„Kommunikációs hálózatok/Vizsga – kvíz” változatai közötti eltérés

Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
300. sor: 300. sor:
# WiFi mesh
# WiFi mesh
# WiFi
# WiFi
== Melyik állítás igaz a digitális jelekre? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=7|pontozás=-}}
# Minden esetben amplitúdómodulált jel.
# Nem lehet szinuszos jel.
# Analóg jel.
# Csak két diszkrét állapota lehet .
# Nem lehet két diszkrét állapota.
# Akkor digitális, he frekvenciabillentyűzést alkalmazunk.
# Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik.
# Nem lehet négyszögjel.
# Minden esetben négyszögjel.
== A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.
# A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék.
# A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.
# A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.
# A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.
# A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.
# A jellemző cellaátmérő Magyarországon 50-60 km.
# A nagyobb cellák hátránya, hogy egy adott területen kevesebben beszélhetnek egyszerre.
== A telefonhálózatokban használt PCM kódolásra és dekódolásra a igaz, hogy ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# annyi szintre kvantálunk, hogy ennek során nem veszik el információ.
# felesleges a mintavételezés előtt a sávszűrés, így azt gyakran el is hagyják.
# a dekódolt jel tökéletesen megegyezik az eredetivel.
# olyan gyakran veszünk mintát, hogy ennek során nem veszik el információ.
== Melyik állítás NEM igaz az IPTV-re? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.
# Élő adás lehetséges.
# Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .
# Publikus Internetet használ.
== Melyik állítás NEM igaz az áramkörkapcsolásra? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Az áramkörkapcsolás a kommunikációs hálózatok egyik fő kapcsolási elve (másik a csomagkapcsolás).
# Áramkörkapcsolás esetén nem szükséges kapcsolat felépítése/bontása.
# Minőség nem garantált, QoS külön feladat.
# Továbbításnál a hálózat csomópontjai nem tárolják az adatokat.
== GSM 900 esetén a használt frekvenciák: mobil adó: 890-915 MHz, bázisállomás: 935-960 Mhz. Ha öt szolgáltató van egy adott országban, melyek egyformán részesülnek ezen rádiós frekvenciatartományokból, akkor egy szolgáltató egy cellájában egyszerre átlagosan hányan beszélgethetnek? Egy vivő 200 kHz széles, és 10 különböző frekvenciájú cellát használnak a szolgáltatók a cellás elv szerint (nem 7-et). ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}
# 60-80 között
# 25-40 között
# 100 felett
# 80-100 között
# 25 alatt
# 40-60 között
== Mekkora (egyirányú, szájtól fülig tartó) késleltetésre mondjuk, hogy a "nem tökéletes, de még elfogadható", élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# 0,2-0,3 mp
# 0,5-0,7 mp
# 0,02-0,03 mp
# 0,05-0,07 mp
# 0,002-0,003 mp
# 0,005-0,007 mp
== Az alábbiak közül melyikkel érhető el a legnagyobb adatávtieli sebesség? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# GSM (az eredeti)
# HSPA+
# UMTS (az eredeti)
# EDGE
# HSDPA
== Melyik igaz? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# 4000Hz sávszélességen nem lehet érthető beszédet átvinni.
# 1000Hz sávszélességen jó minőségben átvihető beszédjel.
# Az emberi beszédjel jellemzően 7 kHz alatti hangokból áll.
# Az emberi fül kb. 20 kHz – 20MHz tartományban hall hangokat.
== Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# nagyobb távolságra a kisebb frekvencián nő csak a csillapítás.
# nagyobb távolságra kisebb a csillapítás.
# nagyobb távolságra csak a kisebb frekvenciák használhatóak adatátvitelre.
# nagyobb távolságra nagyobb csillapító tagot kell beépíteni a megfelelő átvitelhez.
== A GSM hálózatokbeli MSISDN-re mi igaz? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}
# Lekérdezése: *#06#.
# A SIM kártyához van rendelve.
# Segítségével visszaszorítható a mobiltelefonok lopása.
# Magyarországon 216-tal kezdődik, de más országokban is kezdődhet ezzel.
# Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak.
# Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik.
# jelentése Microsoft International Software Development Newspaper
== Melyik állítás igaz ADSL-re? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# A kábelTV hálózatok továbbfejlesztése.
# Az adatok feltöltésének és letöltésének a sebessége megegyezik.
# Nagy sebességű optikai hálózat.
# Az eredetileg telefonbeszélgetésekre szolgáló előfizetői hurkon visznek át internetes adatokat, maximum néhányszor 10 Mb/s sebességgel.
# A kábelTV hálózatok elődje.
# Az adatok feltöltésének lényegesen nagyobb az elérhető sebessége, mint a letöltésnek.
== A +36-20-555-6789 telefonszámban a „20” micsoda? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# csak körzetszám
# csak hálózatkijelölő szám
# csak belföldi rendeltetési szám
# belföldi rendeltetési szám és hálózatkijelölő szám is
# belföldi rendeltetési szám és körzetszám is
== A telefonhálózaton szokásosan átvitt beszédsávi frekvenciatartomány... ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# 20 Hz–20kHz.
# 300-3400 MHz.
# 20-7000 Hz.
# 0.3-3.4 kHz.
== VoIP szolgáltatás esetén hogyan épülnek egymásra az alkalmazott protokollrétegek (legalsótól a legmagasabbig)?  ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# IP/UDP/RTP.
# IP/RTP/UDP.
# IP/RTP/TCP.
# TCP/IP/RTP.
# IP/TCP/RTP.
# UDP/IP/RTP.
== Mi az előnye a modulációnak, a vonali kódolással szemben? ==
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
#A kapott jel sávszélessége nagyobb, mint a vonali kódolásnál.
#A kapott jel sávszélessége tipikusan viszonylag kicsi, sávszélesség-takarékos megoldás, főleg a vonali kódolásokhoz képest.
#Nem használják vezeték nélküli közegek esetén, ezért több a szabad modul.
== A telefóniában használtos PCM kodekre igaz, hogy... ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}
# a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg.
# az átvitt frekvenciasávot úgy határozták meg, hogy abból az eredeti beszéd tökéletesen, alakhűen visszaállítható legyen.
# egyenletes a kvantálás.
# logaritmikus a mintavételezés.
# a dekódoláskor felesleges sávszűrőt alkalmazni, így azt gyakran el is hagyják.
# az európai kvantáló neve a "A törvényű".
== A VoIP rendszerekben... ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# UDP helyett TCP-t használva ugyanazon a hálózaton jobb lenne a hangminőség, de sokkal többe kerülne.
# Az RTP protokoll biztosítja a garantált szolgáltatásminőséget, csakúgy mint a csomagok valós idejű ütemezését.
# Kizárólag PCM kodek használható.
# Viszonylag nagy az overhead ("feleslegesen" elszállított bitek aránya) azért, hogy ne legyen túl nagy a késleltetés.
== Analóg és digitális jelek... ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# közül a digitális jel mindig négyszögjel.
# -re „ránézve” nem mindig lehet megállapítani, hogy analóg, vagy digitális, ez elsősorban attól függ, hogyan értelmezzük.
# közül a digitális jelet nem lehet pár 100 méterrel messzebbre továbbítani.
# közül az analóg módon nem lehet beszédjelet pár 1000 méternél messzebbre továbbítani.
== A telefonhálózatokban használt PCM kimeneti adatsebessége... ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# 8000 bit/sec.
# 8000 Hz.
# 64000 bit/sec.
# 64000 Hz.
== A telefonszámok mindig prefix kódok? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igen, mert ez egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen megjegyezhető.
# Magyarországon igen, külföldön nem minden esetben.
# Függ attól, hogy zárt vagy nyílt-e a számozási rendszer.
# Mobiltelefonok esetében nem igaz, hiszen ott híváskor az egész számot egyszerre küldjük el.
== Melyik állítás NEM igaz H.264 esetén? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Veszteséges tömörítés.
# Minden keret dekódolásához szükség van egy korábbi keretre.
# Kerettípusai közé tartozik az I-frame.
# A P-frame az előző I- vagy P-frame-et használja referenciaként.
== A nyílt számozású rendszerre igaz, hogy... ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# minden európai ország alkalmazza.
