„Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat |
||
(26 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
4. sor: | 4. sor: | ||
A 2014.05.29. vizsga A és B csoportjának feladatai. | A 2014.05.29. vizsga A és B csoportjának feladatai. | ||
PDF - [[Media:Bambi_vizsga_2014tavasz_A.pdf|2014 | PDF - [[Media:Bambi_vizsga_2014tavasz_A.pdf|2014 tavasz 1. vizsga]] | ||
==== <span style=color:red> A megoldások még nincsenek mind benne, kérlek szerkesszétek, bővítsétek! </span>==== | |||
===A csoport=== | ===A csoport=== | ||
14. sor: | 16. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
|szöveg=Párhuzamosan futtatható műveletek feltérképezése futási időben. Ugró utasítás predikció. | |||
Nem, nem kiszámítható a futási idő. | |||
| | | | ||
}} | }} | ||
23. sor: | 28. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
| | |szöveg= | ||
A rendkívül jól használható FPGA-s pdf-ből: | |||
[[File:Bambi_Vizsga_20140529_LUT5.png]] | |||
Tehát van 2 4-4 bemenetű LUT, azaz 2 db 4 változós függvény, majd a kimenetek közül egy MUX választ, amit az 5. bemenet vezérel, tehát ez egy 5 változós függvény. | |||
}} | }} | ||
32. sor: | 42. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
| | |szöveg= | ||
Sebesség növelés | |||
* órajel növelés | |||
* több feldolgozó egység | |||
* pipeline | |||
Javított hagyományos DSP | |||
* szélesebb regiszterek | |||
* több műveletvégző egység | |||
* SIMD (Single Instruction Multiple Data) | |||
}} | }} | ||
41. sor: | 60. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
| | |szöveg= | ||
Tantárgyi pdf 61. oldal: | |||
[[File:bambi_vizsga_20140529_szigmadeltaadcblokk.png]] | |||
}} | }} | ||
50. sor: | 72. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
| | |szöveg= | ||
Tantárgyi pdf 75. oldal: | |||
[[File:bambi_vizsga_20140529_stringdac.png]] | |||
2<sup>N-1</sup> ellenállás és kapcsoló szükésges | |||
}} | }} | ||
59. sor: | 86. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
| | |szöveg= | ||
72. oldal: | |||
[[File:bambi_vizsga_20140529_thdn.png]] | |||
}} | }} | ||
68. sor: | 97. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
| | |szöveg= | ||
[[File:Bambi_vizsga_20170115_atvitelifv.jpg]] | |||
}} | }} | ||
86. sor: | 116. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
| | |szöveg= Bármelyik állomás, amelyik hibát észlel, a hiba | ||
észlelését köteles a buszon tartózkodó többi egységgel azonnal tudatni. Ezt az adatátvitelnek az | |||
ún. hibajelzéssel történő megszakításával érjük el, aminek két típusa létezik: az aktív hibajelzés | |||
(active error flag) hat darab egymás utáni domináns értékű bitből áll, a passzív hibajelzés | |||
(passive error flag) pedig hat darab recesszív értékű bitből. Az aktív (és passzív) hibajelzés | |||
szándékosan megsérti a bitbeszúrás szabályát, amit a többi egység érzékelni fog és ennek | |||
megfelelően ők is egy hibajelzést küldenek a buszra, illetve az üzenetnek a hibajelzésig | |||
beérkezett tartalmát eldobják. | |||
}} | }} | ||
107. sor: | 144. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
| | |szöveg= | ||
[[File:bambi_vizsga_20140529_dds.png]] | |||
}} | }} | ||
135. sor: | 173. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
| | |szöveg= | ||
PDF 69. oldal | |||
[[File:bambi_vizsga_20140529_bpsadc.png]] | |||
[[File:bambi_vizsga_20140529_magamp.png]] | |||
