„Laboratórium 2 - 7. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés

David14 (vitalap | szerkesztései)
 
(12 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
30. sor: 30. sor:
== 3. Magyarázza el a szukcesszív-approximációs A/D átalakítás működési elvét [1,2]!==
== 3. Magyarázza el a szukcesszív-approximációs A/D átalakítás működési elvét [1,2]!==


[[File:Labor2_mérés7_ábra3.jpg|600px]]
[[File:meres3_implicitatalakito.JPG|350px]]
[[File:meres3_szukcapprtal.JPG|350px]]


A szukcesszív-approximációs módszer a sorozatos közelítésen alapul. A konvertálandó jelet
A szukcesszív-approximációs módszer a sorozatos közelítésen alapul.  
a komparátor összehasonlítja a DA-átalakító kimenőjelével. Eltérés esetén, az eltérés előjelétől
Az átalakítás kezdetén a számláló regisztere nullázódik, majd az MSB bitet 1-be billenti a vezérlő, a komparátor pedig összehasonlítja az A/D bemenő jelét a D/A kimenetével. Ha nagyobb a bemenet, akkor ez a bit biztosan 1-es, ha kisebb, akkor biztosan 0. Az LSB bitek felé haladva iteráljuk az eljárást, így n órajelnek megfelelő idő után megkapjuk a végeredményt. Egyensúlyi állapotban a digitális kimeneten megjelenő számérték az analóg bemeneti jelnek felel meg.
függő irányban, a vezérlő módosítja a regiszter tartalmát, míg a komparátor egyenlőséget nem jelez.
Egyensúlyi állapotban a digitális kimeneten megjelenő számérték az analóg bemeneti jelnek felel
meg. A legcélszerűbb algoritmus erre a "felezéses" algoritmus. Itt első lépésként az MSB jelenik
meg a regiszteren, ha ez túl nagy lefele feleződik az egyel kisebb helyiértékű bittel, ha túl kicsi
felfele megy a következő bittel.


== 4. Magyarázza el a létrahálózatos D/A átalakítás működési elvét [1,2]!==
== 4. Magyarázza el a létrahálózatos D/A átalakítás működési elvét [1,2]!==
54. sor: 50. sor:


Aki tudja erre a kérdésre a választ, az NE tartsa magában! ;)
Aki tudja erre a kérdésre a választ, az NE tartsa magában! ;)
[[File:Labor2_mérés7_elrendezés.png|300px]]
Ez csak leírva van a segédletben, de nem így hanem neked kell összeollózni valahogy.
A függvénygenerátor rá van dugva az ADC-re, a panel pedig össze van kötve a PC-vel soros porton. Az ADC bemenete rá van kötve az oszcilloszkópra.


== 6. Mit jelent a koherens mintavételezés? Hogyan biztosítjuk a periódusonként eltérő fázist? ==
== 6. Mit jelent a koherens mintavételezés? Hogyan biztosítjuk a periódusonként eltérő fázist? ==
104. sor: 106. sor:


Ha az átalakító bemenetére adott digitális kódot a legkisebb és legnagyobb érték (tipikusan 0
Ha az átalakító bemenetére adott digitális kódot a legkisebb és legnagyobb érték (tipikusan 0
és 2^N-1) között változtatjuk, és a kimeneti feszültséget pontról pontra megmérjük, akkor
és 2<sup>N</sup>-1) között változtatjuk, és a kimeneti feszültséget pontról pontra megmérjük, akkor
megkapjuk az átalakító statikus karakterisztikáját. A karakterisztikára ideális esetben egy egyenes
megkapjuk az átalakító statikus karakterisztikáját. A karakterisztikára ideális esetben egy egyenes
illeszthető.
illeszthető.
116. sor: 118. sor:


Ha le akarjuk írni a D/A-átalakító transzfer karakterisztikánk a problémánk az, hogy
Ha le akarjuk írni a D/A-átalakító transzfer karakterisztikánk a problémánk az, hogy
összesen 2^N+2 ismeretlent kell meghatároznunk, a nemlinearitási hibák miatt. Ehhez első
összesen <math>2^N+2</math> ismeretlent kell meghatároznunk, a nemlinearitási hibák miatt.
lépésként egy ideális egyenest kell becsléssel meghatároznunk, erre létezik két módszer:
 
*A végpontokra illesztett egyenes a legegyszerűbb megoldás a fenti problémára. A nemlinearitási hibát a karakterisztika két pontjában nullának definiáljuk: ez a két pont a karakterisztika két szélső értéke, tehát a 0 digitális kódhoz, illetve a végértékhez tartozó szint. Így a modellben máris csak 2^N ismeretlen maradt, így a lineáris egyenletrendszer megoldásával a keresett paraméterek egyszerűen meghatározhatóak.
Ehhez első lépésként egy ideális egyenest kell becsléssel meghatároznunk, erre létezik két módszer:
*A végpontokra illesztett egyenes a legegyszerűbb megoldás a fenti problémára. A nemlinearitási hibát a karakterisztika két pontjában nullának definiáljuk: ez a két pont a karakterisztika két szélső értéke, tehát a 0 digitális kódhoz, illetve a végértékhez tartozó szint. Így a modellben máris csak <math>2^N</math> ismeretlen maradt, így a lineáris egyenletrendszer megoldásával a keresett paraméterek egyszerűen meghatározhatóak.
*A legkisebb négyzetes becslő matematikailag kifinomultabb módszert használ a probléma megoldására. A statikus karakterisztika pontjaira egy egyenest illeszt úgy, hogy az illesztett egyenes és a pontsereg közti négyzetes távolság a lehető legkisebb legyen
*A legkisebb négyzetes becslő matematikailag kifinomultabb módszert használ a probléma megoldására. A statikus karakterisztika pontjaira egy egyenest illeszt úgy, hogy az illesztett egyenes és a pontsereg közti négyzetes távolság a lehető legkisebb legyen


