VIK Wiki

„Műszaki alapszigorlat” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés
VizuálisWikiszöveges
Szikszayl (vitalap | szerkesztései)
4 274 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(10 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
15. sor: 15. sor:
| vizsga = szóbeli
| vizsga = szóbeli
| levlista =  
| levlista =  
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEUM372/
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEUM372/
| tárgyhonlap =  
| tárgyhonlap = http://home.mit.bme.hu/~jobbagy/eum/index.html
}}
}}
Szigorlati tételsor: [http://home.mit.bme.hu/~jobbagy/eum/szigorlat_2011_januar.doc Szigorlati tételsor, 2011]
Tantárgyi adatlap: [https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEUM372/ VIEUM372, Szigorlat]
__TOC__


==Matematika==
==Matematika==
23. sor: 29. sor:
**[[Media:matek_szigo_2012_tetelek_I.pdf | Tóth Balázs kidolgozott szigorlati tételeinek első fele 2012-ből]]
**[[Media:matek_szigo_2012_tetelek_I.pdf | Tóth Balázs kidolgozott szigorlati tételeinek első fele 2012-ből]]
**[[Media:matek_szigo_2012_tetelek_II.pdf | Tóth Balázs kidolgozott szigorlati tételeinek második fele 2012-ből]]
**[[Media:matek_szigo_2012_tetelek_II.pdf | Tóth Balázs kidolgozott szigorlati tételeinek második fele 2012-ből]]
**[[:File:Szigó_matek-vet_2022_Peabe.pdf|Vetítés speedrun (Peabe, 2022)]]
1. Műveletek vektorokkal : összeadás, kivonás, skaláris és vektoriális szorzás. Ezek definíciója, műveleti tulajdonságai,  kiszámítása  a vektorok derékszögű oordinátáinak ismeretében.  Alkalmazás vetületek, terület, térfogat kiszámítására.
2. A térbeli analitikus geometria elemei: egyenes és sík egyenlete,  távolsági és metszési  feladatok  megoldásának ismertetése.
3.  Műveletek mátrixok körében .  Az inverz mátrix fogalma, létezésének szükséges és elégséges feltétele, meghatározásának módja. A mátrix rangjának fogalma.
4.  Lineáris függetlenség  -ben. Lineáris egyenletrendszer megoldhatósága, a megoldások száma.  A megoldás módja.
5.  A komplex számtest :  a komplex számok algebrai, trigonometrikus és exponenciális alakja.  Műveletek  a komplex számok körében.
6.  Valós számsorozatok :  konvergencia, divergencia fogalma és  vizsgálata . A határérték létezésének  elégséges feltétele.  Konvergens sorozatok  összegének, szorzatának, hányadosának  határértékéről szóló tételek.
7.  Egyváltozós valós függvények  határértéke: fogalom,  tételek, nevezetes határértékek.
8.  Folytonosság fogalma.  Az alapműveletek folytonossága. Zárt intervallumon 
folytonos    függvények tulajdonságai.
9.  A differenciálhatóság fogalma. A differenciál.  Az elemi függvények  deriváltjai. Differenciálási szabályok.   
10.  A deriváltból levonható következtetések a függvény lokális viselkedésére. A differenciálszámítás középérték-ételei.  A függvény intervallumbeli viselkedésének és a függvény deriváltjának a kapcsolata. 
11. Gyökközelítési módszerek:  húrmódszer, érintő módszer,  kombinált módszer, iteráció.
12.  A Riemann -integrál fogalma , létezésének elégséges feltétele, kiszámítása, alkalmazása.
13. A primitív függvény fogalma.  Keresésének néhány módszere: parciális integrálás, a  helyettesítés módszere.  Newton - Leibniz tétel.
14. Elsőrendű  szétválasztható változójú és lineáris differenciálegyenletek megoldása.
15. Másodrendű  lineáris  állandó együtthatós differenciálegyenlet megoldása.
16. Többváltozós függvény  parciális  deriváltja,  differenciálhatósága,  deriváltja. Kétváltozós függvény parciális deriváltjainak,  háromváltozós függvény gradiensének  tulajdonságai.
17. Kettős-  és hármasintegrál  fogalma,  létezésének  elégséges feltétele, kiszámítása,  alkalmazása.
18. Egy és kétparaméteres vektor- skalár függvény fogalma, differenciálhatósága. Térgörbe ívhossza,  felület  érintősíkja,  felszíne.
19. Vektor-vektor függvény  fogalma,  deriváltja,  divergenciája,  rotációja.
20. Vektor-vektor függvény  görbementi és felületmenti integrálja és ezek fizikai  alkalmazása.  Potenciálfüggvény.
21. Gauss- Osztrogradszkij tétel,    Stokes tétel.  Egzakt differenciálegyenlet.
22. Lineáris operátor  fogalma,  mátrixa,  sajátértékei, sajátvektorai.
23. Numerikus  sorok,  hatványsorok.
24. Taylor sorok,  Fourier sorok.
==Fizika==
==Fizika==
*Kidolgozott tételek
**[[:File:Fizika_speedrun_2022-Peabe.pdf|Új tételek kidolgozása (Peabe, 2022)]]
**[[:File:Fizika_perd_2022-Peabe.pdf|Extra szájbarágás a perdülethez (Peabe, 2022)]]
Ezek voltak a régi szigorlat tételei:
1. Kinematikai mennyiségek és összefüggéseik.
2. Newton –törvények, a mozgásegyenlet.
3. Mechanikai munka, energia, konzervatív erőtér.
4. Megmaradási tételek ( mozgásmennyiség, impulzusmomentum, energia ) pontrendszerben.
5. Termodinamikai állapotjellemzés, extenzív és intenzív mennyiségek és szerepük a termodinamikában.
6. Hő, belső energia, a munka általánosítása, a termodinamika I. főtétele.
7. A termodinamika II. főtétele, entrópia, egyensúlyi feltételek és termodinamikai potenciálok.
8. Elektromos térerősség, potenciál, az elektrosztatika alapegyenletei integrális formában.
9. Elektromos áram, ellenállás, vezetőképesség, Joule-hő, Kirchoff-törvények.
10. Mágneses tér: mágneses indukcióvektor, a sztatikus mágneses tér alapegyenletei integrális formában.
11. Változó elektromágneses tér: elektromágneses indukció, eltolási áram, az elektromágnességtan alapegyenletei integrális formában.
12. Mechanikai- és elektromágneses rezgések: harmonikus-, csillapodó- és kényszerrezgések.
13. A hullám fogalma, hullámfüggvény, harmonikus hullám, a hullámegyenlet.
14. A hullámterjedés legfontosabb jelenségei: visszaverődés, törés, interferencia, diffrakció.
15. Atomi rendszerek viselkedésének jellegzetességei: foton, diszkrét energiaszintek, részecskék hullámszerű viselkedése. A Schrödinger –egyenlet.


