„Mikroökonómia alapfogalmak” változatai közötti eltérés

(37 közbenső módosítás, amit 17 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)

1. sor:

~~-- Main~~.~~kir27310id - 2011~~.03.12.

==Keresleti és kínálati függvény==

Egy mennyiség (Q, x tengely) – ár (p, y tengely) koordinátarendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. (Kivétel: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Giffen-javak Griffen javak]) Ha a két függvényt egyszerre ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.

Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20.

[[~~Category~~:~~Infoalap~~]]

==Egyensúlyi ár==

Egyensúlyi árról beszélünk, ahol a keresleti és kínálati függvény metszi egymást. Az egyensúlyi árhoz tartozik egy egyensúlyi mennyiség is.

Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik.

== Kereslet ==

Az a termék és szolgáltatásmennyiség, amelyet a fogyasztók adott időpontban, adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók megvásárolni. Keresleten mindig fizetőképes keresletet értünk, vagyis olyan vásárlói szándékot, amely mögött megfelelő pénzösszeg áll.

== Kínálat ==

Az a termék- és szolgáltatás mennyiség, amelyet a vállalatok adott időpontban az adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók eladni.

==Túlkínálat==

Egy adott pontban túlkínálat van, ha a kínálati függvény értéke nagyobb, mint a keresleti függvényé. (Azaz többet kínálnak, mint keresnek). A piaci ár csökkenni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.

==Túlkereslet==

Egy adott pontban túlkereslet van, ha a keresleti függvény értéke nagyobb, mint a kínálati függvényé. (Azaz többet keresnek, mint kínálnak). A piaci ár növekedni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.

==Fogyasztói többlet==

A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása.

Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (400-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=280*120/2=15600.

==Termelői többlet==

[[File:mikmak_fttt_20190603.png|right|350px]]

A termelői többlet (TT) az ár és a kínálati függvény közé eső terület. Ez megint egy lineáris és egy konstans függvény által meghatározott háromszög.

Például az előző Q=p-20 kínálati függvény és p=140, Q=120 adatokkal egy (140-20) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így TT=120*120/2=7200.

==Holtteherveszteség==

Az árak minimalizálása, maximalizálása vagy adóztatása esetén jelenik meg.

[[File:Adozas_hatasa.png]]

==Árrugalmasság==

A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet, ha az ár 1%-kal változik. Általában negatív érték az eredmény, ami azt jelenti, hogy az ár növekedésével kevesebbet fogunk fogyasztani.

<math>

\epsilon = \frac{\Delta Q \%}{\Delta p \%} = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} \cdot \frac{p_1 + p_2}{Q_1 + Q_2}

</math> - ívrugalmasság

<math>

\epsilon_P^Q = \frac{\delta Q}{\delta p} \cdot \frac{p}{Q} = Q'(p) \cdot \frac{p}{Q}

</math> - pontrugalmasság

* ϵ > 0 paradox árhatás, Giffen javak

* ϵ = 0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet

* |ϵ| < 1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő)

* |ϵ| = 1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel)

* |ϵ| > 1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken)

==Giffen javak==

Abban az esetben, ha az árrugalmasság pozitív, Giffen javakról beszélünk.

Ilyen például a kenyér: ha drágul a kenyér, a szegényebb családok nem engedhetik meg maguknak a drágább ételeket, így kenyérből fognak többet fogyasztani

==Kereszt-árrugalmasság==

A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk.

Ha pozitív, akkor a két termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást.

== Jövedelem ==

A gazdasági szereplők termelési, illetve fogyasztási döntéseik során a jövedelmet, mint választási lehetőségeiket korlátozó tényezőt veszik számba.

=== Nomináljövedelem ===

Egy adott időszakban a gazdasági szereplő által realizált pénzösszeg

=== Reáljövedelem ===

Az az árumennyiség, amennyit a gazdasági szereplő a nomináljövedelméből vásárolni tudna.

==Jövedelemrugalmasság==

Hasonlóan az előzőekhez, csak itt nem az árat, hanem a jövedelmet kell figyelembe venni és arra ad egy számot, hogy nagyobb fizetéskor hogy fog fogyni egy termék.

Például nagyobb jövedelemnél az S-Budget májkrém helyett jobb minőségűt veszünk, tehát az S-Budget májkrém kereslete csökkenni fog.

==Termelési függvény==

A termelési függvény azt mondja meg, hogy ha hatékonyan alkalmazzuk az erőforrásokat, akkor mennyit tudunk termelni.

Rövid távú termelési függvényeknél a munkát szoktuk változónak hagyni, és az összes többi erőforrást fixnek választjuk.

Hosszabb távú termelési függvénynél minden egyéb tényező is változhat.

