem engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet. | |||
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk. | |||
# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk. | |||
# Egyik felsorolt válasz sem jó | |||
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
pl.: Ethernet max 1500 | |||
}} | |||
==Hogyan csoportosíthatók az információtovábbító hálózatokban a kiszolgálással szemben támasztott igények?== | ==Hogyan csoportosíthatók az információtovábbító hálózatokban a kiszolgálással szemben támasztott igények?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Az összes igény mindig azonnali kiszolgálásra törekszik | |||
# Egyik válasz sem jó | |||
# Valamennyi igény egyformán csak kiszolgálást akar | |||
# Az összes igény a hibamentes átvitelt tartja a legfontosabbnak | |||
# Bizonyos igények annak örülnek, ha ki sem szolgálják őket | |||
==Mi jelentése és a szerepe a TTL mezőnek?== | ==Mi jelentése és a szerepe a TTL mezőnek?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Megmondja, hogy mikorra kell a csomagnak célba érni. | |||
# A csomagok élettartamát korlátozza. | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
# Megmondja, hogy a csomagot mikor indította útjára a feladó. | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Time to live - http://hu.wikipedia.org/wiki/Time_To_Live | |||
}} | |||
==Mit tekinthetünk a TCP/IP protokollarchitektúra legfontosabb eltéréseinek az ISO-OSI modelltől?== | ==Mit tekinthetünk a TCP/IP protokollarchitektúra legfontosabb eltéréseinek az ISO-OSI modelltől?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}} | |||
# Nem rendelkezik az adatkapcsolati és a fizikai rétegekről, csak a csatlakozást (interfész) írja elő a fontos adatkapcsolati protokollokhoz. | |||
# Nem választja szét az alkalmazási rétegtől a megjelenítési és a viszony rétegeket. | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
==Milyen jellemzőkkel teljesíti az IP a fő funkcióit?== | ==Milyen jellemzőkkel teljesíti az IP a fő funkcióit?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5|pontozás=+}} | |||
# A csomagtovábbítást a lehető legjobb szándékkal (best effort jelleggel) hajtja végre. | |||
# A csomagokat a küldésük sorrendjében juttatja a címzetthez. | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
# Gondoskodik az elveszett csomagok megkereséséről. | |||
# Összeköttetés-mentes csomagkapcsolást valósít meg. | |||
# A hibás csomagokat kijavítja. | |||
==Az IP fejrész Protocol nevű mezője azt mondja meg, hogy milyen protokoll adategysége tölti meg az IP csomag payload-ját.== | ==Az IP fejrész Protocol nevű mezője azt mondja meg, hogy milyen protokoll adategysége tölti meg az IP csomag payload-ját.== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Miért kell az IP fejléc Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni?== | ==Miért kell az IP fejléc Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Mert a fejlécben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során. | |||
# Egyáltalán nem kell, sőt hibát okozhat. | |||
# Mert menet közben a csomag sérülhetett. | |||
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket. | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
pl.: TTL, fragmentation | |||
}} | |||
==Az IP által meghatározott módon a 32 bites címekkel több mint négymilliárd hálózati végződés azonosítható.== | ==Az IP által meghatározott módon a 32 bites címekkel több mint négymilliárd hálózati végződés azonosítható.== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
egyedi címzésre nem használjuk a teljes teret! | |||
}} | |||
==Mikor lép fel ütemezési feladat?== | ==Mikor lép fel ütemezési feladat?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# Ha az egyik igényt sem akarjuk előnyben részesíteni | |||
# Ha hosszabb időre átlagolva sem tudja az erőforrás a feladatot ellátni | |||
# Ha egy osztott használatú erőforrásra időnként túl sok igény jelentkezik | |||
# Egyik válasz sem jó | |||
==Mire utal a "forró krumpli" (hot potato) módszernek a neve csomagtovábbításban?== | ==Mire utal a "forró krumpli" (hot potato) módszernek a neve csomagtovábbításban?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# A forró krumpli éget, tehát meg kell várni, amíg kihűl. | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
# A forró krumplit a legjobb, ha gyorsan tovább dobjuk. | |||
==A "nem-munka-megőrző" ütemezés csak elvi lehetőség, valójában semmi értelme egy igényt várakoztatni, amikor lehetőség van a kiszolgálására.== | ==A "nem-munka-megőrző" ütemezés csak elvi lehetőség, valójában semmi értelme egy igényt várakoztatni, amikor lehetőség van a kiszolgálására.== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Hamis | |||