==Számítástechnikai ismeretek==
==Számítástechnikai ismeretek==
*Kidolgozott tételek
**[[:File:Info_speedtun_2022-Peabe.pdf|Tételek kidolgozása (Peabe, 2022)]]
1. Információ, informatikai rendszer és adat fogalmak. Számítástechnika és informatika kapcsolata.
2. Programtervezés lépései. Algoritmus, program, kódolás, szintaktika és szemantika. Programozásai nyelvek típusai. Programozást támogató eszközök.
3. Digitális számítógépek alapegységei, működési elvek. Központi egység, vezérlés, memória, perifériák. Aritmetikai egység. 2-es számrendszer, számok és karakterek ábrázolási módjai.
4. Hardver és szoftver. Operációs rendszerek alapfeladatai. Operációs rendszerek típusai. Adjon példát egy operációs rendszerre, ismertesse főbb tulajdonságait.
5. Hálózat fogalma, fontosabb tulajdonságai, topológiák, szolgáltatások, operációs rendszerek. Internet és fontosabb szolgáltatásai. Számítógépeket érő támadások problémái.
6. Alkalmazói és felhasználói programok osztályozása. Programozási nyelvek fordítói, segédprogramok, szimulációs programok. Office szolgáltatásai. C fordítók jellegzetes tulajdonságai. Hordozhatóság.
7. C nyelv jellemzői. C nyelv egyszerű adattípusai. Példák adatok definiálására. Inicializálás.
8. C nyelv kifejezés, utasítás fogalmai. Kiértékelés. Logikai adattípus. 
9. C nyelv vezérlő szerkezetei. Feltételes utasítás és ismétlő szerkezetek, egyszerű példákkal történő bemutatása.
10. C nyelv összetett adattípusai. Tömb és elemire való hivatkozás. Pointer. Sztring kezelés.
11. Függvény tulajdonságai. Függvény definiálás, elhelyezése a kódban, függvény hívása. Könyvtári függvények alkalmazási szabályai.
12. Állományok kezelése. Bináris és szöveges állományok alapműveletei.
13. Dinamikus adatszerkezet. Adatterület foglalás és felszabadítás futási időben. Saját típus definiálása és pointer.


{{Lábléc - Egészségügyi mérnök MSc}}
{{Lábléc - Egészségügyi mérnök mesterszak}}
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Műszaki_alapszigorlat”