„Rendszermodellezés 2. ZH/Rendszermodellezés” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (6 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 33. sor: | 33. sor: | ||
== A modellellenőrzés... == | == A modellellenőrzés... == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}} | ||
# ...a modell | # ...a modell szúrópróbaszerű vizsgálata bizonyos inputokra. | ||
# ...matematikailag bizonyítja a modell helyességét. | # ...matematikailag bizonyítja a modell helyességét. | ||
# ...kisebb számításigényű, mint egy tesztkészlet futtatása, hiszen nem kell ténylegesen végrehajtani a modellt. | # ...kisebb számításigényű, mint egy tesztkészlet futtatása, hiszen nem kell ténylegesen végrehajtani a modellt. | ||
| 48. sor: | 48. sor: | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}} | ||
# ...min(XP, XQ), ha P és Q egy fork-join blokk két ága. | # ...min(XP, XQ), ha P és Q egy fork-join blokk két ága. | ||
# ... (XP + XQ), amennyiben szabad a döntés P és Q között. | # ...(XP + XQ), amennyiben szabad a döntés P és Q között. | ||
# ...mindig P és Q közül a szűk keresztmetszet átbocsátóképességével egyezik. | # ...mindig P és Q közül a szűk keresztmetszet átbocsátóképességével egyezik. | ||
# ...mindenképpen min(XP, XQ). | # ...mindenképpen min(XP, XQ). | ||
| 62. sor: | 62. sor: | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | ||
# ...elvégezhető az informatikai rendszer megvalósítása nélkül is. | # ...elvégezhető az informatikai rendszer megvalósítása nélkül is. | ||
# ...helyettesíti a tesztelést, mivel minden lehetséges rendszerállapotot biztosan lefed. | # ...helyettesíti a tesztelést, mivel minden lehetséges rendszerállapotot biztosan lefed. | ||
# ...célja lehet a rendszer logikai helyességének vizsgálata. | # ...célja lehet a rendszer logikai helyességének vizsgálata. | ||
# ...nem támogatja osztott erőforrásokért versengő folyamatok modellezését. | # ...nem támogatja osztott erőforrásokért versengő folyamatok modellezését. | ||
| 68. sor: | 68. sor: | ||
== Egy rendszer teljesítményének (kapacitásának) tervezésekor... == | == Egy rendszer teljesítményének (kapacitásának) tervezésekor... == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}} | ||
# ... felhasználhatjuk a Zipf törvényt cache tervezésre, mert segítségével megadható, mekkora terhelést jelent a leggyakoribb kérések kiszolgálása. | # ...felhasználhatjuk a Zipf törvényt cache tervezésre, mert segítségével megadható, mekkora terhelést jelent a leggyakoribb kérések kiszolgálása. | ||
# ...felhasználhatjuk a Zipf törvényt, mert fordított arányosságot feltételez a válaszidő és a kihasználtság közt. | # ...felhasználhatjuk a Zipf törvényt, mert fordított arányosságot feltételez a válaszidő és a kihasználtság közt. | ||
# ...benchmarkokat használhatunk a teljesítménytesztek kiváltására. | # ...benchmarkokat használhatunk a teljesítménytesztek kiváltására. | ||
| 142. sor: | 142. sor: | ||
#…hasonlóság, hogy mindkettő támogatja a hierarchikus modelleket (tehát pl. egy összetett tevékenység takarhat több kisebb elemi lépést, különböző erőforrásigényekkel). | #…hasonlóság, hogy mindkettő támogatja a hierarchikus modelleket (tehát pl. egy összetett tevékenység takarhat több kisebb elemi lépést, különböző erőforrásigényekkel). | ||
#…a két kifejezés pontosan ugyanazt a rendszermodellezési lépést jelöli (az egyik az elérendő cél, a másik a felhasznált technika neve), és ugyanazokban az esetekben alkalmazhatóak. | #…a két kifejezés pontosan ugyanazt a rendszermodellezési lépést jelöli (az egyik az elérendő cél, a másik a felhasznált technika neve), és ugyanazokban az esetekben alkalmazhatóak. | ||
==Vizuális elemzésnél...== | ==Vizuális elemzésnél...== | ||
| 167. sor: | 160. sor: | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | ||
#…benchmarkokból kiolvasható a vizsgált rendszer jövőben várható érkezési rátája. | #…benchmarkokból kiolvasható a vizsgált rendszer jövőben várható érkezési rátája. | ||
