„Üzemmérnök-informatikus záróvizsga kvíz” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
A kérdések évének feltüntetése |
||
| (10 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A kvíz a 2021. őszi<ref>A laptörténet alapján</ref> záróvizsga kérdéseit tartalmazza. | |||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
|cím= | | cím = BProf záróvizsga kvíz | ||
| pontozás = + | |||
}} | }} | ||
| 50. sor: | 51. sor: | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
# | #Elegendő, ha az egyik kommunikáló fél betartja a protokollt. | ||
#Definiálják az üzenetek fejlécét | #Definiálják az üzenetek fejlécét | ||
#Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni. | #Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni. | ||
| 81. sor: | 82. sor: | ||
#Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. | #Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. | ||
#Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. | #Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. | ||
# | #Egyszerű, két lépéses kapcsolat felépítést alkalmaz. | ||
== Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? == | == Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? == | ||
| 111. sor: | 112. sor: | ||
== Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) == | == Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) == | ||
{{Kvízkérdés|típus= | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}} | ||
#jelterjedési késleltetés | #jelterjedési késleltetés | ||
#csomóponti feldolgozás | #csomóponti feldolgozás | ||
| 121. sor: | 122. sor: | ||
== Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) == | == Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) == | ||
{{Kvízkérdés|típus= | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}} | ||
#A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot | #A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot | ||
#A küldő) a harmadik | #A küldő) a harmadik időtúllépés esetén kezdi küldési sebességét csökkenteni. | ||
#A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. | #A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. | ||
#Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti. | #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti. | ||
| 247. sor: | 248. sor: | ||
#A diagram hibás, mivel a Vászon egy osztály, így nem származhat az 'Alakzat interfészből. | #A diagram hibás, mivel a Vászon egy osztály, így nem származhat az 'Alakzat interfészből. | ||
== Melyik mintát alkalmazná a | == Melyik mintát alkalmazná a következő feladatban? A banki rendszer különböző értesítéseket küld (pl. SMS, email), ha változik a bankszámla egyenlege. Az értesítések módja könnyen bővíthető kell, hogy legyen. == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
| 291. sor: | 292. sor: | ||
== Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | ||
fix költségvetés és | fix költségvetés és funkcióhalmaz | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
| 297. sor: | 298. sor: | ||
#Vízesés | #Vízesés | ||
== | Rövid iterációk | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Agilis | |||
#Vízesés | |||
Részletes specifikáció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Agilis | |||
#Vízesés | |||
SCRUM | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
#Agilis | #Agilis | ||
#Vízesés | #Vízesés | ||
== Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 6, S attribútumainak száma 6. r elemeinek száma 688, s elemeinek száma 647. Hány elemből áll r és s uniója? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Legfeljebb 1335 | |||
#Legalább 1335 | |||
#688 | |||
#647 | |||
== Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 8, S attribútumainak száma 8. r elemeinek száma 578, s elemeinek száma 511. Hány attribútumból áll r és s uniójának sémája? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Legfeljebb 1089 | |||
#8 | |||
#16 | |||
#Legalább 1089 | |||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 992. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemű lesz a végeredmény? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#5 | |||
#992, vagy kevesebb | |||
#992, vagy több | |||
#Pontosan 992 | |||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 8, r elemeinek száma 578. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány elemű lesz a végeredmény? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#8 | |||
#Pontosan 578 | |||
#578, vagy kevesebb | |||
#578, vagy több | |||
== Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. == | |||
[[Fájl:BprofZV3.png|bélyegkép]] | |||
(3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós) | |||
Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. | |||
*Mik az A relációs séma attribútumai? | |||
*Hány elemű az A relációs séma kulcsa? | |||
*Mik a B relációs séma attribútumai? | |||
*Hány elemű a B relációs séma kulcsa? | |||