}} | }} | ||
144. sor: | 186. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
| | |szöveg= | ||
Dabóczi jegyzete alapján a Kelvin-Varley osztóval 2<sup>7</sup>+2<sup>7</sup>=2<sup>8</sup>=<b>256</b> ellenállás, lánc típussal pedig 2<sup>14</sup>=<b>16384</b> szükséges. | |||
Érdekesség, hogy a KV osztónál úgy érhetünk el minimális alkatrész számot, hogy egyenlően osztjuk el a biteket a két fokozat között, ahogy a feladatban is történt. | |||
}} | }} | ||
153. sor: | 198. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
| | |szöveg= | ||
Egy ismert sűrűségfüggvényű jelet adunk az átalakító bemenetére. A kimeneti kódok hisztogramját előállítva és összevetve az eredeti jel sűrűségfüggvényével, az átalakító statikus karakterisztikája ill. számos egyéb paramétere meghatározható. (Labor 2 7. mérés segédlete) | |||
Mivel nekünk most a zaj és a torzulás lényeges, ezért a kimeneti adatsort Fourier-transzformáljuk (FFT/DFT). Célszerű szinuszjellel gerjeszteni, mert egyszerű a spektruma. Más periodikus jelekkel elméletben ugyanaz jön ki, de gyakorlatilag csak zavarnának a felharmonikus komponenseik. Ahhoz, hogy a hisztogramunk a tényleges helyzetet tükrözze, egész számú periódust kell mintavételezni, koherens mintavételezés szükséges, a következő összefüggés szerint: | |||
<math>f_i=\frac{J}{M} f_s</math>, ahol M a minták száma, J a mintavett periódusoké, f<sub>i</sub> a jel frekvenciája, f<sub>s</sub> pedig a mintavételi frekvencia. | |||
Illetve a pontos méréshez fontos még, hogy az átalakító legyen kivezérelve (FS közelében), de ne legyen túlvezérelve (ne vágja le a szinuszt). | |||
FFT-vel meghatározzuk a spektrumot (ha a kontroller nem képes FFT-re, akkor a mintákatból Matlabban megoldható). Az alapharmonikus a jel frekvenciájánál adott '''A''' jelszintű, ez a legnagyobb tüske. A többi harmonikus a jel felharmonikusai (distortion, '''H<sub>i</sub>''') és a zaj (noise, '''N<sub>i</sub>'''). A SINAD számítása innen: | |||
<math>SINAD=\frac{A}{\sqrt{\sum\limits_{N}{H_i^2}+\sum\limits_{M}{N_i^2}}}</math> | |||
Az említett Labor 2 jegyzetben van bonyolultabb képlet is, de szerintem ez elég így. | |||
Definíció szerint a SINAD (SIgnal-to-Noise And Distortion ratio) megadja a jelteljesítmény, valamint a zaj és a harmonikusok együttes teljesítményének az arányát. | |||
}} | }} | ||
162. sor: | 222. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
| | |szöveg= | ||
<big>Nulladrendű tartó hatása | |||
</big>A DA átalakító a kimenetén a diszkrét értéknek megfelelő feszültségszintet a következő mintavételi időpontig tartja. Ezt hívják nulladrendű tartónak. Ezáltal a kimenet lépcsős lesz. Ez a lépcsősség abból ered, hogy a kimenet csak adott időpillanatokban változik, tehát ez nem a kvantáló hatása. (Természetesen a kvantáló miatt is csak diszkrét feszültségszintek jelenhetnek meg, de a két hatás egymástól független.) A nulladrendű tartó hatása modellezhető úgy, hogy a diszkrét jelsorozat konvolválódik egy analóg négyszög ablakkal, melynek a szélessége a mintavételi idő. A diszkrét jel spektruma a négyszög ablak spektrumával (sinc) szorzódik. A sinc leszívási pontjai a mintavételi frekvencia egész számú többszöröseinél vannak. Megjelennek az ismétlődő spektrumok a sinc oldalhullámainak csillapításával. A sinc főhulláma az alap spektrumban is mérhető torzítást okoz. Ahol ez gond, ott általában a nulladrendű tartó átviteli függvényét kompenzálják, mielőtt a DA-ra kerülne a jel. | |||
