„Algoritmuselmélet - Vizsga, 2013.06.06.” változatai közötti eltérés
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat |
|||
(33 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Algoritmuselmélet}} | |||
==2013.06.06. vizsga megoldásai== | ==2013.06.06. vizsga megoldásai== | ||
===1. Feladat (Van megoldás) === | ===1. Feladat (Van megoldás) === | ||
15. sor: | 17. sor: | ||
bsz - befejezési szám<br> | bsz - befejezési szám<br> | ||
Ha <math> (msz[y] < msz[x]) </math> és <math>(bsz[y] > 0) </math>, akkor az x → y egy keresztél.<br> | Ha <math> (msz[y] < msz[x]) </math> és <math>(bsz[y] > 0) </math>, akkor az x → y egy keresztél.<br> | ||
[[ | [[Media:Algel vizsga 2013tavasz Keresztel 1.png]]<br> | ||
'''c)'''<br> | '''c)'''<br> | ||
A '''b)''' rész alapján könnyen belátható. Ha lenne keresztél, az azt jelentené, hogy van olyan x → y él, amire fennáll, hogy <math> (msz[y] < msz[x]) </math> és <math>(bsz[y] > 0) </math>, vagyis y-ban előbb jártunk, mint x-ben, és y-nak van befejezési száma. Ennél fogva nem lehet keresztél, hiszen ha lenne, akkor y-ból eljuthattunk volna még x-be, mielőtt befejeztük volna.<br> | A '''b)''' rész alapján könnyen belátható. Ha lenne keresztél, az azt jelentené, hogy van olyan x → y él, amire fennáll, hogy <math> (msz[y] < msz[x]) </math> és <math>(bsz[y] > 0) </math>, vagyis y-ban előbb jártunk, mint x-ben, és y-nak van befejezési száma. Ennél fogva nem lehet keresztél, hiszen ha lenne, akkor y-ból eljuthattunk volna még x-be, mielőtt befejeztük volna.<br> | ||
'''Másképpen mondva:''' Nem fejezhettük volna be y-t anélkül, hogy ne jártunk volna x-ben.<br> | '''Másképpen mondva:''' Nem fejezhettük volna be y-t anélkül, hogy ne jártunk volna x-ben.<br> | ||
[[ | [[Media:Algel vizsga 2013tavasz Keresztel 2.PNG]]<br> | ||
}} | }} | ||
===2. Feladat=== | ===2. Feladat (Van megoldás)=== | ||
Milyen műveletek vannak a nyitott címzésű hash-elésnél? Hogyan kell megvalósítani a keresést, ha a nyitott címzésű hashelésnél kvadratikus maradék próbát használunk? | Milyen műveletek vannak a nyitott címzésű hash-elésnél? Hogyan kell megvalósítani a keresést, ha a nyitott címzésű hashelésnél kvadratikus maradék próbát használunk? | ||
34. sor: | 36. sor: | ||
'''Mi az a nyitott címzésű hash-elés?'''<br><br> | '''Mi az a nyitott címzésű hash-elés?'''<br><br> | ||
lásd: [[Hash_tömb]] <br><br> | |||
''' | '''Mi az a kvadratikus maradék próba, nyitott címzésű hash-elésnél?'''<br><br> | ||
todo <br><br> | todo <br><br> | ||
}} | }} | ||
'''Nyitott címzésű hash-elés műveletei:'''<br><br> | '''Nyitott címzésű hash-elés műveletei:'''<br><br> | ||
Új elem beszúrása, elem keresése, elem törlése.<br> | |||
A törlés speciális jelzéssel történik.<br><br> | |||
'''Keresés megvalósítása nyitott címzésű hash-elés esetén kvadratikus maradék próbánál:'''<br><br> | '''Keresés megvalósítása nyitott címzésű hash-elés esetén kvadratikus maradék próbánál:'''<br><br> | ||
A kvadratikus maradék próba egy álvéletlen próba, ezért másodlagos csomósodáshoz vezethet.<br> | |||
Legyen M egy 4k + 3 alakú prímszám, ahol k egy pozitív egész.<br> | |||
Ekkor a próbasorozat legyen<br> | |||