A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az első kérdésre a válaszunk "az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum", a második kérdésre a válaszunk "26", a harmadikra "'p', 'm' és attribútumok" akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
#bd1ac1 | |||
#abd1ac | |||
#bad1ca | |||
#ac1abd1 | |||
#abd1ac1 | |||
== Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. == | |||
[[Fájl:BprofZV4.png|bélyegkép]] | |||
(3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós) | |||
Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. | |||
* Mik az A relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű az A relációs séma kulcsa? | |||
* Mik a B relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű a B relációs séma kulcsa? | |||
A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az első kérdésre a válaszunk "az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum", a második kérdésre a válaszunk "26", a harmadikra "'p', 'm' és attribútumok" akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#bd1ac1 | |||
#abd1ac | |||
#bd1abc1 | |||
== Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. == | |||
[[Fájl:BprofZV5.png|bélyegkép]] | |||
(3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós) | |||
Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. | |||
* Mik az A relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű az A relációs séma kulcsa? | |||
* Mik a B relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű a B relációs séma kulcsa? | |||
A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az első kérdésre a válaszunk "az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum", a második kérdésre a válaszunk "26", a harmadikra "'p', 'm' és attribútumok" akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#bd1abc2 | |||
#bd1ac1 | |||
#abd1ac | |||
== Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. == | |||
[[Fájl:BprofZV6.png|bélyegkép]] | |||
(3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós) | |||
Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. | |||
* Mik az A relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű az A relációs séma kulcsa? | |||
* Mik a B relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű a B relációs séma kulcsa? | |||
A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az első kérdésre a válaszunk "az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum", a második kérdésre a válaszunk "26", a harmadikra "'p', 'm' és attribútumok" akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#bd1abc2 | |||
#bd1ac1 | |||
#abd1ac | |||
== Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! == | |||
Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és az egyes osztályoknak milyen tárgyat tanított. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! | |||
Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus "csápjainak" számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb. | |||
* Hány kapcsolattípus került a modellbe? | |||
* Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? | |||
A fenti adott válaszokat fentről-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#1432 | |||
#2343 | |||
#1333 | |||
#1421 | |||
== Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! == | |||
Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és azt is, hogy mely tárgyak tanítására van képesítése. Az, hogy melyik osztálynak melyik tárgyat tanította már, irreleváns. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jelleg() tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! | |||
Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus "csápjainak" számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb. | |||
* Hány kapcsolattípus került a modellbe? | |||
* Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? | |||
A fenti adott válaszokat fentről-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#1432 | |||
#2224 | |||
#1333 | |||
#1421 | |||
== Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen el =e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. == | |||
π <sub>kor</sub>ember " ide a válasz " π <sub>e1.kor</sub> (σ<sub>e1.kor<e2.kor</sub> (e1 x e2)) | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#\ | |||
#\n | |||
#*π | |||
== Adott az emberek(név, kor) tábla. Egészítse ki a lenti SQL kifejezést úgy, hogy az az egyes nevet viselő emberek átlagéletkorát adja eredményül! A hiányzó kulcsszón kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. == | |||
SELECT név, AVG(kor) FROM emberek " " BY név | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#ORDER | |||
#DESC | |||
#GROUP | |||
#ASC | |||
#WHERE | |||
== Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | |||
ICMP | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#multicasting | |||
#linkállapot alapú protokoll | |||
#referenciamodell | |||
#MSS | |||
== Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | |||
ICMP | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#kanonikus név | |||
#echo reply | |||
#split horizon | |||
#feszítőfa | |||
== Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | |||