# Igaz | |||
==Mit tesz egy IP router, ha a tördelés Flags mezőjének második bitjében (DF bit) 1-es értéket talál?== | ==Mit tesz egy IP router, ha a tördelés Flags mezőjének második bitjében (DF bit) 1-es értéket talál?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Ha az MF bit is 1-es, akkor tördeli a csomagot | |||
# Egyik válasz sem jó | |||
# Mindenképpen tördelés nélkül továbbítja | |||
# Feljegyzi, hogy ki küldte a csomagot | |||
==Mi a CIDR alkalmazásának legfőbb célja?== | ==Mi a CIDR alkalmazásának legfőbb célja?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# Ne kelljen figyelni a címek elején lévő prefixre. | |||
# A címtartomány növelése. | |||
# A címtartomány kihasználásának javítása. | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
==Az Internet Protocol a hálózati végpontok azonosítására NEM hierarchikus címeket használ== | ==Az Internet Protocol a hálózati végpontok azonosítására NEM hierarchikus címeket használ== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Mit azonosít az IP fejrész ötödik (Identification) mezője?== | ==Mit azonosít az IP fejrész ötödik (Identification) mezője?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# A küldő programot | |||
# Nincs ilyen mező | |||
# Egyik válasz sem jó | |||
# Az IP csomag töredékszámát | |||
# A címzettet | |||
==Az IP fejléc hetedik (Fragment Offset) mezője megmondja, hogy hová csúszott el a töredék az eredeti helyéről== | ==Az IP fejléc hetedik (Fragment Offset) mezője megmondja, hogy hová csúszott el a töredék az eredeti helyéről== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
nem csúszott el, hanem azt mondja meg hogy hova kell rakni | |||
}} | |||
==Mekkora egységekben változhat az IP PDU ''fejrészének'' mérete?== | ==Mekkora egységekben változhat az IP PDU ''fejrészének'' mérete?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Fél bájtokban | |||
# Egyik válasz sem jó | |||
# 16 bites szavakban | |||
# Oktettekben | |||
# Bájtokban | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
32 bites szavakban | |||
}} | |||
==Mikor beszélünk statisztikus nyereségről?== | ==Mikor beszélünk statisztikus nyereségről?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Ha szerencsejátékban többször nyerünk, mint vesztünk | |||
# Egyik válasz sem jó | |||
# Ha az erőforrást az igények csúcsértéke helyett annak a felére méretezzük | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Ha az erőforrást az igények csúcsértéke helyett kb. az átlagos értékre méretezzük | |||
}} | |||
==Mit jelent ''tartalmában'' a Classless Inter-Domain Routing?== | ==Mit jelent ''tartalmában'' a Classless Inter-Domain Routing?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Osztálynélküli tartományközi útválasztás. | |||
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID osztásának megszüntetését | |||
# Egyik válasz sem jó | |||
==Milyen összetevőket alkalmaz a feladatütemezési módszer céljai elérésére?== | ==Milyen összetevőket alkalmaz a feladatütemezési módszer céljai elérésére?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,5|pontozás=+}} | |||
# Egyik válasz sem jó | |||
# Meghatározza a kiszolgálásra jogosultak körét | |||
# Meghatározza a kiszolgálásból kiesőket telített erőforrás esetén | |||
# Meghatározza a kiszolgálásért fizetendő díjakat | |||
# Meghatározza a kiszolgálási sorrendet | |||
==Mely erőforrások iránti túlzott igény miatt van szükség feladatütemezésre az információtovábbító hálózatokban?== | ==Mely erőforrások iránti túlzott igény miatt van szükség feladatütemezésre az információtovábbító hálózatokban?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}} | |||
# A jelátviteli összeköttetések (linkek) átviteli képessége miatt | |||
# A csomópontok elhelyezkedése miatt | |||
# Elsősorban az emberi erőforrások miatt | |||
# A csomópontok véges tárolóképessége miatt | |||
# Egyik válasz sem jó | |||
==Mi a funkciója az IP-nek az alábbiak közül?== | ==Mi a funkciója az IP-nek az alábbiak közül?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}} | |||
# Egyik felsorolt válasz sem jó. | |||
# A hálózati csomópontokon a cél irányába továbbítja a csomagokat. | |||
# Címzést biztosít a hálózati végpontok azonosítására. | |||
# Gondoskodik az adatkapcsolati keretek méretét meghaladó csomagok kezeléséről. | |||
==Van-e lényegi (alapvető) különbség a csomagtovábbításban, ha a célhálózat közvetlenül csatlakozik a csomagot továbbító csomóponthoz, illetve, ha a célhálózat távoli?== | ==Van-e lényegi (alapvető) különbség a csomagtovábbításban, ha a célhálózat közvetlenül csatlakozik a csomagot továbbító csomóponthoz, illetve, ha a célhálózat távoli?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Nincs, mert mindkét esetben a következő (esetleg végpont) adatkapcsolati címével ellátott keretbe kell helyezni a továbbítandó csomagot, és a megfelelő porton keresztül továbbítani. | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
