„Fizika 1 vizsga, 2008.01.16.” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116}} ==Kifejtős kérdések== max. 15 pont minden kérdés 3 pontot ér 1 Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközé…” |
a Visszavontam Nagy Marcell (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 192296) |
||
(5 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell. | |||
==Kifejtős kérdések== | ==Kifejtős kérdések== | ||
max. 15 pont | max. 15 pont, feladatonként 3 pont | ||
;# Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközéppont-tételét! | |||
;# Vezesse le a Doppler hatás frekvencia képleteit! | |||
;# Ideális gázok esetén vezesse le az adiabatikus folyamatokra jellemző <math>pV^\kappa</math> összefüggést! | |||
;# Mondja ki az elektrosztatika Gauss tételét! | |||
;# Adja meg és vezesse le a ponttöltés rendszer elektrosztatikus energiáját! | |||
==Igaz-hamis kérdések== | ==Igaz-hamis kérdések== | ||
max. 15 pont, jó: 1p, rossz: -1p | max. 15 pont, jó válasz: 1p, nincs válasz: 0p, rossz válasz: -1p | ||
;# A sebességnek soha sincs a pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet. | |||
;# Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás csökken, akkor a sebesség is mindig csökken. | |||
;# A körmozgás szögsebesség-vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére. | |||
;# A ferde hajítás vizsgálható a vízszintes és függőleges komponensek időbeli változásaként. | |||
;# A Földön a testre ható Coriolis erő, akkor a maximális, ha a Föld szögsebesség vektora és a test Földön mért sebessége párhuzamosak. | |||
;# Longitudinális hullám esetén a hullámfrontok síkok. | |||
;# A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak. | |||
;# A levegőhöz képest nyugvó megfigyelő a mellette elhaladó mentőautó szirénájának hangját mélyülőnek hallja. | |||
;# Merev test perdülete állandó, ha a ráható erők eredő fogatónyomatéka nulla. | |||
;# Vékony lemez esetén (lemezre merőleges tengelyeket tekintve), párhuzamos tengelyek közül mindig a tömegközépponton átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb. | |||
;# A Carnot-féle körfolyamat két adiabatikus, és két izochor folyamatot tartalmaz. | |||
;# Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába. | |||
;# Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla fémek felületén. | |||
;# Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel. | |||
;# A termodinamika első főtétele az energia megmaradás legáltalánosabb formája. | |||
34. sor: | 33. sor: | ||
official | official | ||
<pre> | <pre> | ||
1 2 3 4 5 6 7 8 9 | 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 | ||
I H I I H I H I I I H H ? H I | I H I I H I H I I I H H ? H I | ||
</pre> | </pre> | ||
''Megjegyzés: 10. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d<sup>2</sup> nem negatív).'' -- [[PeteR|P]] - 2009.01.07. | |||
10. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d | |||
==Feladatok== | ==Feladatok== | ||
max. 20 pont, feladatonként 2,5 pont | |||
max. 20 pont, | |||
;1. Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az x(t)= -1 + 3t<sup>2</sup> - 2t<sup>3</sup> függvénnyel írhatjuk le. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve? | |||
:A: 9 m/s | |||
:B: 1 m/s | |||
:C: 3 m/s | |||
:D: 5 m/s | |||
:E: egyik sem | |||
;2 Hány mól 1 m<sup>3</sup> normál állapotú kriptongáz? | |||
:A: ? | |||
:B: 23 | |||
:C: ? | |||
:D: 45 | |||
:E: egyik sem | |||
;3 Egy m<sub>1</sub> = 3 kg tömegű test rugalmatlanul ütközik egy m<sub>2</sub> = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m<sub>2</sub> tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt. | |||
:A: 70% | |||
:B: 59,5% | |||
:C: 53,2% | |||
:D: 24,5% | |||
:E: egyik sem | |||
;4. Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető? | |||
:A: balra 0,036 m | |||
:B: jobbra 0,056 m | |||
:C: jobbra 0,036 m | |||
:D: jobbra 0,016 m | |||
:E: egyik sem | |||
;5. 100 kPa nyomású és 200 m<sup>3</sup> térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája? | |||
:A: 10<sup>3</sup> J | |||
:B: 10<sup>2</sup> J | |||
:C: 10<sup>8</sup> J | |||
:D: 10<sup>6</sup> J | |||
:E: egyik sem | |||
;6. Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 10<sup>4</sup> Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása? | |||
:A: 57 J/K | |||
:B: 255 J/K | |||
:C: 6523 J/K | |||
:D: 606 J/K | |||
:E: egyik sem | |||
;7. Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6·10<sup>-9</sup> C töltést egy 10<sup>-7</sup> C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb? | |||
:A: 2,4·10<sup>-4</sup> J | |||
:B: 7,2·10<sup>-5</sup> J | |||
:C: 1,2·10<sup>-5</sup> J | |||
:D: 9,6·10<sup>-7</sup> J | |||
:E: egyik sem | |||
;8. Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3·10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup> és 7·10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup>. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke? | |||
:A: 4,2 V | |||
:B: 22,6 V | |||
:C: 67,8 V | |||
:D: 90,4 V | |||
:E: egyik sem | |||
===Megoldás=== | ===Megoldás=== | ||
80. sor: | 97. sor: | ||
</pre> | </pre> | ||
* A számolós feladatok nagy részének megoldása: | |||
[[File:fizika1i_vizsga-2007-01-16_mego.jpg]] | |||
* A számolós feladatok nagy részének megoldása | |||
-- [[SzivakAndras|flyerz]] - 2008.01.18.<br/> | |||
-- [[Lord_Viktor|Lord Viktor]] - 2013.01.24. | |||
[[ | [[Kategória:Infoalap]] |