DNS | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#kanonikus név | |||
#echo reply | |||
#split horizon | |||
#feszítőfa | |||
== Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | |||
távolság alapú routing | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}} | |||
#kanonikus név | |||
#echo reply | |||
#split horizon | |||
#feszítőfa | |||
== Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | |||
STP | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#kanonikus név | |||
#echo reply | |||
#split horizon | |||
#feszítőfa | |||
== Milyen előnyei vannak a csomagkapcsolásnak az áramkörkapcsolással szemben? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}} | |||
#Nem fordulhat elő adatvesztés | |||
#Kevesebb fejlécadat átvitelét igényli (kisebb az overhead) | |||
#Jobban kihasználja a link-erőforrásokat ingadozó intenzitású forgalom esetén | |||
#Kevésbé terheli a kapcsolóeszközöket | |||
== Mi a szállítási rétegbeli protokollok esetén a demultiplexálás (nyalábbontás)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#A sockettől kapott üzenetek szétdarabolása, hogy beleférjen az MSS-be (maximum segment size-ba) | |||
#Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hoszt felé. | |||
#Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hálózati rétegbeli protokoll felé. | |||
#A hálózati rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő socketnek. | |||
== Mit jelent a gyors újraküldés (FAstRetransmit))? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}} | |||
#Az UDP ezzel a mechanizmussal pótolja az elveszett szegmenseket. | |||
#A TCP-nél adott időközönként felezzük a becsült RTT értéket. | |||
#A TCP-nél a harmadik duplikált nyugta után újraküldjük a szegmenst. | |||
== Melyik állítás igaz a hálózati rétegben használt címzésre? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#A cím a hálózati kártyába fizikailag be van égetve. | |||
#Az IPv5 szabványt használja | |||
#Hierarchiamentesen szervezett. | |||
#Lehetővé teszi, hogy az irányítási táblákban összevonhassunk egy irányba eső hálózatokat. | |||
== Melyik állítás igaz a CIDR-ben (classless interdomain routing) használt hálózati maszkokra? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Egyes bitek sorozatát nullás bitek sorozata követi. | |||
#Egy cím beállításakor nem kötelező megadni ilyen maszkot. | |||
#Az IPv4-ben nem használhatók. | |||
#Az internet kezdeti szakaszában volt használatban. | |||
== Mikor kell az alapértelmezett átjáró (default gateway) felé küldeni egy datagramot? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}} | |||
#Ha a célcímet lemaszkolva a küldő hoszt maszkjával, az alapértelmezett átjáró hálózati címét kapjuk . | |||
#Mindig. Ha a hálózaton belül marad a forgalom, az alapértelmezett átjáró visszaküldi azt. | |||
#Ha a célcím másik hálózatba esik. | |||
== Mi történik egy routernél, ha egy datagramhoz nem találunk illeszkedő bejegyzést a routing táblában? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#A legközelebbi szomszédos router felé továbbítjuk a datagramot. | |||
#Ilyen eset nem lehetséges, mert mindig van alapértelmezett út. | |||
#A datagramot a forráscímre illeszkedő bejegyzés alapján továbbítjuk. | |||
#A datagramot eldobjuk. | |||
== Az alábbiak közül melyik az adatkapcsolati réteg feladata? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}} | |||
#titkosítás. | |||
#logikai címzés | |||
#bithiba detekció | |||
#címfordítás | |||
#vonali kódolás | |||
== Ma az első, interfésznek adható cím a 103.102.0.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.0.0? == | |||
(vizsgán szöveg megadás van) | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#103.102.1.0 | |||
#103.102.0.2 | |||
#103.102.0.0 | |||
#103.102.0.1 | |||
== Az alábbi alkalmazások közül melyik tolerálja az adatvesztést? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pont=+}} | |||
#E-mail | |||
#Internetes telefonálás | |||
#Azonnali üzenetküldés | |||
#Videókonferencia | |||
#Fájlátvitel | |||
== Mi igaz a távolságvektor alapú routingra? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pont=+}} | |||
#A routerek a szomszédoktól kapott távolságvektorokat használják fel egy hálózati prefix távolságának számításához. | |||
#A távoli hálózatokról csak aggregált információt tárolnak a routerek. | |||
#Egy link állapotának megváltozásáról közvetlen üzenetet kell küldeni a hálózat összes routerének. | |||
#Csak akkor használható, ha a távolság a routerek között több mint 2 hop. | |||
== Az Observer tervezési mintában az observer implementációknak van egy általános subject listájuk, mellyel egységesen hivatkoznak a különböző tipusú subject-ekre. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Melyik magyarázat illik az ábrához? == | |||
[[Fájl:BprofZV2.png|bélyegkép]] | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek, de B ágon csak a D esemény beérkezésekor. | |||
#Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd ‘‚ véget is érnek. A B ágon egy D akciót is kiadunk közben. | |||
#Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D esemény bekövetkeztekor. | |||
