„Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat |
|||
| (5 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{vissza|Fizika 2}} | |||
Ez az oldal a [[Fizika 2]] tárgyhoz kapcsolódó elméleti kérdések-válaszok gyűjteménye! A ''Hudson-Nelson'' könyv fejezeteinek a végén található ellenőrző kérdések közül azok vannak itt, amiket az előadók megoldásra javasoltak. | Ez az oldal a [[Fizika 2]] tárgyhoz kapcsolódó elméleti kérdések-válaszok gyűjteménye! A ''Hudson-Nelson'' könyv fejezeteinek a végén található ellenőrző kérdések közül azok vannak itt, amiket az előadók megoldásra javasoltak. | ||
| 8. sor: | 10. sor: | ||
A ZH-kon és a vizsgákon lényegében ezen ismeretek számonkérése történik. A vizsga harmadik része 5 db. szöveges kifejtést igénylő kérdést tartalmaz, amelyek a ebből kérdésgyűjteményből valók. | A ZH-kon és a vizsgákon lényegében ezen ismeretek számonkérése történik. A vizsga harmadik része 5 db. szöveges kifejtést igénylő kérdést tartalmaz, amelyek a ebből kérdésgyűjteményből valók. | ||
<div class="noautonum">__TOC__</div> | |||
__TOC__ | |||
| 652. sor: | 653. sor: | ||
===A05. Homorú tükör képalkotásának sugármenete=== | ===A05. Homorú tükör képalkotásának sugármenete=== | ||
[[ | [[File:Fizika2 segédlet Homorútükör.jpg]] | ||
===A06. Domború tükör képalkotásának sugármenete=== | ===A06. Domború tükör képalkotásának sugármenete=== | ||
[[ | [[File:Fizika2 segédlet Domborútükör.jpg]] | ||
==XXXVII. Fejezet== | ==XXXVII. Fejezet== | ||
| 697. sor: | 698. sor: | ||
===B01. A fehér fény diszperziója prizmán, sugármenet.=== | ===B01. A fehér fény diszperziója prizmán, sugármenet.=== | ||
[[ | [[File:Fizika2 segédlet Diszperzió.jpg]] | ||
===B02. A szivárvány kialakulása=== | ===B02. A szivárvány kialakulása=== | ||
| 732. sor: | 733. sor: | ||
===A05. A Michelson-féle interferometer=== | ===A05. A Michelson-féle interferometer=== | ||
[[ | [[File:Fizika2 segédlet Michelson interferométer.jpg]] | ||
| 756. sor: | 757. sor: | ||
===A05. Egyetlen rés (Fraunhofer) diffrakciójának intenzitás görbéje (rajz).=== | ===A05. Egyetlen rés (Fraunhofer) diffrakciójának intenzitás görbéje (rajz).=== | ||
[[ | [[File:Fizika2 segédlet Egyreses intenzitas.jpg]] | ||
===A06. A felbontóképesség Rayleigh-féle kritériuma.=== | ===A06. A felbontóképesség Rayleigh-féle kritériuma.=== | ||
| 974. sor: | 975. sor: | ||
==XLIV. Fejezet== | ==XLIV. Fejezet== | ||
===A01. Az (idõfüggetlen) 3D Schrödinger-egyenlet Descartes koordináta rendszerben=== | |||
=== | |||
<math> -\frac{\hslash^2}{2m}(\frac{\partial^2\Psi}{\partial x^2} + \frac{\partial^2\Psi}{\partial y^2} + \frac{\partial^2\Psi}{\partial z^2}) + U(x,y,z)\Psi = E_{\Psi} </math><br /> | <math> -\frac{\hslash^2}{2m}(\frac{\partial^2\Psi}{\partial x^2} + \frac{\partial^2\Psi}{\partial y^2} + \frac{\partial^2\Psi}{\partial z^2}) + U(x,y,z)\Psi = E_{\Psi} </math><br /> | ||
<math> U(x,y,z) = -(\frac{1}{4\Pi \varepsilon_0})\frac{e^2}{\sqrt{(x^2+y^2+z^2)}} </math> | <math> U(x,y,z) = -(\frac{1}{4\Pi \varepsilon_0})\frac{e^2}{\sqrt{(x^2+y^2+z^2)}} </math> | ||
=== | ===A02. A hidrogén atom elektronállapotainak általános (szeparált) matematikai alakja=== | ||
=== | ===A03. A (L) perdület nagyságának a kvantálási törvénye=== | ||
l a mellékkvantumszám | l a mellékkvantumszám | ||
<math> L = \hslash \sqrt{l(l+1)} </math> | <math> L = \hslash \sqrt{l(l+1)} </math> | ||
=== | ===A04. A (L) perdület „z” irányú komponensének a kvantálási törvénye=== | ||
m a mágneses kvantumszám | m a mágneses kvantumszám | ||
<math> L = \hslash m_l </math> | <math> L = \hslash m_l </math> | ||
=== | ===A05. A () perdület vektor (!) kvantálásának grafikus szemléltetése=== | ||
1079. oldal 44-3 as ábra | 1079. oldal 44-3 as ábra | ||
=== | ===A06. A Stern-Gerlach kísérlet === | ||
