„Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
(7 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
545. sor: | 545. sor: | ||
== Stacionárius mágneses tér == | == Stacionárius mágneses tér == | ||
=== 48. Feladat: Mágneses térerősség meghatározása áramjárta félegyenesek === | === 48. Feladat: Mágneses térerősség meghatározása áramjárta félegyenesek === | ||
Fel kell bontani két vezetőre(egyik egyenes, a másik egy L alakú lesz), mindkettőn 3A fog folyni. Kiszámolod hogy az egyik meg a másik mekkora mágneses teret hoz létre abban a pontban (Biot-Savart), és a a végén összeadod azt a két értéket (szuperpozíció). | |||
A T-elágazás szárai végtelen félegyeneseknek tekinthetők. Adja meg a vezetők síkjában fekvő P pontban a mágneses térerősséget! | A T-elágazás szárai végtelen félegyeneseknek tekinthetők. Adja meg a vezetők síkjában fekvő P pontban a mágneses térerősséget! | ||
641. sor: | 641. sor: | ||
=== | === 53. Feladat: Két tekercs kölcsönös indukciója toroid vasmagon=== | ||
Toroid alakú vasmagon egy <math>N_1=300</math> és egy <math>N_2=500</math> menetes tekercs helyezkedik el. Az <math>N_1</math> menetszámú tekercs öninduktivitása <math>L_1=0,9H</math>. Adja meg a két tekercs közötti kölcsönös induktivitás nagyságát! | |||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
|szöveg= | |szöveg= | ||
}} | |||
=== 58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája=== | === 58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája=== | ||
1 313. sor: | 1 288. sor: | ||
(megj. nem vagyok 100%-ig biztos a megoldásban, de Bokor elfogadta így. Pontosítani ér!) | (megj. nem vagyok 100%-ig biztos a megoldásban, de Bokor elfogadta így. Pontosítani ér!) | ||
(megj. Szerintem 1/T nélkül kell integrálni, mert akkor az átlagot ad és nem az összes disszipálódott energiát. Üdv, Egy másik felhasználó) | |||
}} | }} | ||
=== 100. Feladat: Hosszú egyenes vezető környezetében lévő zárt vezetőkeretben indukált feszültség === | === 100. Feladat: Hosszú egyenes vezető környezetében lévő zárt vezetőkeretben indukált feszültség === | ||
1 626. sor: | 1 602. sor: | ||
}} | }} | ||
=== 120. Feladat: Felületen átáramló hatásos teljesítmény számítása === | |||
Homogén vezető végtelen féltérben síkhullám terjed a határfelületre merőlegesen. E = 25mV/m, H= 5A/m. Adja meg egy adott, a z=0 határfelületen levő A=3m^2 felületre az azon átáramló hatásos teljesítményt! | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Megoldás''' | |||
|szöveg= A megoldás ismeretlen. | |||
}} | |||
=== 121. Feladat: EM hullám elektromos térerősségvektorából mágneses térerősségvektor számítása === | |||
Egy levegőben terjedő elektromágneses hullám komplex elektromos térerősségvektora: <math>\vec{E} =(5 \vec{e}_y - 12 \vec{e}_z ) \cdot e^{j \pi / 3} \;{kV \over m}</math><br/>Adja meg a <math>\vec{H}</math> komplex mágneses térerősségvektort! | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Megoldás''' | |||
|szöveg= | |||
A megoldás során a távvezeték - EM hullám betűcserés analógiát használjuk fel! | |||
Először is szükségünk van a levegő hullámimpedanciájára. Mivel levegőben vagyunk, így <math>\sigma << \varepsilon</math>, valamint <math>\mu = \mu_0</math> és <math>\varepsilon = \varepsilon_0</math> | |||
<math>Z_0= \sqrt{{j \omega \mu \over \sigma + j \omega \varepsilon}} \approx \sqrt{{\mu_0 \over \varepsilon_0}} \approx 377 \Omega</math> | |||
Bontsuk most fel a komplex elektromos térerősségvektort a két komponensére: | |||
<math>\vec{E}=\vec{E}_y+\vec{E}_z</math> | |||
<math>\vec{E}_y=5 \cdot e^{j \pi / 3} \cdot \vec{e}_y \;{kV \over m}</math> | |||
<math>\vec{E}_z= - 12 \cdot e^{j \pi / 3} \cdot \vec{e}_z \;{kV \over m}</math> | |||
Ezek alapján már felírhatóak a komplex mágneses térerősségvektor komponensei (vigyázat az egységvektorok forognak <math>x \rightarrow y \rightarrow z \rightarrow x</math>): | |||
<math>\vec{H}_z={E_y \over Z_0} \cdot \vec{e}_z \approx 13.26 \cdot e^{j \pi / 3} \cdot \vec{e}_z \;{A \over m}</math> | |||
<math>\vec{H}_x={E_z \over Z_0} \cdot \vec{e}_x \approx - 31.83 \cdot e^{j \pi / 3} \cdot \vec{e}_x \;{A \over m}</math> | |||
A két komponens összegéből pedig már előáll a komplex mágneses térerősségvektor: | |||
<math>\vec{H}=\vec{H}_z+\vec{H}_x \approx (13.26 \cdot \vec{e}_z - 31.83 \cdot \vec{e}_x) \cdot e^{j \pi / 3} \;{A \over m}</math> | |||
}} | |||
1 783. sor: | 1 804. sor: | ||
<math>{{K=H^+_2} \cdot {(1+(-r))} = {{2} \cdot {H^+_2}} = 1.8756 {{A}\over{m}}}</math> | <math>{{K=H^+_2} \cdot {(1+(-r))} = {{2} \cdot {H^+_2}} = 1.8756 {{A}\over{m}}}</math> | ||
}} | |||
=== 136. Feladat: Elektromágneses síkhullám elektromos térerősségéből mágneses térerősség számítása === | |||
Egy elliptikusan polarizált levegőben terjedő síkhullám elektromos térerőssége a következő:<math>E = E0*(ex*cos(wt)+3*ey*cos(wt-pi/6))</math>.Adja meg a mágneses térerősség x irányú komponensét! | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Megoldás''' | |||
|szöveg= | |||
Mivel síkhullám ezért z irányú komponense nincs a térerősségeknek. Az elektromos térerősséget Z0-val osztva (ami a levegőben terjedő hullám hullámimpedanciája) megkapjuk a mágneses térerősséget. De térbe a két térerősség merőleges egymásra, ezért Ex-ből Hy, valamint Ey-ból Hx lesz. Z irányú komponense nincs a síkhullámnak. | |||
Tehát: | |||
<math>H = (E0/Z0)*(ey*cos(wt)+3*ex*cos(wt-pi/6))</math> | |||
<math>Hx = (E0/Z0)*(3*ex*cos(wt-pi/6))</math> | |||
//Bilicz azt mondta kell a Hx-hez egy negatív előjel | |||
}} | }} | ||