„Operációs rendszerek ZH kikérdező” változatai közötti eltérés
Kérdések: bizonytalanok ellenőrzése, duplikáltak eltávolítása, újak hozzáadása, meglévők javítása |
a →Az SRTF végrehajthat F->FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F->V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon.: Biztos helyes a válasz? |
||
| (13 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'' | * ''A (?)-lel jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes – amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át arra, vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :)'' | ||
* ''A csillaggal jelölt kérdések nem képezik az [[Operációs rendszerek B]] tárgy tematikáját.'' | |||
{{Vissza|Operációs rendszerek}} | {{Vissza|Operációs rendszerek}}{{Vissza|Operációs rendszerek B}} | ||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
|cím=Operációs rendszerek ZH igaz-hamis | |cím=Operációs rendszerek ZH igaz-hamis | ||
| 71. sor: | 72. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A Unix ''cron'' egy középtávú ütemező. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 81. sor: | 82. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az SRTF végrehajthat F->FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F->V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. == | == Az SRTF végrehajthat F->FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F->V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon.? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A legrövidebbet előre ütemező (SJF) sosem hajt végre F->FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például a körforgó (RR) igen. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== F->FK állapotátmenetet '''a taszk''' bármely elemi ütemező esetén végrehajthat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) ütemező olyan prioritásos ütemezőnek is tekinthető, ahol a prioritás egyenlő a taszk hátralevő löketidejével, és a legkisebb értékkel rendelkező taszk fog futni. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 186. sor: | 202. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon | == Az ''óra'' és az ''újabb esély'' lapcsere ugyanazon múltbeli adatokra támaszkodva működik. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az ''óra'' lapcserealgoritmus valójában az ''újabb esély'' algoritmus hatékonyabb megvalósítása. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Az ''óra'' lapcserealgoritmus nem mozgatja a keretazonosítókat a FIFO-ban, az ''újabb esély'' igen. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az újabb esély (SC) lapcserealgoritmus '''sosem''' szabadít fel egy lapot első alkalommal, csak másodjára (ezért ''újabb esély'' a neve). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az újabb esély (SC) lapcsere a felszabadításra kiválasztott keretet csak akkor nem szabadítja fel, ha a legutóbbi ellenőrzés óta azt '''módosította''' valamelyik taszk. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 211. sor: | 242. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A Unix futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. == | == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 296. sor: | 327. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. == | == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. == | == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 351. sor: | 382. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A konvojhatás például SRTF algoritmussal kezelhető. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== PRAM modell | == Különböző folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással ''PRAM''-modell szerint az operációs rendszer szolgáltatásait felhasználva. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 381. sor: | 412. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == Egy taszkon belül egy másik számítógépen futó taszk eljárását is meg tudjuk hívni az operációs rendszer támogatásával. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A Unix-jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 396. sor: | 432. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. == | == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 406. sor: | 442. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). == | == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?).* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 431. sor: | 467. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A futási szint (runlevel) meghatározza a | == A futási szint (runlevel) meghatározza a Unix-rendszerekben futó taszkok prioritását. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 437. sor: | 473. sor: | ||
== Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. == | == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 456. sor: | 487. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. == | == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 466. sor: | 497. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel | == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvojhatás. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 472. sor: | 503. sor: | ||
== RR használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. == | == RR használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 496. sor: | 522. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. == | == ''Mozgatás'' adatátviteli szemantika esetén a küldő fél elveszíti a hozzáférését az adatokhoz. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Üzenetváltásos kommunikációban a ''Küldés'' és a ''Fogadás'' szinkron műveletek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít.* == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 521. sor: | 557. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A Unix egy időosztásos, multiprogramozott OS. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 561. sor: | 597. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A mai | == A mai operációs rendszerek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 606. sor: | 642. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Spinlock (spinning lock) TSL ( | == Spinlock (spinning lock) TSL (test-end-set) művelet segítségével megvalósítható.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A FreeBSD Linux disztribúció. == | == A FreeBSD egy Linux-disztribúció. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A Windows 10 OS telefonon is működik | == A Windows 10 OS telefonon is működik.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 631. sor: | 667. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja | == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A Unix ''exec()'' rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 657. sor: | 693. sor: | ||
== A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. == | == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 676. sor: | 707. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer | == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 703. sor: | 734. sor: | ||
== A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt. == | == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 721. sor: | 747. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. == | |||
== A virtuális és | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 736. sor: | 757. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár | == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára. == | == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 766. sor: | 772. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. == | == A ''fork()'' Unix-rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 782. sor: | 788. sor: | ||
== A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. == | == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 821. sor: | 822. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A konvojhatás kooperatív ütemező algoritmusokkal nem kezelhető. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 842. sor: | 843. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A lapok tárba fagyasztása (''page locking'') technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A keret-és | == A keret- és laptáblák száma megegyezik. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A strucc-algoritmus a holtpont "kezelésének" egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. == | == A strucc-algoritmus a holtpont "kezelésének" egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 884. sor: | 885. sor: | ||
== A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár. == | == A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A rendszer túlterhelése esetén jelentkező vergődés rövidtávú ütemezéssel kezelhető. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 889. sor: | 895. sor: | ||
== A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. == | == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A memóriakezelés során a védelmi hiba nem hibás működést jelez, hanem csak azt, hogy az adott lap nincs a fizikai memóriában. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 907. sor: | 918. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. == | == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 962. sor: | 973. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A rendszerhívások sokszor folyamatok közötti kontextusváltást is | == A rendszerhívások sokszor folyamatok közötti kontextusváltást is eredményeznek. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 973. sor: | 984. sor: | ||
== A cserehely (swap) célja, hogy bővítse a fizikai memóriát. == | == A cserehely (swap) célja, hogy bővítse a fizikai memóriát. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A ''copy-on-write'' technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||