„Mikroökonómia alapfogalmak” változatai közötti eltérés
a Halott sablon eltávolítása |
|||
| (25 közbenső módosítás, amit 13 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}} | {{Vissza|Mikro- és makroökonómia}} | ||
=Keresleti és kínálati függvény= | ==Keresleti és kínálati függvény== | ||
Egy mennyiség(Q, x tengely) | Egy mennyiség (Q, x tengely) – ár (p, y tengely) koordinátarendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. (Kivétel: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Giffen-javak Griffen javak]) Ha a két függvényt egyszerre ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk. | ||
Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20 | Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20. | ||
=Egyensúlyi ár= | ==Egyensúlyi ár== | ||
Egyensúlyi árról beszélünk, ahol a keresleti és kínálati függvény metszi egymást. Az egyensúlyi árhoz tartozik egy egyensúlyi mennyiség is. | Egyensúlyi árról beszélünk, ahol a keresleti és kínálati függvény metszi egymást. Az egyensúlyi árhoz tartozik egy egyensúlyi mennyiség is. | ||
Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik. | Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik. | ||
=Túlkínálat= | == Kereslet == | ||
Az a termék és szolgáltatásmennyiség, amelyet a fogyasztók adott időpontban, adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók megvásárolni. Keresleten mindig fizetőképes keresletet értünk, vagyis olyan vásárlói szándékot, amely mögött megfelelő pénzösszeg áll. | |||
== Kínálat == | |||
Az a termék- és szolgáltatás mennyiség, amelyet a vállalatok adott időpontban az adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók eladni. | |||
==Túlkínálat== | |||
Egy adott pontban túlkínálat van, ha a kínálati függvény értéke nagyobb, mint a keresleti függvényé. (Azaz többet kínálnak, mint keresnek). A piaci ár csökkenni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat. | Egy adott pontban túlkínálat van, ha a kínálati függvény értéke nagyobb, mint a keresleti függvényé. (Azaz többet kínálnak, mint keresnek). A piaci ár csökkenni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat. | ||
=Túlkereslet= | ==Túlkereslet== | ||
Egy adott pontban túlkereslet van, ha a keresleti függvény értéke nagyobb, mint a kínálati függvényé. (Azaz többet keresnek, mint kínálnak). A piaci ár növekedni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat. | Egy adott pontban túlkereslet van, ha a keresleti függvény értéke nagyobb, mint a kínálati függvényé. (Azaz többet keresnek, mint kínálnak). A piaci ár növekedni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat. | ||
=Fogyasztói többlet= | ==Fogyasztói többlet== | ||
A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása. | A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása. | ||
Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy ( | Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (400-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=280*120/2=15600. | ||
=Termelői többlet= | ==Termelői többlet== | ||
[[File:mikmak_fttt_20190603.png|right|350px]] | |||
A termelői többlet (TT) az ár és a kínálati függvény közé eső terület. Ez megint egy lineáris és egy konstans függvény által meghatározott háromszög. | |||
=Árrugalmasság= | |||
Például az előző Q=p-20 kínálati függvény és p=140, Q=120 adatokkal egy (140-20) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így TT=120*120/2=7200. | |||
==Holtteherveszteség== | |||
Az árak minimalizálása, maximalizálása vagy adóztatása esetén jelenik meg. | |||
[[File:Adozas_hatasa.png]] | |||
==Árrugalmasság== | |||
A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet, ha az ár 1%-kal változik. Általában negatív érték az eredmény, ami azt jelenti, hogy az ár növekedésével kevesebbet fogunk fogyasztani. | A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet, ha az ár 1%-kal változik. Általában negatív érték az eredmény, ami azt jelenti, hogy az ár növekedésével kevesebbet fogunk fogyasztani. | ||
<math> | <math> | ||
\epsilon = \frac{\Delta Q \%}{\Delta p \%} = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} | \epsilon = \frac{\Delta Q \%}{\Delta p \%} = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} \cdot \frac{p_1 + p_2}{Q_1 + Q_2} | ||
</math> | </math> - ívrugalmasság | ||
<math> | |||
\epsilon_P^Q = \frac{\delta Q}{\delta p} \cdot \frac{p}{Q} = Q'(p) \cdot \frac{p}{Q} | |||
</math> - pontrugalmasság | |||
