@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{vissza|Fizika 2}}
 Ez az oldal a [[Fizika 2]] tárgyhoz kapcsolódó elméleti kérdések-válaszok gyűjteménye! A ''Hudson-Nelson'' könyv fejezeteinek a végén található ellenőrző kérdések közül azok vannak itt, amiket az előadók megoldásra javasoltak.
@@ 8. sor: / 10. sor: @@
 A ZH-kon és a vizsgákon lényegében ezen ismeretek számonkérése történik. A vizsga harmadik része 5 db. szöveges kifejtést igénylő kérdést tartalmaz, amelyek a ebből kérdésgyűjteményből valók.
+<div class="noautonum">__TOC__</div>
-__TOC__
@@ 501. sor: / 502. sor: @@
 ==XXXIII. Fejezet==
+===A01. Kis köráram (mágneses dipólus) mágneses terének (B) er&#245;vonal szerkezete. ===
+A dipólustól távol nagyon hasonlít az elektromos dipólus szerkezetéhez, a dipólus középpontjában és környezetében azonban ellentétes irányú azzal.
-=====!!A01. Kis köráram (mágneses dipólus) mágneses terének (B) er&#245;vonal szerkezete. =====
-A dipólustól távol nagyon hasonlít az elektromos dipólus szerkezetéhez, a dipólus középpontjában és környezetében azonban ellentétes irányú azzal. <br />
 http://img252.imageshack.us/img252/1142/koraramsx8.jpg
-=====!!A02. Inhomogén mágneses térbe helyezett paramágneses anyagra ható er&#245;. =====
+===A02. Inhomogén mágneses térbe helyezett paramágneses anyagra ható erő. ===
 Vonzó. Az atommag körül keringő elektronok elemi köráramokként foghatók fel, ami mágneses dipólustérrel együtt jár. Ezek az elemi mágneses momentumok paramágneses anyagokban nem semlegesítik egymást. Külső mágneses erőtér hatására az erőtér irányába rendeződnek, így eredő mágneses dipólmomentum alakul ki. Korábbi tanulmányainkból tudjuk, hogy mágneses dipólmomentumra olyan eredő erő hat, amely a nagyobb térerősség tartomány felé húzza.
-=====!!A03. Inhomogén mágneses térbe helyezett diamágneses anyagra ható er&#245;.=====
+===A03. Inhomogén mágneses térbe helyezett diamágneses anyagra ható erő.===
-Taszító. Az elemi mágneses dipólmomentumok diamágneses anyagokban semlegesítik egymást, külső inhomogén mégneses erőtér hatására az elemi köráramok pályasugara változatlan marad, azonban a keringő elektronok sebessége megváltozik. Az egyik esetben a sebessége nő, emiatt B-vel ellentétes irányú, nagyobb mégneses momentuma lesz, a másik esetben kisebb, a B-vel egyező irányú mágneses momentum alakul ki. Mindkét effektus B fluxussűrűségű külső mégneses erőtérrel ellentétes irányú eredő dipólusmomentum kialakulásához vezet. Tehát a diamágneses anyagokra inhomogén erőtérben a csökkenő erőtér irányába mutató erő hat.
+Taszító. Az elemi mágneses dipólmomentumok diamágneses anyagokban semlegesítik egymást, külső inhomogén mágneses erőtér hatására az elemi köráramok pályasugara változatlan marad, azonban a keringő elektronok sebessége megváltozik. Az egyik esetben a sebessége nő, emiatt B-vel ellentétes irányú, nagyobb mágneses momentuma lesz, a másik esetben kisebb, a B-vel egyező irányú mágneses momentum alakul ki. Mindkét effektus B fluxussűrűségű külső mágneses erőtérrel ellentétes irányú eredő dipólusmomentum kialakulásához vezet. Tehát a diamágneses anyagokra inhomogén erőtérben a csökkenő erőtér irányába mutató erő hat.
-=====!!A04. A ferromágneses anyagok mágnesez&#245;dése=====
+===A04. A ferromágneses anyagok mágneseződése===
-A ferromágneses anyagokat mágneses domének alkotják. Egy doménen bellüli összes atom mágneses orientációja azonos irányú. Ezen domének default állapotban (mágneses orientációjukat terkintve) rendezetlenül helyezkednek el, így az eredő mégneses momentum zérus. Külső mégneses tér hatására azonban az erőtérrel egyező irányú domének nőni kezdenek, más orientációjú domének "átrendeződnek" az erőtér irányába, így a doménfalak eltolódnak. Az erőtér megszűnésével a mágneses momentum nagy része megmarad. Így mágnesezett lett az anyag.
+A ferromágneses anyagokat mágneses domének alkotják. Egy doménen belüli összes atom mágneses orientációja azonos irányú. Ezen domének default állapotban (mágneses orientációjukat tekintve) rendezetlenül helyezkednek el, így az eredő mágneses momentum zérus. Külső mágneses tér hatására azonban az erőtérrel egyező irányú domének nőni kezdenek, más orientációjú domének "átrendeződnek" az erőtér irányába, így a doménfalak eltolódnak. Az erőtér megszűnésével a mágneses momentum nagy része megmarad. Így mágnesezett lett az anyag.
-=====!!A05. A mágneses térer&#245;sség (&#8222;H&#8221; vektor) fogalma és mértékegysége.=====
+===A05. A mágneses térerősség (&#8222;H&#8221; vektor) fogalma és mértékegysége.===
-A mágneses térerősségnek nevezzük azt a fizikai mennyiséget, amellyel az ektromos áram által létrehozott mégneses erőteret jellemezzük. mértékegysége: amper/méter
+A mágneses térerősségnek nevezzük azt a fizikai mennyiséget, amellyel az elektromos áram által létrehozott mágneses erőteret jellemezzük. mértékegysége: amper/méter
-=====!!A06. A mágneses permeabilitás és mértékegysége.=====
+===A06. A mágneses permeabilitás és mértékegysége.===
 <math> \mu = \mu_0(1 + \chi) </math>
-=====!!B01. A paramágnesség mikrofizikai magyarázata. =====
+===B01. A paramágnesség mikrofizikai magyarázata. ===
 ld. A2
-=====!!B02. A diamágnesség mikrofizikai magyarázata=====
+===B02. A diamágnesség mikrofizikai magyarázata===
 ld. A3
-=====!!B02. A ferromágnesesség mikrofizikai magyarázata=====
+===B02. A ferromágnesesség mikrofizikai magyarázata===
 ld. A4
-=====!!B03. A Curie h&#245;mérséklet fogalma =====
+===B03. A Curie h&#245;mérséklet fogalma ===
-Amely felett a hőmozgás energiája elegendő ahhoz, hogy a doménrendszert megszűntesse.
+Amely felett a hőmozgás energiája elegendő ahhoz, hogy a doménrendszert megszüntesse.
-=====!!B04. A mágneses hiszterézis=====
+===B04. A mágneses hiszterézis===
 A mágneses és elektromos hiszterézis jellemzően ferromágneses anyagokban lép fel, a dipólusok beállásának késlekedése, illetve akadályoztatása miatt. A visszaállás a külső erőtér nélküli állapotnak megfelelő rendezetlen helyzetbe a térerősség csökkenésekor nem a beállással azonos mértékben történik.
