„Számítógépes látórendszerek - Ellenőrző kérdések: Javítás képtartományban” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 A digitális fényképészet gyakran használ hisztogramot. A jól felszerelt digitális fényképezőgépek valós időben mutatnak hisztogramokat, hogy így segítsék a képi egyensúly megtalálását. Ez pontosabb képszerkesztést tesz lehetővé, mint ami a kamerakép alapján tehetséges lehetne. Felismerhetők és javíthatók például a világítás hibái, ha a kép túl sötét vagy túl világos lenne. A kép későbbi feldolgozásában sokat számítanak a rajta levő kontrasztok és a fényességek, ezért érdemes a hisztogramokat figyelni.
-A hisztogramok egy klasszikus felhasználása a színegyensúly beállítása (equalizing). A hisztogramot és a megfelelő színeket egy alkalmas függvénnyel transzformálják. Jobban kiegyensúlyozza a színeket, mint a kontrasztok erősítése. <br/>
+A hisztogramok egy klasszikus felhasználása a színegyensúly beállítása ('''equalizing'''), lásd az ábrát. A hisztogramot és a megfelelő színeket egy alkalmas függvénnyel transzformálják. Jobban kiegyensúlyozza a színeket, mint a kontrasztok erősítése. Az ábrán bal alsó sarokban látható néhány szín a korrekció paramétereinek beállításához használható referencia, az erről készült fényképet úgy kell korrigálni, hogy a képen az eredeti értékeket kapjuk vissza (persze ilyen komolyságnál már arra is vigyázni kell hogy a minta megfakul idővel stb.).
 [http://hu.wikipedia.org/wiki/Hisztogram Forrás]
+[[File:Számítógépes látórendszerek Színkorrekció.png]]
 == Milyen fontosabb zajok jellemezhetik a képeket? <br/>Sorolja fel a lehetséges eljárásokat ezek eltüntetésére? <br/>Ismertesse a konvolúciós ablakkal történő képjavítás módszerét. ==
@@ 29. sor: / 32. sor: @@
 *Élesítő szűrők
 *Rank szűrők
-*Median
+**Median
 ===Konvolúciós ablak===
@@ 55. sor: / 58. sor: @@
 ===[ 1 2 1 ; 2 4 2 ; 1 2 1 ] kernel előnyei===
-FPGA-ban nagyon könnyű megvalósítani.(16-tal kell osztani nem 9-el.)
+FPGA-ban nagyon könnyű megvalósítani, mivel 2-vel és 4-gyel kell szorozni, 16-tal kell osztani a végén. Ezek a műveletek a 2-hatványok miatt eltolások, FPGA-ban csupán huzalozással megoldhatók.
 ===Gauss szűrő===
@@ 80. sor: / 83. sor: @@
 ===Rank-szűrők===
-A korábbi szűrési eljárások a a zajhatásokat csak szétosztották(szétkenték), ezzel szemben a Rank-szűrők szinte teljesen képesek megszabadítani a képet ezektől a pontszerű hibáktól. <br/>
+A simító szűrők a zajhatásokat csak szétosztják (szétkenik, kiátlagolják), ezzel szemben a Rank-szűrők szinte teljesen képesek megszabadítani a képet ezektől a pontszerű hibáktól.
-Működési elv: Vesszük minden pixel meghatározott környezetét. A pixel és a környezet intenzitásértékeit nagyság szerinti növekvő sorrendbe állítjuk. E sorból vegyük az n-edik elemet; ez lesz a pixel új világosságértéke.<br/> Ha n=1, akkor mindig a minimális értéket választottuk, ha n=k, akkor mindig a k-adikat. Median szűrésről akkor beszélünk, ha n=k/2, vagyis a sorba rendezett világosságértékek közül éppen a középsőt választjuk. A vizsgált pixelkörnyezet mérete, alakja sokféleképpen választható.
+Működési elv: Vesszük minden pixel meghatározott környezetét. A pixel és a környezet intenzitásértékeit nagyság szerinti növekvő sorrendbe állítjuk. E sorból vegyük az n-edik elemet; ez lesz a pixel új világosságértéke.
+Ha n=1, akkor mindig a minimális értéket választottuk, ha n=k, akkor mindig a k-adikat. Median szűrésről akkor beszélünk, ha n=k/2, vagyis a sorba rendezett világosságértékek közül éppen a középsőt választjuk. A vizsgált pixelkörnyezet mérete, alakja sokféleképpen választható.
 *k-adik szomszéd
@@ 94. sor: / 100. sor: @@
 ===Kernelméret, kernel többszörös végrehajtása===
-Általában 3x3,5x5 -ös kernelméreteket használnak, de van 7x7-es is, de ez valósidőben brutális.
+Általában 3x3, 5x5-ös kernelméreteket használnak. Van 7x7-es is, de ez valós időben nem mindig használható.
-A median-t például sokszor egymás után végrehajtják, így teljesen eltűnnek a zajcsúcsok.
+A medián szűrőt például sokszor egymás után végrehajtják, így teljesen eltűnnek a zajcsúcsok.
