„Digit1Beugró” változatai közötti eltérés

(46 közbenső módosítás, amit 15 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)

1. sor:

=1. ~~Ellenőrző kérdések=~~

Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez

~~'''101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?'''~~

A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.

~~'''~~102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?~~'''~~

=1. Ellenőrző kérdések=

;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?

A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>

: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.

;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?

: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>

~~'''~~103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?~~'''~~

;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?

: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás

forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás

;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?

: zaj, támadhatóság, költséges

;105 Mi a „forráskódolás” célja?

~~'''~~104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?~~'''~~

: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.

;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?

zaj, támadhatóság, költséges

: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)

;107 Mi a prefix kód?

: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.

~~'''~~105 Mi a „forráskódolás” célja?~~'''~~

;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?

: Huffman kódolást

Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.

;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?

: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz

;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?

~~'''~~106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?~~'''~~

: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége

;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?

Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)

: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.

;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?

: Az entrópia.

~~'''~~107 Mi a prefix kód?~~'''~~

;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?

: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.

A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.

;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?

: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.

;115 Mi az „eltörlődéses hiba”?

~~'''~~108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”? ~~'''~~

: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.

;116 Mi az „átállítódásos hiba”?

Huffman kódolást

: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.

;117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?

: paritásbit

~~'''~~109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?~~'''~~

: ismétléses kód

: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)

<math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz

: többszörös elküldés

;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?

: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.

~~'''~~110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?~~'''~~

;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?

: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig

<math>H(x) = - \sum p_i \~~log~~(~~2p_i~~)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége

;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?

: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.

;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?

~~'''~~111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?~~'''~~

: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.

;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?

Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.

: előjeles abszolútértékes

: egyes komplemens

: kettes komplemens

~~'''~~112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?~~'''~~

: offszet

;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!

Az entrópia.

~~'''~~113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?~~'''~~

Nincs alsó határa, maximum ~~elveszítünk~~ az összes adatot.

~~'''~~114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”? ~~'''~~

Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.

~~'''~~115 Mi az „eltörlődéses hiba”?~~'''~~

Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.

~~'''~~116 Mi az „átállítódásos hiba”? ~~'''~~

Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.

~~'''~~117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer? ~~'''~~

* paritásbit

* ismétléses kód

* Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)

* többszörös elküldés

~~'''~~118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?~~'''~~

Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.

~~'''~~119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál? ~~'''~~

Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig

~~'''~~120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?~~'''~~

k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.

~~'''~~121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre

használható?~~'''~~

H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.

~~'''~~122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk? ~~'''~~

* előjeles abszolútértékes

* egyes komplemens

* kettes komplemens

* offszet

~~'''~~123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!~~'''~~

{| border="1" style="text-align:center"

| Számábrázolás || +9 || -9

130. sor:

66. sor:

| Offszet || 11001 || 00111

|}

;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?

: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.

~~'''~~124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?~~'''~~

;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?

: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.

Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.

: Johnson-kód: n biten 2n pozíció

~~'''~~125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük? ~~'''~~

Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.

Johnson-kód: n biten 2n pozíció

=2. Ellenőrző kérdések=

~~'''~~201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit~~'''~~

;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit

: <math>A*B=B*A</math>

: <math>A+B=B+A</math>

;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!

: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>

: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>

;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?

: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.

;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!

: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>

: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>

;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!

: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:

: <math>A+\bar{A}=1</math>

: <math>A*\bar{A}=0</math>

;206. Elnyelési tulajdonság

: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>

;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!

: <math>A*0=0</math>

: <math>A*1=A</math>

: <math>A+0=A</math>

: <math>A+1=1</math>

;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?

: <math>2^{2^n}</math>

;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?

: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)

;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?

: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)

;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)

: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)

;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!

: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]

;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!

: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]

;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.