#Egyik leírás sem felel meg az ábrának. | |||
#A diagram hibás, mivel a B kimenetén eseményt és akciót is meg kell adni, nem lehet csak az egyik. | |||
#Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek. A B ágon egy D eseményt is kiadunk közben. | |||
#Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D akció hatására. | |||
== A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig == | |||
Composite | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig == | |||
Singleton | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig == | |||
Memento | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig == | |||
Strategy | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== A feladatunk egy olyan alkalmazás megtervezése, mely szervezetek osztályainak hierarchiáját képes egy diagramon megjeleníteni. Egy szervezeten belül lehetnek osztályok és személyek, az osztályokon belül további osztályok és személyek, tetszőleges mélységben. Mely tervezési mintát a legcélszerűbb választani a probléma modellezésére? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Composite | |||
#Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására | |||
#Adapter | |||
#Template method | |||
#Singleton | |||
#Observer | |||
#Strategy | |||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? == | |||
Kompozíció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#teli vonal, kitöltött rombusz | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#doboz a nyílon | |||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? == | |||
Interfész implementáció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#teli vonal, kitöltött rombusz | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#doboz a nyílon | |||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? == | |||
qualifier | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}} | |||
#teli vonal, kitöltött rombusz | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#doboz a nyílon | |||
== Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? == | |||
őrfeltétel | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? == | |||
egy x jel | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? == | |||
kilépési pont | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? == | |||
egy kör és benne x | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? == | |||
partíció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? == | |||
régió | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Melyik minta használandó, ha egy interfészhez kell illesztenünk egy már meglévő, nem módosítható implementációt (ami nem illeszkedik az interfészhez)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#Singleton | |||
#Composite | |||
#Template method | |||
#Adapter | |||
#Observer | |||
#Strategy | |||
== Egy játékprogram a működése során keletkezett hibákat naplózza. Az egységes logolás az ILogger interfész segítségével történik. Lefordított formában (a forráskódján nem tudunk változtatni!) egy könyvtárban rendelkezésünkre bocsátottak egy NetLogger osztályt is, mely adatokat képes hálózatra naplózni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#Singletont, hiszen minden hibakimenetnek el kell tudnia érni a játékprogramot. | |||
#Egyik megoldás sem helyes. | |||
#Strategy-t, hiszen különböző hibakimenet stratégiákat kell megvalósítani. | |||
#Adaptert, hogy illesszük a NetLogger osztályt az ILogger interfészhez. | |||
#Observer lenne a jó, de a játék változása nincs specifikálva, ezért a minta nem alkalmazható. | |||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? == | |||
interfész implementáció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#teli vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, nyíl | |||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? == | |||
függőség | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}} | |||
#teli vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, nyíl | |||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? == | |||
általánosítás | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#teli vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, nyíl | |||
== Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | ||
Jellemzően jól dokumentált | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | ||
#Vízesés | |||
#Agilis | #Agilis | ||
== Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | |||
A projekt részeredményei gyorsan látszanak | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Vízesés | #Vízesés | ||
#Agilis | |||
== Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | ||
A tesztelés csak az implementáció után következik | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | ||
#Vízesés | |||
#Agilis | #Agilis | ||
== Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | |||
A megrendelő jelenléte nem szükséges folyamatosan | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Vízesés | #Vízesés | ||
#Agilis | |||