==Átlagtermék==

Az átlagtermék (AP) megmutatja, hogy egy tényező mekkora mennyiséget állít elő átlagosan. A termelési függvényt egyszerűen leosztjuk a változóval.

==Határtermék==

A határtermék (MP) megmutatja, hogy az utolsó erőforrásváltozás mennyivel módosította a termelést. Itt a termelési függvény változását kell leosztani a tényező változásával.

==Isoquant==

Olyan görbe, ahol a termelési függvény értéke fix. Itt lehet jól kielemezni, hogy milyen tényezőből érdemes többet szerezni.

==Teljes költség==

A teljes költség (TC) megmutatja, hogy az adott kibocsátáshoz szükséges ráfordítás mennyibe került a vállalatnak. Felbontható fix és változó költségre.

==Fix költség==

A fix költség (FC) megmutatja, hogy a fix tényező ráfordítása mennyibe került a vállalatnak.

==Változó költség==

A változó költség (VC) megmutatja, hogy a termeléshez szükséges változó tényezők ráfordításának mekkora a költsége.

==Határköltség==

A határköltség (MC) megmutatja, hogy egy pótlólagos termékmennyiség előállítása mennyivel változtatná meg az összköltséget/változó költséget. A teljes költség deriváltja.

==Átlagos költségek==

A fenti költségek egy darabra levetített értéke (azaz q-val osztunk). Jelei AC, AFC, AVC attól függően, melyik költséget vetítjük le.

==Profitmaximalizáló vállalat==

A profitmaximalizáló vállalat annyit termel, hogy a határköltség megegyezzen a határbevétellel (azaz a határprofit 0): MR=MC.

Tökéletes verseny esetén MR=p.

==Fedezeti pont==

Fedezeti pont: az a piaci ár, amely esetében a vállalat bevételei éppen fedezik az összes költséget, azaz a profit nulla.

==Üzemszüneti pont==

Üzemszüneti pont: az a piaci ár, ami alatt már érdemes bezárni az üzletet és beszüntetni a termelést. Ha pl. rövidtávon negatív a profit, viszont a fix költségeket a termeléssel fedezik, akkor nem éri meg leállni.

==Jövőérték==

Jelenlegi pénzünk értéke t idő múlva r kamatláb mellett. <math>FV_t = PV_0 \cdot (1+r)^t</math>

==Jelenérték==

Jövőérték ellentettje: ha t idő múlva kapunk egy fix hozamot, az ennyit érne most. <math>PV_0 = \frac{FV_t}{(1+r)^t}</math>

==Tökéletes verseny==

Sok a piaci szereplő, a piaci belépésnek nincs akadálya, nem különböztetik meg a terméket gyártó alapján.

==Monopolisztikus verseny==

Szabad a belépés a versenyre, de kevés a piaci szereplő. A termelők termékei kis mértékben különböznek (próbálnak kiemelkedni).

==Oligopólium==

Kevés a piaci résztvevő, a cégek marketingmunkát folytatnak, reagálnak egymás lépéseire.

==Monopólium==

Egyedül van a piacon, befolyásolni tudja a termék árát.

== Transzformációs ráta ==

Azt méri, hogy az egyik termékcsoport mennyiségének egységnyi növelése érdekében a másik termékcsoport hány egységéről kell lemondani. Az egyik termék ily módon elveszített mennyisége egyben a másik termék mennyiségének növelésével járó költsége, vagyis az '''alternatív költség'''.

== Határelemzés ==

Az a megközelítés, amikor a gazdasági szereplők mindig egy adott döntéssel együtt járó '''pótlólagos hasznokat''' és '''pótlólagos költségeket''' mérlegelik, és ezeket összehasonlítva döntenek.

== Termelői (kínálati) rezervációs ár ==

Az a legalacsonyabb ár, amelyért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot.

== Technikai hatékonyság ==

Technikailag hatékonyak azok a termelési eljárások, amelyek egyik inputtényezőből sem használnak fel felesleges mennyiséget.

== Gazdasági hatékonyság ==

Gazdaságilag hatékony az az eljárás, amelyik az adott kibocsátást a lehető legkisebb költségekkel valósítja meg ill. adott költségszint mellett a legnagyobb kibocsátást biztosítja.

== Optimális üzemméret ==

A hosszú távú átlagköltség függvény minimuma. Ennél a termelési mennyiségnél az átlagköltség mind rövid, mind hosszú távon a legkisebb.

== Származékos kereslet ==

A termelési tényezők iránti kereslet úgynevezett származékos kereslet, mert a termelési tényezők felhasználásával előállítható termékek iránti kereslet miatt létezik. Ha a mögöttes áruk kereslete nő, a származékos kereslet is nőni fog!