{| style="text-align:center"

|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>

|-

|0||0||0||0

|-

|0||0||1||0

|-

|0||1||0||1

|-

|0||1||1||0

|-

|1||0||0||1

|-

|1||0||1||1

|-

|1||1||0||1

|-

|1||1||1||1

|}

;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?

: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.

: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.

;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?

: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)

;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?

: ÉS = metszet

: VAGY = unió

: NEM = komplementer/negát

;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?

: ÉS = soros

: VAGY = párhuzamos

: NEM = fordított kapcsoló

;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?

: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)

: antivalencia

;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?

: XOR /antivalencia/

: XNOR /ekvivalencia/

;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?

: AND

: NOR

;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?

: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]

;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!

: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.

: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>

: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

~~<math>A*B=B*A</math>~~

<math>A+B=B+A</~~math>~~

=3. Ellenőrző kérdések=

;301 Mi a don't care kombináció?

: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.

;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?

: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.

: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.

;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!

: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]

;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!

: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]

;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!

: [[File:Digit1_beugro_305.jpg‎]]

;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!

: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]

;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!

: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg‎]]

;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!

: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]

;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!

: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]

;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!

: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]

;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?

: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.

;312 Mire jó a lefedési tábla?

: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.

;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?

: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.

;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?

: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni

;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?

: a bemenetek számára

;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?

: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

~~'''202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!'''~~

~~<math>~~A*(B+C)=AB+AC</math>

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

~~<math>A+~~(~~B*C~~)=(~~A+B~~)*(A+C)</math>

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.

~~'''203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?'''~~

A 0-~~ák és~~ 1-~~ek valamint~~ a VAGY és ÉS ~~műveletek felcserélhetőek~~.

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!

: NOT (A NAND B)

;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!

: NOT A NAND NOT B

;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!

: NOT A NOR NOT B

;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!

: NOT (A NOR B)

;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?

: dinamikus, statikus , funkcionális

;322 Mi az a statikus hazárd?

: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.

(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)

;323 Mi a az a dinamikus hazárd?

: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.

;324 Mi az a funkcionális hazárd?

: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)

;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?

: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre

;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?

: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten

;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?

: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata

: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)

: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.

=4. Ellenőrző kérdések=

~~'''204~~ Írja fel a ~~DeMorgan azonosságot~~!~~'''~~

;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!

: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]

;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!

: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]]

;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!

: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]]

;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?

: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)

;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?

: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)

;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!

: + , NOT

: . , NOT

: + , NOT

: NAND

: NOR

: XOR , 1

;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?

: Az órajel

;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?

: Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat

;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!

: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math>

: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math>

;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!

: <math>Y^t = f(Q^t)</math>

: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math>

;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!

A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.

;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!

: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.

;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!

: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]

;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!

: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]

;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?

: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.

;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!

: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]

;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!

: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]

;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!

: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]

;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!

: <math>Q^{t+1}=D^t</math>

;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!

: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>

;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!

: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math>

;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!

{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |

!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>

|-

|0||0||0

|-

|0||1||0

|-

|1||0||1

|-

|1||1||1

|}

;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!

{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |

!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math>

|-

|0||0||0

|-

|0||1||1

|-

|1||0||1

|-

|1||1||0

|}

;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!

{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |

!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>

|-

|0||0||0||0

|-

|0||0||1||1

|-

|0||1||0||0

|-

|0||1||1||0

|-

|1||0||0||1

|-

|1||0||1||1

|-

|1||1||0||1

|-

|1||1||1||0

|}

VAGY

{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"

| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1

|-

| K=0 || K=1 || K=0 || K=1

|-

|a||a/0||a/0||b/1||b/1

|-

|b||b/1||a/0||b/1||a/0

|}

;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!

: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]

;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!

: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]

;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?

: 00 - marad

: 01 - 1-be állít

: 10 - 0-ba állít

: 11 - TILOS

;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?

