„Operációs rendszerek B” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
→‎Előadások: Óra anyagának hozzáadása
 
(31 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
8. sor: 8. sor:
|tanszék=MIT
|tanszék=MIT
|labor= 9 db
|labor= 9 db
|kiszh=labor beugrók
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|nagyzh=1 db, beugróval
|hf=opcionális
|hf=opcionális
|vizsga=írásbeli
|vizsga=írásbeli, beugróval
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIBA01/
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIBA01/
|targyhonlap=https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiba01
|targyhonlap=https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiba01
17. sor: 17. sor:


Az operációs rendszerek felépítésének, valamint alapvető működési mechanizmusainak megismerése (rendszerindulás, feladatkezelés, eseménykezelés, kommunikáció, fájl- és tárolórendszerek, virtualizáció és felhasználói felületek), valamint a menedzselésük alapvető eszközeinek és módszereinek gyakorlati szintű bemutatása.
Az operációs rendszerek felépítésének, valamint alapvető működési mechanizmusainak megismerése (rendszerindulás, feladatkezelés, eseménykezelés, kommunikáció, fájl- és tárolórendszerek, virtualizáció és felhasználói felületek), valamint a menedzselésük alapvető eszközeinek és módszereinek gyakorlati szintű bemutatása.


== Követelmények ==
== Követelmények ==


=== Előtanulmányi rend ===
=== Előtanulmányi rend ===
*A tárgy felvételéhez a [[Hardver alapok | Hardver alapok]] előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.
* A tárgy felvételéhez a [[Hardver alapok]] előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.


=== A szorgalmi időszakban ===
=== A szorgalmi időszakban ===
*A '''labor'''on megjelenés kötelező. Ezeknek a 2/3-ának teljesülnie kell legalább "megfelelt" szintre. Elérhető szintek: "nem felelt meg", "megfelelt", "kiválóan megfelelt".
* A '''labor'''on megjelenés kötelező, azok nem pótolhatóak. Ezeknek a 2/3-ának teljesülnie kell legalább "megfelelt" szintre. Elérhető szintek: "nem felelt meg", "megfelelt", "kiválóan megfelelt".
*A '''ZH''' legalább összesen elégséges szintű (40%) teljesítése. A zárthelyin összesen 50 pont szerezhető. Az elégséges ponthatára 20 pont, a megajánlott jegyhez 37 pont szükséges. A pontszám az aláírás megszerzésének félévében beszámít a vizsgaeredménybe. (?)
* A '''ZH''' legalább összesen elégséges szintű (40%) teljesítése. A zárthelyin összesen 50 pont szerezhető. Az elégséges ponthatára 20 pont, a megajánlott jegyhez 37 pont szükséges. A pontszám az aláírás megszerzésének félévében beszámít a vizsgaeredménybe. (?)
*A pótZH anyaga megegyezik a ZH anyagával. A pótZH-n javító jelleggel is részt lehet venni, viszont ez '''érvényteleníti''' a zárthelyin elért eredményt.
* A pótZH anyaga megegyezik a ZH anyagával. A pótZH-n javító jelleggel is részt lehet venni, viszont ez '''érvényteleníti''' a zárthelyin elért eredményt.
*A házi feladatok teljesítése nem szükséges az aláírás megszerzéséhez, de '''pluszpontnak''' megfelelő, illetve hozzá tud járulni a megajánlott jegyhez is.
* A házi feladatok teljesítése nem szükséges az aláírás megszerzéséhez, de '''pluszpontnak''' megfelelő, illetve hozzá tud járulni a megajánlott jegyhez is.
 
* '''Megajánlott jegy''': kiváló teljesítményt nyújtó hallgató számára megajánlott vizsgajegy van a '''laborok''', '''ZH''', [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiba01/fakultativ-feladat fakultatív '''házik'''] összegéből.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A '''ZH''' egyszer pótolható.
**A '''laborok''' nem pótolhatóak.
*'''Megajánlott jegy''': kiváló teljesítményt nyújtó hallgató számára megajánlott vizsgajegy van a '''laborok''', '''ZH''', fakultatív '''házik''' összegéből.


=== A vizsgaidőszakban ===
=== A vizsgaidőszakban ===
*A '''vizsga''' legalább elégséges (40%) teljesítése szükséges. Három részből áll a vizsga: teszt, kis kérdések, számításos feladatok.
* A '''vizsga''' legalább elégséges (40%) teljesítése szükséges.
*'''Elővizsga''': nincs.
* Három részből áll a vizsga: teszt, kis kérdések, számításos feladatok.