* | * ϵ > 0 paradox árhatás, Giffen javak | ||
* =0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet | * ϵ = 0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet | ||
* <1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő) | * |ϵ| < 1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő) | ||
* =1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel) | * |ϵ| = 1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel) | ||
* >1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken) | * |ϵ| > 1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken) | ||
=Giffen javak= | ==Giffen javak== | ||
Abban az esetben, ha az árrugalmasság pozitív, Giffen javakról beszélünk. | Abban az esetben, ha az árrugalmasság pozitív, Giffen javakról beszélünk. | ||
Ilyen például a kenyér: ha drágul a kenyér, a szegényebb családok nem engedhetik meg maguknak a drágább ételeket, így kenyérből fognak többet fogyasztani | Ilyen például a kenyér: ha drágul a kenyér, a szegényebb családok nem engedhetik meg maguknak a drágább ételeket, így kenyérből fognak többet fogyasztani | ||
= | ==Kereszt-árrugalmasság== | ||
A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk. | A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk. | ||
Ha pozitív, akkor a két termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást. | |||
== Jövedelem == | |||
A gazdasági szereplők termelési, illetve fogyasztási döntéseik során a jövedelmet, mint választási lehetőségeiket korlátozó tényezőt veszik számba. | |||
= | === Nomináljövedelem === | ||
Egy adott időszakban a gazdasági szereplő által realizált pénzösszeg | |||
=== Reáljövedelem === | |||
Az az árumennyiség, amennyit a gazdasági szereplő a nomináljövedelméből vásárolni tudna. | |||
= | ==Jövedelemrugalmasság== | ||
Hasonlóan az előzőekhez, csak itt nem az árat, hanem a jövedelmet kell figyelembe venni és arra ad egy számot, hogy nagyobb fizetéskor hogy fog fogyni egy termék. | |||
Például nagyobb jövedelemnél az S-Budget májkrém helyett jobb minőségűt veszünk, tehát az S-Budget májkrém kereslete csökkenni fog. | |||
Rövid távú termelési függvényeknél a munkát szoktuk változónak hagyni, és az összes többi erőforrást | ==Termelési függvény== | ||
Hosszabb távú termelési függvénynél minden | A termelési függvény azt mondja meg, hogy ha hatékonyan alkalmazzuk az erőforrásokat, akkor mennyit tudunk termelni. | ||
Rövid távú termelési függvényeknél a munkát szoktuk változónak hagyni, és az összes többi erőforrást fixnek választjuk. | |||
Hosszabb távú termelési függvénynél minden egyéb tényező is változhat. | |||
=Átlagtermék= | ==Átlagtermék== | ||
Az átlagtermék (AP) megmutatja, hogy egy tényező mekkora mennyiséget állít elő átlagosan. A termelési függvényt egyszerűen leosztjuk a változóval. | Az átlagtermék (AP) megmutatja, hogy egy tényező mekkora mennyiséget állít elő átlagosan. A termelési függvényt egyszerűen leosztjuk a változóval. | ||
=Határtermék= | ==Határtermék== | ||
A határtermék (MP) megmutatja, hogy az utolsó erőforrásváltozás mennyivel módosította a termelést. Itt a termelési függvény változását kell leosztani a tényező változásával. | A határtermék (MP) megmutatja, hogy az utolsó erőforrásváltozás mennyivel módosította a termelést. Itt a termelési függvény változását kell leosztani a tényező változásával. | ||
=Isoquant= | ==Isoquant== | ||
Olyan görbe, ahol a termelési függvény értéke fix. Itt lehet jól kielemezni, hogy milyen tényezőből érdemes többet szerezni. | Olyan görbe, ahol a termelési függvény értéke fix. Itt lehet jól kielemezni, hogy milyen tényezőből érdemes többet szerezni. | ||
=Teljes költség= | ==Teljes költség== | ||
A teljes költség (TC) megmutatja, hogy az adott kibocsátáshoz szükséges ráfordítás mennyibe került a vállalatnak. Felbontható fix és változó költségre. | |||
=Fix költség= | ==Fix költség== | ||
A fix költség (FC) megmutatja, hogy a fix tényező ráfordítása mennyibe került a vállalatnak. | |||
=Változó költség= | ==Változó költség== | ||
A változó költség (VC) megmutatja, hogy a termeléshez szükséges változó tényezők ráfordításának mekkora a költsége. | |||
=Határköltség= | ==Határköltség== | ||
A határköltség (MC) megmutatja, hogy egy pótlólagos termékmennyiség előállítása mennyivel változtatná meg az összköltséget/változó költséget. A teljes költség deriváltja. | |||
=Átlagos költségek= | ==Átlagos költségek== | ||
A fenti költségek egy darabra levetített értéke (azaz q-val osztunk). Jelei AC, AFC, AVC attól függően, melyik költséget vetítjük le. | A fenti költségek egy darabra levetített értéke (azaz q-val osztunk). Jelei AC, AFC, AVC attól függően, melyik költséget vetítjük le. | ||
=Profitmaximalizáló vállalat= | ==Profitmaximalizáló vállalat== | ||
A profitmaximalizáló vállalat annyit termel, hogy a határköltség megegyezzen a határbevétellel (azaz a határprofit 0): MR=MC | A profitmaximalizáló vállalat annyit termel, hogy a határköltség megegyezzen a határbevétellel (azaz a határprofit 0): MR=MC. | ||
Tökéletes verseny esetén MR=p. | |||
==Fedezeti pont== | |||
=Fedezeti pont= | |||
Fedezeti pont: az a piaci ár, amely esetében a vállalat bevételei éppen fedezik az összes költséget, azaz a profit nulla. | Fedezeti pont: az a piaci ár, amely esetében a vállalat bevételei éppen fedezik az összes költséget, azaz a profit nulla. | ||
=Üzemszüneti pont= | ==Üzemszüneti pont== | ||
Üzemszüneti pont: az a piaci ár, ami alatt már érdemes bezárni az üzletet és beszüntetni a termelést. Ha pl. rövidtávon negatív a profit, viszont a fix költségeket a termeléssel fedezik, akkor nem éri meg leállni. | Üzemszüneti pont: az a piaci ár, ami alatt már érdemes bezárni az üzletet és beszüntetni a termelést. Ha pl. rövidtávon negatív a profit, viszont a fix költségeket a termeléssel fedezik, akkor nem éri meg leállni. | ||
=Jövőérték= | ==Jövőérték== | ||
Jelenlegi pénzünk értéke t idő múlva r kamatláb mellett <math>FV_t = PV_0 | Jelenlegi pénzünk értéke t idő múlva r kamatláb mellett. <math>FV_t = PV_0 \cdot (1+r)^t</math> | ||
=Jelenérték= | ==Jelenérték== | ||
Jövőérték ellentettje: ha t idő múlva kapunk egy fix hozamot, az ennyit érne most. <math>PV_0 = \frac{ | Jövőérték ellentettje: ha t idő múlva kapunk egy fix hozamot, az ennyit érne most. <math>PV_0 = \frac{FV_t}{(1+r)^t}</math> | ||
=Tökéletes verseny= | ==Tökéletes verseny== | ||
Sok a piaci szereplő, a piaci belépésnek nincs akadálya, nem különböztetik meg a terméket gyártó alapján. | Sok a piaci szereplő, a piaci belépésnek nincs akadálya, nem különböztetik meg a terméket gyártó alapján. | ||
=Monopolisztikus | ==Monopolisztikus verseny== | ||
Szabad a belépés a versenyre, de kevés a piaci szereplő. A termelők termékei kis mértékben különböznek (próbálnak kiemelkedni) | Szabad a belépés a versenyre, de kevés a piaci szereplő. A termelők termékei kis mértékben különböznek (próbálnak kiemelkedni). | ||
=Oligopólium= | ==Oligopólium== | ||
Kevés a piaci résztvevő, a cégek marketingmunkát folytatnak, reagálnak egymás lépéseire. | Kevés a piaci résztvevő, a cégek marketingmunkát folytatnak, reagálnak egymás lépéseire. | ||
=Monopólium= | ==Monopólium== | ||
Egyedül van a piacon, befolyásolni tudja a termék árát. | Egyedül van a piacon, befolyásolni tudja a termék árát. | ||
[[ | == Transzformációs ráta == | ||
[[ | Azt méri, hogy az egyik termékcsoport mennyiségének egységnyi növelése érdekében a másik termékcsoport hány egységéről kell lemondani. Az egyik termék ily módon elveszített mennyisége egyben a másik termék mennyiségének növelésével járó költsége, vagyis az '''alternatív költség'''. | ||
== Határelemzés == | |||
Az a megközelítés, amikor a gazdasági szereplők mindig egy adott döntéssel együtt járó '''pótlólagos hasznokat''' és '''pótlólagos költségeket''' mérlegelik, és ezeket összehasonlítva döntenek. | |||
== Termelői (kínálati) rezervációs ár == | |||
Az a legalacsonyabb ár, amelyért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot. | |||
== Technikai hatékonyság == | |||
Technikailag hatékonyak azok a termelési eljárások, amelyek egyik inputtényezőből sem használnak fel felesleges mennyiséget. | |||
== Gazdasági hatékonyság == | |||
Gazdaságilag hatékony az az eljárás, amelyik az adott kibocsátást a lehető legkisebb költségekkel valósítja meg ill. adott költségszint mellett a legnagyobb kibocsátást biztosítja. | |||
== Optimális üzemméret == | |||
A hosszú távú átlagköltség függvény minimuma. Ennél a termelési mennyiségnél az átlagköltség mind rövid, mind hosszú távon a legkisebb. | |||
== Származékos kereslet == | |||
A termelési tényezők iránti kereslet úgynevezett származékos kereslet, mert a termelési tényezők felhasználásával előállítható termékek iránti kereslet miatt létezik. Ha a mögöttes áruk kereslete nő, a származékos kereslet is nőni fog! | |||
[[Kategória:Villamosmérnök]] | |||
[[Kategória:Mérnök informatikus]] | |||