---------------
 ==XXXIV. Fejezet ==
-VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK
+KIMARAD
-(Villamosmérnöki alapszakon kimarad)
---------------
 ==XXXV. Fejezet==
+===A01. Az eltolási áram definíciója===
-=====!!A01. Az eltolási áram definíciója=====
 <math> I_d = \varepsilon_0 \frac{d\Phi_E}{dt}  </math>
-=====!!A02. Az Ampere-Maxwell egyenlet=====
+===A02. Az Ampere-Maxwell egyenlet===
 <math> \oint B dl = \mu_0 (I + \varepsilon_0 \frac{d\Phi_E}{dt}) </math>
-=====!!A03. A négy Maxwell egyenlet (mint az elektrodinamika axiómarendszere) =====
+===A03. A négy Maxwell egyenlet (mint az elektrodinamika axiómarendszere) ===
 <table border="1" cellpadding="8" cellspacing="0">
@@ 591. sor: / 584. sor: @@
 [http://hu.wikipedia.org/wiki/Maxwell-egyenletek Wikipedia]
-=====!!A04. Az elektromágneses hullámok hullámegyenlete=====
+===A04. Az elektromágneses hullámok hullámegyenlete===
 <math> \frac{\partial^2 E_y}{\partial x^2} = \mu_0 \varepsilon_0 \frac{\partial^2 E_y}{\partial t^2} </math><br />
 <math> \frac{\partial^2 B_z}{\partial x^2} = \mu_0 \varepsilon_0 \frac{\partial^2 B_z}{\partial t^2} </math>
-=====!!A05.Az elektromágneses síkhullám (E,B) szerkezete=====
+===A05.Az elektromágneses síkhullám (E,B) szerkezete===
 # A hullámfrontok a terjedés irányára merőleges síkfelületek
 # Az E és B vektorok egymásra merőlegesek.
 # Az E és B vektorok azonos fázisú, haladási irányra merőleges transzverzális hullámmozgást reprezentálnak.
-=====!!A06. A vákuumbeli fénysebesség és az  kapcsolata=====
+===A06. A vákuumbeli fénysebesség és az  kapcsolata===
 <math> c = \frac{1}{\sqrt{\mu_0 \varepsilon_0}} </math>
-=====!!A07. A Poynting-vektor definíciója és fizikai tartalma=====
+===A07. A Poynting-vektor definíciója és fizikai tartalma===
 <math> \overrightarrow{S} = \frac{1}{\mu_0} (\overrightarrow{E} \times \overrightarrow{B}) </math>
-=====!!A08. Az elektromágneses hullám energiája és impulzusa közötti kapcsolat.=====
+===A08. Az elektromágneses hullám energiája és impulzusa közötti kapcsolat.===
 U = cp
+===B01. Homogén, id&#245;ben változó elektromos mez&#245;ben fellép&#245; mágneses tér===
-=====!!B01. Homogén, id&#245;ben változó elektromos mez&#245;ben fellép&#245; mágneses tér=====
 Jó, de mi a kérdés? Hogy milyen ez a mágneses tér? Ezt írja le a megfelelő Maxwell egyenlet, amit már egyszer kérdeztél.
-=====!!B02. Gyorsuló töltés által keltett elektromágneses hullámok kvalitatív magyarázata=====
+===B02. Gyorsuló töltés által keltett elektromágneses hullámok kvalitatív magyarázata===
-Az elektromágneses hullámok keltésének számos módja van. Mindegy azon alapul, hogy gyorsuló töltések elektromágneses sugárzást bocsájtanak ki. A 35-12 ábra szemlélteti a sugárzás eredetét. A 35-l2a ábrán, a töltés edetileg az O pontban nyugalomban van, az erővonalstruktúra gömbszimnesrikus. A t = 0 időpontban rövid dt ideig gyorsul és az 0&#8217; pontba érve v = 0,2 c sebességet ér el, majd attól fogva állandó sebességgel halad és a t időpontban eléri a P pontot. Ekkor az erővonalak &#8222;összenyomódnak&#8221; (3- 12b ábra). Van tehát egy belső, &#8222;összenyomódott&#8221; térerősségstruktúra, és egy külső, eredeti, gömbszimmetrikus térerősségeloszlás, ahová még a gyorsuló, majd egyenletes sebességű mozgás hatása nem ért el. E két tartomány közötti törésvonal c sebességgel mozog kifelé, ez az a tartomány, amely a gyorsulásra vonatkozó információt őrzi. Tehát, O körül ct-nél nagyobb távolságokra, a gyorsulásra vonatkozó információ még nem érkezett meg, és a térerősségvonalak O felé, mint centrum felé mutatnak. O&#8217;-től ct-nél kisebb távolgokban az erővonalak a töltés pillanatnyi P helye felé mutatnak (35-l2b ábra). A két tartományt elválasztó törésvonalnak (rétegnek) fontos tulajdonsága, hogy ott az elektromos térerősségnek transzverzális komponense van. Ez a szétterjedő hullámban megjelenő transzverzális E térerősségű elektromos erőtér eredete.
+Az elektromágneses hullámok keltésének számos módja van. Mindegy azon alapul, hogy gyorsuló töltések elektromágneses sugárzást bocsájtanak ki. A 35-12 ábra szemlélteti a sugárzás eredetét. A 35-l2a ábrán, a töltés eredetileg az O pontban nyugalomban van, az erővonalstruktúra gömbszimnesrikus. A t = 0 időpontban rövid dt ideig gyorsul és az 0&#8217; pontba érve v = 0,2 c sebességet ér el, majd attól fogva állandó sebességgel halad és a t időpontban eléri a P pontot. Ekkor az erővonalak &#8222;összenyomódnak&#8221; (3- 12b ábra). Van tehát egy belső, &#8222;összenyomódott&#8221; térerősségstruktúra, és egy külső, eredeti, gömbszimmetrikus térerősségeloszlás, ahová még a gyorsuló, majd egyenletes sebességű mozgás hatása nem ért el. E két tartomány közötti törésvonal c sebességgel mozog kifelé, ez az a tartomány, amely a gyorsulásra vonatkozó információt őrzi. Tehát, O körül ct-nél nagyobb távolságokra, a gyorsulásra vonatkozó információ még nem érkezett meg, és a térerősségvonalak O felé, mint centrum felé mutatnak. O&#8217;-től ct-nél kisebb távolgokban az erővonalak a töltés pillanatnyi P helye felé mutatnak (35-l2b ábra). A két tartományt elválasztó törésvonalnak (rétegnek) fontos tulajdonsága, hogy ott az elektromos térerősségnek transzverzális komponense van. Ez a szétterjedő hullámban megjelenő transzverzális E térerősségű elektromos erőtér eredete.
