„Záróvizsga kvíz - Algoritmusok” változatai közötti eltérés

a Relaciók javítása
a elemú -> elemű, valamint (feltételezhetően véletlenül bemásolt) pipa eltüntetése a helyes válaszból
 
(4 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
43. sor: 43. sor:
Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}
# Ha <math>x \le 3 </math> akkor az <math>E C</math> élet biztosan nem választja be az algoritmus a minimális feszítőfába.
# Ha <math>x < 3 </math> akkor az <math>E C</math> élet biztosan nem választja be az algoritmus a minimális feszítőfába.
# Az <math>A C</math> élet biztosan beválasztja az algoritmus a minimális feszítőfába, bármi is <math>x</math> értéke.
# Az <math>A C</math> élet biztosan beválasztja az algoritmus a minimális feszítőfába, bármi is <math>x</math> értéke.
# Az <math>A C</math> élet biztosan nem választja be az algoritmus a minimális feszítőfába, bármi is <math>x</math> értéke.
# Az <math>A C</math> élet biztosan nem választja be az algoritmus a minimális feszítőfába, bármi is <math>x</math> értéke.
69. sor: 69. sor:
Melyik állítás igaz az alábbiak közül, ha feltesszük, hogy <math>P \neq N P</math> ?
Melyik állítás igaz az alábbiak közül, ha feltesszük, hogy <math>P \neq N P</math> ?
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}
# <math>X_{1} \in P</math> és <math>X_{2} \in N P \backslash P \checkmark</math>
# <math>X_{1} \in P</math> és <math>X_{2} \in N P \backslash P</math>
# <math>X_{1} \in P</math> és <math>X_{2} \in P</math>
# <math>X_{1} \in P</math> és <math>X_{2} \in P</math>
# <math>X_{1} \in \operatorname{coN} P</math> de <math>X_{1} \notin P</math>
# <math>X_{1} \in \operatorname{coN} P</math> de <math>X_{1} \notin P</math>
85. sor: 85. sor:
Az <math>A[1: n]</math> tömb alapján egy <math>P[1: n]</math> és egy <math>N[1: n]</math> tömböt töltünk ki a következőképpen:
Az <math>A[1: n]</math> tömb alapján egy <math>P[1: n]</math> és egy <math>N[1: n]</math> tömböt töltünk ki a következőképpen:
* ha <math>A[1]>0</math> akkor <math>P[1]=A[1]</math> és <math>N[1]=A[1]</math> .
* ha <math>A[1]>0</math> akkor <math>P[1]=A[1]</math> és <math>N[1]=A[1]</math> .
* ha <math>A[1] \le 0 </math> akkor <math>P[1]=0</math> és <math>N[1]=A[1]</math>
* ha <math>A[1] < 0 </math> akkor <math>P[1]=0</math> és <math>N[1]=A[1]</math>


A további értékeket <math>(i>2)</math> így számoljuk:
A további értékeket <math>(i>2)</math> így számoljuk:
* ha <math>A[i]>0</math> akkor <math>P[i]=P[i-1]+A[i]</math> és <math>N[i]=\max \{N[i-1]+A[i], A[i]\}</math>
* ha <math>A[i]>0</math> akkor <math>P[i]=P[i-1]+A[i]</math> és <math>N[i]=\max \{N[i-1]+A[i], A[i]\}</math>
* ha <math>A[i] \le 0</math> akkor <math>P[i]=0</math> és <math>N[i]=P[i-1]+A[i]</math>
* ha <math>A[i] < 0</math> akkor <math>P[i]=0</math> és <math>N[i]=P[i-1]+A[i]</math>


Melyik állítás igaz az alábbiak közül a kiszámolt <math>P[i]</math> és <math>N[i]</math> értékek jelentésére?
Melyik állítás igaz az alábbiak közül a kiszámolt <math>P[i]</math> és <math>N[i]</math> értékek jelentésére?
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}
# <math>N[i]</math> megadja a legnagyobb összeget, amit valamelyik, legfeljebb egy negatív számot tartalmazó <math>A[j: i]</math> résztömbből ( <math>1 \leq j \leq i)</math> kaphatunk úgy, ha a résztömb minden elemét összeadjuk.
# <math>N[i]</math> megadja a legnagyobb összeget, amit valamelyik, legfeljebb egy negatív számot tartalmazó <math>A[j: i]</math> résztömbből ( <math>1 \leq j \leq i)</math> kaphatunk úgy, ha a résztömb minden elemét összeadjuk.
# <math>P[i]</math> megadja a legnagyobb összeget, amit valamelyik <math>A[j: i]</math> résztömbből <math>(1 \leq j \leq i)</math> kaphatunk úgy, ha a résztömb minden elemét összeadjuk.
# <math>P[i]</math> megadja a legnagyobb összeget, amit valamelyik <math>A[j: i]</math> résztömbből <math>(1 \leq j \leq i)</math> kaphatunk úgy, ha a résztömb minden elemét összeadjuk.
195. sor: 195. sor:
== Tekintsük azt az eldöntési feladatot, ahol egy irányítatlan <math>G</math> gráfról azt szeretnénk eldönteni, hogy hozzá lehet-e adni legfeljebb 5 élet <math>G</math>-hez úgy, hogy a keletkező gráfban legyen 100 pontú teljes részgráf. (Új csúcsot nem adunk hozzá a gráfhoz, csak éleket húzunk be a már meglevő csúcsok közé.) (2023 jan) ==
== Tekintsük azt az eldöntési feladatot, ahol egy irányítatlan <math>G</math> gráfról azt szeretnénk eldönteni, hogy hozzá lehet-e adni legfeljebb 5 élet <math>G</math>-hez úgy, hogy a keletkező gráfban legyen 100 pontú teljes részgráf. (Új csúcsot nem adunk hozzá a gráfhoz, csak éleket húzunk be a már meglevő csúcsok közé.) (2023 jan) ==
Melyik állítás igaz az alábbiak közül, ha feltesszük, hogy <math>P \neq N P</math> ?
Melyik állítás igaz az alábbiak közül, ha feltesszük, hogy <math>P \neq N P</math> ?
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}
# A probléma <math>P</math>-ben van, de nincs <math>NP</math>-ben.
# A probléma <math>P</math>-ben van, de nincs <math>NP</math>-ben.
# A probléma <math>NP</math>-teljes és nincs <math>P</math>-ben.
# A probléma <math>NP</math>-teljes és nincs <math>P</math>-ben.
442. sor: 442. sor:
# A (b), a (c) és a (d) függvény is <math>O\left(n^{2}\right)</math>
# A (b), a (c) és a (d) függvény is <math>O\left(n^{2}\right)</math>


