„Kísérleti fizika igaz-hamis kikérdező” változatai közötti eltérés
A VIK Wikiből
Új oldal, tartalma: „{{Vissza|Kísérleti fizika}} {{Kvízoldal |cím=Fizika vizsga igaz-hamis kikérdező |pontozás=-}} == Feltöltött, tömör fémtesten a töltések a felületen, egy…” |
a Számonkérések típusának pontosítása |
||
(6 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Kísérleti fizika}} | {{Vissza|Kísérleti fizika}} | ||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
|cím= | |cím=Kísérleti fizika nagyZH / vizsga | ||
|pontozás=-}} | |pontozás=-}} | ||
== Egyenes vonalban mozgó test pillanatnyi sebessége v. A test által t idő alatt megtett út v*t. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy pontszerű test a koordináta-rendszer x tengelye mentén mozog. Igaz vagy hamis, hogy a test sebessége nulla, amikor az origótól mért távolsága maximális? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy test sebességének nagysága állandó, de iránya változik, akkor a test gyorsulása nulla. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy pontszerű test sebességvektora mindig a pálya érintőjének irányába mutat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Azonos magasságból kezdősebesség nélkül elejtett, valamint vízszintesen eldobott testek egyszerre érik el a vízszintes talajt, ha a közegellenállás elhanyagolható. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A földi nehézségi erőtérben egy pontszerű testet függőlegesen felfelé dobunk el. Igaz vagy hamis, hogy a pálya tetőpontján a test gyorsulásvektora előjelet vált? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A földi nehézségi erőtérben egy pontszerű testet függőlegesen felfelé dobunk el. Igaz vagy hamis, hogy a pálya tetőpontján a test gyorsulása nulla? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egyenletes körmozgást végző pontszerű test sebességvektora állandó. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Körpályán mozgó pontszerű test gyorsulása mindig sugárirányban befelé mutat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy zérustól különböző sebességgel mozgó test pillanatnyi gyorsulása a pálya érintőjének irányába mutat, akkor a test pályája az adott pontban nem görbül. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Görbe vonalú pályán mozgó pontszerű test centripetális gyorsulása merőleges a test sebességvektorára. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Görbe vonalú pályán mozgó pontszerű test gyorsulása mindig merőleges a test sebességvektorára. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy nyugalomból induló, egyenletesen gyorsuló körmozgást végző test centripetális gyorsulása arányos az indulás óta eltelt idővel. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy nyugalomból induló, egyenletesen gyorsuló körmozgást végző test centripetális gyorsulása arányos az indulás óta eltelt idő négyzetével. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy test mindig a rá ható erők eredőjének irányába mozog. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy pontszerű test sebessége nulla, akkor a rá ható erők eredője zérus. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy m tömegű kosárlabdát leejtve a tornaterem padlójára, az visszapattan. Igaz vagy hamis, hogy az ütközés ideje alatt a talajban mg nagyságú erő ébredt? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egyenes vonalban, egyenletesen mozgó vonatban állva elejtünk egy golyót, az egyenes pályán leesik. Igaz vagy hamis, hogy a golyó pályája a talajhoz rögzített vonatkoztatási rendszerben is egyenes? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Létezik olyan vonatkoztatási rendszer, amelyben Newton I. törvénye (a tehetetlenség törvénye) nem érvényes. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Inerciarendszerben ha egy testre ható erők eredője nulla, akkor a test nyugalomban van. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy inerciarendszerhez képest egyenes vonalú, egyenletes mozgást végző vonatkoztatási rendszer is inerciarendszer. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy függőlegesen felfelé hajított, a közegellenállás hatása alatt mozgó test gyorsulása a pálya tetőpontján a nehézségi gyorsulással egyenlő. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy ferdén felfelé elhajított, a közegellenállás hatása alatt mozgó test gyorsulása a pálya tetőpontján vízszintes irányú. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy vízszintesen elhajított, a közegellenállás hatása alatt mozgó test gyorsulása az indítást követő időpillanatban g. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy függőlegesen felfelé elhajított, a közegellenállás hatása alatt mozgó test gyorsulása az indítást követő pillanatban nagyobb g-nél. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Közegellenállás hatása alatt mozgó, elhajított test gyorsulása mindig kisebb g-nél. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy magas szikla széléről leejtett, a közegellenállás hatására fékeződő fagolyó állandósult esési sebessége 10 m/s, akkor egy ugyanekkora méretű, 9-szeres sűrűségű vasgolyó állandósult esési sebessége 30 m/s. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Vízszintes asztalon fizikakönyv nyugszik. Igaz vagy hamis, hogy a könyvre ható tapadási súrlódási erő nulla? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy érdes lejtőre helyezett, magára hagyott, m tömegű láda tartósan nyugalomban van. Igaz vagy hamis, hogy a lejtő által a ládára kifejtett eredő erő nagysága m*g? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy m tömegű könyvet α hajlásszögű lejtőre helyezünk, a könyv nem csúszik meg. Igaz vagy hamis, hogy a könyvre ható tapadási súrlódási erő nagysága mg sinα? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A rendőrlámpánál nyugalomból elinduló autót a súrlódási erő gyorsítja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Igaz vagy hamis, hogy ha egy viszonylag nagy sebességgel haladó autóval a legrövidebb úton szeretnénk megállni, akkor az a legjobb stratégia, ha „padlóféket nyomunk”, azaz teljes erővel nyomjuk a féket? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy körívben kanyarodó úton állandó nagyságú sebességgel haladó autót a tapadási súrlódási erő tartja körpályán. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha két különböző erősségű csavarrugót párhuzamosan kapcsolunk, akkor a rendszer eredő rugóállandója a gyengébb csavarrugó rugóállandójánál is kisebb. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha két különböző erősségű csavarrugót sorba kapcsolunk, akkor a rendszer eredő rugóállandója a két csavarrugó rugóállandójának összege lesz. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy csavarrugót két egyforma részre szétvágunk, akkor az egyik rész rugóállandója kétszer akkora, mint az eredeti csavarrugóé volt. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A Hold felszínén a nehézségi gyorsulás közelítőleg 1/6-a a földi értéknek. Igaz vagy hamis, hogy ezért a Hold tömege 1/6 része a Föld tömegének? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A Hold felszínén ugyanakkora magasságból elejtett vasgolyó és tollpihe egyszerre éri el a talajt. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Disszipatív erők (pl. csúszási súrlódási erő) jelenlétében a munkatétel nem érvényes. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Kétszer, háromszor nagyobb sebességű autó fékútja (azonos útviszonyok esetén) kétszer, háromszor hosszabb. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy rugó x távolsággal való megnyújtásához W munkavégzés szükséges. Igaz vagy hamis, hogy a megnyúlás x-ről 2x-re való növeléséhez további 3W munkát kell befektetnünk? (A rugó követi a Hooke-törvényt.) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy asztalon egy gyufaskatulyát tolunk az asztal egyik sarkától a másikig vízszintes erővel. Igaz vagy hamis, hogy a súrlódási erő által a gyufáskatulyán végzett munka független a pálya alakjától? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy testre csak konzervatív erők hatnak, akkor a test teljes mechanikai energiája állandó. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Azonos impulzusú, de különböző tömegű testek közül annak nagyobb a mozgási energiája, amelyik tömege kisebb. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Pontrendszer belső erői megváltoztathatják a rendszer impulzusát. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy égitestbe (pl. egy holdba) meteorit csapódik. Igaz vagy hamis, hogy az égitestből és a meteoritból álló rendszer mechanikai energiája az ütközés során lecsökken? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Rugalmatlan ütközésnél nem érvényes a mechanikai energiamegmaradás törvénye. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A súlytalanság állapotában két gyurmagolyó ütközik, melyek összetapadnak. Igaz vagy hamis, hogy az ütközésben a teljes mechanikai energia megmarad? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Szilveszterkor egy függőlegesen fellőtt játékrakéta a pályája tetőpontján három azonos tömegű darabra robbant szét. Két repesz sebessége 10 m/s és 15 m/s volt. Igaz vagy hamis, hogy a harmadik darabka sebessége nem lehetett 10 m/s? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy ütközésben a lendület megmarad, akkor a mechanikai energia is. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A Holdon ferdén fellőtt jelzőrakéta két darabra robban szét. Igaz vagy hamis, hogy a darabok közös tömegközéppontja parabolapályán mozog (amíg valamelyik darab a földre ér)? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy műkorcsolyázó forgás (piruett) közben széttárja karjait. Igaz vagy hamis, hogy a forgás szögsebessége ezáltal megnő? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy sportoló toronyugrás közben behajlítja térdét és térdein összefonja a karját („összezsugorodik”). Ezen manőver során a forgása felgyorsul, de perdülete állandó marad. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Szobahőmérsékletű levegőben az oxigén- és nitrogénmolekulák átlagos sebessége azonos. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Szobahőmérsékletű fém- és fafelületre helyezett jégkockák közül azért olvad el a fémfelületre helyezett jégkocka hamarabb, mert a fém jobb hővezető a fánál. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Adott nyomású és hőmérsékletű oxigén- és nitrogégáz részecskeszámsűrűsége megegyezik. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Szobahőmérsékletű levegőben az oxigén- és nitrogénmolekulák átlagos mozgási energiája azonos. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az inhomogén elektromos mezőben elengedett, töltött részecske mindig a rajta áthaladó erővonal érintőjével párhuzamos irányban gyorsul. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy domborúlencse szórólencseként viselkedik, ha az anyagának törésmutatójánál nagyobb törésmutatójú közegbe helyezzük. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Két ugyanolyan anyagból készült, vékony síkdomború gyűjtőlencse közül annak nagyobb a fókusztávolsága, amelyiknek a görbületi sugara nagyobb. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Azonos részecskeszám-sűrűségű és hőmérsékletű gázok nyomása azonos. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy homorú gömbtükör a tárgyról mindig látszólagos, egyenes állású, kicsinyített képet alkot. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Mély tavak fenekén a halak még nagy hidegben is áttelelhetnek, mert a 4◦C-os víz a tó fenekére áramlik. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A kézi nagyítóként (lupeként) használt vékony gyűjtőlencse valódi, egyenes állású, nagyított képet állít elő. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Feltöltött, tömör fémtesten a töltések a felületen, egyenletes felületi töltéssűrűségben helyezkednek el. == | == Feltöltött, tömör fémtesten a töltések a felületen, egyenletes felületi töltéssűrűségben helyezkednek el. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy elektroszkóp közelébe negatív töltésű ebonitrudat helyezünk, ezután az elektroszkópot rövid ideig leföldeljük, végül az ebonitrudat eltávolítjuk. Igaz vagy hamis, hogy a kísérlet végén az elektroszkóp pozitív töltésű? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A beláthatatlan útkereszteződésekben használt domborútükör valódi, egyenes állású, kicsinyített képet alkot. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy vékony lencse −2 dioptriás, akkor 50 cm fókusztávolságú szórólencséről van szó. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy szórólencse a tárgyról mindig látszólagos, egyenes állású, kicsinyített képet alkot. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Két ugyanolyan alakú gyűjtőlencse közül annak kisebb a fókusztávolsága, amelyik nagyobb törésmutatójú anyagból készült. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy vékony lencse +0,5 dioptriás, akkor 2 m fókusztávolságú gyűjtőlencséről van szó. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy töltött, tömör fémtest belsejében minden pontban nulla a potenciál. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A borotválkozótükörként használt homorútükör valódi, egyenes állású, nagyított képet alkot. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== +z irányú, homogén mágneses mezőben +x irányú sebességgel mozgó, negatív töltésű részecskére −y irányú Lorentz-erő hat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Homogén mágneses mezőben egy töltött részecske nem végezhet egyenes vonalú, egyenletes mozgást, ha a részecskére más erő nem hat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy adott feszültségű telephez csatlakoztatott síkkondenzátor lemezeinek távolságát csökkentve a lemezek közötti elektromos térerősség növekszik. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Szabálytalan alakú, töltött fémtesten kívül, a felület közelében az elektromos térerősségvektor minden pontban merőleges a felületre. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy alumíniumhuzalban időben állandó erősségű áram folyik. Igaz vagy hamis, hogy a huzal belsejében az elektromos térerősség nulla? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Homogén mágneses mezőben körpályán mozgó töltött részecske periódusideje független a részecske sebességétől. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy töltött és egy annak közelében lévő töltetlen fémtest vonzzák egymást. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Mágneses erőtérben mozgó, elektromosan töltött részecskére ható mágneses erő munkája mindig zérus. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy sebességszűrőn a v sebességű, egyszeresen pozitív töltésű ionok átjutnak, akkor a v sebességű, egyszeresen negatív töltésű ionok is. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Mágneses mezőben mozgó, elektromosan töltött részecske sebességének nagysága mindig állandó. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy Q töltésű részecske a B indukcióvektorral jellemezhető homogén mágneses mezőben v sebességgel halad, a rá ható Lorentz-erő vektorát a QB×v összefüggés adja meg. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy földelt, tömör fémtest össztöltése mindig nulla. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy nem elhanyagolható belső ellenállású feszültségforrásra változtatható ellenállást kapcsolunk. A feszültségforrás kapocsfeszültsége csökken, ha a külső ellenállás értékét növeljük. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy valódi izzólámpa a névleges feszültségre kapcsolva P elektromos teljesítményt vesz fel. Feleakkora feszültségre kapcsolva ugyanezen izzólámpa által felvett teljesítmény kisebb, mint P/4. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy valódi izzólámpa ellenállása csökken, ha a rajta átfolyó áram erősségét növeljük. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Tömegspektrométerben az azonos sebességű, de különböző tömegű ionok is mozoghatnak azonos sugarú körpályán, ha a fajlagos töltésük egyenlő. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha két egymással párhuzamos, egyenes vezetőben az áram iránya megegyezik, akkor a két vezető között fellépő erő taszító jellegű. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az indukált elektromos mező erővonalai a pozitív töltésekről (vagy a végtelenből) indulnak és a negatív töltéseken (vagy a végtelenben) végződnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Oersted kísérletében az iránytű az áramjárta, hosszú, egyenes vezetővel párhuzamos irányba áll be. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy légmagos szolenoid tekercsben időben állandó erősségű áram folyik, a tekercs menetei vonzzák egymást. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha két, egymással párhuzamos, egyenes vezetőben az áram iránya ellentétes, akkor a két vezető között fellépő erő taszító jellegű. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis |
A lap jelenlegi, 2023. május 1., 22:46-kori változata
Egyenes vonalban mozgó test pillanatnyi sebessége v. A test által t idő alatt megtett út v*t.
- Igaz
- Hamis
Egy pontszerű test a koordináta-rendszer x tengelye mentén mozog. Igaz vagy hamis, hogy a test sebessége nulla, amikor az origótól mért távolsága maximális?
- Igaz
- Hamis
Ha egy test sebességének nagysága állandó, de iránya változik, akkor a test gyorsulása nulla.
- Igaz
- Hamis
Egy pontszerű test sebességvektora mindig a pálya érintőjének irányába mutat.
- Igaz
- Hamis
Azonos magasságból kezdősebesség nélkül elejtett, valamint vízszintesen eldobott testek egyszerre érik el a vízszintes talajt, ha a közegellenállás elhanyagolható.
- Igaz
- Hamis
A földi nehézségi erőtérben egy pontszerű testet függőlegesen felfelé dobunk el. Igaz vagy hamis, hogy a pálya tetőpontján a test gyorsulásvektora előjelet vált?
- Igaz
- Hamis
A földi nehézségi erőtérben egy pontszerű testet függőlegesen felfelé dobunk el. Igaz vagy hamis, hogy a pálya tetőpontján a test gyorsulása nulla?
