„Operációs rendszerek ZH kikérdező” változatai közötti eltérés

'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''

{{Vissza|Operációs rendszerek}}

|cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}

== A UNIX cron középtávú ütemező. ==

== Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F->FK állapotátmenetet. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}

== Az SRTF végrehajthat F->FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F->V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==

== Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==

== Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==

== Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==

== A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==

== Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==

== A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==

== A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}

== A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==

== PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}

== A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==

== A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==

== .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==

== Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==

== Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==

== A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==

== NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==

== Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==

== RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==

 

== SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==

== Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==

== A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==

== Olyan rendsterben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==

== A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==

== A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==

== SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==

== Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==

== A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==

== Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==

== A FreeBSD Linux disztribúció (?). ==

== A Windows 10 OS telefonon is működik(?). ==

== A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==

== A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==

== A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==

== A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==

== Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}

== A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==

== Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==

== A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==

== A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==

== Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows alapú(?). ==

== A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==

== A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd(?). ==

== A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on(?). ==

== A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}

== A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==

== A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ(?). ==

== Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==

== Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot(?). ==

== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével(?). ==

== A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==

== A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése(?). ==

== A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár(?). ==

== A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==

== A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára(?). ==

== A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==

== A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==

== A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==

== A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==

== A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==

== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==

== A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==

== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==

== Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==

== Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==

== Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú(?). ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}

== A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==

== Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}

== A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}

== Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==

== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==

== A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==

== A "lapok tárba fagyasztása" (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==

== A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==

== A strucc-algoritmus a holtpont "kezelésének" egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==

== A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==

== A mai operációs rendszerek többporcesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==