„Digit1Beugró” változatai közötti eltérés

(36 közbenső módosítás, amit 13 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)

1. sor:

Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez

=1. Ellenőrző kérdések=

;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?

25. sor:

29. sor:

: Az entrópia.

;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?

: Nincs alsó határa, maximum ~~elveszítünk~~ az összes adatot.

: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.

;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?

: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.

79. sor:

83. sor:

: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.

;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!

: <math>\~~bar~~{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>

: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>

: <math>\~~bar~~{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>

: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>

;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!

: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:

89. sor:

93. sor:

;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!

: <math>A*0=0</math>

: <math>A*1=1</math>

: <math>A*1=A</math>

: <math>A+0=A</math>

: <math>A+1=1</math>

146. sor:

150. sor:

: AND

: NOR

;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?

: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]

;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!

: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.

: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>

: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

=3. Ellenőrző kérdések=

162. sor:

173. sor:

: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]

;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!

: [[File:~~Digit1_beugro_307~~.jpg‎]]

: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg‎]]

;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!

: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]

181. sor:

192. sor:

;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?

: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!

: NOT (A NAND B)

193. sor:

214. sor:

;322 Mi az a statikus hazárd?

: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.

(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)

;323 Mi a az a dinamikus hazárd?

: A kimenet a változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.

: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.

;324 Mi az a funkcionális hazárd?

: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)

203. sor:

225. sor:

;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?

: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata

: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)

: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.

=4. Ellenőrző kérdések=

209. sor:

233. sor:

: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]

;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!

: [[File:~~Digit1_beugro_402~~.~~jpg~~]]

: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]]

;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!

: [[File:~~Digit1_beugro_403~~.~~jpg‎~~ ]]

: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]]

;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?

: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)

222. sor:

246. sor:

: NAND

: NOR

;407 Mi az a ~~zajtartalék~~?

: XOR , 1

: A zajtartalék az a feszültségtartomány (ha a digitális alkatrész működési elve a diódás, vagy küszöbérték logika), amelyen belül a feszültség változása nem változtatja meg a kapu logikai állapotát.

;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?

;408 Mi az ~~a fan-out (meghajtóképesség)~~?

: Az órajel

: ~~A meghajtóképesség azt határozza meg, hogy hány bemenetre lehet rákötni az adott kapu kimenetét.~~

;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?

;409 ~~Küszöbérték logikánál hol komparál~~ a ~~kétbemenetű ÉS kapu, ha logikai 0~~-~~hoz 0V~~, ~~a logikai 1-hez 5V tartozik?~~

: Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat

: 7,~~5 V-nál~~

;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!

;410 ~~Küszöbérték logikánál hol komparál~~ a ~~kétbemenetű VAGY kapu, ha logikai 0~~-~~hoz 0V, a logikai 1-hez 5V tartozik?~~

: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math>

: ~~2,5 V-nál~~

: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math>

;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!

: <math>Y^t = f(Q^t)</math>

: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math>

;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!

A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.

251. sor:

278. sor:

: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>

;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!

: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K}+\bar{Q^t}*J</math>

: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math>

;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!

{| style="text-align:center" |

{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |

~~|Qt||D=0||~~D=1

!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>

|-

|a||a/0||~~b/1~~

|0||0||0

|-

|b||a/0||b/1

|0||1||0

|-

|1||0||1

|-

|1||1||1

|}

;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!

{| style="text-align:center" |

{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |

|Qt||T=0||T=1

!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math>

|-

|0||0||0

|-

|0||1||1

|-

|a||a/0||b/1

|1||0||1

|-

|b||b/1||a/0

|1||1||0

|}

;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!

{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |

!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>

|-

|0||0||0||0

|-

|0||0||1||1

|-

|0||1||0||0

|-

|0||1||1||0

|-

|1||0||0||1

|-

|1||0||1||1

|-

|1||1||0||1

|-

|1||1||1||0

|}

VAGY

{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"

| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1

298. sor:

353. sor:

=5. Ellenőrző kérdések=

;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?

: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Z) specifikált.

: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.

;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?

: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)

312. sor:

369. sor:

: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos

: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>

Ez megint pontatlan így. (wachag)

Egyfelől, mi az a g? Írjátok már oda a kisZH-ba, mert akármivel jelölhetsz akármit...

Másfelől meg mit jelent a képlet? Meg mik ezek az indexek? Amik ráadásul hibásak...

;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!

: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>

Megint: mi az a g és mi az az f? Miért ne írhatná valaki ezt:

: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>triceratops(q_i,x_k) = triceratops(q_i,x_k)</math> és <math>velociraptor(q_i,x_k) \sim velociraptor(q_i,x_k)</math>

Ennek is van értelme, de ugyanúgy nem derül ki belőle semmi. (wachag)

Arról már nem is beszélve, hogy az indexek megint nem stimmelnek...

;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?

: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.

335. sor:

399. sor:

: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.

;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?

: ??

: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).

;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?

: ??

: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:

: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math>

: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>,

: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math>

: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól.

: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).

;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?

: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.

Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden". wachag

;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?

: ??

: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.

;521 Mikor zárt egy HT particionálás?

: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.

428. sor:

498. sor:

: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.

;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?

: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy.

: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy. (megjegyzem: lefagyni a Windows szokott. Ez így nem jó kifejezés. wachag)

Ha TSH, akkor lehetséges, hogy információt vesztünk, ha NTSH, akkor megeshet, hogy beragad egy illegális állapotban.

;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?

: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.

: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus

: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus.