<math> 0,1^2,(-1)^2, 2^2,(-2)^2,..,\left ( \frac{M-1}{2} \right )^{2}, -\left ( \frac{M-1}{2} \right )^{2} </math> | |||
}} | }} | ||
===3. Feladat=== | ===3. Feladat (Van megoldás)=== | ||
Adja meg az UNIÓ-HOLVAN adatszerkezet definícióját! (A fákkal való implementálást nem kell leírnia.) Mutassa meg, hogy mikor és hogyan használjuk az UNIÓ és a HOLVAN műveleteket a Kruskal algoritmusban! | Adja meg az UNIÓ-HOLVAN adatszerkezet definícióját! (A fákkal való implementálást nem kell leírnia.) Mutassa meg, hogy mikor és hogyan használjuk az UNIÓ és a HOLVAN műveleteket a Kruskal algoritmusban! | ||
59. sor: | 65. sor: | ||
'''Mi az a Kruskal algoritmus?'''<br> | '''Mi az a Kruskal algoritmus?'''<br> | ||
A Kruskal algoritmust minimális költségű feszítőfák meghatározására használjuk. A piros-kék algoritmus egyik implementációja. <br> | |||
Lényege, hogy a gráf éleit súlyuk szerint nem csökkenő sorrendbe állítja, majd sorban megpróbálja kékre színezni őket. <br> | |||
Ennek az a feltétele, hogy az újonnan kékre színezendő él beszínezése után se legyen kör a kékre színezett élek által alkotott gráfban. <br> | |||
Ha ez mégis kört eredményezne, úgy az él nem kék, hanem piros lesz.<br> | |||
A kékre színezett élek egy minimális összsúlyú feszítőfát adnak.<br><br> | |||
}} | }} | ||
'''UNIÓ-HOLVAN adatszerkezet definíciója: '''<br><br> | '''UNIÓ-HOLVAN adatszerkezet definíciója: '''<br><br> | ||
Adott egy véges S halmaz, amelynek egy felosztását (partícióját) akarjuk tárolni. <br> | |||
2 műveletünk van:<br> | |||
UNIÓ(U, V halmazok, amelyek S részhalmazai): S-ből kivesszük az U-t és a V-t, majd hozzáadjuk (unió) U és V unióját. <br><br> | |||
HOLVAN(v pont, v benne van S-ben): Azt az U halmazt adja meg, amelynek v eleme.<br><br> | |||
'''Mikor és hogyan használjuk az UNIÓ és a HOLVAN műveleteket a Kruskal algoritmusban:'''<br> | '''Mikor és hogyan használjuk az UNIÓ és a HOLVAN műveleteket a Kruskal algoritmusban:'''<br> | ||
A Kruskal algoritmus lelke az UNIÓ-HOLVAN adatszerkezet. <br> | |||
Kezdetben a gráf minden pontja másik <math>U_i</math> részhalmazban van, tehát minden <math>U_i</math> egy pontot tartalmaz.<br> | |||
Az algoritmus elindul a legkisebb súlyú éleken. <br> | |||
Az élek két végpontjára (v és w) megvizsgálja, hogy HOLVAN(v) egyenlő-e HOLVAN(w)-vel. <br> | |||
Ha igen, akkor egy részhalmazban vannak, kört okoznának => piros él lesz.<br> | |||
Ha nem áll fenn az egyenlőség, akkor a (v,w) kék lesz, a két részhalmazt pedig nyugodtan egyesíthetjük (hozzávehetjük az új élet a kék gráfhoz):<br> | |||
UNIÓ(<math>U_v</math>,<math>U_w</math>). | |||
}} | }} | ||
137. sor: | 158. sor: | ||
#Az első sor alapján az 1-es csomag értéke €10, súlya 4kg. | #Az első sor alapján az 1-es csomag értéke €10, súlya 4kg. | ||
#A második sor alapján a 2-es csomag értéke €5, súlya 2kg. | #A második sor alapján a 2-es csomag értéke €5, súlya 2kg. | ||
#A 3. | #A 3. lépésben 2 lehetőségünk van, a 3. csomag értéke vagy 13-5=€8, vagy 13-0=€13. | ||
##€8 nem lehet, mert akkor a súlya 2kg lenne, de akkor a [2,3] cellába 8 lenne, nem 5. | |||
## | ##Így csak a €13 jöhet szóba, súlya pedig 4kg, ami jó megoldás lesz. | ||
## | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=''Avagy kicsit gépiesebb megoldás:'' | |||
|szöveg= | |||
<br> | |||
Jelölje <math> T[s,cs]</math> a táblázat <math>[s,cs]</math> celláját, továbbá <math> V_3</math> a 3. csomag értékét, <math> S_3</math> pedig a súlyát.<br><br> | |||
Tudjuk, hogy <math> T[s,cs]=max\left \{ T[s,cs-1];V_i+T[s-S_i,cs-1] \right \}</math>, ami ebben az esetben:<br><br> | |||
<math> T[4,3]=max\left \{ T[4,2];V_3+T[4-S_3,2] \right \} \rightarrow 13=max\left \{ 10;V_3+T[4-S_3,2] \right \}</math>, amiből következik, hogy:<br><br> | |||
<math> 13=V_3+T[4-S_3,2] \rightarrow V_3 = 13-T[4-S_3,2]\Rightarrow\Rightarrow S_3=4, V_3=13</math> (Átgondolható, hogy a 3. csomag súlya nem lehet 1,2 vagy 3kg). | |||
}} | |||
Tehát végeredményben a megoldás: | Tehát végeredményben a megoldás: | ||
*1-es csomag (€10, 4kg) | *1-es csomag (€10, 4kg) | ||
158. sor: | 187. sor: | ||
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big> | |mutatott=<big>'''Megoldás'''</big> | ||
|szöveg= | |szöveg= | ||
[[ | [[Media:Algel vizsga 2013tavasz V2 6.png]] | ||
'''a)''' Prim algoritmus - Ugyebár úgy dolgozik, hogy az aktuális fához a vele szomszédos élek közül a legkisebb súlyút veszi be. Prim: BE → ED → BA → BC | '''a)''' Prim algoritmus - Ugyebár úgy dolgozik, hogy az aktuális fához a vele szomszédos élek közül a legkisebb súlyút veszi be. Prim: BE → ED → BA → BC | ||
165. sor: | 194. sor: | ||
# Most az AB élt adjuk hozzá, ez alapján <math>y \ge 1</math>. | # Most az AB élt adjuk hozzá, ez alapján <math>y \ge 1</math>. | ||
# Most a BC élt adjuk hozzá, ez alapján <math>y \ge 3</math>, így végül <math>y \ge 3</math>. | # Most a BC élt adjuk hozzá, ez alapján <math>y \ge 3</math>, így végül <math>y \ge 3</math>. | ||
$$$ Észrevétel/kérdés $$$ | |||
Nem vagyok nagy algel tudós, de miért ne lehetne y>=1? Tudomásom szerint, a Prim az mindig a legkisebb olyan élt veszi be ami olyan csúcsba visz ami eddig nem volt a halmazba. Ha pedig nincs igazam, akkor meg y>=2 mivel (AE) súlya 2 és akkor azt kellene, (ha csak a sulyok szerint növekvőt nézzük). | |||
$$$$$$ | |||
'''b)''' Kruskal algoritmus - Éleket nagyság szerint sorrendbe rakjuk, és növekvő sorrendben felvesszük a fához az éleket, vigyázva, hogy ne csináljunk kört. | '''b)''' Kruskal algoritmus - Éleket nagyság szerint sorrendbe rakjuk, és növekvő sorrendben felvesszük a fához az éleket, vigyázva, hogy ne csináljunk kört. | ||
182. sor: | 217. sor: | ||
##Ha <math>y \ge 3</math>, akkor a DC oldal kiesik, a maradék 2 élt 2 féleképpen veheti fel, így 12 féleképpen futhat az algoritmus.}} | ##Ha <math>y \ge 3</math>, akkor a DC oldal kiesik, a maradék 2 élt 2 féleképpen veheti fel, így 12 féleképpen futhat az algoritmus.}} | ||
===7. Feladat=== | ===7. Feladat (Van megoldás)=== | ||
Létezik-e olyan X eldöntési probléma, amire X<big>∉</big>NP és X<big>≺</big>SAT egyszerre fennáll? | Létezik-e olyan X eldöntési probléma, amire X<big>∉</big>NP és X<big>≺</big>SAT egyszerre fennáll? | ||
189. sor: | 224. sor: | ||
|szöveg= | |szöveg= | ||
*'''Tétel:''' Ha X ≺ Y és Y ∈ NP,akkor X ∈ NP | |||
*'''Tétel:''' A SAT probléma NP teljes, tehát része NP-nek. | |||
*A fentiek alapján, mivel X<big>∉</big>NP, a kérdéses X probléma nem létezhet. | |||
<big> | |||
}} | }} | ||
236. sor: | 238. sor: | ||
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big> | |mutatott=<big>'''Megoldás'''</big> | ||
|szöveg= | |szöveg= | ||
Legyen az eldöntési probléma neve A<br> | |||
G ∈ A akkor, ha G∈3SZÍN vagy G∈H<br> | |||
Adjunk 3SZÍN < A Karp redukciót, ekkor mivel a 3SZÍN probléma NP-teljes az A is NP-teljes lesz.<br><br> | |||
G' legyen az a gráf, amelyet úgy kapunk, hogy G-t kiegészítünk egy 3 csúcsból álló körrel. Mivel G'-ben biztosan nincs Hamilton-út ( Nem összefüggő ), ezért G' ∈ A akkor és csakis akkor, ha G ∈ 3SZÍN | |||
}} | }} | ||
[[Kategória:Infoalap]] | |||
A lap jelenlegi, 2017. július 12., 14:49-kori változata
2013.06.06. vizsga megoldásai
1. Feladat (Van megoldás)
Ebben a feladatban a mélységi bejárással kapcsolatos kérdésekre kell válaszolni.
- (a) Adja meg a keresztél definícióját!
- (b) A mélységi bejárás során hogyan lehet a mélységi és a befejezési számok alapján felismerni a keresztéleket? Vizsgán megjegyzést fűztek hozzá: irányított gráfokra kell gondolni.
- (c) Bizonyítsa be, hogy irányítatlan gráf mélységi bejárásánál nincsenek keresztélek!
a)
Tekintsük a G irányított gráf egy mélységi bejárását és a kapott T mélységi feszítő erdőt. Ezen bejárás szerint G egy x → y éle keresztél, ha x és y nem leszármazottjai egymásnak.
b)
msz - mélységi szám
bsz - befejezési szám
Ha Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle (msz[y] < msz[x]) }
és Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle (bsz[y] > 0) }
, akkor az x → y egy keresztél.
Media:Algel vizsga 2013tavasz Keresztel 1.png
c)
A b) rész alapján könnyen belátható. Ha lenne keresztél, az azt jelentené, hogy van olyan x → y él, amire fennáll, hogy Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle (msz[y] < msz[x]) }
és Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle (bsz[y] > 0) }
, vagyis y-ban előbb jártunk, mint x-ben, és y-nak van befejezési száma. Ennél fogva nem lehet keresztél, hiszen ha lenne, akkor y-ból eljuthattunk volna még x-be, mielőtt befejeztük volna.
Másképpen mondva: Nem fejezhettük volna be y-t anélkül, hogy ne jártunk volna x-ben.
2. Feladat (Van megoldás)
Milyen műveletek vannak a nyitott címzésű hash-elésnél? Hogyan kell megvalósítani a keresést, ha a nyitott címzésű hashelésnél kvadratikus maradék próbát használunk?
Mi az a nyitott címzésű hash-elés?
lásd: Hash_tömb
Mi az a kvadratikus maradék próba, nyitott címzésű hash-elésnél?
Nyitott címzésű hash-elés műveletei:
Új elem beszúrása, elem keresése, elem törlése.
A törlés speciális jelzéssel történik.
Keresés megvalósítása nyitott címzésű hash-elés esetén kvadratikus maradék próbánál:
A kvadratikus maradék próba egy álvéletlen próba, ezért másodlagos csomósodáshoz vezethet.
Legyen M egy 4k + 3 alakú prímszám, ahol k egy pozitív egész.
Ekkor a próbasorozat legyen
3. Feladat (Van megoldás)
Adja meg az UNIÓ-HOLVAN adatszerkezet definícióját! (A fákkal való implementálást nem kell leírnia.) Mutassa meg, hogy mikor és hogyan használjuk az UNIÓ és a HOLVAN műveleteket a Kruskal algoritmusban!
Mi az a Kruskal algoritmus?
A Kruskal algoritmust minimális költségű feszítőfák meghatározására használjuk. A piros-kék algoritmus egyik implementációja.