: 00 - marad

: 01 - 0-ba állít

: 10 - 1-be állít

: 11 - invertál

;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!

: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]

;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!

: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]

~~<math>\bar{A*B}~~ = ~~\bar{A} + \bar{B}</math>~~

=5. Ellenőrző kérdések=

~~<math>\bar{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>~~

;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?

: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.

;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?

: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)

;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?

: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer

;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?

: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.

;505 Mikor zárt egy particionálás?

: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.

;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!

: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos

: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>

Ez megint pontatlan így. (wachag)

Egyfelől, mi az a g? Írjátok már oda a kisZH-ba, mert akármivel jelölhetsz akármit...

Másfelől meg mit jelent a képlet? Meg mik ezek az indexek? Amik ráadásul hibásak...

;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!

: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>

Megint: mi az a g és mi az az f? Miért ne írhatná valaki ezt:

: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>triceratops(q_i,x_k) = triceratops(q_i,x_k)</math> és <math>velociraptor(q_i,x_k) \sim velociraptor(q_i,x_k)</math>

Ennek is van értelme, de ugyanúgy nem derül ki belőle semmi. (wachag)

Arról már nem is beszélve, hogy az indexek megint nem stimmelnek...

;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?

: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.

;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?

: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.

;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?

: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.

;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?

: TSH

;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?

: TSH, NTSH

;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!

: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.

: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.

;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!

: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.

: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.

;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?

: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math>

;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?

: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.

;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?

: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).

;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?

: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:

: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math>

: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>,

: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math>

: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól.

: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).

;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?

: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.

Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden". wachag

;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?

: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.

;521 Mikor zárt egy HT particionálás?

: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.

;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?

: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.

;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?

: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.

;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?

: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.

;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?

: Ortogonálist.

~~'''205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!'''~~

=6. Ellenőrző kérdések=

~~Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:~~

~~<math>A+\bar{A}~~=~~1</math>~~

~~<math>A*\bar{A}=0</math>~~

~~'''206~~. ~~Elnyelési tulajdonság'''~~

~~<math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)~~=~~A</math>~~

~~'''207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!'''~~

~~<math>A*0=0</math>~~

~~<math>A*1=1</math>~~

~~<math>A+0=A</math>~~

~~<math>A+1=1</math>~~

~~'''208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?~~

~~<math>2^{2^n}</math>~~

~~'''209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?'''~~

~~Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)~~

~~'''210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?'''~~

~~Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)~~

~~'''211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)'''~~

~~ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)~~

;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?

: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.

;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?

: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.

;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?

: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.

;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?

: A slave

;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!

: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]

;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!

: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]

;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?

: A bemenet változása.

;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?

: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota

;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?

: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)

: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)

;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!

: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]

;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!

: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]

;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?

{|

| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>

|-

| 0 || 0 || - || 1

|-

|0 || 1 || 1 || 0

|-

|1 || 0 || 0 || 1

|-

|1 || 1 || 1 || -

|-

|}

;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?

{|

| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S

|-

| 0 || 0 || - || 0

|-

|0 || 1 || 0 || 1

|-

|1 || 0 || 1 || 0

|-

|1 || 1 || 0 || -

|-

|}

;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?

: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.

: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.

;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?

{|

| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G

|-

|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0

|-

| 0 || 1

|-

|0 || 1 || 1 || 1

|-

|1 || 0 || 0 || 1

|-

|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0

|-

| 1 || 1

|}

;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?

: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.

;617 Mi az a versenyhelyzet?

: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.

;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?

: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy. (megjegyzem: lefagyni a Windows szokott. Ez így nem jó kifejezés. wachag)

Ha TSH, akkor lehetséges, hogy információt vesztünk, ha NTSH, akkor megeshet, hogy beragad egy illegális állapotban.

;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?

: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.

: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus.

: Állapotátvezetés

;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?

: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.