-=====!!B02. Az elektromágneses hullámok impulzusának fizikai magyarázata=====
+===B02. Az elektromágneses hullámok impulzusának fizikai magyarázata===
 Elektromágneses hullámnak kitett vezető lemezben lévő elektron v driftsebességgel kezd mozogni  (azaz, mintha egy viszkózus kozegben lenne). Így F = vb az elektronra ható erő (b a "surlódási állandó"), melyet az elektromos tér fejt ki: F = Ee (e az elektron (elemi) töltése). -->
 <math> E_y = E_0 sin(\omega t) </math><br />
@@ 642. sor: / 633. sor: @@
-=====!!B03. A sugárnyomás fogalma és fellépésének kvalitatív magyarázata.=====
+===B03. A sugárnyomás fogalma és fellépésének kvalitatív magyarázata.===
 Azt az előző pontban láttuk, hogy az elektromágneses hullám erőt fejt ki a felületre. Az egységnyi felületre ható erőt hívjuk sugárnyomásnak (fénynyomásnak).
---------------
 ==XXXVI. Fejezet==
+===A01. A hullámfront és a fénysugár fogalma===
-=====!!A01. A hullámfront és a fénysugár fogalma=====
 A fény terjedését sugarak és hullámfrontok jellemzik, a sugarak képzeletbeli vonalak a fény terjedés mentén, a hullámfrontok pedig képzelt felületek, amelyek merőlegesek a sugarakra, a fény terjedési irányába haladnak. A hullámfront minden pontjának fázisa azonos.
-=====!!A02. A Huygens-elv=====
+===A02. A Huygens-elv===
 A hullámfrontok minden pontja elemi (gömb) hullámok kiindulópontjának tekinthető, az elemi hullám a fény sebességével terjed tova. Egy későbbi t időpontban a hullámfront új helyzetét az elemi hullámok burkolója adja meg.
-=====!!A03. A Fermat-elv=====
+===A03. A Fermat-elv===
 Két pont között a fény olyan úton terjed, amely megtételéhez ugyanannyi vagy kevesebb idő szükséges, mint bármely más út esetén.
-=====!!A04. Tükrök leképzési törvénye=====
+===A04. Tükrök leképzési törvénye===
 <math> \frac{1}{t} + \frac{1}{k} = \frac{1}{f} </math>
 nagyítás:
 <math> N = -\frac{k}{t} </math>
-=====!!A05. Homorú tükör képalkotásának sugármenete=====
+===A05. Homorú tükör képalkotásának sugármenete===
-{{InLineImageLink|Villanyalap|EllenorzoKerdesek2|homoru.jpg}}
+[[File:Fizika2 segédlet Homorútükör.jpg]]
-=====!!A06. Domború tükör képalkotásának sugármenete=====
+===A06. Domború tükör képalkotásának sugármenete===
-{{InLineImageLink|Villanyalap|EllenorzoKerdesek2|domboru.jpg}}
+[[File:Fizika2 segédlet Domborútükör.jpg]]
---------------
 ==XXXVII. Fejezet==
+===A01. A törésmutató fogalma===
-=====!!A01. A törésmutató fogalma=====
 törésmutató: n
 <math> n = \frac{c}{v} </math>
-=====!!A02. A diszperzió fogalma=====
+===A02. A diszperzió fogalma===
 A törésmutató hullámhossztól való függését diszperziónak nevezzük.
-=====!!A03. A Snellius-Descartes törvény=====
+===A03. A Snellius-Descartes törvény===
 <math> n_1 sin \Theta_1 = n_2 sin \Theta_2 </math>
-=====!!A04. A teljes fényvisszaver&#245;dés határszöge=====
+===A04. A teljes fényvisszaver&#245;dés határszöge===
 könnyen megkapható, ha a Snellius-Descartes törvénybe <math> \Theta_2 </math> helyére <math> \frac{\Pi}{2} </math>-t helyettesítünk: <br />
 <math> sin \Theta_{hatar} = \frac{n_2}{n_1} </math>
-=====!!A05. Vékony lencsék leképzési törvénye=====
+===A05. Vékony lencsék leképzési törvénye===
 <math> \frac{1}{t} + \frac{1}{k} = \frac{1}{f} </math>
-=====!!A06. Képalkotás gy&#251;jt&#245; lencsével=====
+===A06. Képalkotás gy&#251;jt&#245; lencsével===
 Ha a tárgy távolsága a lencsétől nagyobb, mint a fókusztávolság, akkor fordított állású, valódi kép jön létre
 Ha a tárgy távolsága a lencsétől kisebb, mint a fókusztávolság, akkor azonos állású, virtuális kép jön létre
-=====!!A07. Képalkotás szóró lencsével=====
+===A07. Képalkotás szóró lencsével===
 Szóró lencsével mindig csak virtuális képet hozhatun létre.
-=====!!A08. A Fresnel lencsék=====
+===A08. A Fresnel lencsék===
 Az úgynevezett Fresnel-lencse egy speciális kialakítású gyűjtőlencse.
 Jellemzője, hogy a koncentrikusan elhelyezkedő lencsemetszetek gyújtótávolságai a lencse fénytani középpontjától azonos távolságra vannak.
@@ 706. sor: / 691. sor: @@
 http://www.freeweb.hu/hmika/Lexikon/Kepek/FresnLen.gif
-=====!!A09. Lencsehibák=====
+===A09. Lencsehibák===
 Minden konkrét lencse mutat valamilyen lencsehibát, törvénytől való eltérést, aberrációt a képalkotásban.
 Pl szférikus aberráció:
 http://titan.physx.u-szeged.hu/~fureszg/mtech/I-02/to-26-45.jpg
+===B01. A fehér fény diszperziója prizmán, sugármenet.===
+[[File:Fizika2 segédlet Diszperzió.jpg]]
-=====!!B01. A fehér fény diszperziója prizmán, sugármenet.=====
+===B02. A szivárvány kialakulása===
-{{InLineImageLink|Villanyalap|EllenorzoKerdesek2|diszperzi.jpg}}
-=====!!B02. A szivárvány kialakulása=====
 A szivárvány olyan optikai jelenség, melyet az eső vagy páracseppek okoznak, mikor a fény prizmaszerűen megtörik rajtuk, és spektrumára bomlik.
 http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/03/Rainbow1.png
-=====!!B02. Az üvegszál fényvezetésének kvalitatív magyarázata=====
+===B02. Az üvegszál fényvezetésének kvalitatív magyarázata===
-=====!!B03. Vékony lencsék fókusztávolsága=====
+===B03. Vékony lencsék fókusztávolsága===
 <math> \frac{1}{f} = (n-1)(\frac{1}{R_1}+ \frac{1}{R_2}) </math>
---------------
 ==XXXVIII. Fejezet==
+===A01. A minimum helyek meghatározása két réses interferencia esetén. ===
-=====!!A01. A minimum helyek meghatározása két réses interferencia esetén. =====
 <math> (m+\frac{1}{2}) \lambda = d sin \Theta </math> <br/>
 kis szögek esetén: <br />
 <math> (m+\frac{1}{2}) \lambda = d \frac{y}{D} </math> <br/>
-=====!!A02. A maximum  helyek meghatározása két réses interferencia esetén.=====
+===A02. A maximum  helyek meghatározása két réses interferencia esetén.===
 <math> m \lambda = d sin \Theta </math> <br/>
 kis szögek esetén: <br />
 <math> m \lambda = d \frac{y}{D} </math> <br/>
-=====!!A03. A fáziskülönbség kialakulása fénytör&#245; közeg jelenléte esetén=====
+===A03. A fáziskülönbség kialakulása fénytör&#245; közeg jelenléte esetén===
 közeg törésmutatója: n, vastagsága: b <br />
 <math> \Phi = \frac{2\Pi b}{\lambda_a}(n-1) </math>
-=====!!A04. Vékony rétegr&#245;l visszaver&#245;d&#245; fény interferenciája=====
+===A04. Vékony rétegr&#245;l visszaver&#245;d&#245; fény interferenciája===
 Amikor nagyobb törésmutatójú anyagról verődik vissza a fény, <math> \Pi </math> fázisugrást szenved, ha kisebbről, akkor nem.
