„Operációs rendszerek ZH kikérdező” változatai közötti eltérés
a →Az SRTF végrehajthat F->FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F->V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon.: Biztos helyes a válasz? |
|||
| (38 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'' | * ''A (?)-lel jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes – amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át arra, vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :)'' | ||
* ''A csillaggal jelölt kérdések nem képezik az [[Operációs rendszerek B]] tárgy tematikáját.'' | |||
{{Vissza|Operációs rendszerek}} | {{Vissza|Operációs rendszerek}}{{Vissza|Operációs rendszerek B}} | ||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
|cím=Operációs rendszerek | |cím=Operációs rendszerek ZH igaz-hamis | ||
|pontozás=-}} | |pontozás=-}} | ||
== Egy feladatot mindig egy taszk old meg. == | == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy taszk létrehozása utáni első állapota lehet a "fut". == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy memória-intenzív taszkokat futtató rendszerben alacsony a CPU-kihasználtság, akkor nincs elegendő memória a taszkok számára. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 56. sor: | 72. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A Unix ''cron'' egy középtávú ütemező. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az SRTF végrehajthat F->FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F->V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon.? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A legrövidebbet előre ütemező (SJF) sosem hajt végre F->FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például a körforgó (RR) igen. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== F->FK állapotátmenetet '''a taszk''' bármely elemi ütemező esetén végrehajthat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) ütemező olyan prioritásos ütemezőnek is tekinthető, ahol a prioritás egyenlő a taszk hátralevő löketidejével, és a legkisebb értékkel rendelkező taszk fog futni. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 91. sor: | 122. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az MFQ ütemező | == Az MFQ ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 113. sor: | 144. sor: | ||
== Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. == | == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy felhasználói program kernel módba vált (pl. rendszerhívással), a CPU utasításkészlete akkor is korlátozott marad, hogy ne okozzon gondot a kernelben. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 118. sor: | 154. sor: | ||
== A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. == | == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A rendszerkönyvtárak olyan eljárásokat tartalmaznak, amelyek sokféle feladatban előfordulnak, így nem kell minden programban külön-külön megvalósítanunk azokat, hanem támaszkodhatunk egy közös implementációra. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. == | == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A rendszerprogramok saját programkódja védett módban fut. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 156. sor: | 202. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon | == Az ''óra'' és az ''újabb esély'' lapcsere ugyanazon múltbeli adatokra támaszkodva működik. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az ''óra'' lapcserealgoritmus valójában az ''újabb esély'' algoritmus hatékonyabb megvalósítása. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Az ''óra'' lapcserealgoritmus nem mozgatja a keretazonosítókat a FIFO-ban, az ''újabb esély'' igen. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az újabb esély (SC) lapcserealgoritmus '''sosem''' szabadít fel egy lapot első alkalommal, csak másodjára (ezért ''újabb esély'' a neve). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az újabb esély (SC) lapcsere a felszabadításra kiválasztott keretet csak akkor nem szabadítja fel, ha a legutóbbi ellenőrzés óta azt '''módosította''' valamelyik taszk. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 181. sor: | 242. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A Unix futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. == | == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 227. sor: | 288. sor: | ||
== A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. == | == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy statikus többszintű ütemező kimeneti szintválasztó algoritmusa lehet körforgó (round-robin) ütemező, ha azt az adott alkalmazási környezet megkívánja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 232. sor: | 298. sor: | ||
== A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. == | == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A taszkok löketidejét a gyakorlatban működő ütemezők előre ismerik. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 256. sor: | 327. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. == | == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. == | == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 267. sor: | 338. sor: | ||
== A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetőek. == | == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetőek. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 311. sor: | 382. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A konvojhatás például SRTF algoritmussal kezelhető. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== PRAM modell | == Különböző folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással ''PRAM''-modell szerint az operációs rendszer szolgáltatásait felhasználva. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 326. sor: | 397. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A hálózati kommunikáció (socket) egy | == A laphibát az MMU jelzi, és a kernel kezeli. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 336. sor: | 412. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == Egy taszkon belül egy másik számítógépen futó taszk eljárását is meg tudjuk hívni az operációs rendszer támogatásával. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A Unix-jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 351. sor: | 432. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. == | == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, | == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). == | == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?).* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 386. sor: | 467. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A futási szint (runlevel) meghatározza a | == A futási szint (runlevel) meghatározza a Unix-rendszerekben futó taszkok prioritását. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 392. sor: | 473. sor: | ||
== Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. == | == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 411. sor: | 487. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. == | == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 421. sor: | 497. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel | == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvojhatás. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== RR használata optimális átlagos várakozási időt | == RR használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 451. sor: | 522. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. == | == ''Mozgatás'' adatátviteli szemantika esetén a küldő fél elveszíti a hozzáférését az adatokhoz. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Üzenetváltásos kommunikációban a ''Küldés'' és a ''Fogadás'' szinkron műveletek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít.* == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A szinkronizáció | == A szinkronizáció megvalósítása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Olyan | == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 476. sor: | 557. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A Unix egy időosztásos, multiprogramozott OS. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 516. sor: | 597. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A mai | == A mai operációs rendszerek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== SJF esetén | == SJF esetén a futásra késszé vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 536. sor: | 617. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem | == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatóak szabadon a végrehajtó egységek között. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 556. sor: | 637. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel | == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhetjük. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Spinlock (spinning lock) TSL ( | == Spinlock (spinning lock) TSL (test-end-set) művelet segítségével megvalósítható.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A FreeBSD Linux disztribúció | == A FreeBSD egy Linux-disztribúció. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A Windows 10 OS telefonon is működik | == A Windows 10 OS telefonon is működik.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre | == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 586. sor: | 667. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja | == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A Unix ''exec()'' rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 616. sor: | 697. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is | == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozottak is. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer | == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak | == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek. == | |||
== A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd | == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 657. sor: | 728. sor: | ||
== A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. == | == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 663. sor: | 734. sor: | ||
== A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt. == | == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 676. sor: | 742. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú | == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A virtuális és | == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A laphiba | == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 731. sor: | 772. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. == | == A ''fork()'' Unix-rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 751. sor: | 792. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Van olyan operációs rendszer, amely részben hangutasításokkal is kezelhető. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 781. sor: | 822. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A konvojhatás kooperatív ütemező algoritmusokkal nem kezelhető. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 802. sor: | 843. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A lapok tárba fagyasztása (''page locking'') technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A keret-és | == A keret- és laptáblák száma megegyezik. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A strucc-algoritmus a holtpont "kezelésének" egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. == | == A strucc-algoritmus a holtpont "kezelésének" egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 822. sor: | 863. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A mai operációs rendszerek | == A mai operációs rendszerek többprocesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 844. sor: | 885. sor: | ||
== A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár. == | == A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A rendszer túlterhelése esetén jelentkező vergődés rövidtávú ütemezéssel kezelhető. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. == | == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A memóriakezelés során a védelmi hiba nem hibás működést jelez, hanem csak azt, hogy az adott lap nincs a fizikai memóriában. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 867. sor: | 918. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. == | == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 893. sor: | 944. sor: | ||
== A CPU nem tudja végrehajtani a programok cserehelyen (swap) levő utasításait. == | == A CPU nem tudja végrehajtani a programok cserehelyen (swap) levő utasításait. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 903. sor: | 954. sor: | ||
== A laphibák számát biztosan csökkentjük, ha növeljük a rendelkezésre álló fizikai memória méretét. == | == A laphibák számát biztosan csökkentjük, ha növeljük a rendelkezésre álló fizikai memória méretét. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy operációs rendszer forráskódja lehet néhány tízezer programsor, de akár sok millió is. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A kernel moduláris felépítése csökkenti a kernel futásidejű memóriafoglalását. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Rendszerhívások esetén az üzemmódváltást megszakítás idézi elő. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A rendszerhívások sokszor folyamatok közötti kontextusváltást is eredményeznek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A szálaknak saját halma (heap) van. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A cserehely (swap) célja, hogy bővítse a fizikai memóriát. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A ''copy-on-write'' technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A vergődés az a jelenség, amikor a keretek számának növelése a laphibák számát is növeli. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Szerver platformon a Linux operációs rendszer részesedése 10% alatti. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy taszk FK állapotból V állapotba is átkerülhet. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A legrövidebb löketidejűt előre (SJF) ütemező preemptív. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A Windows felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy hibás memóriacímzési művelet laphibát eredményez. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||