#…szimulációval megállapítható a különféle terheléseknél várható teljesítmény. | #…szimulációval megállapítható a különféle terheléseknél várható teljesítmény, és az erőforrások kihasználtságát 40-60% közé érdemes tervezni. | ||
#…felhasználhatjuk a Zipf törvényt cache méretezésére, mert segítségével megadható, mekkora terhelést jelent a leggyakoribb néhány kérés kiszolgálása. | #…felhasználhatjuk a Zipf törvényt cache méretezésére, mert segítségével megadható, mekkora terhelést jelent a leggyakoribb néhány kérés kiszolgálása. | ||
#…felhasználhatjuk a Zipf törvényt, mert egyenes arányosságot feltételez a válaszidő és a kihasználtság közt. | #…felhasználhatjuk a Zipf törvényt, mert egyenes arányosságot feltételez a válaszidő és a kihasználtság közt. | ||
| 217. sor: | 210. sor: | ||
#…jólstrukturált folyamatmodell esetén is előfordulhat. | #…jólstrukturált folyamatmodell esetén is előfordulhat. | ||
#…nem fordulhat elő, ha a folyamatmodell teljesen specifikált. | #…nem fordulhat elő, ha a folyamatmodell teljesen specifikált. | ||
#…esetén a rendszer a modelltől való eltérés nélkül nem képes elhagyni egy adott állapotot, és nem képes input/output viselkedést mutatni | #…esetén a rendszer a modelltől való eltérés nélkül nem képes elhagyni egy adott állapotot, és nem képes input/output viselkedést mutatni. | ||
#…esetén a rendszer a modelltől való eltérés nélkül nem képes elhagyni az állapottér egy bizonyos részét (pl. ciklus), de azon belül képes lehet állapotváltozásra. | #…esetén a rendszer a modelltől való eltérés nélkül nem képes elhagyni az állapottér egy bizonyos részét (pl. ciklus), de azon belül képes lehet állapotváltozásra. | ||
| 233. sor: | 226. sor: | ||
#...explicite fel van tüntetve a doboz diagramon (boxplot). | #...explicite fel van tüntetve a doboz diagramon (boxplot). | ||
#...csak páratlan sok adat esetén definiált. | #...csak páratlan sok adat esetén definiált. | ||
==Az informatikai rendszer infrastruktúra terhelésének időbeli változása...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | |||
#...a Zipf-törvénnyel modellezhető jól. | |||
#...befolyással lehet a rendszer kihasználtságára. | |||
#...befolyással lehet a rendszer átbocsátási rátájára. | |||
#...befolyással lehet a rendszer átbocsátóképességére. | |||
==A fájl/dokumentumszerver egyensúlyi helyzetében lévő teljesítménymodelljében...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | |||
#...a kihasználtság mindig 100%-os. | |||
#...a Little-törvény mindig teljesül. | |||
#...az átbocsátóképesség mindig nagyobb vagy egyenlő, mint az érkezési ráta. | |||
#...az összes fájlra azonos gyakorisággal érkezik kérés. | |||
==Kizárólagos erőforrás esetén...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}} | |||
#...az átbocsátási ráta és az érkezési ráta hányadosa mindig 1. | |||
#...az átbocsátási ráta és az átlagos erőforrás-használati idő szorzata mindig 1. | |||
#...az adott pillanatban az erőforrást használó folyamatpéldányok száma mindig pontosan 1. | |||
#...az erőforrás kihasználtsága mindig 1. | |||
==A folyamatban egy adott tevékenység vizitációs száma...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}} | |||
#...a Zipf-törvény miatt mindig fordítottan arányos a tevékenység átbocsátóképességével. | |||
#...Little-tövény értelmében arányos a tevékenység átbocsátási rátájának és az átlagos végrehajtási idejének szorzatával. | |||
#...egyensúlyi helyzetben megegyezik a tevékenység és az egész folyamat érkezési rátáinak hányadosával. | |||
#...egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával. | |||
==A modell statikus vizsgálata...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}} | |||
#...alkalmazható viselkedésmodellek esetén. | |||
#...ellenőrizhet szintaktikai szabályokat. | |||
#...kereshet hibamintákat a modellben. | |||
#...tesztorákulumot igényel, és attól statikus, hogy közben nem módosítjuk a rendszermodellt. | |||
==A tesztelés célja...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=0|pontozás=-}} | |||
