VIK Wiki

„Háttéralkalmazások/Záróvizsgatételek” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés
VizuálisWikiszöveges
→7. Spring: Tétel kidolgozása
a →5. JPA – általános: Magyarra átírás
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
484. sor: 484. sor:
|OO-modell
|OO-modell
|}
|}
#


=== Hogy néz ki egy entitás, hogyan készítünk kapcsolatokat közöttük? ===
=== Hogy néz ki egy entitás, hogyan készítünk kapcsolatokat közöttük? ===
745. sor: 743. sor:
|'''nem létezik'''
|'''nem létezik'''
|–
|–
|''detached''
|''lecsatolt''
|-
|-
|'''létezik'''
|'''létezik'''
|''new''
|''új''
|''managed'' vagy ''removed''
|''menedzselt'' vagy ''törölt''
|}
|}


881. sor: 879. sor:
* hosszú metódusnevek helyett kézzel meg lehet írni, és a kívánt nevet lehet adni a metódusnak
* hosszú metódusnevek helyett kézzel meg lehet írni, és a kívánt nevet lehet adni a metódusnak
|}
|}
*


=== Hogyan valósíthatók meg entitások közti kapcsolatok és az entitások öröklése JPA-ban? ===
=== Hogyan valósíthatók meg entitások közti kapcsolatok és az entitások öröklése JPA-ban? ===
1 283. sor: 1 279. sor:
|tranzakció nélkül fut
|tranzakció nélkül fut
|}
|}
*


== 8. ASP.NET Core ==
== 8. ASP.NET Core ==
{{Átnézendő szakasz}}


=== Mi az ASP.NET Core? ===
=== Mi az ASP.NET Core? ===
...
Az ASP.NET Core egy .NET-alapú nagyteljesítményű, nyílt forráskódú, platformfüggetlen webalkalmazás‑framework.


=== Mit jelent, hogy egy alkalmazás monolitikus? ===
=== Mit jelent, hogy egy alkalmazás monolitikus? ===
...
Monolitikusnak nevezzük azt az alkalmazást, amelynek összes komponense – pl. UI, üzleti logika és adatkezelés – egyetlen deploy‑egységben (pl. egy futtatható vagy szerveralkalmazásban) fut, nem részeire bontva.


=== Mi a ''clean architecture''? ===
=== Mi a ''clean architecture''? ===
...
A clean architecture egy szoftvertervezési minta, melynek alapvetése a kód rétegekre (pl. domain, application, infrastructure, presentation) bontása. Alkalmazza a dependency inversiont is: a külső rétegek függnek csak az absztrakcióktól, nem fordítva.


=== Sorolj fel min. 3 általános ASP.NET Core által nyújtott infrastruktúra funkciót! ===
=== Sorolj fel min. 3 általános, ASP.NET Core által nyújtott infrastruktúrafunkciót! ===
...
* beépített DI
* middleware alapú HTTP–pipeline-kezelés (pl. autentikáció, logging)
* konfigurálhatóság (<code>appsettings.json</code> + környezeti változók)
* moduláris hosting (pl. Kestrel), cross‑platform deployment (IIS, Nginx, Docker stb.)


=== Hogyan indul el egy ASP.NET Core projekt? ===
=== Hogyan indul el egy ASP.NET Core projekt? ===
...
# <code>dotnet new webapi</code> vagy <code>dotnet new mvc</code> parancs
# a <code>Program.cs</code> és/vagy <code>Startup.cs</code> definiálja a hosztot, regisztrálja a service‑eket és a middleware‑eket
# a <code>dotnet run</code> indítja el a Kestrel szervert
# elérhető az alkalmazás


=== Milyen lépései vannak, hogy egy Web API-n kiajánljunk egy EF Core által nyújtott adatmodellt (lekérdezésre, módosításra)? ===
=== Milyen lépései vannak, hogy egy Web API-n kiajánljunk egy EF Core által nyújtott adatmodellt (lekérdezésre, módosításra)? ===
...
# projekt generálása (<code>dotnet new webapi</code>)
 
# EF Core-csomagok telepítése (<code>Microsoft.EntityFrameworkCore</code>, SQL server provider)
# <code>DbContext</code> osztály és entitásmodellek létrehozása
# <code>AddDbContext<...>(...)</code> DI a <code>Program.cs</code>-ben / <code>Startup.cs</code>-ben
# kontroller létrehozása (<code>ApiController</code>), mely injektálja a <code>DbContext</code>‑et
# lekérdező metódusok írása: <code>GET</code>, <code>POST</code>, <code>PUT</code>, <code>DELETE</code> endpointok
# használat: <code>context.Entities.ToList()</code>, <code>Find(id)</code>, <code>Add()</code>, <code>Update()</code>, <code>Remove()</code>, majd <code>SaveChanges()</code>
== 9. Razor ==
== 9. Razor ==
{{Átnézendő szakasz}}