+=== Egyéb ===
+==== Olimpiai szűrő ====
+Az olimpiai szűrő, a medián szűrőhöz hasonlóan, a kiugró intenzitás értékeket zajforrásból származónak tekinti. Egyes sportok olimpiai pontozási módszerét követi. Sorba rendezi a kernel alatti elemeket, majd a középsőtől legjobban elütőket eldobja. Paraméterként megadható, hogy a legnagyobb és legkisebb elemekből mennyit hagy figyelmen kívül.
+[http://tarsadalominformatika.elte.hu/tananyagok/opensourceelm/lecke15_lap1.html#hiv3 Forrás]
+==== Kalap-szűrő ====
+Ha kisebb a "szennyeződés" mint a belső kör fele, akkor azt eltünteti a szűrő.
 == Ismertesse az élkeresés alapvető módszereit: <br/>DoG, első és második deriváltak, Canny, Frei & Chen (a konkrét kernelek nem szükségesek). <br/>Hogyan lehet az élkeresés eredményén javítani ha több-féle eljárásra is lehetőségünk nyílik (pl. Sobel)? <br/>Hogyan hat a kernelméret az élkeresésre? ==
@@ 101. sor: / 114. sor: @@
 ===Élkeresés alapvető módszerei===
-* DoG(Gaussok különbsége)
+==== DoG(Gaussok különbsége) ====
 Az eredeti képen két különböző Gauss szűrést végzünk.(Az egyik nagyobb mértékben simít mint a másik.)<br/> A végső képet úgy kapjuk meg, hogy az eredeti képben minden pixelt a két Gauss szűrt kép különbségével(pixelenként természetesen)helyettesítünk. <br/>A nullátmenetek (ahol a pozitív értékekből negatív lesz és fordítva) fontosak a számunkra, ezek gyakorlatilag az élek.
-* Deriváltak
+==== Deriváltak ====
+'''Első derivált''':
+*[ X X X ; -1 0 1  ; X X X ]
+*[ -1 X X ; X 0 X ; X X 1 ]
+'''Második derivált''':
+*[ X X X ; -1 2 -1 ; X X X ]
+*[ -1 X X ; X 2 X ; X X -1 ]<br/>
+X: don't care
-* Canny
+==== Canny ====
+Elsősorban lépcsős élekre, a kép Gauss zajjal terhelt.
 Lépések
 # Gauss szűrés
 # Derivatív szűrés két/négy irányban
-# Nem maximumok törlése(gradiens irányban)
+# Nem maximumok törlése (gradiens irányban)
 # Küszöbözés: erős élek, gyenge élek
-* Frei & Chen
+==== Frei & Chen ====
+Kevésbé érzékeny a zajokra mint más élkereső eljárások. Összesen 9 konvolúciós ablakot/kernelt használ(3x3 méret), ezek a legfontosabb irányú kernelek.
+===Többféle élkeresési eljárás===
+==== Sobel ====
+===Kernelméret és az élkeresés===
+Minél nagyobb a kernelméret annál inkább eltűnnek az apró dolgok.
 == Milyen jellegű geometriai torzítások terhelhetik a képet? <br/>Ismertesse a perspektív illetve a radiális és tangenciális torzítás hatását és kezelésének módját. <br/>Hogyan tudjuk visszaállítani az eredeti arányokat egy ferde kamerával követett síkbeli képen? ==
+=== Perspektív ===
+Gyakorlatban: Ha egy épületet az utcán állva fotózunk, gyakran azt tapasztaljuk, hogy a képen a függőleges vonalak összefutnak. Ez a perspektivikus torzítás, ami általában hibának számít. Még erőteljesebb a hatás, ha nagy látószögű objektívvel, viszonylag közelről fényképezünk. Bár az utómunka során ezt a hibát elvben korrigálni lehet, de az újabb torzulásokkal járhat. Ezért a legjobb a felvételkor elvégezni a korrekciót.
+[http://www.fotovilag.hu/cikk/291/ Forrás]
+=== Radiális ===
+Ezt a fajta torzítást az okozza, hogy az eszközökben az olcsóbb kivitelezhetőség miatt ideális parabolikus lencsék helyett gömbszerű lencséket
+alkalmaznak, valamint a képalkotó általában nem a lencse fókuszpontjában helyezkedik el. Ez a torzítás okozza az ún. hordó, vagy halszem effektust. A lencse közepétől távolabb eső fénysugarak jobban elhajlanak, mint a lencse közepén. Ez olcsó webkamerák esetén jól megfigyelhető, drága, csúcskategóriás eszközöknél igyekeznek a matematikailag ideálist jobban megközelítő lencsét előállítani, illetve a képalkotót a fókuszpontba helyezni. A radiális torzítás a kép közepén 0, és a kép szélei felé haladva növekszik.