 Ami lényeges: a vékony réteg első és hátsó felületéről visszaverődő fénysugarak egymással interferálnak. Higy erősítés vagy gyangítés lép fel, az a vékony réteg vastagságától függ. Ilyen jelenség játszódik le pl amikor vékony olajfolt úszik a vizen, azért látjuk olyan érdekes színűnek.
@@ 750. sor: / 732. sor: @@
 <math> N=0,1,2,3...</math>
-=====!!A05. A Michelson-féle interferometer=====
+===A05. A Michelson-féle interferometer===
- {{InLineImageLink|Villanyalap|EllenorzoKerdesek2|michelson.jpg}}
+[[File:Fizika2 segédlet Michelson interferométer.jpg]]
-=====!!B01. Intenzitás eloszlás két rés esetén=====
+===B01. Intenzitás eloszlás két rés esetén===
-=====!!B02. Intenzitás eloszlás kvalitatív megadása többréses interferencia esetén =====
+===B02. Intenzitás eloszlás kvalitatív megadása többréses interferencia esetén ===
-=====!!B02. A Newton gy&#251;r&#251;k=====
+===B02. A Newton gyűrűk===
 A Newton gyűrűk a konvex lencse és a sima üveglap közötti visszaverődések következtében keletkeznek.
---------------
 ==XXXIX. Fejezet==
+===A01. A Fresnel-féle diffrakció definíciója===
-=====!!A01. A Fresnel-féle diffrakció definíciója=====
 A Fresnel-féle diffrakcióról akkor beszélünk, ha a fényforrás és az ernyő véges távolságban van az elhajlást okozó nyílástól vagy akadálytól.
-=====!!A02. A Fraunhofer-féle diffrakció definíciója=====
+===A02. A Fraunhofer-féle diffrakció definíciója===
 Fraunhofer-féle diffrakcióról akkor beszélünk, amikor a fényforrás és az ernyő távolsága az elhajlást okozó nyílástól vagy akadálytól végtelen távolságúnak tekinthető, így a fénysugarak gyakorlatilag párhuzamosnak tekinthetőek.
-=====!!A03. Az egyréses Fraunhofer-elhajlás minimumhelyei=====
+===A03. Az egyréses Fraunhofer-elhajlás minimumhelyei===
 <math> m\lambda = a sin \Theta </math>
-=====!!A04. A fázisvektor (fazor) fogalma=====
+===A04. A fázisvektor (fazor) fogalma===
-=====!!A05. Egyetlen rés (Fraunhofer) diffrakciójának intenzitás görbéje (rajz).=====
+===A05. Egyetlen rés (Fraunhofer) diffrakciójának intenzitás görbéje (rajz).===
-{{InLineImageLink|Villanyalap|EllenorzoKerdesek2|egyreses_intenzitas.jpg}}
+[[File:Fizika2 segédlet Egyreses intenzitas.jpg]]
-=====!!A06. A felbontóképesség Rayleigh-féle kritériuma.=====
+===A06. A felbontóképesség Rayleigh-féle kritériuma.===
 Két azonos intenzitású pontforrás megkülönböztetéséhez arra van szükség, hogy a egyik elhajlási képének középső csúcsa a másik elhajlási képében a maximális értékhez ne essen közelebb az első minimumnál.
-=====!!A07. Többréses interferencia f&#245;maximumainak meghatározása.=====
+===A07. Többréses interferencia f&#245;maximumainak meghatározása.===
 <math> m\lambda = d sin \Theta </math>
-=====!!A08. A diszperzió definíciója=====
+===A08. A diszperzió definíciója===
 A diszperzió a rácsok vagy prizmák azon tulajdonságát méri, hogy a <math> d\lambda </math> hullámhossztartományt milyen széles <math> d\Theta </math> szögtartományra szórja szét:
 <math> D = \frac{d\Theta}{d\lambda} </math>
-=====!!A09. A felbontóképesség definíciója.=====
+===A09. A felbontóképesség definíciója.===
 Megmutatja, hogy a rács mennyire közeli hullámhosszúságú színeket tud szétválasztani.
-=====!!A10. A Bragg-féle szórási feltétel=====
+===A10. A Bragg-féle szórási feltétel===
 m = 1,2,3...
 <math> \Phi </math> = beeső sugár iránya az atomsíkhoz képest
@@ 799. sor: / 778. sor: @@
 <math> m\lambda = 2d sin \Phi </math>
-=====!!A11. A rácssík fogalma=====
+===A11. A rácssík fogalma===
-=====!!A12. A hologram készítésének alapvet&#245; (vázlatos) elrendezése.=====
+===A12. A hologram készítésének alapvet&#245; (vázlatos) elrendezése.===
 TK 952. oldal 39-36 ábra
-=====!!A13. A holografikus kép keletkezésének alapvet&#245; (vázlatos) elrendezése.=====
+===A13. A holografikus kép keletkezésének alapvet&#245; (vázlatos) elrendezése.===
 TK 952. oldal 39-36 ábra
-=====!!B01. A Fresnel zónák fogalma=====
+===B01. A Fresnel zónák fogalma===
 párhuzamos fénnyaláb köralakú lyukon áthaladva diffrakciós képet hoz létre egy ernyőn. Osszuk ezt a képet koncentrikus köralakú zónákra a következő képpen: A középső zonába olyan elemi hullámok érkeznek, melyek fáziskülönbsége 0 és <math> \Pi </math> közé esik, a következő zónába <math> 2\Pi </math> és <math> 3\Pi </math> közé esők, stb...
 Ezek a Fresnel-zónák
-=====!!B02. Az elektromos térer&#245;sség amplitudó (grafikus) meghatározása fazor-összeadás segítségével (ábra). =====
+===B02. Az elektromos térer&#245;sség amplitudó (grafikus) meghatározása fazor-összeadás segítségével (ábra). ===
 Tk. 950. oldal, 39-30 ábra
-=====!!B02. Egyetlen rés Fraunhofer diffrakciójának intenzitás eloszlása (formula).=====
+===B02. Egyetlen rés Fraunhofer diffrakciójának intenzitás eloszlása (formula).===
 <math> I = I_0 (\frac{sin\alpha}{\alpha})^2 </math>
-=====!!B03. Köralakú apertura felbontóképessége (minimális felbontási szög meghatározása).=====
+===B03. Köralakú apertura felbontóképessége (minimális felbontási szög meghatározása).===
 <math> \Theta_R = 1.22 \frac{\lambda}{D} </math>
-=====!!B04. Rács diszperziója=====
+===B04. Rács diszperziója===
 <math> D = \frac{m}{d cos\Theta} </math>
-=====!!B05. Rács felbontóképessége=====
+===B05. Rács felbontóképessége===
 ahol N a rések száma
 <math> R = \frac{\lambda}{\Delta \lambda} = Nm </math>
-=====!!B06. A Fresnel-féle zónalemez=====
+===B06. A Fresnel-féle zónalemez===
 Ha egy átlátszó filmen minden második Fresnel-zónát (ld. B01) átlátszatlanná teszünk, akkor Fresnel zónalemezhez jutunk.
