„Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat |
|||
| (4 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{vissza|Fizika 1}} | |||
Ez az oldal a [[Fizika 1]] tárgyhoz kapcsolódó elméleti kérdések-válaszok gyűjteménye! A ''Hudson-Nelson'' könyv fejezeteinek a végén található ellenőrző kérdések közül azok vannak itt, amiket az előadók megoldásra javasoltak. | Ez az oldal a [[Fizika 1]] tárgyhoz kapcsolódó elméleti kérdések-válaszok gyűjteménye! A ''Hudson-Nelson'' könyv fejezeteinek a végén található ellenőrző kérdések közül azok vannak itt, amiket az előadók megoldásra javasoltak. | ||
| 8. sor: | 10. sor: | ||
A ZH-kon és a vizsgákon lényegében ezen ismeretek számonkérése történik. A vizsga harmadik része 5 db. szöveges kifejtést igénylő kérdést tartalmaz, amelyek a ebből kérdésgyűjteményből valók. | A ZH-kon és a vizsgákon lényegében ezen ismeretek számonkérése történik. A vizsga harmadik része 5 db. szöveges kifejtést igénylő kérdést tartalmaz, amelyek a ebből kérdésgyűjteményből valók. | ||
__TOC__ | <div class="noautonum">__TOC__</div> | ||
| 736. sor: | 738. sor: | ||
<math> \sum F_{kiterjedt} = \frac{dP}{dt} = M a_{tkp} </math> | <math> \sum F_{kiterjedt} = \frac{dP}{dt} = M a_{tkp} </math> | ||
=== | ===A02. Az impulzusmomentum tétele (kiterjedt) testek mozgása esetén.=== | ||
Egy test tömegközéppontra vett impulzusmomentumának változási sebessége egyenlő a tömegközéppontra vett külső forgatónyomatékok erdőjével, még akkor is, ha a test tömegközéppontja - a gyorsulást is beleértve - elmozdul. | Egy test tömegközéppontra vett impulzusmomentumának változási sebessége egyenlő a tömegközéppontra vett külső forgatónyomatékok erdőjével, még akkor is, ha a test tömegközéppontja - a gyorsulást is beleértve - elmozdul. | ||
| 917. sor: | 919. sor: | ||
===B08. A kényszerrezgés amplitúdó-frekvencia függvényének a grafikonja.=== | ===B08. A kényszerrezgés amplitúdó-frekvencia függvényének a grafikonja.=== | ||
[[ | [[File:Fizika1 segédlet Forced Vibration Response.jpg|1000px]] | ||
===B09. A kényszerrezgés fáziskésés-frekvencia függvényének a grafikonja.=== | ===B09. A kényszerrezgés fáziskésés-frekvencia függvényének a grafikonja.=== | ||
| 923. sor: | 925. sor: | ||
===B10. A rugalmas anyagok "feszültség-megnyúlás" diagramja.=== | ===B10. A rugalmas anyagok "feszültség-megnyúlás" diagramja.=== | ||
[[ | [[File:Fizika1 segédlet ábra1.jpg]] | ||
===B11. A "húzó-" és a "nyírófeszültség" definíciója.=== | ===B11. A "húzó-" és a "nyírófeszültség" definíciója.=== | ||
| 1 486. sor: | 1 488. sor: | ||
==XXIII. Fejezet== | ==XXIII. Fejezet== | ||
===A01. Az entropia definíciója (a Carnot körfolyamat alapján).=== | |||
=== | |||
Az entrópia a rendszer átalakító képességének a mértéke. Azaz adott hőmérséklet eléréséhez mekkora hőt kell betáplálni. Az alábbi megállapítások mind csak reverzibilis folyamatokra érvényesek!! | Az entrópia a rendszer átalakító képességének a mértéke. Azaz adott hőmérséklet eléréséhez mekkora hőt kell betáplálni. Az alábbi megállapítások mind csak reverzibilis folyamatokra érvényesek!! | ||
<math> S = \frac{Q}{T}</math> | <math> S = \frac{Q}{T}</math> | ||
| 1 498. sor: | 1 498. sor: | ||
<math> \oint_1^2 \frac{dQ}{T} = 0 </math> | <math> \oint_1^2 \frac{dQ}{T} = 0 </math> | ||
=== | ===A02. Az entropia mint állapotfüggvény.=== | ||
Az entrópia csak a rendszer állapotától függ, így alkalmas a rendszer állapotának jellemzésére -> állapotfv. | Az entrópia csak a rendszer állapotától függ, így alkalmas a rendszer állapotának jellemzésére -> állapotfv. | ||
=== | ===B01. Az entropia megváltozása (ideális gáz) "szabad tágulása" esetén. === | ||
<math> \Delta S = nR ln\frac{V_{vegso}}{V_{kezdeti}}</math> | <math> \Delta S = nR ln\frac{V_{vegso}}{V_{kezdeti}}</math> | ||
=== | ===B02. Az entropia megváltozása fázisátalakulás (pl. jég olvadása) során. === | ||
A hőmérséklet állandó marad az egész folyamat során: T = 0°C = 273K. <br> | A hőmérséklet állandó marad az egész folyamat során: T = 0°C = 273K. <br> | ||
A hőátvitel a jég-víz fázisátmenetnek köszönhető. A folyamat reverzibilis. <br> | A hőátvitel a jég-víz fázisátmenetnek köszönhető. A folyamat reverzibilis. <br> | ||