=== Félévvégi jegy ===
=== Félévvégi jegy ===
*Beleszámít:
1/3 * ZH-pontszám + 2/3 * vizsgapontszám + fakultatív házikra kapott pontszám (de enélkül is megszerezhető az ötös).
**ZH pontszám 1/3-a
**vizsga pontszám 2/3-a
**+ fakultatív házikra kapott pontszám (enélkül is megszerezhető az ötös)
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 110px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
|-
|0 - 29|| 1
|-
|30 - 39|| 2
|-
|40 - 49|| 3
|-
|50 - 59|| 4
|-
|65 - || 5
|}


== ZH ==
== ZH ==
*A ZH a kari '''Moodle rendszeren''' kerül lebonyolításra (a tantermi gépeket használva).
* A ZH a kari '''Moodle-rendszeren''' kerül lebonyolításra (a tantermi gépeket használva).
*A ZH '''60 percig''' tart.
* A ZH akkor sikeres, ha '''a beugróból 60%''' megvan, és ha összesen a két rész eléri a '''40%'''-ot.
*Az ütemezési feladatok megoldásához a tantárgy Moodle oldaláról letölthető feladatmegoldó lapot lehet használni. (lásd: segédletek)
* Az ütemezési feladatok megoldásához a letölthető [https://vik.wiki/images/4/43/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1si_lap_egyoldalas.pdf feladatmegoldó lapot] '''előre kinyomtatva''' lehet használni.  
*'''Két részből áll:'''
* Két részből áll:
**Első rész: '''10 perces''' igaz-hamis, egy helyes válasz 1 pontot ér, a hibás válasz -0.5 pont. Témája: az alapvető elméleti ismeretek. '''60%-ot kell elérni kötelezően ebből a részből.'''
** Első rész: '''10 perces''' igaz-hamis. '''Összesen 15 pont''' (9 az elégségeshez), egy helyes válasz 1 pontot ér, a hibás válasz -0.5 pont. Témája: az alapvető elméleti ismeretek.
**Második rész: számítási feladatok, elmélet gyakorlati alkalmazása, algoritmusok használata. Egy feladat 0-15 pont között lehet.
** Második rész: '''25 perces''' további kvízkérdések (kitöltősek), algoritmusok használatai. Egy feladat 0-5 pont között lehet, egy-egy nehezebb ütemező algoritmusok 10 pontos. '''Összesen 35 pont'''.


== Felkészülés ==
== Felkészülés ==
* Érdemes átnézni a mérnökinformatikusnak indított Operációs rendszerek nevű tárgy [https://vik.wiki/Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek#ZH adatlapját], de nem ajánlott csak abból készülni, mert vannak különbségek a két tárgy között.
* Érdemes átnézni a mérnökinformatikusnak indított [https://vik.wiki/Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek#ZH Operációs rendszerek] tárgy adatlapját, de nem ajánlott csak abból készülni, mert vannak különbségek a két tárgy között.
* Továbbá egy hasznos PDF elérhető a [https://edu.vik.bme.hu/course/view.php?id=8263 moodle]-ben, amit nem rakhatunk ki ide
* Továbbá '''videók''' és egy '''hasznos PDF''' is elérhető a [https://edu.vik.bme.hu/course/view.php?id=8263 Moodle]-ben, amiket ide nem rakhatunk ki.
* A [https://vik.wiki/Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_B#Seg.C3.A9danyagok segédanyagok] fájljai
* A [[#Segédanyagok | segédanyagok]] fájljai.


== Tematika ==
== Tematika ==
=== Laborok anyagai ===
* Linux laborok
** 1. labor <br />
** 2. labor <br />
** 3. labor - [[:File:opre_linux_3_labor_2019.pdf|Linux labor 3.]]<br />