---------------
 ==XL. Fejezet==
+===A01. A lineárisan polarizált fény===
-=====!!A01. A lineárisan polarizált fény=====
 A transzverzális hullámok lineárisan polarizáltak, ha a hullámmal kapcsolatos rezgések egy, a térben rögzített iránnyal párhuzamosan mennek végbe.
-=====!!A02. A dipólantennából érkez&#245; sugárzás polarizációja=====
+===A02. A dipólantennából érkező sugárzás polarizációja===
 Az antennából kibocsátott mikrohullámok abban az irányban vannak polarizálva, amelyben, az antenna huzalában a töltések gyorsulnak.
-=====!!A03. A polarizálatlan fény=====
+===A03. A polarizálatlan fény===
 Az atomok egymástól függetlenül bocsájtják ki a fényt, az eredő fény sok hullámvonulat szuperpozíciója, amelyben a hullámvonulatok elektromos térerősség vektorainak iránya véletlenszerű eloszlást mutat a terjedés irányára merőleges valamennyi irányban.
-=====!!A04. A polársz&#251;r&#245;=====
+===A04. A polárszűrő===
 Ideális esetben a beeső polarizálatlan fény 50%át elnyeli 50%át átengedi.
-=====!!A05. Malus törvénye=====
+===A05. Malus törvénye===
 <math> I = I_0 cos^2\Theta </math>
-=====!!A06. Brewster törvénye (magyarázó ábrával)=====
+===A06. Brewster törvénye (magyarázó ábrával)===
 dielektrikum határán visszaverődő fény 100%os polarizáltságának feltétele:
 jelölje <math> \Theta </math> a beesési szöget (Brewster szög).
 <math> tg\Theta = n </math>
-=====!!A07. A fázistoló lemez &#8222;m&#251;ködési elve&#8221;. =====
+===A07. A fázistoló lemez működési elve. ===
 A fény a polarizációjától függően két különböző terjedési sebességgel halad át az anyagokon. Tegyük fel, hogy a kalcitból vékony hasábot vágunk ki úgy, hogy adott hullámhossz esetén a hasábból kilépő o- sugár éppen fél hullámhosszal maradjon le az e sugár mögött. A két sugár fáziskülönbsége ilyenkor pont 180 fok az ilyen hasábot lambda/2es lemeznek nevezzük.
 lambda/4-es lemez ugyanez, csak 90 fokos fáziskülönbséget hoz létre a két sugár között.
-=====!!A08. Az optikai aktivitás fogalma=====
+===A08. Az optikai aktivitás fogalma===
 Az olyan anyagokat, amelyekben a fény áthaladásakor a fény polarizációjának iránya elfordul, optikailag aktív anyagoknak nevezzük.
-=====!!A09. A folyadékkristály kijelz&#245;k (LCD) m&#251;ködési elve=====
+===A09. A folyadékkristály kijelzők (LCD) működési elve===
 TK 971. oldal 40-18 as ábra
-A folyadékkristály molekulái rendezettebbek, mint a folyadékoké, de nem annyira, mint a kristályoké. Egyes a fény polarizációs síkját elforgatják, de ezt a tulajdonságukat kis elektromos térerősség hatására elveszítik. A 90 fokos elforgatást okozó folyadékkristály lemezt két keresztezett polarizátor közé helyezik, és egy tükröt helyeznek az így kialakult rendszer mögé. Ha szemből fény éri az eszközt, akkor a 90 fokos forgatás miatt mindkét polarizátorol áthalad a fény és visszaverősve a tükörről világosnak látszik. Ha feszültséget kapcsolunk a folyadékkristály lemezte, akkor már nem forgat 90 fokkal, így a belső polarizátor kiszűr minden fényt, sötét lesz. LCD cuccokban sok millió ilyen kicsi rendszer alkot hálózatot, külön külön állítható feszültségszinttel.
+A folyadékkristály molekulái rendezettebbek, mint a folyadékoké, de nem annyira, mint a kristályoké. Egyes a fény polarizációs síkját elforgatják, de ezt a tulajdonságukat kis elektromos térerősség hatására elveszítik. A 90 fokos elforgatást okozó folyadékkristály lemezt két keresztezett polarizátor közé helyezik, és egy tükröt helyeznek az így kialakult rendszer mögé. Ha szemből fény éri az eszközt, akkor a 90 fokos forgatás miatt mindkét polarizátorol áthalad a fény és visszaverődve a tükörről világosnak látszik. Ha feszültséget kapcsolunk a folyadékkristály lemezre, akkor már nem forgat 90 fokkal, így a belső polarizátor kiszűr minden fényt, sötét lesz. LCD cuccokban sok millió ilyen kicsi rendszer alkot hálózatot, külön külön állítható feszültségszinttel.
-=====!!B01. A Malus törvény kísérleti igazolása polársz&#251;r&#245; lemezekkel.=====
+===B01. A Malus törvény kísérleti igazolása polárszűrő lemezekkel.===
-=====!!B02. A polarizálatlan fény szóródása molekulákon (magyarázó ábra) =====
-=====!!B02. A kett&#245;störés sugármenete és polarizációs állapotai (&#8222;o&#8221; és &#8222;e&#8221; sugarak)=====
+===B02. A polarizálatlan fény szóródása molekulákon (magyarázó ábra) ===
-=====!!B03. A -es fázistoló lemez és a fény polarizációs állapotai=====
+===B02. A kettőstörés sugármenete és polarizációs állapotai (&#8222;o&#8221; és &#8222;e&#8221; sugarak)===
-=====!!B04. A -es fázistoló lemez és a fény polarizációs állapotai=====
+===B03. A lambda62-es fázistoló lemez és a fény polarizációs állapotai===
-=====!!B05. A feszültség optikai vizsgálatok elve=====
+===B04. A lambda/4-es fázistoló lemez és a fény polarizációs állapotai===
+===B05. A feszültség optikai vizsgálatok elve===
---------------
 ==XLII. Fejezet==
+===A01. Rajzolja fel, a fekete test  spektrális energiasűrűségét megadó ábrát.===
-=====!!A01. Rajzolja fel, a fekete test  spektrális energias&#251;r&#251;ségét megadó ábrát.=====
 oldal 42-2 ábra.
-=====!!A02. Adja meg a Stefan-Boltzmann féle törvényt=====
+===A02. Adja meg a Stefan-Boltzmann féle törvényt===
 Ahol R az emittancia, vagyis a fekete test által egységnyi idő alatt egységnyi felületen, valamennyi hullámhosszán kisugárzott energia. T abszolút hőmérséklet. <math> \sigma </math>= Stefan-Boltzmann állandó.
