„Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Villanyalap|MatA3Szobeli2}} Nguyen Xuan Ky, Serény György, Tóth János BME TTK Algebra és Matematikai Analízis Tanszék 2006. december 5. Aki …” |
|||
| (5 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{vissza|Matematika A3 villamosmérnököknek}} | ||
'''''Ugyan ez már nem így működik, de attól még rengeteg hasznos fogalom, definíció és képlet fellelhető benne a szóbelihez!''''' | |||
Nguyen Xuan Ky, Serény György, Tóth János | Nguyen Xuan Ky, Serény György, Tóth János | ||
| 7. sor: | 9. sor: | ||
2006. december 5. | 2006. december 5. | ||
Aki elérte a 40 | Aki elérte a 40 százalékot, az szóbelizik a kettesért. Javaslat: kapjon | ||
egy-egy kérdést, és ha kettőre válaszol, menjen át. | egy-egy kérdést, és ha kettőre válaszol, menjen át. | ||
| 14. sor: | 16. sor: | ||
Ha tudod valamelyikre a választ, írd bele! | Ha tudod valamelyikre a választ, írd bele! | ||
== | |||
<div class="noautonum">__TOC__</div> | |||
==I. Differenciálegyenletek== | |||
=====1. Mit nevezünk homogén egyenletnek? Mit nevezünk homogén lineáris differenciálegyenletnek?===== | =====1. Mit nevezünk homogén egyenletnek? Mit nevezünk homogén lineáris differenciálegyenletnek?===== | ||
| 77. sor: | 82. sor: | ||
== | ==II. Vektoranalízis== | ||
=====1. A gradiens definíciója és kiszámításának módja?===== | =====1. A gradiens definíciója és kiszámításának módja?===== | ||
| 132. sor: | 137. sor: | ||
=====11. Mit nevezünk egy vektormező vektorpotenciáljának?===== | =====11. Mit nevezünk egy vektormező vektorpotenciáljának?===== | ||
V vektorfüggvénynek U vektorfüggvény | V vektorfüggvénynek U vektorfüggvény vektorpotenciálja, ha v(r)=rot(u(r)) | ||
http://en.wikipedia.org/wiki/Vector_potential | http://en.wikipedia.org/wiki/Vector_potential | ||
| 152. sor: | 157. sor: | ||
<math>\int_{a}^b v'(x) \mathrm{d}x = \int\limits_V div \, \underline{v} \, \mathrm{d}V = \int\limits_{F1} \, \underline{v} \, \mathrm{d}f + \int\limits_{F2} \, \underline{v} \, \mathrm{d}f = v(b) -v(a)</math> | <math>\int_{a}^b v'(x) \mathrm{d}x = \int\limits_V div \, \underline{v} \, \mathrm{d}V = \int\limits_{F1} \, \underline{v} \, \mathrm{d}f + \int\limits_{F2} \, \underline{v} \, \mathrm{d}f = v(b) -v(a)</math> | ||
Fizikai jelentése: Egy cső két végén be- és kiáramló folyadék mennyiségének különbsége a csőben keletkező és eltűnő folyadák mennyiségével egyenlő, amely nem más, mint a hosszegységenként keletkező (eltűnő) folyadékmennyiségnek, azaz a hosszegységenkénti folyadékmennyiség-változásnak a cső hosszára vett integrálja. | Fizikai jelentése: Egy cső két végén be- és kiáramló folyadék mennyiségének különbsége a csőben keletkező és eltűnő folyadák mennyiségével egyenlő, amely nem más, mint a hosszegységenként keletkező (eltűnő) folyadékmennyiségnek, azaz a hosszegységenkénti folyadékmennyiség-változásnak a cső hosszára vett integrálja. | ||
=====17. Mit mond ki a Gauss-Osztrogradszkij-tétel?===== | =====17. Mit mond ki a Gauss-Osztrogradszkij-tétel?===== | ||
A | A Gauss-Osztogradszkij tétel a Newton-Leibniz tétel többdimenzióra való általánosítása. | ||
Egy vektormező zárt felületen vett integrálja egyenlő a vektormező divergenciájának a térfogaton vett integráljával. | Egy vektormező zárt felületen vett integrálja egyenlő a vektormező divergenciájának a térfogaton vett integráljával. | ||
| 184. sor: | 189. sor: | ||
== | ==III. Komplex függvénytan== | ||
=====1. Hogyan értelmezzük komplex függvény vonalintegrálját?===== | =====1. Hogyan értelmezzük komplex függvény vonalintegrálját?===== | ||
| 271. sor: | 276. sor: | ||
[[Kategória:Villamosmérnök]] | |||