~~'''212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!'''~~

[[Kategória:Infoalap]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-=1. Ellenőrző kérdések=
+Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez
-'''101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?'''
-A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
-'''102  Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható  rendszer méreteit?'''
+=1. Ellenőrző kérdések=
+;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
-A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
+: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
+;102  Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható  rendszer méreteit?
+: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
-'''103  Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?'''
+;103  Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
+: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
-forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
+;104  Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
+: zaj, támadhatóság, költséges
+;105  Mi a „forráskódolás” célja?
-'''104  Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?'''
+: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
+;106  Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
-zaj, támadhatóság, költséges
+: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
+;107  Mi a prefix kód?
+: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
-'''105  Mi a „forráskódolás” célja?'''
+;108  Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
+: Huffman kódolást
-Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
+;109  Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
+: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
+;110  Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
-'''106  Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?'''
+: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
+;111  Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
-Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
+: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
+;112  Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
+: Az entrópia.
-'''107  Mi a prefix kód?'''
+;113  Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
+: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
-A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
+;114  Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
+: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
+;115  Mi az „eltörlődéses hiba”?
-'''108  Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”? '''
+: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
+;116  Mi az „átállítódásos hiba”?
-Huffman kódolást
+: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
+;117  Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
+: paritásbit
-'''109  Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?'''
+: ismétléses kód
+: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
-<math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
+: többszörös elküldés
+;118  Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
+: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
-'''110  Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?'''
+;119  Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
+: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
-<math>H(x) = - \sum p_i \log(2p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
+;120  q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
+: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
+;121  Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
-'''111  Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?'''
+: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
+;122  Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
-Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
+: előjeles abszolútértékes
+: egyes komplemens
+: kettes komplemens
-'''112  Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?'''
+: offszet
+;123  Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
-Az entrópia.
-'''113  Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?'''
-Nincs alsó határa, maximum elveszítünk az összes adatot.
-'''114  Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”? '''
-Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
-'''115  Mi az „eltörlődéses hiba”?'''
-Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
-'''116  Mi az „átállítódásos hiba”? '''
-Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
-'''117  Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer? '''
-* paritásbit
-* ismétléses kód
-* Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
-* többszörös elküldés
-'''118  Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?'''
-Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
-'''119  Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál? '''
-Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
-'''120  q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?'''
-k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
-'''121  Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre
-használható?'''
-H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
-'''122  Milyen számábrázolási módszereket tanultunk? '''
-* előjeles abszolútértékes
-* egyes komplemens
-* kettes komplemens
-* offszet
-'''123  Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!'''
 {| border="1" style="text-align:center"
 | Számábrázolás || +9 || -9
@@ 130. sor: / 66. sor: @@
 | Offszet || 11001 || 00111
 |}
+;124  Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
+: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
-'''124  Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?'''
+;125  Milyen pozíciókódokat  ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
+: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
-Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
+: Johnson-kód: n biten 2n pozíció
-'''125  Milyen pozíciókódokat  ismer és n biten hány pozíció kódolható velük? '''
-Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
-Johnson-kód: n biten 2n pozíció
 =2. Ellenőrző kérdések=
-'''201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit'''
+;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
+: <math>A*B=B*A</math>
+: <math>A+B=B+A</math>
+;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
+: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>
+: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
+;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
+: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
+;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
+: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
+: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
+;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
+: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
+: <math>A+\bar{A}=1</math>
+: <math>A*\bar{A}=0</math>
+;206. Elnyelési tulajdonság
+: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
+;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
+: <math>A*0=0</math>
+: <math>A*1=A</math>
+: <math>A+0=A</math>
+: <math>A+1=1</math>
+;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
+: <math>2^{2^n}</math>
+;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
+: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
+;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
+: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
+;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
+: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
+;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!
+: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]
+;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!
+: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]
+;214 Rajzolja fel az  <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.
+{| style="text-align:center"
+|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>
+|-
+|0||0||0||0
+|-
+|0||0||1||0
+|-
+|0||1||0||1
+|-
+|0||1||1||0
+|-
+|1||0||0||1
+|-
+|1||0||1||1
+|-
+|1||1||0||1
+|-
+|1||1||1||1
+|}
+;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
+: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