# Igen, mert az utóbbi esetben a csomagot a következő csomópont IP címével ellátva kell továbbítani. | |||
==Hogyan valósítja meg a WFQ az általános erőforrás-megosztás (GPS) elvét?== | ==Hogyan valósítja meg a WFQ az általános erőforrás-megosztás (GPS) elvét?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Egyik válasz sem jó | |||
# Kiszámítja a csomagok kiszolgálásának a GPS szerinti kezdetét, és annak sorrendjében valósítja meg a kiszolgálást | |||
# A kiszolgálási sorrendet a csomagok hossza szerint állapítja meg | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
azért, mert a WFQ a GPS szerinti kiszolgálásának a ''végét'' számolja ki... | |||
}} | |||
==Mi az MTU?== | ==Mi az MTU?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Egyik válasz sem jó | |||
# Minimum Transmission Unit | |||
# Mean-Time Utilization | |||
# Music Television Underground | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Maximum Transmission Unit | |||
}} | |||
==Milyen választási lehetőségeink (szabadsági fok) vannak az ütemezési módszerek tervezésénél?== | ==Milyen választási lehetőségeink (szabadsági fok) vannak az ütemezési módszerek tervezésénél?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,5|pontozás=+}} | |||
# Az egyes szinteken belül betartjuk-e a megőrzési törvényt (conservation law) | |||
# Milyen kiszolgálási sorrendet követünk az egyes szinteken belül | |||
# Hány különböző prioritási szinten kezeljük az igényeket | |||
# Egyik válasz sem jó | |||
# Az egyes szinteken belül milyen mértékben vonjuk össze (aggregáljuk) az igényeket | |||
==Milyen kategóriájú IPv4 címek vannak?== | ==Milyen kategóriájú IPv4 címek vannak?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}} | |||
# Felhasználói csoportot biztosító azonosító (multicast). | |||
# Egyik felsorolt válasz sem jó. | |||
# Az összes (al)hálózatot azonosító. | |||
# Egyedi hálózati csatlakozást azonosító (unicast). | |||
==Mi a szerepe az ARP-nek?== | ==Mi a szerepe az ARP-nek?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
# Egy adatkapcsolati címhez tartozó IP címet lehet vele lekérdezni a RARP szervertől. | |||
# Meghatározza, hogy milyen üzenetváltással kell megtudni egy adott IP címmel rendelkező csatlakozási ponton lévő eszköz adatkapcsolati azonosítóját (fizikai címét, MAC címét) | |||
# Lehetővé teszi egy IP címmel nem rendelkező végkészüléknek, hogy IP címet szerezzen egy szervertől. | |||
==A csomópontok milyen információ(k) alapján végzik a csomagtovábbítást?== | ==A csomópontok milyen információ(k) alapján végzik a csomagtovábbítást?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,5,6|pontozás=+}} | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
# A kimenő porton használt adatkapcsolati protokoll keretmérete alapján. | |||
# A továbbítandó csomag kiszolgálási igényei alapján. | |||
# A csomag Payload mezője alapján | |||
# A továbbítandó csomag célcímének hálózatazonosító része alapján. | |||
# A csomópont útvonaltáblájának bejegyzései alapján. | |||
==Melyik PDU-knak (protokollüzenetek) a végpontok közötti továbbítását képes az IP elvégezni?== | ==Melyik PDU-knak (protokollüzenetek) a végpontok közötti továbbítását képes az IP elvégezni?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Csak az ARP PDU-két. | |||
# Csak az IP PDU-két. | |||
# Az IP és FPE PDU-két. | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
# Csak az ICMP PDU-két. | |||
==Hány bájt adat (payload) lehet maximum egy IP csomagban?== | ==Hány bájt adat (payload) lehet maximum egy IP csomagban?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# 1500 | |||
# Egyik sem jó | |||
# 2^16-1 | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Mert 65515 lehet, ami 2^16-1 -20 a fejléc minimális mérete | |||
}} | |||
==Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete?== | ==Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre. | |||
# Eldobja a csomagot, mert töredékeket nem szabad tovább tördelni | |||
# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét. | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
tördeli, ha lehet, de soha nem illeszti össze, ezt csak a címzett végezheti el | |||
}} | |||
</onlyinclude> | |||
Megjegyzés: nem minden válasz logikus és egyértelmű - de elvileg ezt kérik számon (és a diákból lehet általában hivatkozni) | Megjegyzés: nem minden válasz logikus és egyértelmű - de elvileg ezt kérik számon (és a diákból lehet általában hivatkozni) | ||
[[Category:Infoalap]] | [[Category:Infoalap]] | ||