* Windows laborok
=== Előadások ===
** 1. labor <br />
* 1. hét: [[#Követelmények | követelmények]]; operációs rendszerek funkciója, története
** 2. labor - [[:File:opre_labor_2019_tavasz.pdf|Windows labor 2.]]<br />
* 2. hét: CPU védelmi szintjei, kernel, erőforráskezelés, rendszerindítás
** 3. labor - [[:File:opre_labor_3_2019_tavasz.pdf|Windows labor 3.]]
* 3. hét: az előző óra anyagának folytatása: rendszerindítás (''Sysinit'', ''Systemd''), rendszerleállítás; kernelek: típusai, rendszerhívások működése, virtuális rendszerhívások, biztonság, mikrokernel
* 4. hét: felhasználói felületek: ''shell'', ''TTY'', ''GUI''; parancsok és azok összefűzése, láthatósága, illetve változók és stringműveletek; ''fg'', ''bg'', ''jobs''; ''stdin'', ''stdout'', ''stderr''; speciális fájlok; ''window manager'', ''display manager''; ((''NLP'', robotok, agyszámítógép))
* 5. hét: feladatkezelés: feladatok típusai, ''task'', feladat-''task'' összerendelés, absztrakt virtuális gép, ''process'', ''thread'', ''task'' (adatai, életciklusa, állapotátmenetei, kontextusváltás); ütemezés: Gantt-diagram, várakozási idő, körülfordulási idő, löketidő, ''FCFS'' (konvojhatás), ''RR'', ''SJF'', ''SRTF''
* 6. hét: ''szünet''
* 7. hét: üzemezés, folytatás: prioritások, ''starvation'', többszintű ütemező, ''static / dynamic multilevel queues'', ''MFQ''; a gyakorlatban: ''Windows'', ''Linux'', ''Solaris''
* 8. hét: virtuális tárkezelés (memóriakezelés): feladatai, ''MMU'' (címleképezés, lapszervezés), ''swap''; lapozófájl, hibái, lapcsere, átütemezés; laptábla, kerettábla, ''disk block descriptor'', ''swap map'', felépítésük
* 9. hét: memóriakezelés, folytatás: teljesítménynövelő technikák (''fill on demand'', ''COW''), laphibák, lapozási stratégiák (igény szerinti, előrelátó), lapcserealgoritmusok (''FIFO'', ''SC'', ''clock'', ''LRU'' és ''page locking'', ''LFU'', ''NRU'') és a laplopó
* 10. hét: ''elmaradt''
* 11. hét: ''task''ok kommunikációja: ''PRAM'', címzés (direkt: ''signal'', ''socket communication'', ''RPC''; indirekt: ''mailbox'', ''message queue'', ''pipe''), szinkronitás (szinkron / aszinkron), adatátviteli szemantika (másolat, megosztás, mozgatás), késleltetés és lassulás okai (rendszerhívások, adatmásolás, kontextusváltás), teljesítménynövelés (direkt kontextusváltás, ''lazy queueing'', virtuális regisztertároló), ''pipe'', ''IPC''
* 12. hét: fájlrendszerek: alapfogalmak és példák, abszolút és relatív ''path'', ''hard'' és ''symbolic'' link, jogosultságok, elfedés, ''mount'', szuperblokk, ''ddrescue'', biztonsági mentés (''bare metal'')
* 13. hét: fájlrendszerek: függvények, blokkokra bontás, indexelés, (in)direkt címzés; tárolórendszerek: ''AFR'', ''MTTF'' (fürdőkádgörbe), ''TBW'', futásidejű tömörítés, merevlemezek, IO-ütemezés (''noop'', ''deadline'', ''CFQ'' és ''BFQ''), SSD (megbízhatóság), ''LVM'', ''RAID'' (''mirroring'', paritás, ''levels''), ''NAS'', ''SAN'', ''distributed file system'', ''Ceph'' (''RADOS'')
* 14. hét: virtualizáció: haszna, kockázatai, típusai: ''system'', ''process'', ''infrastructure''; ''VMM''; hardvervirtualizáció: típusai (''bare metal'' és ''hosted''); ''CPU''-virtualizáció: típusai (''emulation'', ''trap and emulate'', bináris átírás, ''paravirtualization''); ''I/O''-virtualizáció (''emulation'', ''paravirtualization'', ''hardware virtualization''); felhőalapú szolgáltatások (''IaaS'', ''PaaS'', ''SaaS''); ''management'' (''Proxmox'')


== Fakultatív házi feladat ==
=== Laborok ===
* Vannak fakultatív házi feladatok, amivel plusz pontok szerezhetőek. További részletek: [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiba01/hazi-feladat Fakultatív házi feladatok]  
* Linux
** 1. labor
** 2. labor
** [[Media:opre_linux_3_labor_2019.pdf | 3. labor]]
* Windows
** 1. labor
** [[Media:opre_labor_2019_tavasz.pdf | 2. labor]]
** [[Media:opre_labor_3_2019_tavasz.pdf | 3. labor]]