- Igaz
- Hamis
Egyenletes körmozgást végző pontszerű test sebességvektora állandó.
- Igaz
- Hamis
Körpályán mozgó pontszerű test gyorsulása mindig sugárirányban befelé mutat.
- Igaz
- Hamis
Ha egy zérustól különböző sebességgel mozgó test pillanatnyi gyorsulása a pálya érintőjének irányába mutat, akkor a test pályája az adott pontban nem görbül.
- Igaz
- Hamis
Görbe vonalú pályán mozgó pontszerű test centripetális gyorsulása merőleges a test sebességvektorára.
- Igaz
- Hamis
Görbe vonalú pályán mozgó pontszerű test gyorsulása mindig merőleges a test sebességvektorára.
- Igaz
- Hamis
Egy nyugalomból induló, egyenletesen gyorsuló körmozgást végző test centripetális gyorsulása arányos az indulás óta eltelt idővel.
- Igaz
- Hamis
Egy nyugalomból induló, egyenletesen gyorsuló körmozgást végző test centripetális gyorsulása arányos az indulás óta eltelt idő négyzetével.
- Igaz
- Hamis
Egy test mindig a rá ható erők eredőjének irányába mozog.
- Igaz
- Hamis
Ha egy pontszerű test sebessége nulla, akkor a rá ható erők eredője zérus.
- Igaz
- Hamis
Egy m tömegű kosárlabdát leejtve a tornaterem padlójára, az visszapattan. Igaz vagy hamis, hogy az ütközés ideje alatt a talajban mg nagyságú erő ébredt?
- Igaz
- Hamis
Ha egyenes vonalban, egyenletesen mozgó vonatban állva elejtünk egy golyót, az egyenes pályán leesik. Igaz vagy hamis, hogy a golyó pályája a talajhoz rögzített vonatkoztatási rendszerben is egyenes?
- Igaz
- Hamis
Létezik olyan vonatkoztatási rendszer, amelyben Newton I. törvénye (a tehetetlenség törvénye) nem érvényes.
- Igaz
- Hamis
Inerciarendszerben ha egy testre ható erők eredője nulla, akkor a test nyugalomban van.
- Igaz
- Hamis
Egy inerciarendszerhez képest egyenes vonalú, egyenletes mozgást végző vonatkoztatási rendszer is inerciarendszer.
- Igaz
- Hamis
Egy függőlegesen felfelé hajított, a közegellenállás hatása alatt mozgó test gyorsulása a pálya tetőpontján a nehézségi gyorsulással egyenlő.
- Igaz
- Hamis
Egy ferdén felfelé elhajított, a közegellenállás hatása alatt mozgó test gyorsulása a pálya tetőpontján vízszintes irányú.
- Igaz
- Hamis
Egy vízszintesen elhajított, a közegellenállás hatása alatt mozgó test gyorsulása az indítást követő időpillanatban g.
- Igaz
- Hamis
Egy függőlegesen felfelé elhajított, a közegellenállás hatása alatt mozgó test gyorsulása az indítást követő pillanatban nagyobb g-nél.
- Igaz
- Hamis
Közegellenállás hatása alatt mozgó, elhajított test gyorsulása mindig kisebb g-nél.
- Igaz
- Hamis
Ha egy magas szikla széléről leejtett, a közegellenállás hatására fékeződő fagolyó állandósult esési sebessége 10 m/s, akkor egy ugyanekkora méretű, 9-szeres sűrűségű vasgolyó állandósult esési sebessége 30 m/s.
- Igaz
- Hamis
Vízszintes asztalon fizikakönyv nyugszik. Igaz vagy hamis, hogy a könyvre ható tapadási súrlódási erő nulla?
- Igaz
- Hamis
Egy érdes lejtőre helyezett, magára hagyott, m tömegű láda tartósan nyugalomban van. Igaz vagy hamis, hogy a lejtő által a ládára kifejtett eredő erő nagysága m*g?