[[Kategória:Villamosmérnök]]

[[Kategória:Mérnök informatikus]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{GlobalTemplate|Infoalap|MikroAlapfogalmak}}
+{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}
--- Main.kir27310id - 2011.03.12.
+==Keresleti és kínálati függvény==
+Egy mennyiség (Q, x tengely) – ár (p, y tengely) koordinátarendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. (Kivétel: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Giffen-javak Griffen javak]) Ha a két függvényt egyszerre ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.
+Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20.
-[[Category:Infoalap]]
+==Egyensúlyi ár==
+Egyensúlyi árról beszélünk, ahol a keresleti és kínálati függvény metszi egymást. Az egyensúlyi árhoz tartozik egy egyensúlyi mennyiség is.
+Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik.
+== Kereslet ==
+Az a termék és szolgáltatásmennyiség, amelyet a fogyasztók adott időpontban, adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók megvásárolni. Keresleten mindig fizetőképes keresletet értünk, vagyis olyan vásárlói szándékot, amely mögött megfelelő pénzösszeg áll.
+== Kínálat ==
+Az a termék- és szolgáltatás mennyiség, amelyet a vállalatok adott időpontban az adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók eladni.
+==Túlkínálat==
+Egy adott pontban túlkínálat van, ha a kínálati függvény értéke nagyobb, mint a keresleti függvényé. (Azaz többet kínálnak, mint keresnek). A piaci ár csökkenni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.
+==Túlkereslet==
+Egy adott pontban túlkereslet van, ha a keresleti függvény értéke nagyobb, mint a kínálati függvényé. (Azaz többet keresnek, mint kínálnak). A piaci ár növekedni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.
+==Fogyasztói többlet==
+A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása.
+Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (400-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=280*120/2=15600.
+==Termelői többlet==
+[[File:mikmak_fttt_20190603.png|right|350px]]
+A termelői többlet (TT) az ár és a kínálati függvény közé eső terület. Ez megint egy lineáris és egy konstans függvény által meghatározott háromszög.
+Például az előző Q=p-20 kínálati függvény és p=140, Q=120 adatokkal egy (140-20) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így TT=120*120/2=7200.
+==Holtteherveszteség==
+Az árak minimalizálása, maximalizálása vagy adóztatása esetén jelenik meg.
+[[File:Adozas_hatasa.png]]
+==Árrugalmasság==
+A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet, ha az ár 1%-kal változik. Általában negatív érték az eredmény, ami azt jelenti, hogy az ár növekedésével kevesebbet fogunk fogyasztani.
+<math>
+\epsilon = \frac{\Delta Q \%}{\Delta p \%} = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} \cdot \frac{p_1 + p_2}{Q_1 + Q_2}
+</math> - ívrugalmasság
+<math>
+\epsilon_P^Q = \frac{\delta Q}{\delta p} \cdot \frac{p}{Q} = Q'(p) \cdot \frac{p}{Q}
+</math> - pontrugalmasság
+* ϵ > 0 paradox árhatás, Giffen javak
+* ϵ = 0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet
+* |ϵ| < 1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő)
+* |ϵ| = 1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel)
+* |ϵ| > 1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken)
+==Giffen javak==
+Abban az esetben, ha az árrugalmasság pozitív, Giffen javakról beszélünk.
+Ilyen például a kenyér: ha drágul a kenyér, a szegényebb családok nem engedhetik meg maguknak a drágább ételeket, így kenyérből fognak többet fogyasztani
+==Kereszt-árrugalmasság==
+A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk.
+Ha pozitív, akkor a két termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást.
+== Jövedelem ==
+A gazdasági szereplők termelési, illetve fogyasztási döntéseik során a jövedelmet, mint választási lehetőségeiket korlátozó tényezőt veszik számba.
+=== Nomináljövedelem ===
+Egy adott időszakban a gazdasági szereplő által realizált pénzösszeg
+=== Reáljövedelem ===
+Az az árumennyiség, amennyit a gazdasági szereplő a nomináljövedelméből vásárolni tudna.
+==Jövedelemrugalmasság==
+Hasonlóan az előzőekhez, csak itt nem az árat, hanem a jövedelmet kell figyelembe venni és arra ad egy számot, hogy nagyobb fizetéskor hogy fog fogyni egy termék.
+Például nagyobb jövedelemnél az S-Budget májkrém helyett jobb minőségűt veszünk, tehát az S-Budget májkrém kereslete csökkenni fog.