+[https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&ved=0CCoQFjAC&url=http%3A%2F%2Fwww.tankonyvtar.hu%2Fen%2Ftartalom%2Ftamop422b%2F2010-0020_0053_nik_pub_kemenes_palyamunka_20029_0184%2F0053_nik_pub_kemenes_palyamunka_20029_0184.pdf&ei=ZKt2Va-UN8XtUqrtgOAD&usg=AFQjCNHd_3KXFdRfK_xJZ236Hv4acFPVzQ&sig2=X4LTc80WY6a_gGosVqaLUA&cad=rja Forrás]
+=== Tangenciális ===
+Ez a fajta torzítás a gyártás hibáiból adódik, a lencse nem párhuzamos a képalkotóval. Ez a torzítás két paraméterrel ( <math>p_{1}, p_{2})</math> adható meg.
+[https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&ved=0CCoQFjAC&url=http%3A%2F%2Fwww.tankonyvtar.hu%2Fen%2Ftartalom%2Ftamop422b%2F2010-0020_0053_nik_pub_kemenes_palyamunka_20029_0184%2F0053_nik_pub_kemenes_palyamunka_20029_0184.pdf&ei=ZKt2Va-UN8XtUqrtgOAD&usg=AFQjCNHd_3KXFdRfK_xJZ236Hv4acFPVzQ&sig2=X4LTc80WY6a_gGosVqaLUA&cad=rja Forrás]
 == Milyen interpolációs technikákat ismer? <br/>Ismertesse a legközelebbi szomszéd, a bilineáris és a biköbös interpolációs technikák alapelvét (képletek nem szükségesek). ==
-Ebben az értelemben az adott mennyiségű képpontból nagyobb (vagy kisebb) felbontású, több (vagy kevesebb) képpontot tartalmazó képet állítunk elő. Motiválhatja például a [http://en.wikipedia.org/wiki/Image_scaling kép nagyítás]ának igénye. Nagyításnál egyértelműen hiányzó információt pótolunk, kicsinyítéskor viszont a pixelek elhelyezkedésének változása miatt szükséges interpolálni (azonos képtartalmaz kevesebb adatponttal ábrázolunk).
+Ebben az értelemben az adott mennyiségű képpontból nagyobb (vagy kisebb) felbontású, több (vagy kevesebb) képpontot tartalmazó képet állítunk elő. Motiválhatja például a [http://en.wikipedia.org/wiki/Image_scaling kép nagyítás]ának igénye. Nagyításnál egyértelműen hiányzó információt pótolunk, kicsinyítéskor viszont a pixelek elhelyezkedésének változása miatt szükséges interpolálni (azonos képtartalmat kevesebb, jellemzően más pozícióba kerülő adatponttal ábrázolunk).
 * '''[http://en.wikipedia.org/wiki/Nearest-neighbor_interpolation Legközelebbi szomszéd]''': A nagyított kép egyes pixeleinek értékeit az alapján határozzuk meg, hogy melyik eredeti pixelhez vannak legközelebb, azzal tesszük őket egyenlővé. ''Pixeles'' képet eredményez.
 * '''[http://en.wikipedia.org/wiki/Bilinear_interpolation Bilineáris]''': Az új pixelek értékét mindkét irányban lineárisan interpoláljuk (név innen), azaz egyenest illesztünk a két közeli eredeti pixel érték közé, és a keresett érték az egyenes pixelnek megfelelő helyén felvett értéke lesz. Az egyenesillesztést tehát a legközelebbi 4 pixel alapján hajtjuk végre. Furcsa ''artifact''-okat tud okozni, viszont nagyon gyors.
-* '''[http://en.wikipedia.org/wiki/Bicubic_interpolation Biköbös (bicubic)]''': Lassabb a bilineárisnál, de szebb eredményt is ad. A legközelebbi 16 pixel alapján számol. Figyelembe veszi a szomszédos pixel értékeket, az x-y irányú deriváltakat és kereszt deriváltakat, az ezekből következő meredekségi kényszerekre felírt egyenleteket oldja meg. [TODO?]
+* '''[http://en.wikipedia.org/wiki/Bicubic_interpolation Biköbös (bicubic)]''': Lassabb a bilineárisnál, de szebb eredményt is ad. A legközelebbi 16 pixel alapján számol. Figyelembe veszi a szomszédos pixel értékeket, az x-y irányú deriváltakat és kereszt deriváltakat, az ezekből következő meredekségi kényszerekre felírt egyenleteket oldja meg.
 * [http://en.wikipedia.org/wiki/Lanczos_resampling Lánczos]
 * Komplex megoldások
@@ 133. sor: / 174. sor: @@
 Képi matematika esetén végezhetünk műveleteket '''kép-érték''' vagy '''kép-kép''' között.
-A lehetséges műveletek:
+=== Lehetséges műveletek ===
 * összeadás/kivonás/átlagolás
 * szorzás/osztás/normalizálás
@@ 139. sor: / 180. sor: @@
 * logikai műveletek (főleg bináris képeknél)
-Gyakorlati alkalmazás:
+=== Gyakorlati alkalmazás ===
 * Kép-érték esetben az összeadás fényerő állítást jelent, a szorzás brightness/contrast állítást.[?]
 * A szorzás művelet használható textúrázásra (maszkolásra).
 * Az összeadás/átlagolás használható zajcsökkentésre.
 * A kivonás használható különbségképzésre, a háttér eltávolítására (mozgó/elmozdult objektumok keresésére).