== Segédanyagok ==
== Segédanyagok ==
* [[Media:beugrokerdesek.BProf_.pdf | Ellenőrző kérdések beugróra]]
* A tárgy [[Operációs_rendszerek | mérnökinformatikusoknak tartott verziójának]] [[Operációs_rendszerek_ZH_kikérdező | igaz-hamis kikérdezője]]
* [[Media:minta_vizsga_beugro_BProf.pdf | Beugrókérdések minta]]
* [[Media:számítási_lap_egyoldalas.pdf | Ütemezősegédlet]]
* [[Media:számítási_lap_egyoldalas.pdf | Számítási lap minta]]
* [[Media:lapcsere_segedlet.pdf | Lapcseresegédlet]]
 
== ZH ==
* 2022. tavasz
** [[Media:OpreKviz.pdf | előadási kvízkérdések (részlet)]]
 
== Vizsga  ==
* 2019. tavasz
** Beugró
*** [[Media:beugrokerdesek.BProf_.pdf | Gyakorlókérdések]]
*** [[Media:minta_vizsga_beugro_BProf.pdf | Minta]]
* 2022. tavasz
** [[Media:OpreVizsgaIH2022.zip | Igaz-hamis–gyűjtemény]]


== Tippek ==
== Tippek ==
* Érdemes az előadásokra bejárni, mert az előadó nagyon érdekesen ad elő, és érdemes az elhangzottakat otthon is kipróbálni, úgy sokkal könnyebben meg lehet érteni a dolgokat.
* Érdemes az előadásokra bejárni, mert az előadó nagyon érdekesen ad elő.
* Érdemes az elhangzottakat otthon is kipróbálni, úgy sokkal könnyebben meg lehet érteni a dolgokat.




{{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}
{{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}

A lap jelenlegi, 2023. június 2., 12:32-kori változata

Operációs rendszerek B
Tárgykód
VIMIBA01
Általános infók
Szak
üzemmérnök
Kredit
6
Ajánlott félév
2
Tanszék
MIT
Követelmények
Labor
9 db
KisZH
nincs
NagyZH
1 db, beugróval
Házi feladat
opcionális
Vizsga
írásbeli, beugróval
Elérhetőségek

Az operációs rendszerek felépítésének, valamint alapvető működési mechanizmusainak megismerése (rendszerindulás, feladatkezelés, eseménykezelés, kommunikáció, fájl- és tárolórendszerek, virtualizáció és felhasználói felületek), valamint a menedzselésük alapvető eszközeinek és módszereinek gyakorlati szintű bemutatása.

Követelmények

Előtanulmányi rend

  • A tárgy felvételéhez a Hardver alapok előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.

A szorgalmi időszakban

  • A laboron megjelenés kötelező, azok nem pótolhatóak. Ezeknek a 2/3-ának teljesülnie kell legalább "megfelelt" szintre. Elérhető szintek: "nem felelt meg", "megfelelt", "kiválóan megfelelt".
  • A ZH legalább összesen elégséges szintű (40%) teljesítése. A zárthelyin összesen 50 pont szerezhető. Az elégséges ponthatára 20 pont, a megajánlott jegyhez 37 pont szükséges. A pontszám az aláírás megszerzésének félévében beszámít a vizsgaeredménybe. (?)
  • A pótZH anyaga megegyezik a ZH anyagával. A pótZH-n javító jelleggel is részt lehet venni, viszont ez érvényteleníti a zárthelyin elért eredményt.
  • A házi feladatok teljesítése nem szükséges az aláírás megszerzéséhez, de pluszpontnak megfelelő, illetve hozzá tud járulni a megajánlott jegyhez is.
  • Megajánlott jegy: kiváló teljesítményt nyújtó hallgató számára megajánlott vizsgajegy van a laborok, ZH, fakultatív házik összegéből.

A vizsgaidőszakban

  • A vizsga legalább elégséges (40%) teljesítése szükséges.
  • Három részből áll a vizsga: teszt, kis kérdések, számításos feladatok.

Félévvégi jegy

1/3 * ZH-pontszám + 2/3 * vizsgapontszám + fakultatív házikra kapott pontszám (de enélkül is megszerezhető az ötös).

ZH

  • A ZH a kari Moodle-rendszeren kerül lebonyolításra (a tantermi gépeket használva).
  • A ZH akkor sikeres, ha a beugróból 60% megvan, és ha összesen a két rész eléri a 40%-ot.
  • Az ütemezési feladatok megoldásához a letölthető feladatmegoldó lapot előre kinyomtatva lehet használni.
  • Két részből áll:
    • Első rész: 10 perces igaz-hamis. Összesen 15 pont (9 az elégségeshez), egy helyes válasz 1 pontot ér, a hibás válasz -0.5 pont. Témája: az alapvető elméleti ismeretek.
    • Második rész: 25 perces további kvízkérdések (kitöltősek), algoritmusok használatai. Egy feladat 0-5 pont között lehet, egy-egy nehezebb ütemező algoritmusok 10 pontos. Összesen 35 pont.