#...szintaktikai szabályok ellenőrzése. | |||
#...meggyőződni a tesztorákulum működésének helyességéről. | |||
#...formális matematikai eszközökkel igazolni a megvalósítás helyességét. | |||
#...a fedettségi értékek kiszámítása. | |||
==Egyetlen folytonos numerikus változó ábrázolására célszerűen alkalmazható...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | |||
#...a boxplot. | |||
#...az oszlopdiagram. | |||
#...a hisztogram. | |||
#...a scatterplot (pontfelhő / pont-pont diagram). | |||
==Egy numerikus változó 55 adatpontból számított középértékei közül...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}} | |||
#...az átlag lehet kisebb, mint a medián. | |||
#...a medián lehet kisebb, mint a módusz. | |||
#...lehet egyszerre több módusz érték. | |||
#...lehet egyszerre több medián érték. | |||
==Egy változó 95 adatpontból számított középértékei közül...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}} | |||
#...folytonos numerikus változó esetén a medián közvetlenül leolvasható a boxplotról. | |||
#...folytonos numerikus változó esetén az átlag közvetlenül leolvasható a boxplotról. | |||
#...diszkrét numerikus változó esetén az átlag mindig kiszámítható a hisztogram alapján. | |||
#...kategorikus változó esetén a módusz közvetlenül leolvasható az oszlopdiagramról. | |||
==A kódgenerátor...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}} | |||
#...inputja lehet szöveges szintaxissal adott modell. | |||
#...inputja lehet grafikus szintaxissal adott modell. | |||
#...outputja lehet egy program forráskódja mint szövegfájl. | |||
#...abban különbözik a fordítóprogramoktól, hogy hatékonyabb programot eredményez. | |||
==A formális verifikáció egyik fajtája, a modellellenőrzés...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}} | |||
#...alkalmazható viselkedésmodellek esetén. | |||
#...hátránya, hogy soha nem tud ellenpéldát adni. | |||
#...előnye, hogy a tesztelésnél általában kisebb számításigényű. | |||
#...előnye, hogy lehetséges viselkedéseket kimerítően elemzi. | |||
==A folyamatmodell...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}} | |||
#...valamely döntési (decision) csomópontját elhagyó vezérlési élek őrfeltételhez köthetőek. | |||
#...teljesen specifikált, ha minden döntésnél legalább egy kimenő vezérlési él engedélyezett. | |||
#...determinisztikus, ha minden döntésnél legfeljebb egy kimenő vezérlési él engedélyezett. | |||
#...lehet egyszerre jólstrukturált és nemdeterminisztikus. | |||
==A tesztfedettség...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}} | |||
#...mindig 0 és 1 közé eső szám. | |||
#...a tesztorákulum hatékonyságát jellemzi. | |||
#...a tesztelt rendszer által sikeresen teljesített tesztek arányszámával egyezik. | |||
#...azt jellemzi, hogy a tesztelt rendszer adott modelljének mekkora részét próbálja ki legalább egyszer a tesztkészlet. | |||
==A tesztkészlet...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=0|pontozás=-}} | |||
#...mindig egyetlen inputsorozatból áll. | |||
#...csak statikus elemzésnél használatos. | |||
#...összeállítása során célszerű minél alacsonyabb tesztfedettségre törekedni. | |||
#...csak olyan követelményt ellenőrizhet, amelyik minden adott inputsorozat esetén kizárólag egy kimeneti szekvenciát fogad el. | |||
==Ha adott 101 adatpont, amelyből 100 egymáshoz közeli értékű és 1 nagymértékben kiugró (extreme outlier) adatpontunk van, akkor...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | |||
#...a medián érzéketlen arra, hogy mennyire nagy a kiugró érték. | |||
#...az átlag érzéketlen arra, hogy mennyire nagy a kiugró érték. | |||
#...a módusz (feltéve hogy egyértelmű) érzéketlen arra, hogy mennyire nagy a kiugró érték. | |||
#...a boxploton a kiugró értéket le fogja fedni a "doboz". | |||
==Ha a diagramon ábrázolt változókat tekintve több adatpont egybeesik, akkor az overplotting probléma...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | |||
#...nehezen értelmezhetővé teheti a boxplotot. | |||