+: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
+;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
+: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
+;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
+: ÉS = metszet
+: VAGY = unió
+: NEM = komplementer/negát
+;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
+: ÉS = soros
+: VAGY = párhuzamos
+: NEM = fordított kapcsoló
+;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?
+: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
+: antivalencia
+;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
+: XOR /antivalencia/
+: XNOR /ekvivalencia/
+;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
+: AND
+: NOR
+;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
+: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
+;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
+: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
+: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
+: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>
-<math>A*B=B*A</math>
-<math>A+B=B+A</math>
+=3. Ellenőrző kérdések=
+;301 Mi a don't care kombináció?
+: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
+;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
+: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
+: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
+;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
+: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]
+;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!
+: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
+;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
+: [[File:Digit1_beugro_305.jpg‎]]
+;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
+: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
+;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
+: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg‎]]
+;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
+: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
+;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
+: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]
+;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
+: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]
+;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
+: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
+;312 Mire jó a lefedési tábla?
+: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
+;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
+: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
+;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
+: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
+;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
+: a bemenetek számára
+;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
+: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.
-'''202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!'''
-<math>A*(B+C)=AB+AC</math>
+A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:
-<math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
+Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)
+--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.
-'''203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?'''
-A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
+;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
+: NOT (A NAND B)
+;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
+: NOT A NAND NOT B
+;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
+: NOT A NOR NOT B
+;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
+: NOT (A NOR B)
+;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
+: dinamikus, statikus , funkcionális
+;322 Mi az a statikus hazárd?
+: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
+(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
+;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
+: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
+;324 Mi az a funkcionális hazárd?
+: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
+;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
+: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
+;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
+: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
+;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
+: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
+: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
+: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.
+=4. Ellenőrző kérdések=
-'''204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!'''
+;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
+: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
+;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
+: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]]
+;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
+: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]]
+;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
+: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
+;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
+: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
+;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
+: + , NOT
+: . , NOT
+: + , NOT
+: NAND
+: NOR
+: XOR , 1
+;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
+: Az órajel
+;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
+: Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat
+;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!
+: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math>
+: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math>
+;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!
+: <math>Y^t = f(Q^t)</math>
+: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math>
+;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
+A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
+;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
+: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
+;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
+: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]
+;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
+: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]
+;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
+: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
+;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
+: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]
+;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
+: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]
+;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
+: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]
+;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
+: <math>Q^{t+1}=D^t</math>
+;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
+: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
+;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
+: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math>
+;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
+{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
+!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
+|-
+|0||0||0
+|-
+|0||1||0
+|-
+|1||0||1
+|-
+|1||1||1
+|}
+;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
+{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
+!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math>
+|-
+|0||0||0
+|-
+|0||1||1
+|-
+|1||0||1
+|-
+|1||1||0
+|}
+;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
+{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
+!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
+|-
+|0||0||0||0
+|-
+|0||0||1||1
+|-
+|0||1||0||0
+|-
+|0||1||1||0
+|-
+|1||0||0||1
+|-
+|1||0||1||1
+|-
+|1||1||0||1
+|-
+|1||1||1||0
+|}
+VAGY
+{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
+| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
+|-
+| K=0 || K=1 || K=0 || K=1
+|-
+|a||a/0||a/0||b/1||b/1
+|-
+|b||b/1||a/0||b/1||a/0
+|}
+;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
+: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]
+;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
+: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]
+;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
+: 00 - marad
+: 01 - 1-be állít
+: 10 - 0-ba állít