: Állapotátvezetés

;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez
 =1. Ellenőrző kérdések=
 ;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
@@ 25. sor: / 29. sor: @@
 : Az entrópia.
 ;113  Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
-: Nincs alsó határa, maximum elveszítünk az összes adatot.
+: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
 ;114  Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
 : Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
@@ 79. sor: / 83. sor: @@
 : A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
 ;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
-: <math>\bar{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
+: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
-: <math>\bar{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
+: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
 ;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
 : Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
@@ 89. sor: / 93. sor: @@
 ;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
 : <math>A*0=0</math>
-: <math>A*1=1</math>
+: <math>A*1=A</math>
 : <math>A+0=A</math>
 : <math>A+1=1</math>
@@ 146. sor: / 150. sor: @@
 : AND
 : NOR
+;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
+: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
+;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
+: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
+: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
+: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>
 =3. Ellenőrző kérdések=
@@ 162. sor: / 173. sor: @@
 : [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
 ;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
-: [[File:Digit1_beugro_307.jpg‎]]
+: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg‎]]
 ;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
 : [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
@@ 181. sor: / 192. sor: @@
 ;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
 : A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.
+A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:
+Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)
+--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.
 ;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
 : NOT (A NAND B)
@@ 193. sor: / 214. sor: @@
 ;322 Mi az a statikus hazárd?
 : A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
+(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
 ;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
-: A kimenet a változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
+: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
 ;324 Mi az a funkcionális hazárd?
 : Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
@@ 203. sor: / 225. sor: @@
 ;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
 : Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
+: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
+: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.
 =4. Ellenőrző kérdések=
@@ 209. sor: / 233. sor: @@
 : [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
 ;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
-: [[File:Digit1_beugro_402.jpg]]
+: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]]
 ;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
-: [[File:Digit1_beugro_403.jpg‎ ]]
+: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]]
 ;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
 : A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
@@ 222. sor: / 246. sor: @@
 : NAND
 : NOR
-;407 Mi az a zajtartalék?
+: XOR , 1
-: A zajtartalék az a feszültségtartomány (ha a digitális alkatrész működési elve a diódás, vagy küszöbérték logika), amelyen belül a feszültség változása nem változtatja meg a kapu logikai állapotát.
+;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
-;408 Mi az a fan-out (meghajtóképesség)?
+: Az órajel
-: A meghajtóképesség azt határozza meg, hogy hány bemenetre lehet rákötni az adott kapu kimenetét.
+;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
-;409 Küszöbérték logikánál hol komparál a kétbemenetű ÉS kapu, ha logikai 0-hoz 0V, a logikai 1-hez 5V tartozik?
+: Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat
-: 7,5 V-nál
+;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!
-;410 Küszöbérték logikánál hol komparál a kétbemenetű VAGY kapu, ha logikai 0-hoz 0V, a logikai 1-hez 5V tartozik?
+: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math>
-: 2,5 V-nál
+: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math>
+;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!
+: <math>Y^t = f(Q^t)</math>
+: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math>
 ;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
 A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
@@ 251. sor: / 278. sor: @@
 : <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
 ;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
-: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K}+\bar{Q^t}*J</math>
+: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math>
 ;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
-{| style="text-align:center" |
+{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
-|Qt||D=0||D=1
+!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
 |-
-|a||a/0||b/1
+|0||0||0
 |-
-|b||a/0||b/1
+|0||1||0
+|-
+|1||0||1
+|-
+|1||1||1
 |}
 ;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
-{| style="text-align:center" |
+{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
-|Qt||T=0||T=1
+!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math>
+|-
+|0||0||0
+|-
+|0||1||1
 |-
-|a||a/0||b/1
+|1||0||1
 |-
-|b||b/1||a/0
+|1||1||0
 |}
 ;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
+{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
+!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
+|-
+|0||0||0||0
+|-
+|0||0||1||1
+|-
+|0||1||0||0
+|-
+|0||1||1||0
+|-
+|1||0||0||1
+|-
+|1||0||1||1
+|-
+|1||1||0||1
+|-
+|1||1||1||0
+|}
+VAGY
 {| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
 | rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
@@ 298. sor: / 353. sor: @@
 =5. Ellenőrző kérdések=
+;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG
 ;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
-: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Z) specifikált.
+: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.
 ;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
 : Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
@@ 312. sor: / 369. sor: @@
 : <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
 : <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
+Ez megint pontatlan így. (wachag)
+Egyfelől, mi az a g? Írjátok már oda a kisZH-ba, mert akármivel jelölhetsz akármit...
+Másfelől meg mit jelent a képlet? Meg mik ezek az indexek? Amik ráadásul hibásak...
 ;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
 : <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
+Megint: mi az a g és mi az az f? Miért ne írhatná valaki ezt:
+: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>triceratops(q_i,x_k) = triceratops(q_i,x_k)</math> és <math>velociraptor(q_i,x_k) \sim velociraptor(q_i,x_k)</math>
+Ennek is van értelme, de ugyanúgy nem derül ki belőle semmi. (wachag)
+Arról már nem is beszélve, hogy az indexek megint nem stimmelnek...
 ;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
 : Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
@@ 335. sor: / 399. sor: @@
 : A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
 ;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
-: ??
+: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).
 ;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
-: ??
+: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:
+: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math>
+: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>,
+: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math>
+: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól.
+: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).
 ;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
 : Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
+Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden". wachag
 ;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
-: ??
+: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.
 ;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
 : Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
@@ 428. sor: / 498. sor: @@
 : A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
 ;618  Mi az a kritikus versenyhelyzet?
-: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy.
+: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy. (megjegyzem: lefagyni a Windows szokott. Ez így nem jó kifejezés. wachag)
+Ha TSH, akkor lehetséges, hogy információt vesztünk, ha NTSH, akkor megeshet, hogy beragad egy illegális állapotban.
 ;619  Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
 : Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
-: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus
+: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus.
 : Állapotátvezetés
 ;620  Mire jó az "állapotátvezetés"?