„Kísérleti fizika igaz-hamis kikérdező” változatai közötti eltérés
a 2 kérdésre hibás volt a válasz a kiadott igaz-hamis lap alapján (Ha egy ütközésben a lendület megmarad... ;Egy műkorcsolyázó...) |
a Számonkérések típusának pontosítása |
||
| (4 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Kísérleti fizika}} | {{Vissza|Kísérleti fizika}} | ||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
|cím= | |cím=Kísérleti fizika nagyZH / vizsga | ||
|pontozás=-}} | |pontozás=-}} | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy pontszerű test a koordináta-rendszer x tengelye mentén mozog. Igaz vagy hamis, hogy a test sebessége nulla, amikor az origótól mért távolsága maximális? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy pontszerű test sebességvektora mindig a pálya érintőjének irányába mutat. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 36. sor: | 31. sor: | ||
== A földi nehézségi erőtérben egy pontszerű testet függőlegesen felfelé dobunk el. Igaz vagy hamis, hogy a pálya tetőpontján a test gyorsulásvektora előjelet vált? == | == A földi nehézségi erőtérben egy pontszerű testet függőlegesen felfelé dobunk el. Igaz vagy hamis, hogy a pálya tetőpontján a test gyorsulásvektora előjelet vált? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 49. sor: | 39. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egyenletes körmozgást végző pontszerű test sebességvektora állandó. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 64. sor: | 49. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Ha egy zérustól különböző sebességgel mozgó test pillanatnyi gyorsulása a pálya érintőjének irányába mutat, akkor a test pályája az adott pontban nem görbül. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Görbe vonalú pályán mozgó pontszerű test centripetális gyorsulása merőleges a test sebességvektorára. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Görbe vonalú pályán mozgó pontszerű test gyorsulása mindig merőleges a test sebességvektorára. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Egy | == Egy nyugalomból induló, egyenletesen gyorsuló körmozgást végző test centripetális gyorsulása arányos az indulás óta eltelt idővel. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy nyugalomból induló, egyenletesen gyorsuló körmozgást végző test centripetális gyorsulása arányos az indulás óta eltelt idő négyzetével. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy test mindig a rá ható erők eredőjének irányába mozog. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Ha egy pontszerű test sebessége nulla, akkor a rá ható erők eredője zérus. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy m tömegű kosárlabdát leejtve a tornaterem padlójára, az visszapattan. Igaz vagy hamis, hogy az ütközés ideje alatt a talajban mg nagyságú erő ébredt? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Ha egyenes vonalban, egyenletesen mozgó vonatban állva elejtünk egy golyót, az egyenes pályán leesik. Igaz vagy hamis, hogy a golyó pályája a talajhoz rögzített vonatkoztatási rendszerben is egyenes? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Létezik olyan vonatkoztatási rendszer, amelyben Newton I. törvénye (a tehetetlenség törvénye) nem érvényes. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Inerciarendszerben ha egy testre ható erők eredője nulla, akkor a test nyugalomban van. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy inerciarendszerhez képest egyenes vonalú, egyenletes mozgást végző vonatkoztatási rendszer is inerciarendszer. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Egy | == Egy függőlegesen felfelé hajított, a közegellenállás hatása alatt mozgó test gyorsulása a pálya tetőpontján a nehézségi gyorsulással egyenlő. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 144. sor: | 124. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Egy függőlegesen felfelé | == Egy függőlegesen felfelé elhajított, a közegellenállás hatása alatt mozgó test gyorsulása az indítást követő pillanatban nagyobb g-nél. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Közegellenállás hatása alatt mozgó, elhajított test gyorsulása mindig kisebb g-nél. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy magas szikla széléről leejtett, a közegellenállás hatására fékeződő fagolyó állandósult esési sebessége 10 m/s, akkor egy ugyanekkora méretű, 9-szeres sűrűségű vasgolyó állandósult esési sebessége 30 m/s. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Vízszintes asztalon fizikakönyv nyugszik. Igaz vagy hamis, hogy a könyvre ható tapadási súrlódási erő nulla? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Egy | == Egy érdes lejtőre helyezett, magára hagyott, m tömegű láda tartósan nyugalomban van. Igaz vagy hamis, hogy a lejtő által a ládára kifejtett eredő erő nagysága m*g? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 169. sor: | 154. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A rendőrlámpánál nyugalomból elinduló autót a súrlódási erő gyorsítja. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Igaz vagy hamis, hogy ha egy viszonylag nagy sebességgel haladó autóval a legrövidebb úton szeretnénk megállni, akkor az a legjobb stratégia, ha „padlóféket nyomunk”, azaz teljes erővel nyomjuk a féket? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy körívben kanyarodó úton állandó nagyságú sebességgel haladó autót a tapadási súrlódási erő tartja körpályán. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Ha két különböző erősségű csavarrugót párhuzamosan kapcsolunk, akkor a rendszer eredő rugóállandója a gyengébb csavarrugó rugóállandójánál is kisebb. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 194. sor: | 179. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Ha egy csavarrugót két egyforma részre szétvágunk, akkor az egyik rész rugóállandója kétszer akkora, mint az eredeti csavarrugóé volt. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A Hold felszínén a nehézségi gyorsulás közelítőleg 1/6-a a földi értéknek. Igaz vagy hamis, hogy ezért a Hold tömege 1/6 része a Föld tömegének? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A Hold felszínén ugyanakkora magasságból elejtett vasgolyó és tollpihe egyszerre éri el a talajt. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Disszipatív erők (pl. csúszási súrlódási erő) jelenlétében a munkatétel nem érvényes. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Kétszer, háromszor nagyobb sebességű autó fékútja (azonos útviszonyok esetén) kétszer, háromszor hosszabb. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy rugó x távolsággal való megnyújtásához W munkavégzés szükséges. Igaz vagy hamis, hogy a megnyúlás x-ről 2x-re való növeléséhez további 3W munkát kell befektetnünk? (A rugó követi a Hooke-törvényt.) == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy asztalon egy gyufaskatulyát tolunk az asztal egyik sarkától a másikig vízszintes erővel. Igaz vagy hamis, hogy a súrlódási erő által a gyufáskatulyán végzett munka független a pálya alakjától? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Ha egy | == Ha egy testre csak konzervatív erők hatnak, akkor a test teljes mechanikai energiája állandó. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Azonos impulzusú, de különböző tömegű testek közül annak nagyobb a mozgási energiája, amelyik tömege kisebb. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 244. sor: | 229. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy égitestbe (pl. egy holdba) meteorit csapódik. Igaz vagy hamis, hogy az égitestből és a meteoritból álló rendszer mechanikai energiája az ütközés során lecsökken? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Rugalmatlan ütközésnél nem érvényes a mechanikai energiamegmaradás törvénye. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A súlytalanság állapotában két gyurmagolyó ütközik, melyek összetapadnak. Igaz vagy hamis, hogy az ütközésben a teljes mechanikai energia megmarad? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Szilveszterkor egy függőlegesen fellőtt játékrakéta a pályája tetőpontján három azonos tömegű darabra robbant szét. Két repesz sebessége 10 m/s és 15 m/s volt. Igaz vagy hamis, hogy a harmadik darabka sebessége nem lehetett 10 m/s? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Ha egy ütközésben a lendület megmarad, akkor a mechanikai energia is. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A Holdon ferdén fellőtt jelzőrakéta két darabra robban szét. Igaz vagy hamis, hogy a darabok közös tömegközéppontja parabolapályán mozog (amíg valamelyik darab a földre ér)? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 274. sor: | 264. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy sportoló toronyugrás közben behajlítja térdét és térdein összefonja a karját („összezsugorodik”). Ezen manőver során a forgása felgyorsul, de perdülete állandó marad. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Szobahőmérsékletű levegőben az oxigén- és nitrogénmolekulák átlagos sebessége azonos. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 285. sor: | 275. sor: | ||
== Szobahőmérsékletű fém- és fafelületre helyezett jégkockák közül azért olvad el a fémfelületre helyezett jégkocka hamarabb, mert a fém jobb hővezető a fánál. == | == Szobahőmérsékletű fém- és fafelületre helyezett jégkockák közül azért olvad el a fémfelületre helyezett jégkocka hamarabb, mert a fém jobb hővezető a fánál. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Adott nyomású és hőmérsékletű oxigén- és nitrogégáz részecskeszámsűrűsége megegyezik. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Szobahőmérsékletű levegőben az oxigén- és nitrogénmolekulák átlagos mozgási energiája azonos. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||