== Legyen <math>X</math> egy <math>n</math> elemú véges halmaz, <math>n>0</math>. Hány páratlan elemú részhalmaza van <math>X</math>-nek? (2021 jan) ==
== Legyen <math>X</math> egy <math>n</math> elemű véges halmaz, <math>n>0</math>. Hány páratlan elemű részhalmaza van <math>X</math>-nek? (2021 jan) ==
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}
# <math>n</math>
# <math>n</math>
452. sor: 452. sor:
== Egy város úthálózatát a <math>G</math> egyszerú, irányítatlan, összefüggő gráf írja le, a gráf csúcsai a csomópontok, az élek az ezeket összekötőútszakaszokat jelölik. (2021 jan) ==
== Egy város úthálózatát a <math>G</math> egyszerú, irányítatlan, összefüggő gráf írja le, a gráf csúcsai a csomópontok, az élek az ezeket összekötőútszakaszokat jelölik. (2021 jan) ==
Az utak sajnos eléggé rossz állapotúak, minden élre adott, hogy azt az útszakaszt mennyiért lehetne felújítani.
Az utak sajnos eléggé rossz állapotúak, minden élre adott, hogy azt az útszakaszt mennyiért lehetne felújítani.
A város vezetése azt szeretné megtudni, hogy mely útszakaszokat újitassa fel, ha a célja az, hogy a <math>v</math> csúccsal jelzett főtérről mindencsomópontba el lehessen jutni kizárólag felújított útszakaszokon.
A város vezetése azt szeretné megtudni, hogy mely útszakaszokat újitassa fel, ha a célja az, hogy a <math>v</math> csúccsal jelzett főtérről minden csomópontba el lehessen jutni kizárólag felújított útszakaszokon.
A következő ötletek merültek fel a legolcsóbb ilyen felújitás megtalálására:
A következő ötletek merültek fel a legolcsóbb ilyen felújitás megtalálására:
A: Dijkstra algoritmusával határozzák meg a legrövidebb utakat <math>v</math>-ből az összes többi csúcsba.
A: Dijkstra algoritmusával határozzák meg a legrövidebb utakat <math>v</math>-ből az összes többi csúcsba.
578. sor: 578. sor:


== Tegyük fel, hogy <math>\mathrm{P} \neq \mathrm{NP}</math> Tekintsük azt a problémát, amikor adottak az <math>a_{1}, a_{2}, \ldots, a_{n}</math> pozitív egész számok, és azt kell eldönteni, hogy van-e olyan <math>I \subseteq\{1,2, \ldots, n\}</math>, melyre <math>\sum_{i \in I} a_{i}=2020</math> (2020 jan) ==
== Tegyük fel, hogy <math>\mathrm{P} \neq \mathrm{NP}</math> Tekintsük azt a problémát, amikor adottak az <math>a_{1}, a_{2}, \ldots, a_{n}</math> pozitív egész számok, és azt kell eldönteni, hogy van-e olyan <math>I \subseteq\{1,2, \ldots, n\}</math>, melyre <math>\sum_{i \in I} a_{i}=2020</math> (2020 jan) ==
Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}
Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
# A probléma P-ben és NP-ben is benne van.
# A probléma P-ben és NP-ben is benne van.
# A probléma P-ben van, de nincs NP-ben.
# A probléma P-ben van, de nincs NP-ben.
660. sor: 660. sor:
| mélységi  || 4 || 3 || 2 || 5 || 1 || 6
| mélységi  || 4 || 3 || 2 || 5 || 1 || 6
|-
|-
| szélességi || 4 || 1 || 5 || 2 || 6 || 3
| befejezési || 4 || 1 || 5 || 2 || 6 || 3
|}
|}
Melyik élről állíthatjuk biztosan, hogy nem lehet a gráfban?
Melyik élről állíthatjuk biztosan, hogy nem lehet a gráfban?