- Igaz
- Hamis
Egy m tömegű könyvet α hajlásszögű lejtőre helyezünk, a könyv nem csúszik meg. Igaz vagy hamis, hogy a könyvre ható tapadási súrlódási erő nagysága mg sinα?
- Igaz
- Hamis
A rendőrlámpánál nyugalomból elinduló autót a súrlódási erő gyorsítja.
- Igaz
- Hamis
Igaz vagy hamis, hogy ha egy viszonylag nagy sebességgel haladó autóval a legrövidebb úton szeretnénk megállni, akkor az a legjobb stratégia, ha „padlóféket nyomunk”, azaz teljes erővel nyomjuk a féket?
- Igaz
- Hamis
Egy körívben kanyarodó úton állandó nagyságú sebességgel haladó autót a tapadási súrlódási erő tartja körpályán.
- Igaz
- Hamis
Ha két különböző erősségű csavarrugót párhuzamosan kapcsolunk, akkor a rendszer eredő rugóállandója a gyengébb csavarrugó rugóállandójánál is kisebb.
- Igaz
- Hamis
Ha két különböző erősségű csavarrugót sorba kapcsolunk, akkor a rendszer eredő rugóállandója a két csavarrugó rugóállandójának összege lesz.
- Igaz
- Hamis
Ha egy csavarrugót két egyforma részre szétvágunk, akkor az egyik rész rugóállandója kétszer akkora, mint az eredeti csavarrugóé volt.
- Igaz
- Hamis
A Hold felszínén a nehézségi gyorsulás közelítőleg 1/6-a a földi értéknek. Igaz vagy hamis, hogy ezért a Hold tömege 1/6 része a Föld tömegének?
- Igaz
- Hamis
A Hold felszínén ugyanakkora magasságból elejtett vasgolyó és tollpihe egyszerre éri el a talajt.
- Igaz
- Hamis
Disszipatív erők (pl. csúszási súrlódási erő) jelenlétében a munkatétel nem érvényes.
- Igaz
- Hamis
Kétszer, háromszor nagyobb sebességű autó fékútja (azonos útviszonyok esetén) kétszer, háromszor hosszabb.
- Igaz
- Hamis
Egy rugó x távolsággal való megnyújtásához W munkavégzés szükséges. Igaz vagy hamis, hogy a megnyúlás x-ről 2x-re való növeléséhez további 3W munkát kell befektetnünk? (A rugó követi a Hooke-törvényt.)
- Igaz
- Hamis
Egy asztalon egy gyufaskatulyát tolunk az asztal egyik sarkától a másikig vízszintes erővel. Igaz vagy hamis, hogy a súrlódási erő által a gyufáskatulyán végzett munka független a pálya alakjától?
- Igaz
- Hamis
Ha egy testre csak konzervatív erők hatnak, akkor a test teljes mechanikai energiája állandó.
- Igaz
- Hamis
Azonos impulzusú, de különböző tömegű testek közül annak nagyobb a mozgási energiája, amelyik tömege kisebb.
- Igaz
- Hamis
Pontrendszer belső erői megváltoztathatják a rendszer impulzusát.
- Igaz
- Hamis
Egy égitestbe (pl. egy holdba) meteorit csapódik. Igaz vagy hamis, hogy az égitestből és a meteoritból álló rendszer mechanikai energiája az ütközés során lecsökken?
- Igaz
- Hamis
Rugalmatlan ütközésnél nem érvényes a mechanikai energiamegmaradás törvénye.
- Igaz
- Hamis
A súlytalanság állapotában két gyurmagolyó ütközik, melyek összetapadnak. Igaz vagy hamis, hogy az ütközésben a teljes mechanikai energia megmarad?
- Igaz
- Hamis
Szilveszterkor egy függőlegesen fellőtt játékrakéta a pályája tetőpontján három azonos tömegű darabra robbant szét. Két repesz sebessége 10 m/s és 15 m/s volt. Igaz vagy hamis, hogy a harmadik darabka sebessége nem lehetett 10 m/s?