 <math> R = \sigma T^4 </math>
-=====!!A03. Mit nevezünk &#8222;ultraibolya&#8221; katasztrófának=====
+===A03. Mit nevezünk &#8222;ultraibolya&#8221; katasztrófának===
 A Rayleigh-Jeans sugárzási törvény: jól illeszkedik nagyon nagy hullámhosszon végzett mérésekhez. Másutt mindenütt drasztikus eltérés mutatkozik a mérési eredményekhez képest. Ez az eltérés a rövidhullámhosszoknál volt a legjelentősebb, ezért nevezik ultraibolya katasztrófának.
-=====!!A04. Adja meg a harmonikus oszcillátor Planck-féle (energia)kvantálási törvényét=====
+===A04. Adja meg a harmonikus oszcillátor Planck-féle (energia)kvantálási törvényét===
 ahol h a Planck állandó
 <math> E_{megengedett} = nhf </math>
-=====!!A05. Ismertesse a fényelektromos jelenséget (csak a kísérletet és annak eredményét!)=====
+===A05. Ismertesse a fényelektromos jelenséget (csak a kísérletet és annak eredményét!)===
 Fény hatására elektronok lépnek ki az elektródából.
 A kísérlet: 42-7es ábra, 1028. oldal
 eredménye: a kilépő elektronok kinetikus energiája nem függ a fény intenzitásától, csak a fény frekvenciájától. Van egy küszöbfrekvencia, ami alatt nem jelenik meg fotoelektron. Nem figyeltek meg késési időt abban az esetben, ha gyengébb fénnyel világítottak, ahhoz képest, amikor erősebbel.
-=====!!A06. Ismertesse a fényelektromos jelenség Einstein-féle magyarázatát=====
+===A06. Ismertesse a fényelektromos jelenség Einstein-féle magyarázatát===
 Az f frekvenciájú sugárzás emissziója és abszorpciója mindig kvantumok (fotonok) formájában történik, amelyek energiája E=h*f. a foton a térben lokalizált és a forrástól c sebességgel távolodik. az anyagból akkor tud kilépni elektron ha legyőzi a kilépési munkát a fenn maradó rész pedig mozgási energia lesz  ->  h*f = Kmax + Wo
-=====!!A07. Vázolja fel egy fotocella szerkezeti felépítését=====
+===A07. Vázolja fel egy fotocella szerkezeti felépítését===
-=====!!A08. Ismertesse a Compton effektust=====
+===A08. Ismertesse a Compton effektust===
 Vékony szénlapra monokromatikus röntgensugár nyalábot irányított és megfigyelte, hogy a lapról különböző szögben szórt röntgen sugarak <math> \lambda </math>&#8217; hullámhossza nagyobb, mint a beeső sugarak <math> \lambda_0 </math> hullámhossza. A <math> \Delta\lambda = \lambda' - \lambda_0 </math> hullámhossz eltolódás végül a céltárgy anyagától függetlennek bizonyult, tehát a jelenség az elektronnal kapcsolatos. A folyamatban a foton kezdetben nyugalomban lévő elektronnal részecskeszerűen ütközik, így szórt foton és szórt elektron keletkezik. Ebből az következik, hogy a fotonnak impulzusa van, és a folyamat kísérlet során teljesült az impulzusmegmaradás törvénye:
 <math> p_{foton} = \frac{hf}{c} = \frac{h}{\lambda} </math>
-=====!!A09. Vázolja fel az (optikai) &#8222;két réses kísérletet&#8221; =====
+===A09. Vázolja fel az (optikai) &#8222;két réses kísérletet&#8221; ===
 -15 ábra.
-=====!!A10. Adja meg a kétréses kísérlet &#8222;fotonos&#8221; tárgyalását=====
+===A10. Adja meg a kétréses kísérlet &#8222;fotonos&#8221; tárgyalását===
 Ha mind  a két rés nyitva van, akkor rendes kétréses interferencia képet látunk, azonban ha az expozíciós idő felére az egyik majd a másik rést tartjuk zárva akkor,  a kép két egyréses elhajlás szuperpozíciója lesz. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy minden foton csak saját magával interferál.
+===B01. Adja meg a &#8222;feketetest&#8221; fogalmát===
-B01. Adja meg a &#8222;feketetest&#8221; fogalmát
-B02. Adja meg a Wien-féle eltolódási törvényt
+===B02. Adja meg a Wien-féle eltolódási törvényt===
 Az abszolút hőmérséklet emelkedésével a spektrális eloszlás maximumához tartozó hullámhossz a rövidebb hullámok felé tolódik el.
 lambdam*T=állandó
-B02. Adja meg a &#8222;Rayleigh-Jeans féle sugárzási törvényt
-B03. Adja meg a Planck- féle sugárzási törvény matematikai alakját
+===B02. Adja meg a &#8222;Rayleigh-Jeans féle sugárzási törvényt===
+===B03. Adja meg a Planck- féle sugárzási törvény matematikai alakját===
 <math> du_ \lambda = f( \lambda , T ) d \lambda = \frac{8 \pi h c \lambda^{-5}}{e^{ h c / \lambda k T } - 1} d \lambda </math>
-B04. Rajzolja fel a &#8222;foto-elektromos áram &#8211; alkalmazott feszültség&#8221; mérési görbét
-B05. Adja meg a Compton eltolódást (hullámhosszváltozást) megadó formulát
+===B04. Rajzolja fel a &#8222;foto-elektromos áram &#8211; alkalmazott feszültség&#8221; mérési görbét ===
-B06. Mit nevezünk &#8222;párkeltésnk&#8221;?
+===B05. Adja meg a Compton eltolódást (hullámhosszváltozást) megadó formulát===
+===B06. Mit nevezünk &#8222;párkeltésnek&#8221;?===
---------------
 ==XLIII. Fejezet==
+===A01. A Thoson-féle atommodell===
-=====!!A01. A Thoson-féle atommodell=====
 Az atom tömegének nagy részét egy Ze pozitív töltésű folyadékgömb tartalmazza. Az elektronok ennek a pozitív folyadéknak a belsejébe vannak beágyazva. "mazsolás puding"
-=====!!A02. A Rutherford-féle atommodell és hiányosságai=====
+===A02. A Rutherford-féle atommodell és hiányosságai===
 Nagy tömegű központi töltés a központi régióban, az úgynevezett atommagban koncentrálódik.
 Mi tartja együtt a mag töltéseit? Mi tartja távol a negatív töltésű elektronokat a pozitívtöltésű atommagtól?
-=====!!A03. A Bohr-féle atommodell és posztulátumai=====
+===A03. A Bohr-féle atommodell és posztulátumai===
 # Az elektron a proton körül körpályán mozog a klasszikus mechanika törvényei szerint.
 # Az elektronok csak bizonyos megengedett r sugarú pályákon mozoghatnak, s ezeken nem sugároznak. Minthogy ezeken a pályákon az E energia állandó, az elektron ezeken a pályákon stacionárius állapotban van.
