„Opre vizsga kikérdező” változatai közötti eltérés
2023/24/1 Opre vizsgában szereplő, kvízben eddig nem szereplő kérdések feltöltése. |
|||
| (37 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) '' | '' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) '' | ||
{{Vissza|Operációs rendszerek | {{Vissza|Operációs rendszerek}} | ||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
|cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH) | |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH) | ||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
== Egy feladatot mindig egy taszk old meg. == | == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 21. sor: | 26. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Egy taszk | == Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A Unix operációs rendszer első változatát az AT&T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Lehetséges várakozásmentes I/O műveletek alkalmazása a programjainkban. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A laplopó (page daemon) valamilyen lapcsere algoritmust futtat. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A UNIX cron középtávú ütemező. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F->FK állapotátmenetet. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Az SRTF végrehajthat F->FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F->V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Az MFQ ütemező preemptív. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Egy | == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az | == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. == | == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 196. sor: | 236. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. == | == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 337. sor: | 382. sor: | ||
== .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. == | == .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 408. sor: | 448. sor: | ||
== Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. == | == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 446. sor: | 481. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Olyan | == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 522. sor: | 557. sor: | ||
== Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. == | == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 578. sor: | 608. sor: | ||
== A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). == | == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 616. sor: | 651. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. == | |||
== A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 646. sor: | 676. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on | == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk | == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ | == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 671. sor: | 706. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot | == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével | == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 686. sor: | 721. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése | == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 692. sor: | 727. sor: | ||
== A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár | == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 713. sor: | 743. sor: | ||
== Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. == | == Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az UNIX cron egy középtávú ütemező. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 753. sor: | 788. sor: | ||
== A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. == | == A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A mai Windows változatok az NT kernelre épülnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 768. sor: | 808. sor: | ||
== A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. == | == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 974. sor: | 1 014. sor: | ||
== A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. == | == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. == | == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. == | == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 1 148. sor: | 1 183. sor: | ||
== A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. == | == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 1 188. sor: | 1 223. sor: | ||
== UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre. == | == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával | == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében. == | == Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak | == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését | == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 1 277. sor: | 1 312. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver | == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 1 328. sor: | 1 363. sor: | ||
== Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. == | == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 1 358. sor: | 1 393. sor: | ||
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. == | == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezőnél akkor is jelentkezhet konvoj-hatás, ha csak I/O intenzív taszkok vannak a rendszerben. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 1 409. sor: | 1 449. sor: | ||
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). == | == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 1 438. sor: | 1 483. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A mai operációs rendszerek | == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A cserehely a fizikai memória egy elszeparált része, ahol azokat a lapokat tároljuk, amelyekre mostanában nem volt szükség. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A lapok tárba fagyasztásának alapvető célja a frissen behozott lapokhoz tartozó keretek felszabadításának megakadályozása. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Alapvetően védelmi mechanizmusok miatt szükséges cserehely (swap) alkalmazása, mivel az ott található adattokat a CPU direkt módon nem képes elérni. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A védelmi hiba egy taszk hibás címzésekor keletkezik, és szoftveres címleképzéssel kezelhető. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A NAS (Network Attached Storage) egy kliens-szerver modell szerint működő, hálózati fájltároló eszköz. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A platformszolgáltatást (Paas: Platform as a Service) nyújtó felhőalapú rendszerek alapvető célja, hogy az alkalmazásunk számára futtatókörnyezetet biztosítsanak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az újabb esély lapcsere algoritmus a lapok allokálási sorrendjét figyeli. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az elérhető virtuális címtartomány nagyobb a felhasználható fizikai címtartománynál. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy taszk futára kész állapotból várakozó állapotba is átkerülhet. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy statikus többszintű ütemező kimeneti szintválasztó algoritmusa lehet körforgó (round-robin) ütemező, ha azt az adott alkalmazási környezet megkívánja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Minden taszknak saját kerettáblája van, amely a taszk kontextusának része. (?) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az üzenetváltásos kommunikáció általában lassabb, mint a PRAM modell szerinti. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy rendszerben akkor is kialakulhat holtpont egy taszk utasításának eredményeképpen, ha egyetlen erőforrás sem foglalt. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A virtuális gép neve "hosted" (2.) típusú virtualizáció esetén hypervisor. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Szinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A cserehely a fizikai memória egy elszeparált része, ahol a nem futó taszkok adatait tároljuk. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A távoli eljáráshívás (RPC) számítógépek között is működik, nemcsak egy gépen belül. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egypéldányos erőforrások esetén a holtpont és erőforrás-allokációs gráfban detektálható. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== "Bare metal" (1.) típusú virtualizáció esetén a hypervisor-t (VMM-et) a korábban már telepített operációs rendszerre alkalmazásként telepítjük. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az első szintű (RAM, MBR) betöltő már ismeri a fájlrendszerek felépítését, hiszen onnan tölti be a második szintű betöltőt. (?) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladja meg a fizikai memória méretét. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A PaaS (Platform as a Service) egy teljes hardverplatformot virtualizál, amire telepíthetünk egy operációs rendszert. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A RAID10 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A SJF ütemező képes kezelni a konvoj-jatást, de nem a kiéheztetést == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az "óra" lapcsere algoritmus nem mozgatja a keretazonosítókat a FIFO-ban, az újabb esély igen. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A mai operációs rendszerek a folyamatok memóroiatartományát egymástól elszeparálják, hogy azok ne zavarják egymás működését. (?) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A hálózati kommunikációban van címzés, de csak a számítógépet tudjuk vele kijelölni, az azon belüli taszkot már nem. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A kritikus szakasz védelme szemaforral megvalósítható (?) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A fájlrendszerek felépítése mindig egy fa struktúrával reprezrntálható (a gyökér könyvérból kiindulva a fájlok és a könyvtárak egy fát alkotnak). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az IaaS egy teljes hardverkörnyezetet virtualizál, amire telepíthetünk egy operációs rendszert. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha letörlök egy szimbolikus link által hivatkozott fájlrendszeri bejegyzést, akkor az adat elvész. Ha magát a szimbolikus linket törlöm le, akkor nem. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== "Hosted" (2.) típusú virtualizáció esetén többféle, egymástól független VMM is futhat a gazdagépen. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A többszintű visszacsatolt (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A vergődés során a CPU kihasználtsága a halmozódó lapcsere-műveletek miatt romlik. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A laphiba kezelése sok esetben taszkok közötti átütemezéssel is jár. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor futásra kész állapotba kerül. (?) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy OS-ben nem lehet több működő taszk, mint ahány végrehajtó egység van. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A holtpont detektéléséra és kezelésére nem minden esetben érdemes felkészítenünk a programunkat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A cserehelyre futó taszk programkódja sosem kerülhet, hiszen azt így a CPU nem tudná elérni. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy alkalmazásban a lokálisan és globálisan lefoglalt memória ugyanolyan korlátokkal rendelkezik, mindegy, melyiket használom. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A termelő-fogyasztó probléma teljes megoldásához több különálló szinkronizációs eszköz szükséges (?) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A RAID5 kijelölt paritástárolót (partíciót, diszket) használ a redundáns tárolás céljára. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A virtuális memória és a virtuális processzor igénylését ugyanúgy kezelik az operációs rendszerek, hiszen együtt alkotnak egy absztrakt virtuális gépet, amellyel az OS a taszkokat kiszolgálja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A futási szint (runlevel) meghatározza a Unix rendszerek aktív szolgáltatásait (?) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||