[[File:bambi_vizsga_20140529_zoh.png]] | |||
}} | }} | ||
180. sor: | 244. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
| | |szöveg= | ||
Az 1 slave select jel szerintem slave eszközönként értendő, tehát összesen 3 jelre van szükség. Ha 1 közös select jel lenne, akkor az összes slave egyszerre vezérelné a ''MISO'' vonalat, ami, mivel aktív meghajtású, eltérő jelszinteknél (eltérő kiírt bitnél) keresztbehajtást okozna. Ez pedig hajlamos lenne a slave eszközök SPI interfészének elégetésére. | |||
Az adott egység szempontjából szokás MISO helyett SO-nak, mint ''Serial Output'', és MOSI helyett hasonlóan SI-nek nevezni a vezetékeket '''a slave egységen''', a masteren pedig értelemszerűen '''fordítva''', a feladat így kéri. | |||
[[File:Bambi_Vizsga_20140529_SPI_3slave.png]] | |||
Ellenben, ha tényleg csak egy slave select van, lehetséges, hogy '''daisy chain'''-ben vannak a slave-ek, tehát a MISO a masterről megy az egyik outputjára, az ő inputjára a következő outputja és így tovább. Így tényleg csak egy select kell és működőképes a rendszer, de a vadonban nem láttam még olyan eszközt, ahol ennek értelme is lenne. | |||
[[File:Bambi_Vizsga_20140529_SPI_3slavev2.png]] | |||
}} | }} | ||
189. sor: | 261. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
| | |szöveg= | ||
FlexRay diasor #20 | |||
[[File:bambi_vizsga_20140529_flexraybitsync.png]] | |||
}} | }} | ||
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}} | {{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}} |
A lap jelenlegi, 2017. július 12., 14:57-kori változata
A 2014.05.29. vizsga A és B csoportjának feladatai.
PDF - 2014 tavasz 1. vizsga
A megoldások még nincsenek mind benne, kérlek szerkesszétek, bővítsétek!
A csoport
1. feladat
Írja le röviden a szuperskalár architektúra lényegét. Alkalmas-e valósidejű alkalmazások futtatására?
Párhuzamosan futtatható műveletek feltérképezése futási időben. Ugró utasítás predikció.
Nem, nem kiszámítható a futási idő.2. feladat
Rajzolja le, hogyan valósítható meg FPGA-ban tetszőleges 5 változós logikai függvény LUT4 és multiplexerek segítségével.
3. feladat
Feldolgozóegységekben (processzor, mikrokontroller, DSP) milyen alapvető lehetőségek vannak a sebesség növelésére? Soroljon fel legalább 3-at! A javított hagyományos DSP-k ezek közül melyikben tudnak többet, mint a hagyományos DSP-k?
Sebesség növelés
- órajel növelés
- több feldolgozó egység
- pipeline
Javított hagyományos DSP
- szélesebb regiszterek
- több műveletvégző egység
- SIMD (Single Instruction Multiple Data)
4. feladat
Rajzolja fel a Szigma-Delta AD átalakító blokkvázlatát. (Nem csak a modulátorét, hanem az egészet.) Jelölje be rajta minden egyes blokk be és kimenetén, hogy analóg vagy digitális-e a jel, ha digitális, akkor mekkora a mintavételi frekvencia és a bitszám.
5. feladat
Rajzoljon áram kimenetű string (lánc) DA átalakítót. N bites átalakítóhoz hány ellenállás és hány kapcsoló kell?
6. feladat
Egy mikrokontrollerben lévő ADC THD+N-jét szeretnénk mérni. Hogyan tenné? Adja meg a mérési elrendezést, mi a gerjesztés, mit mérsz, mit számítasz. Adja meg a THD+N képletét, és a betűk jelentését.
7. feladat
Rajzolja le a lineáris interpoláló szűrő átviteli függvényét a 0..fs,új tartományban. fs,régi és fs,új aránya K=3.