131. sor: 134. sor:
== 11. Mit jelent az integrális nemlinearitási hiba? ==
== 11. Mit jelent az integrális nemlinearitási hiba? ==


[[File:Labor2_mérés7_ábra6.jpg|600px]]
[[File:Labor2_mérés7_INL_DNL_2018_05_20.PNG|600px]]


Az átalakító karakterisztikája nemlineáris hibákkal is terhelt. A nemlinearitások jellemzése
Az átalakító karakterisztikája nemlineáris hibákkal is terhelt. A nemlinearitások jellemzése
158. sor: 161. sor:
modellezhető zajként (különösen nagy bitszámú átalakításkor). Ilyenkor a kimenő kvantált jelet a
modellezhető zajként (különösen nagy bitszámú átalakításkor). Ilyenkor a kimenő kvantált jelet a
bemenő analóg jel és a kvantálási zaj összegeként modellezzük.
bemenő analóg jel és a kvantálási zaj összegeként modellezzük.
A kvantálási zajról feltételezhetjük, hogy eloszlása egyenletes a -1/2 LSB és a +1/2 LSB tartományon belül, független a bemenő jeltől és spektruma fehér.
Ez alapján a kvantálási zaj szórásnégyzete LSB<sup>2</sup>/12.
[[File:Labor2_mérés7_kvantálás.JPG|500px]]


== 14. Definiálja a D/A átalakító beállási idejét! ==
== 14. Definiálja a D/A átalakító beállási idejét! ==
174. sor: 183. sor:
a beállási idő alatt: vagy az úgynevezett végérték beállási időt
a beállási idő alatt: vagy az úgynevezett végérték beállási időt
(full-scale settling time), amely a 0 bemeneti értékből a
(full-scale settling time), amely a 0 bemeneti értékből a
2^N-1 értékhez tartozó beállási idő, illetve a középponti
<math>2^N-1</math> értékhez tartozó beállási idő, illetve a középponti
beállási időt (midscale settling time), ami a 0111…1
beállási időt (midscale settling time), ami a 0111…1
értékből 1000…0 értékbe (vagy 1000…0 értékből
értékből 1000…0 értékbe (vagy 1000…0 értékből
181. sor: 190. sor:
== 15. Mekkora egy 0.02 V ofszet hibájú és 2.48 V végértékű, 12 bites D/A átalakító LSB-je?==
== 15. Mekkora egy 0.02 V ofszet hibájú és 2.48 V végértékű, 12 bites D/A átalakító LSB-je?==


<math>U_{off}=0.02 \; V \;\;\;\;\; FS=2.48 \;\;\;\;\; N=12</math>
<math>U_{off}=0.02 \; V \;\;\;\;\; FS=2.48 \; V \;\;\;\;\; N=12</math>




193. sor: 202. sor:
<math>LSB={FS-U_{off} \over 2^N-1} ={2.48 -0.02 \over 2^{12}-1} \approx 0.6007 \; mV</math>
<math>LSB={FS-U_{off} \over 2^N-1} ={2.48 -0.02 \over 2^{12}-1} \approx 0.6007 \; mV</math>


[[Category:Villanyalap]]
== 16. Definiálja a glitch fogalmát! Milyen módon tudjuk kimérni ezt a jelenséget? ==
 
A digitális bemenet megváltozása az egyes digitális vonalak és hozzátartozó kapcsolók eltérő késleltetése miatt közbenső digitális állapotoknak megfelelő analóg kimenetek is megjelenhetnek a kimeneten. Például a 0111...1 értékből 1000...0 értékbe váltás során egy rövid időre akár az 1111...1 érték is megjelenhet, ha a legnagyobb helyiértékű bit vált a leggyorsabban.
A váltás minőségének a jellemzésére a glitch energia vagy impulzus terület szolgál. A név elég szerencsétlen. mert nem energia jellegű mennyiségről van szó. A glitch-nek tulajdonítható jelforma változás területe (n)Vs-ben van kifejezve.
A gyors beállási idő nem jelent feltétlenül kis glitch energiát. Értéke elsősorban két módszerrel csökkenthető. Megfelelő D/A struktórával, vagy a D/A kimenetén alkalmazott mintavevő-tartó áramkörrel.
A glitch értéke kódfüggő, ezért nemlineáris torzítást okoz a kimeneti jelben. Az ebből adódó harmonikus torzítás is csökkenthető, ha minimalizáljuk a glitch kódfüggőségét.
 
[[Kategória:Villamosmérnök]]