+==Termelési függvény==
+A termelési függvény azt mondja meg, hogy ha hatékonyan alkalmazzuk az erőforrásokat, akkor mennyit tudunk termelni.
+Rövid távú termelési függvényeknél a munkát szoktuk változónak hagyni, és az összes többi erőforrást fixnek választjuk.
+Hosszabb távú termelési függvénynél minden egyéb tényező is változhat.
+==Átlagtermék==
+Az átlagtermék (AP) megmutatja, hogy egy tényező mekkora mennyiséget állít elő átlagosan. A termelési függvényt egyszerűen leosztjuk a változóval.
+==Határtermék==
+A határtermék (MP) megmutatja, hogy az utolsó erőforrásváltozás mennyivel módosította a termelést. Itt a termelési függvény változását kell leosztani a tényező változásával.
+==Isoquant==
+Olyan görbe, ahol a termelési függvény értéke fix. Itt lehet jól kielemezni, hogy milyen tényezőből érdemes többet szerezni.
+==Teljes költség==
+A teljes költség (TC) megmutatja, hogy az adott kibocsátáshoz szükséges ráfordítás mennyibe került a vállalatnak. Felbontható fix és változó költségre.
+==Fix költség==
+A fix költség (FC) megmutatja, hogy a fix tényező ráfordítása mennyibe került a vállalatnak.
+==Változó költség==
+A változó költség (VC) megmutatja, hogy a termeléshez szükséges változó tényezők ráfordításának mekkora a költsége.
+==Határköltség==
+A határköltség (MC) megmutatja, hogy egy pótlólagos termékmennyiség előállítása mennyivel változtatná meg az összköltséget/változó költséget. A teljes költség deriváltja.
+==Átlagos költségek==
+A fenti költségek egy darabra levetített értéke (azaz q-val osztunk). Jelei AC, AFC, AVC attól függően, melyik költséget vetítjük le.
+==Profitmaximalizáló vállalat==
+A profitmaximalizáló vállalat annyit termel, hogy a határköltség megegyezzen a határbevétellel (azaz a határprofit 0): MR=MC.
+Tökéletes verseny esetén MR=p.
+==Fedezeti pont==
+Fedezeti pont: az a piaci ár, amely esetében a vállalat bevételei éppen fedezik az összes költséget, azaz a profit nulla.
+==Üzemszüneti pont==
+Üzemszüneti pont: az a piaci ár, ami alatt már érdemes bezárni az üzletet és beszüntetni a termelést. Ha pl. rövidtávon negatív a profit, viszont a fix költségeket a termeléssel fedezik, akkor nem éri meg leállni.
+==Jövőérték==
+Jelenlegi pénzünk értéke t idő múlva r kamatláb mellett. <math>FV_t = PV_0 \cdot (1+r)^t</math>
+==Jelenérték==
+Jövőérték ellentettje: ha t idő múlva kapunk egy fix hozamot, az ennyit érne most. <math>PV_0 = \frac{FV_t}{(1+r)^t}</math>
+==Tökéletes verseny==
+Sok a piaci szereplő, a piaci belépésnek nincs akadálya, nem különböztetik meg a terméket gyártó alapján.
+==Monopolisztikus verseny==
+Szabad a belépés a versenyre, de kevés a piaci szereplő. A termelők termékei kis mértékben különböznek (próbálnak kiemelkedni).
+==Oligopólium==
+Kevés a piaci résztvevő, a cégek marketingmunkát folytatnak, reagálnak egymás lépéseire.
+==Monopólium==
+Egyedül van a piacon, befolyásolni tudja a termék árát.
+== Transzformációs ráta ==
+Azt méri, hogy az egyik termékcsoport mennyiségének egységnyi növelése érdekében a másik termékcsoport hány egységéről kell lemondani. Az egyik termék ily módon elveszített mennyisége egyben a másik termék mennyiségének növelésével járó költsége, vagyis az '''alternatív költség'''.
+== Határelemzés ==
+Az a megközelítés, amikor a gazdasági szereplők mindig egy adott döntéssel együtt járó '''pótlólagos hasznokat''' és '''pótlólagos költségeket''' mérlegelik, és ezeket összehasonlítva döntenek.
+== Termelői (kínálati) rezervációs ár ==
+Az a legalacsonyabb ár, amelyért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot.
+== Technikai hatékonyság ==
+Technikailag hatékonyak azok a termelési eljárások, amelyek egyik inputtényezőből sem használnak fel felesleges mennyiséget.
+== Gazdasági hatékonyság ==
+Gazdaságilag hatékony az az eljárás, amelyik az adott kibocsátást a lehető legkisebb költségekkel valósítja meg ill. adott költségszint mellett a legnagyobb kibocsátást biztosítja.
+== Optimális üzemméret ==
+A hosszú távú átlagköltség függvény minimuma. Ennél a termelési mennyiségnél az átlagköltség mind rövid, mind hosszú távon a legkisebb.
+== Származékos kereslet ==
+A termelési tényezők iránti kereslet úgynevezett származékos kereslet, mert a termelési tényezők felhasználásával előállítható termékek iránti kereslet miatt létezik. Ha a mögöttes áruk kereslete nő, a származékos kereslet is nőni fog!
+[[Kategória:Villamosmérnök]]
+[[Kategória:Mérnök informatikus]]