+: 11 - TILOS
+;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
+: 00 - marad
+: 01 - 0-ba állít
+: 10 - 1-be állít
+: 11 - invertál
+;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
+: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]
+;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
+: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]
-<math>\bar{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
+=5. Ellenőrző kérdések=
-<math>\bar{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
+;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG
+;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
+: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.
+;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
+: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
+;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
+: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
+;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
+: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
+;505 Mikor zárt egy particionálás?
+: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
+;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
+: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
+: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
+Ez megint pontatlan így. (wachag)
+Egyfelől, mi az a g? Írjátok már oda a kisZH-ba, mert akármivel jelölhetsz akármit...
+Másfelől meg mit jelent a képlet? Meg mik ezek az indexek? Amik ráadásul hibásak...
+;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
+: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
+Megint: mi az a g és mi az az f? Miért ne írhatná valaki ezt:
+: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>triceratops(q_i,x_k) = triceratops(q_i,x_k)</math> és <math>velociraptor(q_i,x_k) \sim velociraptor(q_i,x_k)</math>
+Ennek is van értelme, de ugyanúgy nem derül ki belőle semmi. (wachag)
+Arról már nem is beszélve, hogy az indexek megint nem stimmelnek...
+;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
+: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
+;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
+: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
+;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
+: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
+;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
+: TSH
+;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
+: TSH, NTSH
+;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
+: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.
+: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.
+;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
+: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
+: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.
+;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
+: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n  n!}</math>
+;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
+: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
+;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
+: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).
+;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
+: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:
+: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math>
+: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>,
+: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math>
+: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól.
+: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).
+;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
+: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
+Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden". wachag
+;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
+: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.
+;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
+: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
+;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
+: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
+;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
+: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
+;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
+: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
+;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
+: Ortogonálist.
-'''205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!'''
+=6. Ellenőrző kérdések=
-Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
-<math>A+\bar{A}=1</math>
-<math>A*\bar{A}=0</math>
-'''206. Elnyelési tulajdonság'''
-<math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
-'''207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!'''
-<math>A*0=0</math>
-<math>A*1=1</math>
-<math>A+0=A</math>
-<math>A+1=1</math>
-'''208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
-<math>2^{2^n}</math>
-'''209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?'''
-Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
-'''210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?'''
-Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
-'''211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)'''
-ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
+;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
+: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
+;602  Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
+: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
+;603  Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
+: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
+;604  Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
+: A slave
+;605  Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
+: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]
+;606  Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
+: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]
+;607  Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
+: A bemenet változása.
+;608  Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
+: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
+;609  Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
+: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
+: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
+;610  Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
+: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]
+;611  Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
+: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]
+;612  Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
+{|
+| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>
+|-
+| 0 || 0 || - || 1
+|-
+|0 || 1 || 1 || 0
+|-
+|1 || 0 || 0 || 1
+|-
+|1 || 1 || 1 || -
+|-
+|}
+;613  Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
+{|
+| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S
+|-
+| 0 || 0 || - || 0
+|-
+|0 || 1 || 0 || 1
+|-
+|1 || 0 || 1 || 0
+|-
+|1 || 1 || 0 || -
+|-
+|}
+;614  Hogyan működik az aszinkron DG FF?
+: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
+: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
+;615  Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
+{|
+| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G
+|-
+|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0
+|-
+| 0 || 1
+|-
+|0 || 1 || 1 || 1
+|-
+|1 || 0 || 0 || 1
+|-
+|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0
+|-
+| 1 || 1
+|}
+;616  Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
+: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
+;617  Mi az a versenyhelyzet?
+: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
+;618  Mi az a kritikus versenyhelyzet?
+: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy. (megjegyzem: lefagyni a Windows szokott. Ez így nem jó kifejezés. wachag)
+Ha TSH, akkor lehetséges, hogy információt vesztünk, ha NTSH, akkor megeshet, hogy beragad egy illegális állapotban.
+;619  Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
+: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
+: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus.
+: Állapotátvezetés
+;620  Mire jó az "állapotátvezetés"?
+: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.
-'''212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!'''
+[[Kategória:Infoalap]]