#...nehezen értelmezhetővé teheti a scatterplotot (pontfelhő / pont-pont diagram). | |||
#...például átlátszóság használatával elkerülhető. | |||
#...például a hisztogram bin (intervallum) szélességének megfelelő megválasztásával elkerülhető. | |||
==Ha ismert az egyensúlyi helyzetben lévő folyamat átlagos végrehajtási ideje és az egyszerre végrehajtás alatt álló folyamatpéldányok átlagos száma, akkor...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | |||
#...alsó becslés adható a folyamat átbocsátóképességére. | |||
#...felső becslés adható a folyamat átbocsátóképességére. | |||
#...meghatározható az érkezési ráta és az átbocsátás. | |||
#...meghatározható a kihasználtság. | |||
==A fájlszerver egyensúlyi helyzetében lévő teljesítménymodelljében...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}} | |||
#...az átbocsátási ráta és az érkezési ráta hányadosa mindig 1. | |||
#...az átbocsátási ráta és az átlagos végrehajtási idő szorzata mindig 1. | |||
#...az egyszerre végrehajtás alatt álló folyamatpéldányok száma átlagosan 1. | |||
#...a folyamat kihasználtsága mindig 1. | |||
==Egy teljesítménymodellben előfordulhat, hogy egy részfolyamat...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}} | |||
#...vizitációs száma negatív. | |||
#...vizitációs száma 1-nél nagyobb. | |||
#...kihasználtsága negatív. | |||
#...kihasználtsága 1-nél nagyobb. | |||
==A kódgenerátor...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}} | |||
#...célja, hogy a modell helyességét statikus elemzéssel vizsgálja. | |||
#...szövegfájlként képes program forráskódját előállítani. | |||
#...inputja mindig folyamatmodell. | |||
#...inputja mindig típusgráf. | |||
==A Little-törvény alkalmazásakor...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}} | |||
#...azt feltételezzük, hogy a beérkezési ráta nem nagyobb, mint az átbocsátóképesség. | |||
#...meghatározhatjuk a rendszerben egyidejűleg tartózkodó kérések átlagos számát, a valóságban azonban ez időnként ennél nagyobb értéket is felvehet. | |||
#...ha a rendszerben töltött idő azonos átbocsátás mellett nő, akkor nagyobb N (átlagos átlapolódási fok) értékre számítunk. | |||
#...ha az átbocsátás csökken, attól a rendszerben kiszolgálás alatt lévő kérések száma nőhet is, a válaszidő esetleges változásától függően. | |||
==Egy rendszer teljesítményének (kapacitásának) tervezésekor...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}} | |||
#...felhasználhatjuk a Zipf törvényt cache tervezésre, mert segítségével megadható, mekkora terhelést jelent a leggyakoribb kérések kiszolgálása. | |||
#...felhasználhatjuk a Zipf törvényt, mert fordított arányosságot feltételez a válaszidő és a kihasználtság közt. | |||
#...gyakran alkalmazott egyszerűsítő feltételezés, hogy az elvégzendő munkamennyiség (összes foglaltsági idő) a terheléssel (beérkező kérések száma) arányos. | |||
#...gyakran alkalmazott egyszerűsítő feltételezés, hogy a kapacitással (erőforráspéldányok számával) arányos az átbocsátóképesség. | |||
==A deadlock vagy holtpont...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}} | |||
#...és a livelock között fontos különbség, hogy a livelockban történhet állapotváltozás, míg a deadlockban nem. | |||
#...egy olyan állapot, amelyből a rendszer a modellezett inputok és események hatására nem képes kilépni, legfeljebb külső (a modellen túlmutató) segítséggel. | |||
#...teljesen specifikált és jólstrukturált folyamatban nem fordulhat elő. | |||
#...előállhat úgy, hogy egy olyan ciklusba lépünk be, amelynek a kilépési feltétele sose fog teljesülni. | |||
==A tesztelés során...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}} | |||
#...a tesztbemenenet egy olyan gép, program vagy mechanizmus, melynek feladata a kapott input vizsgálata a specifikáció vagy követelmények szempontjából. | |||
#...mindig elég a tesztbemeneteket megadni, hiszen a kimeneteket úgy is kiszámítja a tesztelt rendszer. | |||
#...végrehajtjuk a rendszert vagy a modelljét ill. szimuláljuk a működését, ezért számít dinamikus ellenőrzésnek. | |||