== A Singleton minta globális hozzáférést biztosít egy osztály egyetlen objektumához, és ezt az objektumot egy globális változóban tárolja. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Melyik blokktípus nem létezik szekvenciadiagramnál == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#loop | |||
#opt | |||
#par | |||
#for | |||
== Képezzük le a fenti képen látható ER—modellt minimális számú relációs sémára az ER—modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett (tehát a tanult módszerrel), majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. == | |||
[[Fájl:BprofZV7.png|bélyegkép]] | |||
Kulcs alatt a példa során a séma egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük. sémánként egy ilyen | |||
létezik | |||
* Mik az A relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű az A relációs séma kulcsa? | |||
* Mik a B relációs séma attribútumai? | |||
* Hány elemű a B relációs séma kulcsa? | |||
A kérdésekre adott válaszokat a kérdések sorrendjének megfelelően adjuk meg. A válaszokon belül, | |||
illetve azok között semmilyen elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg | |||
Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint); | |||
Példa három kérdés esetére: Ha az első kérdésre a válaszunk "az 'a', a 'z' meg a 'c' és a 'v' attribútum", a | |||
második kérdésre a válaszunk "26", a harmadikra p, m' és 'j' attribútumok" akkor a szövegmezőbe a | |||
következő karaktersorozat kerüljön: acszGjmp | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#bd1acb1 | |||
#ac1abd1 | |||
#bad1ca1 | |||
== Adott az r és s reláció. r sémája R, 5 sémája S. R attribútumainak száma 11, S attribútumainak száma 11. r elemeinek száma 2, s elemeinek száma 10 Hány elemből áll r és s uniója? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Legalább 12 | |||
#Legfeljebb 12 | |||
# 2 | |||
# 10 | |||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemű lesz a végeredmény? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#18, vagy kevesebb | |||
#18, vagy több | |||
#5 | |||
#Pontosan 18 | |||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#18 | |||
#5, vagy kevesebb | |||
#Pontosan 5 | |||
#5, vagy több | |||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 9, r elemeinek száma 17. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#17 | |||
#9, vagy több | |||
#Pontosan 9 | |||
#9-nél kevesebb | |||
== Egy szállítmányozó cég adatbázisában tárolni kívánjuk, hogy melyik jármű melyik két partner között (tehát melyik partnertől indulva melyik partnerhez, mint célállomáshoz) szállított már árut, és azt is, hogy melyik járműért melyik sofőr felel (egy sofőr legfeljebb egy járműért felel függetlenül attól, hogy azt éppen ki vezeti). A modellben definiált egyedhalmazok: Jármű, Partner, Sofőr. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! == | |||
Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy—egy számmal. Aritás alatt a | |||
kapcsolattípus "csápjainak" számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb | |||
* Hány kapcsolattípus került a modellbe? | |||
* Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? | |||
A fenti adott válaszokat fentről—lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha | |||
a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen 1234 | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}} | |||
#3235 | |||
#2352 | |||
#2325 | |||
#3253 | |||
== Egy szállítmányozó cég adatbázisában tárolni kívánjuk, hogy melyik jármű melyik partnertől melyik partnerhez szállított már árut, és ennek során az adott járművet ki vezette. A modellben definiált egyedhalmazok: Jármű, Partner, Sofőr. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! == | |||
Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy—egy számmal. Aritás alatt a | |||
kapcsolattípus "csápjainak" számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb | |||
* Hány kapcsolattípus került a modellbe? | |||
* Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? | |||
* Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? | |||
A fenti adott válaszokat fentről—lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha | |||
a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen 1234 | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#1434 | |||
#2421 | |||
#1344 | |||
#1444 | |||
== Adottak az r(A, B) valamint s(B, C) relációk. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az r és s reláció azon sorait illessze egymással, amelyek megegyeznek a két reláció azonos nevű attribútumán! == | |||
[[Fájl:BprofZV8.png|bélyegkép]] | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#r\s | |||
#r x s | |||
#semmi, σ <sub>r.B=s.B</sub> maga a természetes illesztés | |||
#r U s | |||
== Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen e1=e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár == | |||
π <sub>kor</sub>ember \ π <sub>" ide a válasz ".kor</sub> (σ<sub>e1.kor<e2.kor</sub> (e1 x e2)) | |||
[[Fájl:BprofZV9.png|bélyegkép]] | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#e1 | |||
#e2 | |||
#e1e2 | |||