8. feladat
Egy lineárfázisú FIR aluláteresztő szűrőt milyen paraméterekkel specifikálna? Rajzolja le, jelölje a nevezetes pontokat és nevezze meg a paramétereket.
9. feladat
CAN protokoll hogyan gondoskodik arról, hogyha egy csomópont hibát érzékel, akkor az az üzenet a többi csomópont számára is hibás legyen?
Bármelyik állomás, amelyik hibát észlel, a hiba észlelését köteles a buszon tartózkodó többi egységgel azonnal tudatni. Ezt az adatátvitelnek az ún. hibajelzéssel történő megszakításával érjük el, aminek két típusa létezik: az aktív hibajelzés (active error flag) hat darab egymás utáni domináns értékű bitből áll, a passzív hibajelzés (passive error flag) pedig hat darab recesszív értékű bitből. Az aktív (és passzív) hibajelzés szándékosan megsérti a bitbeszúrás szabályát, amit a többi egység érzékelni fog és ennek megfelelően ők is egy hibajelzést küldenek a buszra, illetve az üzenetnek a hibajelzésig
beérkezett tartalmát eldobják.10. feladat
FlexRay milyen busztopológiát használ, hogy hibatűrő legyen? Rajzoljon le egy ilyen topológiát, és írja le, mi biztosítja a hibatűrő viselkedést.
B csoport
1. feladat
Rajzolja fel egy DDS rendszer blokkvázlatát. Jelölje be a tipikus bitszámokat. Mekkora a kimeneti frekvencia, ha az órajel frekvenciája fc, a fázisregiszter M bites, a delta fázisregiszter tartalma pedig K? Mekkora a frekvencia felbontás?
2. feladat
Mi az alapvető követelmény az FPGA-ban egy logikai cellával szemben?
3. feladat
Adjon meg az alábbi kód alapján két olyan tulajdonságot, amely DSP-kre jellemző. MX0 = DM(I0, M1); MY0 = PM(I4, M5);
4. feladat
Rajzolja le a MagAmp erősítőt tartalmazó 3 bites Bit-per-stage ADC blokkvázlatát és a MagAmp fokozat kapcsolását.
5. feladat
Hány ellenállás szükséges, ha 14 bites Kelvin-Varley típusú ADC-t szeretnénk 7+7 bites felosztással, vagy lánc típusút felosztás nélkül.
Dabóczi jegyzete alapján a Kelvin-Varley osztóval 27+27=28=256 ellenállás, lánc típussal pedig 214=16384 szükséges.
Érdekesség, hogy a KV osztónál úgy érhetünk el minimális alkatrész számot, hogy egyenlően osztjuk el a biteket a két fokozat között, ahogy a feladatban is történt.6. feladat
Mikrokontroller belső ADC-jét mérjük. Hogyan határozná meg a SINAD-ot? Mérési elrendezés, mi a gerjesztés, mit mérünk, mit számítunk. Adja meg a SINAD definícióját egy képlettel, és a betűk jelentését.
Egy ismert sűrűségfüggvényű jelet adunk az átalakító bemenetére. A kimeneti kódok hisztogramját előállítva és összevetve az eredeti jel sűrűségfüggvényével, az átalakító statikus karakterisztikája ill. számos egyéb paramétere meghatározható. (Labor 2 7. mérés segédlete)
Mivel nekünk most a zaj és a torzulás lényeges, ezért a kimeneti adatsort Fourier-transzformáljuk (FFT/DFT). Célszerű szinuszjellel gerjeszteni, mert egyszerű a spektruma. Más periodikus jelekkel elméletben ugyanaz jön ki, de gyakorlatilag csak zavarnának a felharmonikus komponenseik. Ahhoz, hogy a hisztogramunk a tényleges helyzetet tükrözze, egész számú periódust kell mintavételezni, koherens mintavételezés szükséges, a következő összefüggés szerint:
, ahol M a minták száma, J a mintavett periódusoké, fi a jel frekvenciája, fs pedig a mintavételi frekvencia.