| 1 511. sor: | 1 511. sor: | ||
<math> \Delta S = \frac{Q}{T} = \frac{3,34m}{273} \frac{J}{K} </math> | <math> \Delta S = \frac{Q}{T} = \frac{3,34m}{273} \frac{J}{K} </math> | ||
===B03 Az entropia változása "kalorimetriás" folyamat esetén (pl.: forró vasat hideg vízbe mártunk).=== | |||
=== | |||
Hudson-Nelson 551. oldal 23-2 példa <br> | Hudson-Nelson 551. oldal 23-2 példa <br> | ||
Egy <math> m_2 </math> tömegű <math> c_2 </math> fajhőjű <math> T_2 </math> hőmérsékletű, forró követ <math> m_1 </math> tömegű, <math> c_1 </math> fajhőjű <math> T_1 </math> hőmérsékletű hideg vízbe dobunk <math> T_2 > T_1 </math> .<br> | Egy <math> m_2 </math> tömegű <math> c_2 </math> fajhőjű <math> T_2 </math> hőmérsékletű, forró követ <math> m_1 </math> tömegű, <math> c_1 </math> fajhőjű <math> T_1 </math> hőmérsékletű hideg vízbe dobunk <math> T_2 > T_1 </math> .<br> | ||
| 1 529. sor: | 1 528. sor: | ||
<math> T_1 < T_v < T_2 </math>, ezért a pozitív tag nagysága mindig nagyobb, ami mindig '''entrópianövekedést''' eredményez. | <math> T_1 < T_v < T_2 </math>, ezért a pozitív tag nagysága mindig nagyobb, ami mindig '''entrópianövekedést''' eredményez. | ||
===B04. Az enropia változása egyszerű hővezetés esetén.=== | |||
=== | |||
Hudson-Nelson 551.oldal 23-3 példa | Hudson-Nelson 551.oldal 23-3 példa | ||
=== | ===B05. A termodinamikai valószínűség.=== | ||
W = V1/V2 | W = V1/V2 | ||
=== | ===B06. Az entropia mikroszkópikus definíciója (a Boltzmann formula).=== | ||
S = klnW | S = klnW | ||
=== | ===B07. A termodinamika második főtétele és az entropia.=== | ||
Minden természetes (irrevezibilis) folyamatra: <math> \Delta S >0 </math> <br> | Minden természetes (irrevezibilis) folyamatra: <math> \Delta S >0 </math> <br> | ||
Csak reverzibilis folyamatokra: <math> \Delta S_{univerzum} = 0 </math> | Csak reverzibilis folyamatokra: <math> \Delta S_{univerzum} = 0 </math> | ||
=== | ===B08. Az entropia és az információ kapcsolata.=== | ||
Az információ (I) alapvető definíciója: <math> I = -ln W </math> <br> | Az információ (I) alapvető definíciója: <math> I = -ln W </math> <br> | ||
W annak a valószínűsége, hogy bizonyos üzenetet kitalálunk, mielőtt megkapjuk. <br> | W annak a valószínűsége, hogy bizonyos üzenetet kitalálunk, mielőtt megkapjuk. <br> | ||
| 1 553. sor: | 1 549. sor: | ||
Az információ megfelel a negatív entrópiának. | Az információ megfelel a negatív entrópiának. | ||
===B09. Az "örökmozgók".=== | |||
=== | |||
Az örökmozgó (perpetuum mobile) olyan hipotetikus gép, amit, ha egyszer beindítunk, örökké mozgásban marad, miközben nem von el energiát a környezetétől és a belső energiája is állandó szinten marad. A termodinamika kétféle örökmozgót különböztet meg | Az örökmozgó (perpetuum mobile) olyan hipotetikus gép, amit, ha egyszer beindítunk, örökké mozgásban marad, miközben nem von el energiát a környezetétől és a belső energiája is állandó szinten marad. A termodinamika kétféle örökmozgót különböztet meg | ||
# az elsőfajú örökmozgó olyan gép, ami több munkát végez, mint amennyi energiát fölvesz a környezetétől. Egy ilyen gép hatásfoka nagyobb, mint 100%. Az energiamegmaradás törvénye (a termodinamika első főtétele) alapján ilyen gépet nem lehet készíteni. | # az elsőfajú örökmozgó olyan gép, ami több munkát végez, mint amennyi energiát fölvesz a környezetétől. Egy ilyen gép hatásfoka nagyobb, mint 100%. Az energiamegmaradás törvénye (a termodinamika első főtétele) alapján ilyen gépet nem lehet készíteni. | ||
# a másodfajú örökmozgó olyan gép, ami a környezetéből felvett hőenergiát veszteségek nélkül munkavégzésre tudja fordítani. Egy ilyen gép hatásfoka pontosan 100%. A termodinamika második főtétele alapján ilyen gépet nem lehet készíteni. Egy ilyen gép például az óceánok hőenergiáját tudná hasznosítani. | # a másodfajú örökmozgó olyan gép, ami a környezetéből felvett hőenergiát veszteségek nélkül munkavégzésre tudja fordítani. Egy ilyen gép hatásfoka pontosan 100%. A termodinamika második főtétele alapján ilyen gépet nem lehet készíteni. Egy ilyen gép például az óceánok hőenergiáját tudná hasznosítani. | ||
[[ | [[Kategória:Villamosmérnök]] | ||