„Laboratórium 1 - 2008 őszi ZH megoldások” változatai közötti eltérés

Szikszayl (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nagy Marcell (vitalap | szerkesztései)
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
34. sor: 34. sor:
A fázisszög az alábbi képlettel határozható meg: <math> \varphi = 360^{\circ} \frac{\Delta t}{T} </math>
A fázisszög az alábbi képlettel határozható meg: <math> \varphi = 360^{\circ} \frac{\Delta t}{T} </math>
 
 
[[Fájl:Labor1 kép10.gif]]
[[File:Labor1 kép10.gif]]


'''c) A periódusidőt és a fázistolást ugyanazzal az időalappal mérjük. A leolvasási bizonytalanság 1%, az időalap-generátor  erősítéshibája 0,5% és a függőleges erősítő erősítőhibája 0,5%. Mekkora a fázisszögmérés relatív hibája legrosszabb esetben?'''
'''c) A periódusidőt és a fázistolást ugyanazzal az időalappal mérjük. A leolvasási bizonytalanság 1%, az időalap-generátor  erősítéshibája 0,5% és a függőleges erősítő erősítőhibája 0,5%. Mekkora a fázisszögmérés relatív hibája legrosszabb esetben?'''
48. sor: 48. sor:
*Szinusz jel spektruma:
*Szinusz jel spektruma:


[[Fájl:Labor1 kép11.gif]]
[[File:Labor1 kép11.gif]]


*Háromszögjel időfüggvénye és spektruma:
*Háromszögjel időfüggvénye és spektruma:
62. sor: 62. sor:
Négyvezetékes mérés jelentősége: Kis impedanciák esetén a hozzávezetési és kontaktellenállásokat hatástalanítandó, a négykapcsú mérési elrendezés indokolt, ha összemérhető a mérendő ellenállás értéke a hozzávezetések ellenállásával.
Négyvezetékes mérés jelentősége: Kis impedanciák esetén a hozzávezetési és kontaktellenállásokat hatástalanítandó, a négykapcsú mérési elrendezés indokolt, ha összemérhető a mérendő ellenállás értéke a hozzávezetések ellenállásával.


[[Fájl:Labor1 kép13.gif]]
[[File:Labor1 kép13.gif]]


=== 5. Feladat ===
=== 5. Feladat ===


'''Rajzolja fel egy 2:1 áttételű transzformátor modelljét! Ismertesse a modell fizikai jelentését! Hogyan viszonyulnak egymáshoz a modellparaméterek laza és soros csatolás esetén?'''
'''Rajzolja fel egy 2:1 áttételű transzformátor modelljét! Ismertesse a modell fizikai jelentését! Hogyan viszonyulnak egymáshoz a modellparaméterek laza és szoros csatolás esetén?'''


[[Fájl:Labor1 kép14.gif]]
[[File:Labor1 kép14.gif]]


{| border="1"
{| border="1"
80. sor: 80. sor:
|}
|}


Sorosnál a főmező reaktancia nagyságrendekkel nagyobb, mint a szórt lazánál pedig fordítva.
Szorosnál a főmező reaktancia nagyságrendekkel nagyobb, mint a szórt, lazánál pedig fordítva.


=== 6. Feladat ===
=== 6. Feladat ===
94. sor: 94. sor:
'''A flip-flop adatbemenetére jutó jelet egy inverteren keresztül vezetjük keresztül az alábbi ábrán látható módon.'''
'''A flip-flop adatbemenetére jutó jelet egy inverteren keresztül vezetjük keresztül az alábbi ábrán látható módon.'''


[[Fájl:Labor1 kép15.gif]]
[[File:Labor1 kép15.gif]]


'''Az inverter jelterjedési késleltetései:'''
'''Az inverter jelterjedési késleltetései:'''
122. sor: 122. sor:
'''Rajzolja fel a bipoláris tranzisztor 5 elemes helyettesítőképét! Adja meg a helyettesítőkép elemeit a tranzisztor fizikai paramétereivel!'''
'''Rajzolja fel a bipoláris tranzisztor 5 elemes helyettesítőképét! Adja meg a helyettesítőkép elemeit a tranzisztor fizikai paramétereivel!'''


[[Fájl:Labor1 kép16.gif]]
[[File:Labor1 kép16.gif]]


* <math> g_{b'c} = \frac{1}{r_c}- \mu g_{b'e} </math>
* <math> g_{b'c} = \frac{1}{r_c}- \mu g_{b'e} </math>
202. sor: 202. sor:
A lüktető egyenáram frekvenciája a váltóáram duplája.
A lüktető egyenáram frekvenciája a váltóáram duplája.


[[Fájl:Labor1 kép17.gif]]
[[File:Labor1 kép17.gif]]


[[Fájl:Labor1 kép18.gif]]
[[File:Labor1 kép18.gif]]


=== 2. Feladat ===
=== 2. Feladat ===
224. sor: 224. sor:
'''Három és ötvezetékes mérés. Milyen esetekben fontos az ötvezetékes?'''
'''Három és ötvezetékes mérés. Milyen esetekben fontos az ötvezetékes?'''


[[Fájl:Labor1 kép19.gif]]
[[File:Labor1 kép19.gif]]


Hárompólus négykapcsú mérésénél ötvezetékes mérést kell használnunk, <math> Z_1, Z_2 </math> impedanciák áramát G pontba tereljük.
Hárompólus négykapcsú mérésénél ötvezetékes mérést kell használnunk, <math> Z_1, Z_2 </math> impedanciák áramát G pontba tereljük.
248. sor: 248. sor:
*'''Ábrázolja a gerjesztő jel és az inverter arra adott válaszának időfüggvényét egy ábrán. Ne feledkezzen meg az _y_ tengely (feszültség) helyes skálázásáról!'''
*'''Ábrázolja a gerjesztő jel és az inverter arra adott válaszának időfüggvényét egy ábrán. Ne feledkezzen meg az _y_ tengely (feszültség) helyes skálázásáról!'''


[[Fájl:Labor1 kép20.gif]]
[[File:Labor1 kép20.gif]]


A mérésen 0V alapszintű 5 <math>V_pp</math> nagyságú kb. 350Hz-es jellel kellett vizsgálni XY üzemmódban (mindképpen pozitív feszültség kell, hiszen a TTL áramkörök a negatív feszültséget levágják)
A mérésen 0V alapszintű 5 <math>V_pp</math> nagyságú kb. 350Hz-es jellel kellett vizsgálni XY üzemmódban (mindképpen pozitív feszültség kell, hiszen a TTL áramkörök a negatív feszültséget levágják)


[[Fájl:Labor1 kép21.gif]]
[[File:Labor1 kép21.gif]]


=== 7. Feladat ===
=== 7. Feladat ===