Felkészülés

  • Érdemes átnézni a mérnökinformatikusnak indított Operációs rendszerek tárgy adatlapját, de nem ajánlott csak abból készülni, mert vannak különbségek a két tárgy között.
  • Továbbá videók és egy hasznos PDF is elérhető a Moodle-ben, amiket ide nem rakhatunk ki.
  • A segédanyagok fájljai.

Tematika

Előadások

  • 1. hét: követelmények; operációs rendszerek funkciója, története
  • 2. hét: CPU védelmi szintjei, kernel, erőforráskezelés, rendszerindítás
  • 3. hét: az előző óra anyagának folytatása: rendszerindítás (Sysinit, Systemd), rendszerleállítás; kernelek: típusai, rendszerhívások működése, virtuális rendszerhívások, biztonság, mikrokernel
  • 4. hét: felhasználói felületek: shell, TTY, GUI; parancsok és azok összefűzése, láthatósága, illetve változók és stringműveletek; fg, bg, jobs; stdin, stdout, stderr; speciális fájlok; window manager, display manager; ((NLP, robotok, agyszámítógép))
  • 5. hét: feladatkezelés: feladatok típusai, task, feladat-task összerendelés, absztrakt virtuális gép, process, thread, task (adatai, életciklusa, állapotátmenetei, kontextusváltás); ütemezés: Gantt-diagram, várakozási idő, körülfordulási idő, löketidő, FCFS (konvojhatás), RR, SJF, SRTF
  • 6. hét: szünet
  • 7. hét: üzemezés, folytatás: prioritások, starvation, többszintű ütemező, static / dynamic multilevel queues, MFQ; a gyakorlatban: Windows, Linux, Solaris
  • 8. hét: virtuális tárkezelés (memóriakezelés): feladatai, MMU (címleképezés, lapszervezés), swap; lapozófájl, hibái, lapcsere, átütemezés; laptábla, kerettábla, disk block descriptor, swap map, felépítésük
  • 9. hét: memóriakezelés, folytatás: teljesítménynövelő technikák (fill on demand, COW), laphibák, lapozási stratégiák (igény szerinti, előrelátó), lapcserealgoritmusok (FIFO, SC, clock, LRU és page locking, LFU, NRU) és a laplopó
  • 10. hét: elmaradt
  • 11. hét: taskok kommunikációja: PRAM, címzés (direkt: signal, socket communication, RPC; indirekt: mailbox, message queue, pipe), szinkronitás (szinkron / aszinkron), adatátviteli szemantika (másolat, megosztás, mozgatás), késleltetés és lassulás okai (rendszerhívások, adatmásolás, kontextusváltás), teljesítménynövelés (direkt kontextusváltás, lazy queueing, virtuális regisztertároló), pipe, IPC
  • 12. hét: fájlrendszerek: alapfogalmak és példák, abszolút és relatív path, hard és symbolic link, jogosultságok, elfedés, mount, szuperblokk, ddrescue, biztonsági mentés (bare metal)
  • 13. hét: fájlrendszerek: függvények, blokkokra bontás, indexelés, (in)direkt címzés; tárolórendszerek: AFR, MTTF (fürdőkádgörbe), TBW, futásidejű tömörítés, merevlemezek, IO-ütemezés (noop, deadline, CFQ és BFQ), SSD (megbízhatóság), LVM, RAID (mirroring, paritás, levels), NAS, SAN, distributed file system, Ceph (RADOS)
  • 14. hét: virtualizáció: haszna, kockázatai, típusai: system, process, infrastructure; VMM; hardvervirtualizáció: típusai (bare metal és hosted); CPU-virtualizáció: típusai (emulation, trap and emulate, bináris átírás, paravirtualization); I/O-virtualizáció (emulation, paravirtualization, hardware virtualization); felhőalapú szolgáltatások (IaaS, PaaS, SaaS); management (Proxmox)

Laborok

Segédanyagok

ZH

Vizsga

Tippek

  • Érdemes az előadásokra bejárni, mert az előadó nagyon érdekesen ad elő.
  • Érdemes az elhangzottakat otthon is kipróbálni, úgy sokkal könnyebben meg lehet érteni a dolgokat.


1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév