VIK Wiki

„Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés
Vizuális
Vdivald (vitalap | szerkesztései)
24 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nagy Marcell (vitalap | szerkesztései)
769 szerkesztés
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat
 
(29 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
{{Vissza|Beágyazott és ambiens rendszerek}}
{{Vissza|Beágyazott és ambiens rendszerek}}


A 2014.05.29. vizsga A és B csoportjának feladatai és megoldásai.
A 2014.05.29. vizsga A és B csoportjának feladatai.


PDF - [[Media:Bambi_vizsga_2014tavasz_A.pdf|2014 tavasz 1. vizsga]]
==== <span style=color:red> A megoldások még nincsenek mind benne, kérlek szerkesszétek, bővítsétek! </span>====


===A csoport===
===A csoport===
13. sor: 16. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Párhuzamosan futtatható műveletek feltérképezése futási időben.  Ugró utasítás predikció.
Nem, nem kiszámítható a futási idő.
|
|
}}
}}
22. sor: 28. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
A rendkívül jól használható FPGA-s pdf-ből:
 
[[File:Bambi_Vizsga_20140529_LUT5.png]]
 
Tehát van 2 4-4 bemenetű LUT, azaz 2 db 4 változós függvény, majd a kimenetek közül egy MUX választ, amit az 5. bemenet vezérel, tehát ez egy 5 változós függvény.
}}
}}


31. sor: 42. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
Sebesség növelés
* órajel növelés
* több feldolgozó egység
* pipeline
 
Javított hagyományos DSP
* szélesebb regiszterek
* több műveletvégző egység
* SIMD (Single Instruction Multiple Data)
}}
}}


40. sor: 60. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
Tantárgyi pdf 61. oldal:
 
[[File:bambi_vizsga_20140529_szigmadeltaadcblokk.png]]
}}
}}


49. sor: 72. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
Tantárgyi pdf 75. oldal:
 
[[File:bambi_vizsga_20140529_stringdac.png]]
 
2<sup>N-1</sup> ellenállás és kapcsoló szükésges
}}
}}


58. sor: 86. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
72. oldal:
[[File:bambi_vizsga_20140529_thdn.png]]
}}
}}


67. sor: 97. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
[[File:Bambi_vizsga_20170115_atvitelifv.jpg]]
}}
}}


85. sor: 116. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg= Bármelyik állomás, amelyik hibát észlel, a hiba
észlelését köteles a buszon tartózkodó többi egységgel azonnal tudatni. Ezt az adatátvitelnek az
ún. hibajelzéssel történő megszakításával érjük el, aminek két típusa létezik: az aktív hibajelzés
(active error flag) hat darab egymás utáni domináns értékű bitből áll, a passzív hibajelzés
(passive error flag) pedig hat darab recesszív értékű bitből. Az aktív (és passzív) hibajelzés
szándékosan megsérti a bitbeszúrás szabályát, amit a többi egység érzékelni fog és ennek
megfelelően ők is egy hibajelzést küldenek a buszra, illetve az üzenetnek a hibajelzésig
beérkezett tartalmát eldobják.
}}
}}


106. sor: 144. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
[[File:bambi_vizsga_20140529_dds.png]]
}}
}}


134. sor: 173. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
PDF 69. oldal
 
[[File:bambi_vizsga_20140529_bpsadc.png]]
[[File:bambi_vizsga_20140529_magamp.png]]
}}
}}


143. sor: 186. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
Dabóczi jegyzete alapján a Kelvin-Varley osztóval 2<sup>7</sup>+2<sup>7</sup>=2<sup>8</sup>=<b>256</b> ellenállás, lánc típussal pedig 2<sup>14</sup>=<b>16384</b> szükséges.
 
Érdekesség, hogy a KV osztónál úgy érhetünk el minimális alkatrész számot, hogy egyenlően osztjuk el a biteket a két fokozat között, ahogy a feladatban is történt.
}}
}}


152. sor: 198. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
Egy ismert sűrűségfüggvényű jelet adunk az átalakító bemenetére. A kimeneti kódok hisztogramját előállítva és összevetve az eredeti jel sűrűségfüggvényével, az átalakító statikus karakterisztikája ill. számos egyéb paramétere meghatározható. (Labor 2 7. mérés segédlete)
 
Mivel nekünk most a zaj és a torzulás lényeges, ezért a kimeneti adatsort Fourier-transzformáljuk (FFT/DFT). Célszerű szinuszjellel gerjeszteni, mert egyszerű a spektruma. Más periodikus jelekkel elméletben ugyanaz jön ki, de gyakorlatilag csak zavarnának a felharmonikus komponenseik. Ahhoz, hogy a hisztogramunk a tényleges helyzetet tükrözze, egész számú periódust kell mintavételezni, koherens mintavételezés szükséges, a következő összefüggés szerint:
 
<math>f_i=\frac{J}{M} f_s</math>, ahol M a minták száma, J a mintavett periódusoké, f<sub>i</sub> a jel frekvenciája, f<sub>s</sub> pedig a mintavételi frekvencia.
 
Illetve a pontos méréshez fontos még, hogy az átalakító legyen kivezérelve (FS közelében), de ne legyen túlvezérelve (ne vágja le a szinuszt).
 
FFT-vel meghatározzuk a spektrumot (ha a kontroller nem képes FFT-re, akkor a mintákatból Matlabban megoldható). Az alapharmonikus a jel frekvenciájánál adott '''A''' jelszintű, ez a legnagyobb tüske. A többi harmonikus a jel felharmonikusai (distortion, '''H<sub>i</sub>''') és a zaj (noise, '''N<sub>i</sub>'''). A SINAD számítása innen:
 
<math>SINAD=\frac{A}{\sqrt{\sum\limits_{N}{H_i^2}+\sum\limits_{M}{N_i^2}}}</math>
 
Az említett Labor 2 jegyzetben van bonyolultabb képlet is, de szerintem ez elég így.
 
Definíció szerint a SINAD (SIgnal-to-Noise And Distortion ratio) megadja a jelteljesítmény, valamint a zaj és a harmonikusok együttes teljesítményének az arányát.
}}
}}


161. sor: 222. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
<big>Nulladrendű tartó hatása
</big>A DA átalakító a kimenetén a diszkrét értéknek megfelelő feszültségszintet a következő mintavételi időpontig tartja. Ezt hívják nulladrendű tartónak. Ezáltal a kimenet lépcsős lesz. Ez a lépcsősség abból ered, hogy a kimenet csak adott időpillanatokban változik, tehát ez nem a kvantáló hatása. (Természetesen a kvantáló miatt is csak diszkrét feszültségszintek jelenhetnek meg, de a két hatás egymástól független.) A nulladrendű tartó hatása modellezhető úgy, hogy a diszkrét jelsorozat konvolválódik egy analóg négyszög ablakkal, melynek a szélessége a mintavételi idő. A diszkrét jel spektruma a négyszög ablak spektrumával (sinc) szorzódik. A sinc leszívási pontjai a mintavételi frekvencia egész számú többszöröseinél vannak. Megjelennek az ismétlődő spektrumok a sinc oldalhullámainak csillapításával. A sinc főhulláma az alap spektrumban is mérhető torzítást okoz. Ahol ez gond, ott általában a nulladrendű tartó átviteli függvényét kompenzálják, mielőtt a DA-ra kerülne a jel.
 
[[File:bambi_vizsga_20140529_zoh.png]]
}}
}}


179. sor: 244. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
Az 1 slave select jel szerintem slave eszközönként értendő, tehát összesen 3 jelre van szükség. Ha 1 közös select jel lenne, akkor az összes slave egyszerre vezérelné a ''MISO'' vonalat, ami, mivel aktív meghajtású, eltérő jelszinteknél (eltérő kiírt bitnél) keresztbehajtást okozna. Ez pedig hajlamos lenne a slave eszközök SPI interfészének elégetésére.
 
Az adott egység szempontjából szokás MISO helyett SO-nak, mint ''Serial Output'', és MOSI helyett hasonlóan SI-nek nevezni a vezetékeket '''a slave egységen''', a masteren pedig értelemszerűen '''fordítva''', a feladat így kéri.
[[File:Bambi_Vizsga_20140529_SPI_3slave.png]]
 
Ellenben, ha tényleg csak egy slave select van, lehetséges, hogy '''daisy chain'''-ben vannak a slave-ek, tehát a MISO a masterről megy az egyik outputjára, az ő inputjára a következő outputja és így tovább. Így tényleg csak egy select kell és működőképes a rendszer, de a vadonban nem láttam még olyan eszközt, ahol ennek értelme is lenne.
 
[[File:Bambi_Vizsga_20140529_SPI_3slavev2.png]]
}}
}}


188. sor: 261. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|
|szöveg=
FlexRay diasor #20
 
[[File:bambi_vizsga_20140529_flexraybitsync.png]]
}}
}}


[[Media:Bambi_vizsga_2014tavasz_A.pdf|2014 tavaszi 1.vizsga]]
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}
 
[[Kategória:Villamosmérnök]]
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Beágyazott_és_ambiens_rendszerek_-_2014.05.29._vizsga”