=== Milyen módokon szeparálhatjuk a kliens–szerver alkalmazásrétegeket? ===
=== Milyen módokon szeparálhatjuk a kliens–szerver alkalmazásrétegeket? ===
...
* tiszta szerveroldali renderelés – minden HTML generálását a szerver végzi (pl. ASP.NET MVC, Razor Pages).
* tiszta kliensoldali alkalmazás (SPA) – az UI a böngészőben fut, a szerveren csak API-szolgáltatás van (pl. Angular, React).
* hibrid megközelítés – a kezdeti renderelés szerveren történik, utána a kliens veszi át az irányítást (Pl. Blazor Server, SSR + CSR kombinációk)


=== Mi a szerveroldali renderelés? ===
=== Mi a szerveroldali renderelés? ===
...
A szerver generálja az egész HTML-t a kérésre, és küldi el a kliensnek. Így a böngésző azonnal meg tudja jeleníteni a teljes oldalt.


=== Milyen előnyei/hátrányai vannak a kliensoldalival szemben? ===
=== Milyen előnyei/hátrányai vannak a kliensoldalival szemben? ===
...
==== Előnyök ====
* gyorsabb első betöltés – kész HTML érkezik
* jobb SEO-támogatás
 
==== Hátrányok ====
* magasabb szerverterhelés, minden kérésnél újrarenderelés
* lassabb interaktivitás és navigáció a teljes oldalletöltések miatt


=== Mi a Razor? ===
=== Mi a Razor? ===
...
A Razor egy HTML-templating szintaxis C# (vagy VB) integrálásával; 2010 óta része az ASP.NET MVC-nek / ASP.NET Core‑nak. <code>.cshtml</code> / <code>.razor</code> fájlokban használatos.


=== Hogyan készül el egy HTML-oldal Razor segítségével és MVC vagy Razor Pages használatával? ===
=== Hogyan készül el egy HTML-oldal Razor segítségével és MVC vagy Razor Pages használatával? ===
...


==== MVC ====
# létre kell hozni egy <code>Controller</code> metódust return <code>View(model);</code>-lel
# a <code>ViewName.cshtml</code> fájlban Razor-kód (<code>@model</code>, <code>@foreach</code> stb.) generálja a HTML-t
==== Razor Pages ====
# létre kell hozni egy <code>.cshtml</code> fájlpárt (<code>Index.cshtml</code> + <code>Index.cshtml.cs</code>), ahol:
## a <code>*.cshtml.cs</code> tartalmazza az oldal logikáját az <code>OnGet()</code> és <code>OnPost()</code> metódusokkal
## a <code>*.cshtml</code> Razor-jelölésekkel hivatkozik a <code>@Model</code> objektumra
== 10. Microservices ==
== 10. Microservices ==


1 516. sor: 1 539. sor:


=== A számítási felhő fő jellemzői ===
=== A számítási felhő fő jellemzői ===
...
 
* önkiszolgálás bármikor
* nagy rugalmasság
** skálázhatóság
*** akár egy komplex vállalati rendszer is kialakítható
** számlázás fogyasztás alapján
* felhasználók közt megosztott erőforrások
* széleskörű hálózati elérés
** internet
** IoT


=== A számítási felhő fizikai, térbeli kiépítése ===
=== A számítási felhő fizikai, térbeli kiépítése ===
...
 
==== Fizikai ====
 
* nagy, légkondicionált raktárépületek
* bennük általában már "csak" előreszerelt konténerekkel
 
==== Térbeli ====
A nagyobbtól a kisebbig:
 
* region
* availability zone
** redundancia
* data center


=== Főbb publikus felhőszolgáltatók ===
=== Főbb publikus felhőszolgáltatók ===
...
 
* AWS
* Microsoft Azure
* Google Cloud
* OVH (EU)


=== Felhős szolgáltatásmodellek ===
=== Felhős szolgáltatásmodellek ===
...
 
* infrastructure as a service
* platform as a service
* software as a service
 
{| class="wikitable"
|+Üzemeltetési modellek (a más által kezelttől a saját kezelésűig)
!típus
!jellemzői
!példa
|-
|nyilvános
|
* más által üzemeltetett
* szabadon elérhető
|ld.: ''[[Háttéralkalmazások/Záróvizsgatételek#Főbb publikus felhőszolgáltatók|Főbb publikus felhőszolgáltatók]]''
|-
|hibrid
|
* nyilvános szolgáltatás
* saját környezetben
|Azure Stack Hub, AWS Outposts
|-
|közösségi
|
* egy csoport tagjai közt megosztott, zárt infrastruktúra
|EESZT
|-
|saját
|
* saját szolgáltatás
* saját környezetben
|–
|}


=== Szolgáltatásgaranciák (SLA) ===
=== Szolgáltatásgaranciák (SLA) ===
...
 
* magas uptime
* redundancia
** áramellátás
** hálózat
** hardver
*** tárhely
** földrajzi
*** természeti katasztrófák


=== Skálázási lehetőségek ===
=== Skálázási lehetőségek ===
...
 