Illetve a pontos méréshez fontos még, hogy az átalakító legyen kivezérelve (FS közelében), de ne legyen túlvezérelve (ne vágja le a szinuszt).
FFT-vel meghatározzuk a spektrumot (ha a kontroller nem képes FFT-re, akkor a mintákatból Matlabban megoldható). Az alapharmonikus a jel frekvenciájánál adott A jelszintű, ez a legnagyobb tüske. A többi harmonikus a jel felharmonikusai (distortion, Hi) és a zaj (noise, Ni). A SINAD számítása innen:
Az említett Labor 2 jegyzetben van bonyolultabb képlet is, de szerintem ez elég így.
Definíció szerint a SINAD (SIgnal-to-Noise And Distortion ratio) megadja a jelteljesítmény, valamint a zaj és a harmonikusok együttes teljesítményének az arányát.7. feladat
Mi a hatása a DAC kimenetén a ZOH-nak, hogyan módosul a jel spektruma. Adja meg a jel spektrumát ZOH nélkül és ZOH-hal. Jelölje be az f tengelyen a karakterisztikus pontokat, pl. fs. Adja meg a ZOH átviteli függvényét.
Nulladrendű tartó hatása A DA átalakító a kimenetén a diszkrét értéknek megfelelő feszültségszintet a következő mintavételi időpontig tartja. Ezt hívják nulladrendű tartónak. Ezáltal a kimenet lépcsős lesz. Ez a lépcsősség abból ered, hogy a kimenet csak adott időpillanatokban változik, tehát ez nem a kvantáló hatása. (Természetesen a kvantáló miatt is csak diszkrét feszültségszintek jelenhetnek meg, de a két hatás egymástól független.) A nulladrendű tartó hatása modellezhető úgy, hogy a diszkrét jelsorozat konvolválódik egy analóg négyszög ablakkal, melynek a szélessége a mintavételi idő. A diszkrét jel spektruma a négyszög ablak spektrumával (sinc) szorzódik. A sinc leszívási pontjai a mintavételi frekvencia egész számú többszöröseinél vannak. Megjelennek az ismétlődő spektrumok a sinc oldalhullámainak csillapításával. A sinc főhulláma az alap spektrumban is mérhető torzítást okoz. Ahol ez gond, ott általában a nulladrendű tartó átviteli függvényét kompenzálják, mielőtt a DA-ra kerülne a jel.
8. feladat
Háromszorozó interpoláló szűrő működése. Milyen műveleteket milyen sorrendben végez. Rajzolja le a szűrő specifikációját. (fs,új; fs,régi)
9. feladat
SPI rajz: 1 master, 3 slave, 1 slaveselect. Jelölje a jelvezetékek elnevezéseit az adott egység szempontjából.
Az 1 slave select jel szerintem slave eszközönként értendő, tehát összesen 3 jelre van szükség. Ha 1 közös select jel lenne, akkor az összes slave egyszerre vezérelné a MISO vonalat, ami, mivel aktív meghajtású, eltérő jelszinteknél (eltérő kiírt bitnél) keresztbehajtást okozna. Ez pedig hajlamos lenne a slave eszközök SPI interfészének elégetésére.
Az adott egység szempontjából szokás MISO helyett SO-nak, mint Serial Output, és MOSI helyett hasonlóan SI-nek nevezni a vezetékeket a slave egységen, a masteren pedig értelemszerűen fordítva, a feladat így kéri.
Ellenben, ha tényleg csak egy slave select van, lehetséges, hogy daisy chain-ben vannak a slave-ek, tehát a MISO a masterről megy az egyik outputjára, az ő inputjára a következő outputja és így tovább. Így tényleg csak egy select kell és működőképes a rendszer, de a vadonban nem láttam még olyan eszközt, ahol ennek értelme is lenne.
10. feladat
FlexRay hogyan biztosítja a byte szintű órajel szinkronizációt?
Közös tárgyak | |
---|---|
Szakirány laborok |