„Mikroökonómia alapfogalmak” változatai közötti eltérés
a →Jelenérték: Ha a CF jelölést használná, akkor lenne CF_0 |
Pár új fogalom a jegyzetből |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik. | Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik. | ||
== Kereslet == | |||
Az a termék és szolgáltatásmennyiség, amelyet a fogyasztók adott időpontban, adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók megvásárolni. Keresleten mindig fizetőképes keresletet értünk, vagyis olyan vásárlói szándékot, amely mögött megfelelő pénzösszeg áll. | |||
== Kínálat == | |||
Az a termék- és szolgáltatás mennyiség, amelyet a vállalatok adott időpontban az adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók eladni. | |||
==Túlkínálat== | ==Túlkínálat== | ||
| 53. sor: | 59. sor: | ||
A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk. | A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk. | ||
Ha pozitív, akkor a két termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást. | Ha pozitív, akkor a két termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást. | ||
== Jövedelem == | |||
A gazdasági szereplők termelési, illetve fogyasztási döntéseik során a jövedelmet, mint választási lehetőségeiket korlátozó tényezőt veszik számba. | |||
=== Nomináljövedelem === | |||
Egy adott időszakban a gazdasági szereplő által realizált pénzösszeg | |||
=== Reáljövedelem === | |||
Az az árumennyiség, amennyit a gazdasági szereplő a nomináljövedelméből vásárolni tudna. | |||
==Jövedelemrugalmasság== | ==Jövedelemrugalmasság== | ||
| 115. sor: | 130. sor: | ||
Egyedül van a piacon, befolyásolni tudja a termék árát. | Egyedül van a piacon, befolyásolni tudja a termék árát. | ||
== Transzformációs ráta == | |||
Azt méri, hogy az egyik termékcsoport mennyiségének egységnyi növelése érdekében a másik termékcsoport hány egységéről kell lemondani. Az egyik termék ily módon elveszített mennyisége egyben a másik termék mennyiségének növelésével járó költsége, vagyis az '''alternatív költség'''. | |||
== Határelemzés == | |||
Az a megközelítés, amikor a gazdasági szereplők mindig egy adott döntéssel együtt járó '''pótlólagos hasznokat''' és '''pótlólagos költségeket''' mérlegelik, és ezeket összehasonlítva döntenek. | |||
== Termelői (kínálati) rezervációs ár == | |||
Az a legalacsonyabb ár, amelyért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot. | |||
== Technikai hatékonyság == | |||
Technikailag hatékonyak azok a termelési eljárások, amelyek egyik inputtényezőből sem használnak fel felesleges mennyiséget. | |||
== Gazdasági hatékonyság == | |||
Gazdaságilag hatékony az az eljárás, amelyik az adott kibocsátást a lehető legkisebb költségekkel valósítja meg ill. adott költségszint mellett a legnagyobb kibocsátást biztosítja. | |||
== Optimális üzemméret == | |||
A hosszú távú átlagköltség függvény minimuma. Ennél a termelési mennyiségnél az átlagköltség mind rövid, mind hosszú távon a legkisebb. | |||
== Származékos kereslet == | |||
A termelési tényezők iránti kereslet úgynevezett származékos kereslet, mert a termelési tényezők felhasználásával előállítható termékek iránti kereslet miatt létezik. Ha a mögöttes áruk kereslete nő, a származékos kereslet is nőni fog! | |||
[[Kategória:Villamosmérnök]] | [[Kategória:Villamosmérnök]] | ||
[[Kategória:Mérnök informatikus]] | [[Kategória:Mérnök informatikus]] | ||