Lényege, hogy a gráf éleit súlyuk szerint nem csökkenő sorrendbe állítja, majd sorban megpróbálja kékre színezni őket.
Ennek az a feltétele, hogy az újonnan kékre színezendő él beszínezése után se legyen kör a kékre színezett élek által alkotott gráfban.
Ha ez mégis kört eredményezne, úgy az él nem kék, hanem piros lesz.
UNIÓ-HOLVAN adatszerkezet definíciója:
Adott egy véges S halmaz, amelynek egy felosztását (partícióját) akarjuk tárolni.
2 műveletünk van:
UNIÓ(U, V halmazok, amelyek S részhalmazai): S-ből kivesszük az U-t és a V-t, majd hozzáadjuk (unió) U és V unióját.
HOLVAN(v pont, v benne van S-ben): Azt az U halmazt adja meg, amelynek v eleme.
Mikor és hogyan használjuk az UNIÓ és a HOLVAN műveleteket a Kruskal algoritmusban:
A Kruskal algoritmus lelke az UNIÓ-HOLVAN adatszerkezet.
Kezdetben a gráf minden pontja másik Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle U_i}
részhalmazban van, tehát minden Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle U_i}
egy pontot tartalmaz.
Az algoritmus elindul a legkisebb súlyú éleken.
Az élek két végpontjára (v és w) megvizsgálja, hogy HOLVAN(v) egyenlő-e HOLVAN(w)-vel.
Ha igen, akkor egy részhalmazban vannak, kört okoznának => piros él lesz.
Ha nem áll fenn az egyenlőség, akkor a (v,w) kék lesz, a két részhalmazt pedig nyugodtan egyesíthetjük (hozzávehetjük az új élet a kék gráfhoz):
4. Feladat
Pista bácsi fel akar ugrálni egy n hosszú, fekete illetve fehér fokokból álló csigalépcsőn. Legfeljebb k fokot tud ugrani, de arra vigyáznia kell, hogy páros (>=2) sok foknyi ugrás után páratlan sokat és páratlan sok után mindig páros (>=2) sokat ugorjon. Adjon O(nk) lépésszámú algoritmust, amely megmondja, hogy fel tud-e úgy ugrálni a csigalépcső tetejére, hogy csak egyféle színű lépcsőfokot használ. (A lépcső fokai rendszertelenül vannak színezve, a színezést ismerjük.) Vizsgán megjegyzést fűztek hozzá: a talaj és a legteteje nem színes, csak a lépcsők; csak fölfele (előrefele) ugrál, visszafele nem.
todo
5. Feladat (Van megoldás)
A hátizsák probléma órán tanult algoritmusát futtattuk egy konkrét inputon, melyben 3 tárgy szerepel. Mi lehetett ez a konkrét input, ha az alábbi táblázat keletkezett?
0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 10 | 10 | 10 | 10 |
2 | 0 | 0 | 5 | 5 | 10 | 10 | 15 | 15 |
3 | 0 | 0 | 5 | 5 | 13 | 13 | 18 | 18 |
Az egyszerűség kedvéért a súly legyen kg, az érték pedig €.
- Az első sor alapján az 1-es csomag értéke €10, súlya 4kg.
- A második sor alapján a 2-es csomag értéke €5, súlya 2kg.
- A 3. lépésben 2 lehetőségünk van, a 3. csomag értéke vagy 13-5=€8, vagy 13-0=€13.
- €8 nem lehet, mert akkor a súlya 2kg lenne, de akkor a [2,3] cellába 8 lenne, nem 5.
- Így csak a €13 jöhet szóba, súlya pedig 4kg, ami jó megoldás lesz.
Jelölje Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle T[s,cs]}
a táblázat Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle [s,cs]}
celláját, továbbá Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle V_3}
a 3. csomag értékét, Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle S_3}
pedig a súlyát.