#...nem módosítjuk a rendszermodellt, ezért számít statikus ellenőrzésnek. | |||
==A tesztfedettség...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}} | |||
#...annak mértéke, hogy a teszteléskor a modell vagy szoftver mekkora részét próbáljuk ki. | |||
#...csak egyetlen tesztesetre számítható. | |||
#...lehet nagyobb, mint 1 (100%), ha a folyamatban van ciklus. | |||
#...lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet/utasítás fedettség azt is jelenti, hogy minden lehetséges bemenetsorozatot leteszteltünk. | |||
==Egy folytonos változó jellemző értékeit doboz diagrammal (boxplottal) és hisztogrammal is ábrázoljuk.== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}} | |||
#A boxplotról mindig közvetlenül leolvasható az első kvartilis. | |||
#A boxplotról mindig közvetlenül leolvasható a 40. percentilis. | |||
#A boxplotról mindig közvetlenül leolvasható a módusz. | |||
#Minden információ, amely a doboz diagramról könnyen leolvasható, a hisztogramról is könnyen leolvasható, emiatt tekintjük a doboz diagramot a hisztogram egyfajta absztrakciójának. | |||
==Egy numerikus változó 99 adatpontból számított középértékei közül...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}} | |||
#...az átlag lehet nagyobb, mint a medián. | |||
#...a medián lehet nagyobb, mint a módusz. | |||
#...lehet egyszerre több medián érték. | |||
#...lehet egyszerre több módusz érték. | |||
==A tesztfedettség...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | |||
#...annak mértéke, hogy a teszteléskor a modell mekkora részét futtatjuk. | |||
#...csak egyetlen tesztesetre számítható. | |||
#...lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet fedettség mindig 100%-os állapotátfedést is eredményez. | |||
#...lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet fedettség azt is jelenti, hogy minden lehetséges bemenetsorozatot leteszteltünk. | |||
==A livelock...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}} | |||
#...és a deadlock között fontos különbség, hogy a livelockban történhet állapotváltozás, míg a deadlockban nem. | |||
#...egy olyan állapot, amelyből a rendszer a modellezett inputok és események hatására nem képes kilépni, legfeljebb külső (a modellen túlmutató) segítséggel. | |||
#...jólstrukturált folyamatban nem fordulhat elő. | |||
#...előállhat úgy, hogy egy olyan ciklusba lépünk be, amelynek a kilépési feltétele sose fog teljesülni. | |||
==Tesztelni...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}} | |||
#...csak programkódot vagy belőle származó modellt lehet. | |||
#...modellek közül csak a végrehajthatóakat lehet. | |||
#...funckinális és nem funkcionális követelményeket is lehet. | |||
#...csak specifikáció vagy követelmények ismeretében lehet. | |||
==A tesztelés során...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}} | |||
#...az orákulum egy olyan gép, program vagy mechanizmus, melynek feladata a kapott kimenet vizsgálata a specifikáció vagy követelmény szempontjából. | |||
#...a referencia egy olyan gép, program vagy mechanzimus, melynek feladata a kapott kimenet vizsgálata a specifikáció vagy követelmények szempontjából. | |||
#...mindig elég a tesztbemeneteket megadni, hiszen a kimeneteket úgy is kiszámíthatja a tesztelt rendszer. | |||
#...nem módosítjuk a rendszermodellt, ezért számít statikus ellenőrzésnek. | |||
==Egy tesztorákulum...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}} | |||
#...mellé mindig kell tesztbemenetet is adni, míg a referencia tesztbemenet nélkül is ellenőrizni a helyes működést. | |||
#...mindig pontosan megmondja, hogy mi az elvárt kimenet. | |||
#...mindig készíthető a tesztesethez, ha készíthető hozzá referencia. | |||
#...minden esetben felhasználja a rendszernek adott tesztbemenetet. | |||
==Eddigi mért értékeink 101, 101, 101, 103, 106, 110, 111, 115. Hozzátehetünk ehhez a számhalmazhoz egy pozitív elemet úgy, hogy...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}} | |||