- Igaz
- Hamis
Ha egy ütközésben a lendület megmarad, akkor a mechanikai energia is.
- Igaz
- Hamis
A Holdon ferdén fellőtt jelzőrakéta két darabra robban szét. Igaz vagy hamis, hogy a darabok közös tömegközéppontja parabolapályán mozog (amíg valamelyik darab a földre ér)?
- Igaz
- Hamis
Egy műkorcsolyázó forgás (piruett) közben széttárja karjait. Igaz vagy hamis, hogy a forgás szögsebessége ezáltal megnő?
- Igaz
- Hamis
Egy sportoló toronyugrás közben behajlítja térdét és térdein összefonja a karját („összezsugorodik”). Ezen manőver során a forgása felgyorsul, de perdülete állandó marad.
- Igaz
- Hamis
Szobahőmérsékletű levegőben az oxigén- és nitrogénmolekulák átlagos sebessége azonos.
- Igaz
- Hamis
Szobahőmérsékletű fém- és fafelületre helyezett jégkockák közül azért olvad el a fémfelületre helyezett jégkocka hamarabb, mert a fém jobb hővezető a fánál.
- Igaz
- Hamis
Adott nyomású és hőmérsékletű oxigén- és nitrogégáz részecskeszámsűrűsége megegyezik.
- Igaz
- Hamis
Szobahőmérsékletű levegőben az oxigén- és nitrogénmolekulák átlagos mozgási energiája azonos.
- Igaz
- Hamis
Az inhomogén elektromos mezőben elengedett, töltött részecske mindig a rajta áthaladó erővonal érintőjével párhuzamos irányban gyorsul.
- Igaz
- Hamis
Egy domborúlencse szórólencseként viselkedik, ha az anyagának törésmutatójánál nagyobb törésmutatójú közegbe helyezzük.
- Igaz
- Hamis
Két ugyanolyan anyagból készült, vékony síkdomború gyűjtőlencse közül annak nagyobb a fókusztávolsága, amelyiknek a görbületi sugara nagyobb.
- Igaz
- Hamis
Azonos részecskeszám-sűrűségű és hőmérsékletű gázok nyomása azonos.
- Igaz
- Hamis
Egy homorú gömbtükör a tárgyról mindig látszólagos, egyenes állású, kicsinyített képet alkot.
- Igaz
- Hamis
Mély tavak fenekén a halak még nagy hidegben is áttelelhetnek, mert a 4◦C-os víz a tó fenekére áramlik.
- Igaz
- Hamis
A kézi nagyítóként (lupeként) használt vékony gyűjtőlencse valódi, egyenes állású, nagyított képet állít elő.
- Igaz
- Hamis
Feltöltött, tömör fémtesten a töltések a felületen, egyenletes felületi töltéssűrűségben helyezkednek el.
- Igaz
- Hamis
Egy elektroszkóp közelébe negatív töltésű ebonitrudat helyezünk, ezután az elektroszkópot rövid ideig leföldeljük, végül az ebonitrudat eltávolítjuk. Igaz vagy hamis, hogy a kísérlet végén az elektroszkóp pozitív töltésű?
- Igaz
- Hamis
A beláthatatlan útkereszteződésekben használt domborútükör valódi, egyenes állású, kicsinyített képet alkot.
- Igaz
- Hamis
Ha egy vékony lencse −2 dioptriás, akkor 50 cm fókusztávolságú szórólencséről van szó.
- Igaz
- Hamis
Egy szórólencse a tárgyról mindig látszólagos, egyenes állású, kicsinyített képet alkot.
- Igaz
- Hamis
Két ugyanolyan alakú gyűjtőlencse közül annak kisebb a fókusztávolsága, amelyik nagyobb törésmutatójú anyagból készült.
- Igaz
- Hamis
Ha egy vékony lencse +0,5 dioptriás, akkor 2 m fókusztávolságú gyűjtőlencséről van szó.
- Igaz
- Hamis
Egy töltött, tömör fémtest belsejében minden pontban nulla a potenciál.
- Igaz
- Hamis
A borotválkozótükörként használt homorútükör valódi, egyenes állású, nagyított képet alkot.
- Igaz
- Hamis
+z irányú, homogén mágneses mezőben +x irányú sebességgel mozgó, negatív töltésű részecskére −y irányú Lorentz-erő hat.
- Igaz
- Hamis
Homogén mágneses mezőben egy töltött részecske nem végezhet egyenes vonalú, egyenletes mozgást, ha a részecskére más erő nem hat.
- Igaz
- Hamis
Egy adott feszültségű telephez csatlakoztatott síkkondenzátor lemezeinek távolságát csökkentve a lemezek közötti elektromos térerősség növekszik.
- Igaz
- Hamis
Szabálytalan alakú, töltött fémtesten kívül, a felület közelében az elektromos térerősségvektor minden pontban merőleges a felületre.
- Igaz
- Hamis
Egy alumíniumhuzalban időben állandó erősségű áram folyik. Igaz vagy hamis, hogy a huzal belsejében az elektromos térerősség nulla?
- Igaz
- Hamis
Homogén mágneses mezőben körpályán mozgó töltött részecske periódusideje független a részecske sebességétől.
- Igaz
- Hamis
Egy töltött és egy annak közelében lévő töltetlen fémtest vonzzák egymást.
- Igaz
- Hamis
Mágneses erőtérben mozgó, elektromosan töltött részecskére ható mágneses erő munkája mindig zérus.
- Igaz
- Hamis
Ha egy sebességszűrőn a v sebességű, egyszeresen pozitív töltésű ionok átjutnak, akkor a v sebességű, egyszeresen negatív töltésű ionok is.
- Igaz
- Hamis
Mágneses mezőben mozgó, elektromosan töltött részecske sebességének nagysága mindig állandó.
- Igaz
- Hamis
Ha egy Q töltésű részecske a B indukcióvektorral jellemezhető homogén mágneses mezőben v sebességgel halad, a rá ható Lorentz-erő vektorát a QB×v összefüggés adja meg.
- Igaz
- Hamis
Egy földelt, tömör fémtest össztöltése mindig nulla.
- Igaz
- Hamis
Egy nem elhanyagolható belső ellenállású feszültségforrásra változtatható ellenállást kapcsolunk. A feszültségforrás kapocsfeszültsége csökken, ha a külső ellenállás értékét növeljük.
- Igaz
- Hamis
Egy valódi izzólámpa a névleges feszültségre kapcsolva P elektromos teljesítményt vesz fel. Feleakkora feszültségre kapcsolva ugyanezen izzólámpa által felvett teljesítmény kisebb, mint P/4.
- Igaz
- Hamis
Egy valódi izzólámpa ellenállása csökken, ha a rajta átfolyó áram erősségét növeljük.
- Igaz
- Hamis
Tömegspektrométerben az azonos sebességű, de különböző tömegű ionok is mozoghatnak azonos sugarú körpályán, ha a fajlagos töltésük egyenlő.
- Igaz
- Hamis
Ha két egymással párhuzamos, egyenes vezetőben az áram iránya megegyezik, akkor a két vezető között fellépő erő taszító jellegű.
- Igaz
- Hamis
Az indukált elektromos mező erővonalai a pozitív töltésekről (vagy a végtelenből) indulnak és a negatív töltéseken (vagy a végtelenben) végződnek.
- Igaz
- Hamis
Oersted kísérletében az iránytű az áramjárta, hosszú, egyenes vezetővel párhuzamos irányba áll be.
- Igaz
- Hamis
Ha egy légmagos szolenoid tekercsben időben állandó erősségű áram folyik, a tekercs menetei vonzzák egymást.
- Igaz
- Hamis
Ha két, egymással párhuzamos, egyenes vezetőben az áram iránya ellentétes, akkor a két vezető között fellépő erő taszító jellegű.
- Igaz
- Hamis