@@ 959. sor: / 925. sor: @@
 # stacionárius állapotom közti átmenetek úgy mennek végbe, hogy az elektron valahogyan átugrik egyik állapotból a másikba. Ekkor az atom elektromágneses hullámokat bocsát ki vagy nyel el. A két energia állapot energiája közti különbség egyenlő a kibocsátott sugárzás energiakvantumával.
+===A04. A hidrogén atom energia szintjei [eV]-ban kifejezve ===
-=====!!A04. A hidrogén atom energia szintjei [eV]-ban kifejezve =====
 <math> E_n= \frac{13,6eV}{n^2} </math>
-=====!!A05. A (Bohr-féle) &#8222;korrespondencia elv&#8221;=====
+===A05. A (Bohr-féle) &#8222;korrespondencia elv&#8221;===
 Minden új elméletnek arra a klasszikus elméletre kell redukálódnia, amely megfelel a klasszikus helyzetre illő körülményekre alkalmazva.
-=====!!A06. A de-Broglie féle hullámhossz  definíciója =====
+===A06. A de-Broglie féle hullámhossz  definíciója ===
 Az elektron az atommag körül állóhummálként van jelen, hullámhossza a De Brogli hullámhossz:
 <math> \lambda = \frac{h}{p} </math>, ahol p a részecske impulzusa.
-=====!!A07. A de-Broglie féle (hidrogén) atom modell=====
+===A07. A de-Broglie féle (hidrogén) atom modell===
 A hidrogén atommodell Bohr modelljében keringő elektronoknak megfelelő a de-Broglie hullámok állóhullámok. Csomópontok közti távolság lambda / 2.
-=====!!A08. A Davisson-Germer kísérlet és (kvalitatív) eredménye=====
+===A08. A Davisson-Germer kísérlet és (kvalitatív) eredménye===
 Az elektronok fémfelületekről történő visszaverődést tanulmányozták, ahelyett hogy az elektronok tetszőeges szögben egyenletesen szóródtak volna egyes irányokba több, másokba kevesebb elektron szóródott, a kísérlet eredménye hogy a szokatlan szórásért az anyaghullámok a felelősek.
-=====!!A09. Az id&#245;t&#245;l független Schrödinger egyenlet (egy dimenzióban)=====
+===A09. Az id&#245;t&#245;l független Schrödinger egyenlet (egy dimenzióban)===
-=====!!A10. A hullámfüggvény Born-féle értelmezése=====
+===A10. A hullámfüggvény Born-féle értelmezése===
 Einstein feltevése, hogy E^2 legyen arányos annak a valószínűségével, hogy az adott hely környezetében egy fotont találunk. Born kiterjesztette a hullámfüggvény értelmezésére azt feltételezte, hogy <math> |\Psi|^2 </math> annak a valószínűsége, hogy a részecske az adott tartományban tartózkodik. P = <math> |\Psi|^2 </math>
-=====!!A11. A (1D) dobozba zárt részecske állapotfüggvényeinek grafikus ábrázolása=====
+===A11. A (1D) dobozba zárt részecske állapotfüggvényeinek grafikus ábrázolása===
 . oldal, 43-18 ábra.
-=====!!A12. A (1D) dobozba zárt részecske &#8222;megtalálási valószín&#251;ség-s&#251;r&#251;ség&#8221; függvényeinek grafikus ábrázolása=====
+===A12. A (1D) dobozba zárt részecske "megtalálási valószínűség-sűrűség" függvényeinek grafikus ábrázolása===
 -19 ábra
-=====!!A13. (1D) Dobozba zárt részecske energiaszintjeinek a &#8222;n&#8221; kvantumszámtól =====
+===A13. (1D) Dobozba zárt részecske energiaszintjeinek a &#8222;n&#8221; kvantumszámtól ===
 <math> E_n = (\frac{h^2}{SmD^2})n^2 </math>
-=====!!A14. Az alagút effektus jelensége=====
+===A14. Az alagút effektus jelensége===
 Az elektron hullámfüggvénye be tud hatolni a falba és a fal túloldalán is a zérustól különböző értéket vehet fel. Ez azt jelenti, hogy esetleg úgy találjuk, hogy az elektron egy kvantummechanikai alagúton átjutott a potenciál gáton ahova a klasszikus elmélet szerint sosem juthatott volna.
-=====!!A15. A Heisenberg-féle határozatlansági összefüggés=====
+===A15. A Heisenberg-féle határozatlansági összefüggés===
 Egy részecske helyének és impulzusának egyidejű mérésekor a határozatlanságok szorzata nagyobb vagy olyan nagyságrendű, mint a h/2*pi szám.
+===B01. A Rutherford-féle szórási kísérlet és eredménye ===
-B01. A Rutherford-féle szórási kísérlet és eredménye
+===B02. A (Bohr-féle) korrespondencia elv érvényessége hidrogén atom esetén===
-B02. A (Bohr-féle) korrespondencia elv érvényessége hidrogén atom esetén
-B02. Az állapotfüggvény normálása
-B03. A (1D) dobozba zárt részecske normált állapotfüggvényei
+===B02. Az állapotfüggvény normálása===
-B04. Az &#8222;alagút mikroszkóp&#8221; m&#251;ködési elve
+===B03. A (1D) dobozba zárt részecske normált állapotfüggvényei===
-B05. A Bohr-féle &#8222;komplementaritási elv&#8221;
+===B04. Az &#8222;alagút mikroszkóp&#8221; m&#251;ködési elve===
+===B05. A Bohr-féle &#8222;komplementaritási elv&#8221;===
---------------
 ==XLIV. Fejezet==
+===A01. Az (id&#245;független) 3D  Schrödinger-egyenlet Descartes koordináta rendszerben===
-=====!!A01. Az (id&#245;független) 3D  Schrödinger-egyenlet Descartes koordináta rendszerben=====
 <math> -\frac{\hslash^2}{2m}(\frac{\partial^2\Psi}{\partial x^2} + \frac{\partial^2\Psi}{\partial y^2} + \frac{\partial^2\Psi}{\partial z^2}) + U(x,y,z)\Psi = E_{\Psi} </math><br />
 <math> U(x,y,z) = -(\frac{1}{4\Pi \varepsilon_0})\frac{e^2}{\sqrt{(x^2+y^2+z^2)}} </math>
-=====!!A02. A hidrogén atom elektronállapotainak általános (szeparált) matematikai alakja=====
+===A02. A hidrogén atom elektronállapotainak általános (szeparált) matematikai alakja===
-=====!!A03. A (L) perdület nagyságának a kvantálási törvénye=====
+===A03. A (L) perdület nagyságának a kvantálási törvénye===
 l a mellékkvantumszám
 <math> L = \hslash \sqrt{l(l+1)} </math>
-=====!!A04. A (L) perdület &#8222;z&#8221; irányú komponensének a kvantálási törvénye=====
+===A04. A (L) perdület &#8222;z&#8221; irányú komponensének a kvantálási törvénye===
 m a mágneses kvantumszám
 <math> L = \hslash m_l </math>
-=====!!A05. A () perdület vektor (!) kvantálásának grafikus szemléltetése=====
+===A05. A () perdület vektor (!) kvantálásának grafikus szemléltetése===
 . oldal 44-3 as ábra
-=====!!A06. A Stern-Gerlach kísérlet =====
+===A06. A Stern-Gerlach kísérlet ===
 A kísérlet a spin-mégneses momentum beállását demonstrálta a mágneses térben. Semleges ezüst atomokból álló sugarat bocsátottak keresztül inhomogén mágneses téren. Az ezüst atom mágneses momentuma egyetlen vegyérték elektronból származik, amelynek kvantummechanika szerint nincs pálya-mágnesesmomentuma (l = 0), ezért a mágneses momentum csak a spinnek tulajdonítható. A kérdés az, hogy hogy a mégneses téren átlőtt atomnyaláb egy vagy három foltban csapódik az ernyőre (Bohr illetve Sommerfeld törvényei szerint). A várakozásokkal ellentétben 2 jól szétválasztható vonal érkezett, bizonyítva ezzel a spin-mágnesesmomentum térbeli orientációját a mágneses tér hatására.