Tudjuk, hogy Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle T[s,cs]=max\left \{ T[s,cs-1];V_i+T[s-S_i,cs-1] \right \}}
, ami ebben az esetben:
Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle T[4,3]=max\left \{ T[4,2];V_3+T[4-S_3,2] \right \} \rightarrow 13=max\left \{ 10;V_3+T[4-S_3,2] \right \}}
, amiből következik, hogy:
Tehát végeredményben a megoldás:
- 1-es csomag (€10, 4kg)
- 2-es csomag (€5, 2kg)
- 3-as csomag (€13, 4kg)
6. Feladat (Van megoldás)
Egy irányítatlan, élsúlyozott gráf az alábbi éllistával adott (zárójelben az élsúlyok):
Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle A:B(1), D(3), E(2); B:A(1), C(3), D(y); D:A(3), C(y), E(x); E:A(2), B(1), D(x).}
- (a) Mi lehet x és y értéke, ha tudjuk, hogy az élsúlyok egész számok, és azt is tudjuk, hogy a B csúcsból indított Prim algoritmus az alábbi sorrendben vette be az értékeket: BE, ED, BA, BC. Vizsgán megjegyzést fűztek hozzá: az élsúlyok pozitív egész számok, a pozitív szót kifelejtették véletlenül.
- (b) Mely éleket és milyen sorrendben választja ki a Kruskal algoritmus? (Ha több megoldás is van, akkor az összeset adja meg!)
Media:Algel vizsga 2013tavasz V2 6.png
a) Prim algoritmus - Ugyebár úgy dolgozik, hogy az aktuális fához a vele szomszédos élek közül a legkisebb súlyút veszi be. Prim: BE → ED → BA → BC
- A fához hozzáadjuk a BE élt.
- Most az ED élt választottuk. Ez alapján x értéke csak 1 lehet, így Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle x = 1} . (Feladatból kihagyták, hogy pozitív egészekről van szó, amúgy Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle x \le 1} lehetne.)
- Most az AB élt adjuk hozzá, ez alapján Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle y \ge 1} .
- Most a BC élt adjuk hozzá, ez alapján Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle y \ge 3} , így végül Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle y \ge 3} .
$$$ Észrevétel/kérdés $$$
Nem vagyok nagy algel tudós, de miért ne lehetne y>=1? Tudomásom szerint, a Prim az mindig a legkisebb olyan élt veszi be ami olyan csúcsba visz ami eddig nem volt a halmazba. Ha pedig nincs igazam, akkor meg y>=2 mivel (AE) súlya 2 és akkor azt kellene, (ha csak a sulyok szerint növekvőt nézzük).
$$$$$$
b) Kruskal algoritmus - Éleket nagyság szerint sorrendbe rakjuk, és növekvő sorrendben felvesszük a fához az éleket, vigyázva, hogy ne csináljunk kört.
1 súlyú - AB, BE, ED
2 súlyú - AE
3 súlyú - BC, AD, EC (és DC, ha Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle y = 3} )
Az összes megoldás:
- Az 1 súlyú éleket Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle 3! = 6} féleképpen veheti fel az algoritmus (nem lehet belőlük kört csinálni, így itt nincsen para).
- Utána megpróbálná felvenni az AE élt, de azzal egy kört kapna, így nem veszi fel. Az AD éllel szintén így járna (~ezeket kéne pirosra színezni, ha olyan lenne a feladat).
- Maradtak a BC, EC és DC oldalak.
- Ha Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle y = 3} , akkor ezeket szintén 6 féleképpen veheti fel, tehát összesen 36 féleképpen futhat az algoritmus.
- Ha Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle y \ge 3} , akkor a DC oldal kiesik, a maradék 2 élt 2 féleképpen veheti fel, így 12 féleképpen futhat az algoritmus.
7. Feladat (Van megoldás)
Létezik-e olyan X eldöntési probléma, amire X∉NP és X≺SAT egyszerre fennáll?
- Tétel: Ha X ≺ Y és Y ∈ NP,akkor X ∈ NP
- Tétel: A SAT probléma NP teljes, tehát része NP-nek.
- A fentiek alapján, mivel X∉NP, a kérdéses X probléma nem létezhet.
8. Feladat
P-ben van vagy NP-teljes az alábbi eldöntési probléma:
- Input: irányítatlan G gráf
- Kérdés: Igaz-e, hogy G-ben vagy van Hamilton-út vagy G 3 színnel színezhető?
Legyen az eldöntési probléma neve A
G ∈ A akkor, ha G∈3SZÍN vagy G∈H
Adjunk 3SZÍN < A Karp redukciót, ekkor mivel a 3SZÍN probléma NP-teljes az A is NP-teljes lesz.