# országon belül mindenhonnan egyformán kell felhívni egy adott vezetékes telefonkészüléket.
# ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.
# mindig kell belföldi rendeltetési számot tárcsázni.
== Az IGMP snooping egy ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}
# IPTV-ben használt jogosultságellenőrző funkció
# csoporttagság kezelésére szolgáló protokoll
# multicast routing protokoll
# unicast routing protokoll
# csoporttagság számontartására szolgáló funkció
== A számozásnál... ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# minden országhívószám 1 vagy 2 jegyű.
# a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak.
# két telefonszám nem lehet egymás folytatása, de a mobiltelefonszámok ez alól kivételek.
# a telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot.
# minden országhívószám 2 vagy 3 jegyű
# egy nemzetközi telefonszám max 10 számjegy lehet.
== Melyik állítás NEM igaz a cellás elvre? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# A bázisállomások között nincs átfedés.
# Kisebb cellák előnye a kisebb élettani kockázat.
# Kisebb cellák hátránya, hogy költségesebb.
# Könnyen lehallgatható, feltörhető (1970~).
== Melyik állítás igaz az IPTV-ben alkalmazott médiafolyamokra? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Egy SD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Mb/s.
# Az SD (Standard Definition) képfelbontás kb. 2 megapixel (1920 x 1080 pixel).
# SD minőségben nincsen hang, csak némafilmek továbbíthatóak így.
# SD felbontásban nincsen színinformáció, így leginkább a korai fekete-fehér filmek és egyes művészfilmek továbbítására alkalmas.
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Gb/s.
# Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 80 Mb/s.
== 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,8|pontozás=-}}
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip.
# A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza.
# A csatornázási kódolás megalkotásakor figyelembe vették a kvantumfizika, a relativitáselmélet és a modern parapszichológia legújabb eredményeit is.
# A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip.
# A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció.
# Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.
# Az (1, -1) és (1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok.
# A csatornázási kódolásban a tökéletes ortogonalitáshoz szinkronizáció szükséges.
== Mely három tulajdonság az, amit a vonali kódolástól elvárunk? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}
#A vonali szimbólumsorozatból az időzítő információ kinyerhető legyen.
#Egyértelmű dekódolhatóság, tetszőleges bitsorozat átküldhető legyen.
#Szinuszos vivőjelet használ.
#A vonali szimbólumsorozatnak ne legyen egyenáramú komponense.
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.
# Egy multicast cím csomópontok egy jól definiált csoportját azonosítja és a csoporttagság dinamikusan változhat.
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.
# Nem használják IPTV esetében.
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.
== UMTS. Melyik állítás igaz? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}
# Nincs jelentős különbség GSM-ben és UMTS-ben az eszköz teljesítményszabályozásának gyakorisága között.
# Az UMTS közeghozzáférése a frekvenciaosztásos és időosztásos többszörös hozzáférés (FDMA és TDMA).
# 1800 MHz környéki frekvenciát használó cellákkal -- hála a magasabb frekvenciának -- könnyebb országos lefedést megvalósítani, mint 900 MHz-es cellákkal.
# Csatornázási kódolás esetén a csipsebesség (chip rate) mindig kisebb vagy egyenlő, mint a bitsebesség (bit rate).
# A frekvenciaosztásos duplexitáskezelés (FDD: Frequency Division Duplexing) előnye, hogy a fel/letöltés aránya dinamikusan változtatható az aktuális igények függvényében.
# UMTS csatornázási kódolásnál kisebb adatsebességhez nagyobb kiterjesztési faktor tartozik, nagyobb adatsebességhez kisebb.
== A H.264 videokódolóra melyik állítás igaz? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Egy B keret függhet egy P-től, így a P-t akkor is korábban kell dekódolni, ha az később kerül lejátszásra.
# A lejátszási és dekódolási sorrendje a kereteknek megegyezik.
# A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt.
# Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll.
# Helyes lejátszás csak B kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is B kerettel kezdődik.
# Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése.
# Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik.
== Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# Minél kisebb cellákat használunk, annál olcsóbb az egész hálózat kiépítése.
# GSM esetén a mobil készülék a megengedett maximális teljesítménnyel ad a minél jobb beszédhangminőség érdekében.
# Az IMSI és az IMEI közül csak az egyik egyedi a világon, a másik országonként újra kiadható.
# A GPRS bevezetése előtt adatátvitel céljára csak áramkörkapcsolt adatátvitel állt rendelkezésre GSM hálózatokban.
# Az IMSI-nk változatlan megmarad akkor, ha szolgáltatót váltunk, de a hívószámunkat megtartjuk.
# Magyarországon nem üzemelt soha nyilvános hálózatban 1G mobiltelefon rendszer..
== VoIP esetében melyik protokoll hordozza azt az információt (közvetlenül, nem közvetve), hogy milyen beszédkodeket használjanak a felek? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}
# UDP
# SIP
# RTP
# URI
# SDP
== Melyik protokollt NEM használják VoIP átvitele során? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# UDP.
# RTP.
# TCP.
# IP.
== Melyik igaz az IP multicast-ra? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# Nem használják IPTV esetében
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet
# A csoporttagság dinamikusan változhat
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat
== Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}
# Nem minden esetben prefix számok.
# Jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg általa.
# Soha nem hosszabb a hívott szám, mint a nyílt rendszerben.
# Nem mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni.
# Nem egyértelmű, honnan hogyan kell tárcsázni.
# Hazánkban ilyen a mobil számmező.
== Az emberi beszéd általában nem tartalmaz nagyobb frekvenciás hangokat mint ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# 7 kHz
# 4 kHz
# 3,1 kHz
# 20 kHz
# 3,4 KHz
== Az RTP (Real-time Transport Protocol)... ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő.
# alkalmas IP hálózatokban videóátvitelhez szükséges szolgáltatásminőség (QoS) biztosítására.
# az UDP és TCP helyett használatos protokoll.
# segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható.
# a beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP QoS-t biztosítja.
# nem használják IPTV esetében.
== Mely protokollt NEM haszálják IPTV-s átvitel során? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# RTP/RTCP.
# IPv4/IPv6.
# SMTP.
# IGMPv3/MLDv2/PIM.
== VoIP esetén az adatcsomag felépítése... ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# RTP fejléc | UDP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.
# UDP fejléc | RTP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.
# IP fejléc | RTP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.
# IP fejléc | UDP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.
# UDP fejléc | IP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.
# RTP fejléc | IP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.
== IP multicast-ra melyik igaz? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}
# Az IGMP egy multicast útválasztó protokoll.
# Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.
# IPv4 felett nincs multicast lehetőség.
# Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.
# IPTV esetén PIM forrásspecifikus multicast (Source Specific Multicast) útválasztást is használnak.
# Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.
== Mi jellemző egy MPEG-2 TS csomagra? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}
# Nagy: több kB hosszú
# Több, jellemzően 7 IP csomag egyben
# Mindig programok (csatornák) azonosítóit hordozza
# Egy TS csomag több Packetized Elementary Stream (PES) csomagot is tartalmazhat
# Kicsi: kevesebb, mint 200 byte
== Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}
# Ma Magyarországon egy adott mobilhálózaton belüli híváskezdeményezéskor elhagyható a hálózatkijelölő szám.
# Egy budapesti vezetékes számról egy budapesti vezetékest hívva a 06-1-555-1234 megfelelő tárcsázás, de az 555-1234 hibás.
# Zárt számozási remdszer esetén elég az utolsó 5 számjegyet tárcsázni.
# Magyarországon mindhárom mobilszolgáltatónak van saját belföldi rendeltetési száma, van továbbá egy negyedik a vezetékes számoknak (szolgáltatótól és helytől függetlenül), és több nincs.
# Zárt számozási rendszer esetén elhagyható a belföldi előtét (0 vagy Magyarországon 06).
# Lehet ugyanabban a körzetben a 333-555 és a 333-555-77 egyszerre érvényes telefonszám.