* vertikális
** erőforrások növelése
* horizontális
** példányok bővítése
* automatikusan is lehet


=== Példák elérhető szolgáltatásokra ===
=== Példák elérhető szolgáltatásokra ===
...
 
* AWS
** S3
** SQS
** EC2
* Google
** Pub/Sub


=== A felhős modell előnyei, hátrányai ===
=== A felhős modell előnyei, hátrányai ===
...
{| class="wikitable"
|+Összehasonlítás
!előny
!hátrány
|-
|költséghatékony
|drágább is lehet
|-
|használatalapú árazás
|bonyolult árazás
|-
|könnyen skálázható
|nem végtelenül skálázható
|-
|SLA
|a nagyon magas SLA-kért többet kell fizetni
|-
|menedzselt üzemeltetés és biztonság (DRP)
|nem férünk hozzá fizikailag a szerverekhez
|-
|globális
|helyi adatvédelmi megfelelőség esetleges hiánya
|-
|sokféle szolgáltatás
|vendor lock-in (breaking changes)
|}


== 13. Azure ==
== 13. Azure ==
{{Átnézendő szakasz}}


=== Azure alapszolgáltatások viszonya egymáshoz ===
=== Azure alapszolgáltatások viszonya egymáshoz ===


==== Előfizetés ====
==== Előfizetés ====
...
Azure-szolgáltatások igénybevételének elszámolási és hozzáférési egysége; egy Azure-fiók alatt több előfizetés is lehet, és az éves költési korlátok is erre épülnek.


==== AD ====
==== AD ====
...
Identitás- és jogosultságkezelés központja, amelyhez előfizetések, felhasználók és szolgáltatások (alkalmazásregisztrációk) kapcsolódnak.


==== Fiók (account) ====
==== Fiók (account) ====
...
Microsoft-fiók vagy szervezeti (Azure AD) fiók, amellyel be lehet jelentkezni és kapcsolatba lehet hozni az Azure-előfizetéseket.


==== Erőforráscsoport ====
==== Erőforráscsoport ====
...
Logikai gyűjtőkonténer az előfizetésen belül, amelybe kapcsolódó erőforrásokat, pl. VM-eket vagy adatbázisokat csoportosítunk; segíti az RBAC-t és a költségkövetést.


==== Erőforrás ====
==== Erőforrás ====
...
Valós szolgáltatásobjektum (pl. virtuális gép, tárhely, SQL-adatbázis), amely egy előfizetésen belül erőforráscsoportban jön létre.


=== Erőforrások beállítható alapjellemzői ===
=== Erőforrások beállítható alapjellemzői ===
...
* '''név''' – globálisan vagy az előfizetésen belül egyedi azonosító
* '''régió''' – földrajzi hely (pl. <code>eastus</code>, <code>westeurope</code>)
* '''típus és SKU''' – szolgáltatás rétegének és teljesítményének kiválasztása (pl. basic, standard)
* '''címkék''' – kulcs–érték párok a költség- és szervezési szempontú csoportosításhoz


=== Régió kiválasztásának szempontjai ===
=== Régió kiválasztásának szempontjai ===
...
* késleltetés
* szabályozás és megfelelőség
** egyes adattípusokra helyhez kötött tárolási előírások vonatkozhatnak
* elérhetőség
** nem minden régió támogat minden szolgáltatást.
* költségek
** régiónként eltérő árszintek lehetnek.


=== Azure SQL és Azure App Service szolgáltatások... ===
=== Azure SQL és Azure App Service szolgáltatások... ===


==== ...bemutatása. ====
==== ...bemutatása. ====
...
* '''Azure SQL Database:''' teljesen menedzselt relációsadatbázis-szolgáltatás automatikus mentéssel, patcheléssel, méretezéssel és beépített teljesítményoptimalizálással.
* '''Azure App Service:''' PaaS típusú app hosting szolgáltatás .NET, Java, Node.js, Python stb. számára. Könnyen skálázható és CI/CD-támogatott.


==== ...felépítése (logikai) erőforrások szintjén. ====
==== ...felépítése (logikai) erőforrások szintjén. ====
...
* '''Azure SQL''': logikai SQL-szerver → adatbázis(ok) (→ Elastic Pool)
* '''Azure App Service''': App Service Plan (compute és scale) → Web App → deployment slots, konfigurációk stb.


==== ...árazási tényezői. ====
==== ...árazási tényezői. ====
...
* '''Azure SQL''': vCore- vagy DTU-alapú teljesítmény, adattárolás mérete, elérhetőség (zóna-redundancia), licencek (Azure Hybrid Benefit)
* '''App Service''': service plan típusa (free, shared, basic, standard, premium, isolated), példányszám, skálázás típusa (manual, autoscale), operációs rendszer (Windows / Linux)
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Háttéralkalmazások/Záróvizsgatételek”