#...a medián 105 legyen. | |||
#...a módusz nagyobb legyen, mint a medián. | |||
#...a medián nagyobb legyen, mint az átlag. | |||
#...az átlag nagyobb legyen, mint 115. | |||
== A tesztfedettség... == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# ...ha eléri az 1 értéket, akkor granatáltan nincs hiba a modellben/kódban. | |||
# ...lehetséges értelmezései közül a 100%-os állapotfedés mindig 100%-os átmenet fedettség is eredményez. | |||
# ...az elvárt és a tapasztalt kimenet egyezőségének mértéke. | |||
# ...új tesztesetek elkészítésével növelhető. | |||
==A deadlock...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | |||
#...csak folyamatmodelleken értelmezett fogalom. | |||
#...jólstrukturált, teljesen specifikált folyamatban nem fordulhat elő. | |||
#...olyan állapot, amelyből a rendszer a modellezett inputok és események hatására nem képes kilépni, legfeljebb külső (a modellen túlmutató) segítséggel. | |||
#...determinisztikus folyamatban nem fordulhat elő. | |||
==Egy numerikus változó... == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}} | |||
#...mindig egyértelműen származtatható egy vele azonos átlagú nominális változóból. | |||
#...értékének eloszlását szokás párhuzamos koordináta diagramon, más néven oszlopdiagramon ábrázolni. | |||
#...másik numerikus változóhoz való viszonyának ábrázolására használható pont-pont diagram, más néven scatterplot. | |||
#...olyan változó, melyen értelmezhetők az alapvető aritmetikai műveletek. | |||
==Ha egy egyensúlyi helyzetben lévő rendszer teljesítménymérése során másodpercenként átlagolt érkezési és átbocsátási ráta adataink vannak,...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}} | |||
#...a két jellemző közti összefüggést vizsgálhatjuk párhuzamos koordináta diagramon. | |||
#...külön-külön dobozdiagramon ábrázolva a két adatsort, a mért adatpárok közti összefüggések leolvashatóak. | |||
#...a kihasználtság becsülhető ezekből az értékekből, ha ismerjük az átbocsátóképességet. | |||
#...kellő számú mérésnél lineáris regresszióval érdemes közelíteni a két jellemző közti összefüggést. | |||
==Viselkedésmodellek ellenőrzésekor a vizsgált rendszer a követelményt biztosan...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}} | |||
#...teljesíti, ha formális helyességbizonyítással ellenőrizzük egy követelmény teljesülését, és nem találunk hibát. | |||
#...nem teljesíti, ha formális helyességbizonyítással ellenőrizzük egy követelmény helyességét, és hibát találunk. | |||
#...nem teljesíti, ha egy a követelményt helyesen ellenőrző teszteset hibát mutat ki. | |||
#...teljesíti, ha egy a követelményt helyesen ellenőrző teszteset nem mutat ki hibát. | |||
==A rendszer teljesítménymodelljében egyensúlyi helyzetében...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}} | |||
#...az átbocsátás és az átbocsátóképesség hányadosa mindig 1. | |||
#...az átbocsátási ráta és az átlagos végrehajtási idő szorzata mindig 1. | |||
#...az átbocsátási ráta és az érkezési ráta hányadosa 1. | |||
#...az egyszerre végrehajtás alatt álló folyamatpéldányok száma átlagosan 1. | |||
==Eddigi mért értékeink 101, 101, 101, 103, 106, 110, 111, 115. Hozzátehetünk ehhez a számhalmazhoz egy pozitív elemet úgy, hogy...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}} | |||
#...a medián 106 legyen. | |||
#...a módusz kisebb legyen, mint a medián. | |||
#...a medián kisebb legyen, mint az átlag. | |||
#...a módusz nagyobb legyen, mint az átlag. | |||
==Végtelen ciklus (livelock)...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}} | |||
#...minden nemdeterminisztikus modellben szükségszerűen előfordul. | |||
#...kialakulása megelőzhető jólstrukturált folyamatmodellek használatával. | |||
#...bekövetkezésekor a rendszer csak akkor képes kilépni a ciklusból, ha a viselkedése eltér a modellben specifikálttól (pl. újraindítjuk). | |||
#...lépési döntés csomópontjának kimeneti őrfeltételei közül mindig a ciklusban maradáshoz tartozó lesz csak igaz. | |||