VIK Wiki

„Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés
VizuálisWikiszöveges
Nagy Marcell (vitalap | szerkesztései)
769 szerkesztés
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat
 
(16 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
16. sor: 16. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Párhuzamosan futtatható műveletek feltérképezése futási időben.  Ugró utasítás predikció.
Nem, nem kiszámítható a futási idő.
|
|
}}
}}
28. sor: 31. sor:
A rendkívül jól használható FPGA-s pdf-ből:
A rendkívül jól használható FPGA-s pdf-ből:


[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140529_LUT5.png]]
[[File:Bambi_Vizsga_20140529_LUT5.png]]


Tehát van 2 4-4 bemenetű LUT, azaz 2 db 4 változós függvény, majd a kimenetek közül egy MUX választ, amit az 5. bemenet vezérel, tehát ez egy 5 változós függvény.
Tehát van 2 4-4 bemenetű LUT, azaz 2 db 4 változós függvény, majd a kimenetek közül egy MUX választ, amit az 5. bemenet vezérel, tehát ez egy 5 változós függvény.
39. sor: 42. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
Sebesség növelés
* órajel növelés
* több feldolgozó egység
* pipeline
 
Javított hagyományos DSP
* szélesebb regiszterek
* több műveletvégző egység
* SIMD (Single Instruction Multiple Data)
}}
}}


48. sor: 60. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
Tantárgyi pdf 61. oldal:
 
[[File:bambi_vizsga_20140529_szigmadeltaadcblokk.png]]
}}
}}


62. sor: 77. sor:
[[File:bambi_vizsga_20140529_stringdac.png]]
[[File:bambi_vizsga_20140529_stringdac.png]]


 
2<sup>N-1</sup> ellenállás és kapcsoló szükésges
}}
}}


71. sor: 86. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
72. oldal:
[[File:bambi_vizsga_20140529_thdn.png]]
}}
}}


80. sor: 97. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
[[File:Bambi_vizsga_20170115_atvitelifv.jpg]]
}}
}}


98. sor: 116. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg= Bármelyik állomás, amelyik hibát észlel, a hiba
észlelését köteles a buszon tartózkodó többi egységgel azonnal tudatni. Ezt az adatátvitelnek az
ún. hibajelzéssel történő megszakításával érjük el, aminek két típusa létezik: az aktív hibajelzés
(active error flag) hat darab egymás utáni domináns értékű bitből áll, a passzív hibajelzés
(passive error flag) pedig hat darab recesszív értékű bitből. Az aktív (és passzív) hibajelzés
szándékosan megsérti a bitbeszúrás szabályát, amit a többi egység érzékelni fog és ennek
megfelelően ők is egy hibajelzést küldenek a buszra, illetve az üzenetnek a hibajelzésig
beérkezett tartalmát eldobják.
}}
}}


119. sor: 144. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
[[File:bambi_vizsga_20140529_dds.png]]
}}
}}


147. sor: 173. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
PDF 69. oldal
 
[[File:bambi_vizsga_20140529_bpsadc.png]]
[[File:bambi_vizsga_20140529_magamp.png]]
}}
}}


192. sor: 222. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
<big>Nulladrendű tartó hatása
</big>A DA átalakító a kimenetén a diszkrét értéknek megfelelő feszültségszintet a következő mintavételi időpontig tartja. Ezt hívják nulladrendű tartónak. Ezáltal a kimenet lépcsős lesz. Ez a lépcsősség abból ered, hogy a kimenet csak adott időpillanatokban változik, tehát ez nem a kvantáló hatása. (Természetesen a kvantáló miatt is csak diszkrét feszültségszintek jelenhetnek meg, de a két hatás egymástól független.) A nulladrendű tartó hatása modellezhető úgy, hogy a diszkrét jelsorozat konvolválódik egy analóg négyszög ablakkal, melynek a szélessége a mintavételi idő. A diszkrét jel spektruma a négyszög ablak spektrumával (sinc) szorzódik. A sinc leszívási pontjai a mintavételi frekvencia egész számú többszöröseinél vannak. Megjelennek az ismétlődő spektrumok a sinc oldalhullámainak csillapításával. A sinc főhulláma az alap spektrumban is mérhető torzítást okoz. Ahol ez gond, ott általában a nulladrendű tartó átviteli függvényét kompenzálják, mielőtt a DA-ra kerülne a jel.
 
[[File:bambi_vizsga_20140529_zoh.png]]
}}
}}


214. sor: 248. sor:


Az adott egység szempontjából szokás MISO helyett SO-nak, mint ''Serial Output'', és MOSI helyett hasonlóan SI-nek nevezni a vezetékeket '''a slave egységen''', a masteren pedig értelemszerűen '''fordítva''', a feladat így kéri.
Az adott egység szempontjából szokás MISO helyett SO-nak, mint ''Serial Output'', és MOSI helyett hasonlóan SI-nek nevezni a vezetékeket '''a slave egységen''', a masteren pedig értelemszerűen '''fordítva''', a feladat így kéri.
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140529_SPI_3slave.png]]
[[File:Bambi_Vizsga_20140529_SPI_3slave.png]]


Ellenben, ha tényleg csak egy slave select van, lehetséges, hogy '''daisy chain'''-ben vannak a slave-ek, tehát a MISO a masterről megy az egyik outputjára, az ő inputjára a következő outputja és így tovább. Így tényleg csak egy select kell és működőképes a rendszer, de a vadonban nem láttam még olyan eszközt, ahol ennek értelme is lenne.
Ellenben, ha tényleg csak egy slave select van, lehetséges, hogy '''daisy chain'''-ben vannak a slave-ek, tehát a MISO a masterről megy az egyik outputjára, az ő inputjára a következő outputja és így tovább. Így tényleg csak egy select kell és működőképes a rendszer, de a vadonban nem láttam még olyan eszközt, ahol ennek értelme is lenne.
[[File:Bambi_Vizsga_20140529_SPI_3slavev2.png]]
}}
}}


225. sor: 261. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
FlexRay diasor #20
 
[[File:bambi_vizsga_20140529_flexraybitsync.png]]
}}
}}


{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Beágyazott_és_ambiens_rendszerek_-_2014.05.29._vizsga”