-=====!!A07. Az (S) elektron-spin kvantálási törvénye=====
+===A07. Az (S) elektron-spin kvantálási törvénye===
-=====!!A08. A Pauli-féle kizárási elv=====
+===A08. A Pauli-féle kizárási elv===
 Egy atomban nem lehet két olyan elektron, amelynek mind a négy kvantumszámaazonos.
-=====!!A09. Elemek elektronkonfigurációjának a &#8222;jelölése&#8221; (a Paschen-féle &#8222;szabályos&#8221; esetben) =====
+===A09. Elemek elektronkonfigurációjának a &#8222;jelölése&#8221; (a Paschen-féle &#8222;szabályos&#8221; esetben) ===
-=====!!A10. A röntgen sugarak keletkezésének atom-fizikai magyarázata=====
-=====!!A11. A LASER- bet&#251;szó jelentése=====
-=====!!A12. A Laser m&#251;ködés mikro-fizikai alapja=====
+===A10. A röntgen sugarak keletkezésének atom-fizikai magyarázata===
+===A11. A LASER- betűszó jelentése===
-B01. A &#8222;spin-pálya csatolás&#8221; definíciója és fizikai jelentése
+===A12. A Laser működés mikro-fizikai alapja===
-B02. A (J) teljes impulzusmomentum kvantálási törvényei
+===B01. A &#8222;spin-pálya csatolás&#8221; definíciója és fizikai jelentése===
-B02. A spektroszkópiai jelölésrendszer
+===B02. A (J) teljes impulzusmomentum kvantálási törvényei===
-B03. A hidrogén atom elektronjának az alapállapoti hullámfüggvénye
+===B02. A spektroszkópiai jelölésrendszer ===
-B04. A &#8222;populációinverzió&#8221; fogalma
+===B03. A hidrogén atom elektronjának az alapállapoti hullámfüggvénye===
-B05. Az &#8222;optikai rezonátor&#8221; szerepe a laser m&#251;ködésében
+===B04. A &#8222;populációinverzió&#8221; fogalma===
+===B05. Az &#8222;optikai rezonátor&#8221; szerepe a laser m&#251;ködésében===
---------------
 ==XLV. Fejezet==
+===A01. A stabil atommagok (kvalitatív)  &#8222;proton-neutron diagramja&#8221; ===
-A01. A stabil atommagok (kvalitatív)  &#8222;proton-neutron diagramja&#8221;
-A02. A &#8222;kötési energia&#8221; fogalma
-A03. A &#8222;felezési id&#245;&#8221; fogalma
-A04. Az &#8222;aktivitás&#8221; fogalma és mértékegysége
-A05. A &#8222;bomlási állandó&#8221; fogalma és mértékegysége
+===A02. A &#8222;kötési energia&#8221; fogalma===
-A06. Az  &#8222;-bomlás&#8221; definíciója
+===A03. A &#8222;felezési id&#245;&#8221; fogalma===
-A07. A  &#8222;-bomlás&#8221; definíciója
+===A04. Az &#8222;aktivitás&#8221; fogalma és mértékegysége===
-A08. A  &#8222;-bomlás&#8221; definíciója
+===A05. A &#8222;bomlási állandó&#8221; fogalma és mértékegysége===
-A09. A  &#8222;-bomlás&#8221; és az &#8222;antineutrinó&#8221;
+===A06. Az  &#8222;-bomlás&#8221; definíciója===
-A10. A &#8222;spontán maghasadás&#8221; jelensége
+===A07. A  &#8222;-bomlás&#8221; definíciója===
-A11. Az atomreaktor m&#251;ködésének (nukleáris) alapja
+===A08. A  &#8222;-bomlás&#8221; definíciója===
-A12 Az atombomba m&#251;ködésének (nukleáris) alapja
+===A09. A  &#8222;-bomlás&#8221; és az &#8222;antineutrinó&#8221;===
-A13. A &#8222;tenyészt&#245;&#8221; reaktorok feladata
+===A10. A &#8222;spontán maghasadás&#8221; jelensége===
-A14. Az &#8222;atommagfúzió&#8221; jelensége
+===A11. Az atomreaktor működésének (nukleáris) alapja===
-A15 A &#8222;fúziós energiatermelés&#8221; aktuális kérdései (TOKOMAK)
+===A12 Az atombomba működésének (nukleáris) alapja===
-A16 Amit az ITER-r&#245;l tudni illik
+===A13. A &#8222;tenyészt&#245;&#8221; reaktorok feladata===
-B01. A pozitív töltések eloszlása az atommagban (szemléltet&#245; ábra)
+===A14. Az &#8222;atommagfúzió&#8221; jelensége===
-B02. Egy nukleon kötési energiájának ábrázolása az &#8222;atomszám&#8221; függvényében.
+===A15 A &#8222;fúziós energiatermelés&#8221; aktuális kérdései (TOKOMAK)===
-B02. Az  &#8222;-bomlás&#8221; magyarázata &#8222;alagúteffektussal&#8221;
+===A16 Amit az ITER-r&#245;l tudni illik===
-B03. . A  &#8222;&#8221; részecskék intenzitás eloszlása a kinetikus energia függvényében.
+===B01. A pozitív töltések eloszlása az atommagban (szemléltet&#245; ábra)===
-B04. A hasadási termékek tömeg szerinti százalékos eloszlásának kvalitatív diagramja
+===B02. Egy nukleon kötési energiájának ábrázolása az &#8222;atomszám&#8221; függvényében.===
-B05. A &#8222;hatáskeresztmetszet&#8221; fogalma
+===B02. Az  &#8222;-bomlás&#8221; magyarázata &#8222;alagúteffektussal&#8221; ===
-----
+===B03. A  részecskék intenzitás eloszlása a kinetikus energia függvényében.===
--- [[OverLord|Szél Péter]] - 2008.09.08. - 2009.01.15.
--- Laco - 2009.01.13.
+===B04. A hasadási termékek tömeg szerinti százalékos eloszlásának kvalitatív diagramja===
+===B05. A &#8222;hatáskeresztmetszet&#8221; fogalma===
-[[Category:Villanyalap]]
+[[Kategória:Villamosmérnök]]

„Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés