„Üzemmérnök-informatikus záróvizsga kvíz” változatai közötti eltérés
a Suszter Dominik átnevezte a(z) Záróvizsga kvíz brof lapot a következő névre: Záróvizsga kvíz Bprof |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 490. sor: | 490. sor: | ||
#ASC | #ASC | ||
#WHERE | #WHERE | ||
== Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | |||
ICMP | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#multicasting | |||
#linkállapot alapú protokoll | |||
#referenciamodell | |||
#MSS | |||
== Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | |||
ICMP | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#kanonikus név | |||
#echo reply | |||
#split horizon | |||
#feszítőfa | |||
== Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | |||
DNS | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#kanonikus név | |||
#echo reply | |||
#split horizon | |||
#feszítőfa | |||
== Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | |||
távolság alapú routing | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}} | |||
#kanonikus név | |||
#echo reply | |||
#split horizon | |||
#feszítőfa | |||
== Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | |||
STP | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#kanonikus név | |||
#echo reply | |||
#split horizon | |||
#feszítőfa | |||
== Milyen előnyei vannak a csomagkapcsolásnak az áramkörkapcsolással szemben? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}} | |||
#Nem fordulhat elő adatvesztés | |||
#Kevesebb fejlécadat átvitelét igényli (kisebb az overhead) | |||
#Jobban kihasználja a link-erőforrásokat ingadozó intenzitású forgalom esetén | |||
#Kevésbé terheli a kapcsolóeszközöket | |||
== Mi a szállítási rétegbeli protokollok esetén a demultiplexálás (nyalábbontás)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#A sockettől kapott üzenetek szétdarabolása, hogy beleférjen az MSS-be (maximum segment size-ba) | |||
#Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hoszt felé. | |||
#Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hálózati rétegbeli protokol felé. | |||
#A hálózati rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő socketnek. | |||
== Mit jelent a gyors újraküldés (FAstRetransmit))? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}} | |||
#Az UDP ezzel a mechanizmussal pótolja az elveszett szegmenseket. | |||
#A TCP-nél adott időközönként felezzük a becsült RTT értéket. | |||
#A TCP-nél a harmadik duplikált nyugta után újraküldjük a szegmenst. | |||
== Melyik állítás igaz a hálózati rétegben használt címzésre? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#A cím a hálózati kártyába fizikailag be van égetve. | |||
#Az IPv5 szabványt használja | |||
#Hierarchiamentesen szervezett. | |||
#Lehetővé teszi, hogy az irányítási táblákban összevonhassunk egy iránybe eső hálózatokat. | |||
== Melyik állítás igaz a CIDR-ben (classless interdomain routing) használt hálózati maszkokra? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Egyes bitek sorozatát nullás bitek sorozata követi. | |||
#Egy cím beállításakor nem kötelező megadni ilyen maszkot. | |||
#Az IPv4-ben nem használhatók. | |||
#Az internet kezdeti szakaszában volt használatban. | |||
== Mikor kell az alapértelmezett átjáró (default gateway) felé küldeni egy datagramot? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}} | |||
#Ha a célcímet lemaszkolva aküldő hoszt maszkjával, az alapértelmezett átjáró hálózati címét kapjuk . | |||
#Mindig. Ha a hálózaton belül marada forgalom, sz alapértelmezett átjáró visszaküldi azt. | |||
#Ha a célcím másik hálózatba esik. | |||
== Mi történik egy routernél, ha egy datagramhoz nem találunk illeszkedő bejegyzést a routing táblában? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#A legközelebbi szomszédos router felé továbbítjuk a datagramot. | |||
#Ilyen eset nem lehetséges, mert mindig van elapértelmezett út. | |||
#A datagramot a forráscímre illeszkedő bejegyzés alapján továbbítjuk. | |||
#A datagramot eldobkuk. | |||
== Az alábbiak közül melyik az adatkapcsolati réteg feladata? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}} | |||
#titkosítás. | |||
#logikai címzés | |||
#bithiba detekció | |||
#címfordítás | |||
#vonali kódolás | |||
== Ma az első, interfésznek adható cím a 103.102.0.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.0.0? == | |||
(vizsgán szöveg megadás van) | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#103.102.1.0 | |||
#103.102.0.2 | |||
#103.102.0.0 | |||
#103.102.0.1 | |||
== Az alábbi alkalmazások közül melyik tolerálja az adatvesztést? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) == | |||
{{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=2,4|pont=+}} | |||
#E-mail | |||
#Internetes telefonálás | |||
#Azonnali üzenetküldés | |||
#Videókonferencia | |||
#Fájlátvitel | |||
== Mi igaz a távolságvektor alapú routingra? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) == | |||
{{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,2|pont=+}} | |||
#A routerek a szomszédoktól kapott távolságvektorokat használják fel egy hálózati prefix távolságánakszámításához. | |||
#A távoli hálózatokról csak aggregált információt tárolnak a routerek. | |||
#Egy link állapotának megváltozásáról közvetlen üzenetett kell küldeni a hálózat összes routerének. | |||
#Csak akkor használható, ha a távolság a routerek között több mint 2 hop. | |||
== Az Observer tervezési mintában az observer implementációknak van egy általános subject listájuk, mellyel egységesen hivatkoznak a különböző tipusú subject-ekre. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Melyik magyarázat illik az ábrához? == | |||
[[Fájl:BprofZV2.png|bélyegkép]] | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek, de B ágon csak a D esemény beérkezésekor. | |||
#Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd ‘‚ véget is érnek. A B ágon egy D akciót is kiadunk közben. | |||
#Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D esemény bekövetkezekor. | |||
#Egyik leírás sem felel meg az ábrának. | |||
#A diagram hibás, mivel a B kimenetén eseményt és akciót is meg kell adni, nem lehet csak az egyik. | |||
#Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek. A B ágon egy D eseményt is kiadunk közben. | |||
#Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D akció hatására. | |||
== A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig == | |||
Composite | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig == | |||
Singleton | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig == | |||
Memento | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig == | |||
Strategy | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== A feladatunk egy olyan alkalmazás megtervezése, mely szervezetek osztályainak hierarchiáját képes egy diagramon megjeleníteni. Egy szervezeten belül lehetnek osztályok és személyek, az osztályokon belül további osztályok és személyek, tetszőleges mélységben. Mely tervezési mintát a legcélszerűbb választani a probléma modellezésére? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Composite | |||
#Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására | |||
#Adapter | |||
#Template method | |||
#Singleton | |||
#Observer | |||
#Strategy | |||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? == | |||
Kompozíció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#teli vonal, kitöltött rombusz | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#doboz a nyílon | |||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? == | |||
Interfész implementáció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#teli vonal, kitöltött rombusz | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#doboz a nyílon | |||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? == | |||
qualifier | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}} | |||
#teli vonal, kitöltött rombusz | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#doboz a nyílon | |||
== Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? == | |||
őrfeltétel | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? == | |||
egy x jel | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? == | |||
kilépési pont | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? == | |||
egy kör és benne x | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? == | |||
partíció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? == | |||
régió | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Melyik minta használandó, ha egy interfészhez kell illesztenünk egy már meglévő, nem módosítható implementációt (ami nem illeszkedik az interfészhez)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#Singleton | |||
#Composite | |||
#Template method | |||
#Adapter | |||
#Observer | |||
#Strategy | |||
== Egy játékprogram a működése során keletkezett hibákat naplózza. Az egységes loggolás az ILogger interfész segítségével történik. Lefordított formában (a forráskódján nem tudunk változtatni!) egy könyvtárban rendelkezésünkre bocsátottak egy NetLogger osztályt is, mely adatokat képes hálózatra naplózni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#Singletont, hiszen minden hibakimenetnek el kell tudnia érni a játékprogramot. | |||
#Egyik megoldás sem helyes. | |||
#Strategy-t, hiszen különböző hibakimenet stratégiákat kell megvalósítani. | |||
#Adaptert, hogy illesszük a NetLogger osztályt az ILogger interfészhez. | |||
#Observer lenne a jó, de a játék változása nincs specifikálva, ezért a minta nem alkalmazható. | |||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? == | |||
interfész implementáció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#teli vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal,nyíl | |||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? == | |||
függőség | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}} | |||
#teli vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal,nyíl | |||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? == | |||
általánosítás | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#teli vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal,nyíl | |||
== Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | |||
Jellemzően jól dokumentált | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Vízesés | |||
#Agilis | |||
== Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | |||
A projekt részeredményei gyorsan látszanak | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Vízesés | |||
#Agilis | |||
== Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | |||
A tesztelés csak az implementáció után következik | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Vízesés | |||
#Agilis | |||
== Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | |||
A megrendelő jelenléte nem szükséges folyamatosan | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}} | |||
#Vízesés | |||
#Agilis | |||
== A Singleton minta globális hozzáférést biztosít egy osztály egyetlen objektumához, és ezt az objektumot egy globális változóban tárolja. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||
== Melyik blokktípus nem létezik szekvenciadiagramnál == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}} | |||
#loop | |||
#opt | |||
#par | |||
#for | |||