A kísérlet a spin-mégneses momentum beállását demonstrálta a mágneses térben. Semleges ezüst atomokból álló sugarat bocsátottak keresztül inhomogén mágneses téren. Az ezüst atom mágneses momentuma egyetlen vegyérték elektronból származik, amelynek kvantummechanika szerint nincs pálya-mágnesesmomentuma (l = 0), ezért a mágneses momentum csak a spinnek tulajdonítható. A kérdés az, hogy hogy a mégneses téren átlőtt atomnyaláb egy vagy három foltban csapódik az ernyőre (Bohr illetve Sommerfeld törvényei szerint). A várakozásokkal ellentétben 2 jól szétválasztható vonal érkezett, bizonyítva ezzel a spin-mágnesesmomentum térbeli orientációját a mágneses tér hatására. | A kísérlet a spin-mégneses momentum beállását demonstrálta a mágneses térben. Semleges ezüst atomokból álló sugarat bocsátottak keresztül inhomogén mágneses téren. Az ezüst atom mágneses momentuma egyetlen vegyérték elektronból származik, amelynek kvantummechanika szerint nincs pálya-mágnesesmomentuma (l = 0), ezért a mágneses momentum csak a spinnek tulajdonítható. A kérdés az, hogy hogy a mégneses téren átlőtt atomnyaláb egy vagy három foltban csapódik az ernyőre (Bohr illetve Sommerfeld törvényei szerint). A várakozásokkal ellentétben 2 jól szétválasztható vonal érkezett, bizonyítva ezzel a spin-mágnesesmomentum térbeli orientációját a mágneses tér hatására. | ||
=== | ===A07. Az (S) elektron-spin kvantálási törvénye=== | ||
=== | ===A08. A Pauli-féle kizárási elv=== | ||
Egy atomban nem lehet két olyan elektron, amelynek mind a négy kvantumszámaazonos. | Egy atomban nem lehet két olyan elektron, amelynek mind a négy kvantumszámaazonos. | ||
=== | ===A09. Elemek elektronkonfigurációjának a „jelölése” (a Paschen-féle „szabályos” esetben) === | ||
=== | ===A10. A röntgen sugarak keletkezésének atom-fizikai magyarázata=== | ||
===A11. A LASER- betűszó jelentése=== | |||
===A12. A Laser működés mikro-fizikai alapja=== | |||
===B01. A „spin-pálya csatolás” definíciója és fizikai jelentése=== | |||
B02. A | ===B02. A (J) teljes impulzusmomentum kvantálási törvényei=== | ||
===B02. A spektroszkópiai jelölésrendszer === | |||
===B03. A hidrogén atom elektronjának az alapállapoti hullámfüggvénye=== | |||
===B04. A „populációinverzió” fogalma=== | |||
===B05. Az „optikai rezonátor” szerepe a laser mûködésében=== | |||
==XLV. Fejezet== | ==XLV. Fejezet== | ||
===A01. A stabil atommagok (kvalitatív) „proton-neutron diagramja” === | |||
A01. A stabil atommagok (kvalitatív) „proton-neutron diagramja” | |||
===A02. A „kötési energia” fogalma=== | |||
===A03. A „felezési idõ” fogalma=== | |||
===A04. Az „aktivitás” fogalma és mértékegysége=== | |||
===A05. A „bomlási állandó” fogalma és mértékegysége=== | |||
===A06. Az „-bomlás” definíciója=== | |||
===A07. A „-bomlás” definíciója=== | |||
===A08. A „-bomlás” definíciója=== | |||
===A09. A „-bomlás” és az „antineutrinó”=== | |||
===A10. A „spontán maghasadás” jelensége=== | |||
===A11. Az atomreaktor működésének (nukleáris) alapja=== | |||
===A12 Az atombomba működésének (nukleáris) alapja=== | |||
===A13. A „tenyésztõ” reaktorok feladata=== | |||
===A14. Az „atommagfúzió” jelensége=== | |||
===A15 A „fúziós energiatermelés” aktuális kérdései (TOKOMAK)=== | |||
===A16 Amit az ITER-rõl tudni illik=== | |||
===B01. A pozitív töltések eloszlása az atommagban (szemléltetõ ábra)=== | |||
===B02. Egy nukleon kötési energiájának ábrázolása az „atomszám” függvényében.=== | |||
===B02. Az „-bomlás” magyarázata „alagúteffektussal” === | |||
===B03. A részecskék intenzitás eloszlása a kinetikus energia függvényében.=== | |||
===B04. A hasadási termékek tömeg szerinti százalékos eloszlásának kvalitatív diagramja=== | |||
===B05. A „hatáskeresztmetszet” fogalma=== | |||
[[ | [[Kategória:Villamosmérnök]] | ||