„Laboratórium 1 - 2008 őszi ZH megoldások” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat |
||
| (5 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
|'''Mérőműszer''' || '''Mért érték''' || '''Kijelzett érték''' | |'''Mérőműszer''' || '''Mért érték''' || '''Kijelzett érték''' | ||
|- | |- | ||
|'''Effektív érték mérő''' || <math> 10 V </math> || <math> | |'''Effektív érték mérő''' || <math> 10 V </math> || <math> 10 V </math> | ||
|- | |- | ||
|'''Csúcsértékmérő''' || <math> 10 V </math> || <math> 10 V </math> | |'''Csúcsértékmérő''' || <math> 10 V </math> || <math> \frac{10}{\sqrt{2}} V </math> | ||
|- | |- | ||
|'''Abszolút középértékmérő''' || <math> 10 V </math> || <math> 10* \frac{\pi}{2\sqrt{2}} V </math> | |'''Abszolút középértékmérő''' || <math> 10 V </math> || <math> 10* \frac{\pi}{2\sqrt{2}} V </math> | ||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
''Nem biztos, hogy helyes ez a megoldás!'' | ''Nem biztos, hogy helyes ez a megoldás!'' | ||
Effektív és csúcsérték mérő fel volt cserélve, javítva. | |||
[http://bme.ysolt.net/4_felev/Merestechnika/Peceli_jegyzet/mt-ea-6.pdf Műszerek leírása (3. oldali táblázat)] | |||
=== 2. Feladat === | === 2. Feladat === | ||
| 31. sor: | 34. sor: | ||
A fázisszög az alábbi képlettel határozható meg: <math> \varphi = 360^{\circ} \frac{\Delta t}{T} </math> | A fázisszög az alábbi képlettel határozható meg: <math> \varphi = 360^{\circ} \frac{\Delta t}{T} </math> | ||
[[ | [[File:Labor1 kép10.gif]] | ||
'''c) A periódusidőt és a fázistolást ugyanazzal az időalappal mérjük. A leolvasási bizonytalanság 1%, az időalap-generátor erősítéshibája 0,5% és a függőleges erősítő erősítőhibája 0,5%. Mekkora a fázisszögmérés relatív hibája legrosszabb esetben?''' | '''c) A periódusidőt és a fázistolást ugyanazzal az időalappal mérjük. A leolvasási bizonytalanság 1%, az időalap-generátor erősítéshibája 0,5% és a függőleges erősítő erősítőhibája 0,5%. Mekkora a fázisszögmérés relatív hibája legrosszabb esetben?''' | ||
A mérés előnye, hogy nem függ a pontosság az oszcilloszkóp időalapjának pontosságától. Legrosszabb esetben ( ''worst case'' ) a hiba: 1%, mivel az erősítéshiba nem változtatja meg a nullátmeneteket. | A mérés előnye, hogy nem függ a pontosság az oszcilloszkóp időalapjának pontosságától. Legrosszabb esetben ( ''worst case'' ) a hiba: 1%, mivel az erősítéshiba nem változtatja meg a nullátmeneteket. [Hibás?] | ||
Másik lehetséges megoldás: két leolvasás történik, <math> \Delta t</math> és T bizonytalansága egyaránt 1%. A worst case összegzésnél a tényezők szerinti parciális deriválás és súlyozás után kijön, hogy a relatív hibához a kitevőjük (1 és -1) abszolút értékével járulnak hozzá, azaz '''2% lesz a bizonytalanság'''.--[[Szerkesztő:Mp9k1|Mp9k1]] ([[Szerkesztővita:Mp9k1|vita]]) 2013. december 5., 23:22 (UTC) | |||
=== 3. Feladat === | === 3. Feladat === | ||
| 43. sor: | 48. sor: | ||
*Szinusz jel spektruma: | *Szinusz jel spektruma: | ||
[[ | [[File:Labor1 kép11.gif]] | ||
*Háromszögjel időfüggvénye és spektruma: | *Háromszögjel időfüggvénye és spektruma: | ||
| 57. sor: | 62. sor: | ||
Négyvezetékes mérés jelentősége: Kis impedanciák esetén a hozzávezetési és kontaktellenállásokat hatástalanítandó, a négykapcsú mérési elrendezés indokolt, ha összemérhető a mérendő ellenállás értéke a hozzávezetések ellenállásával. | Négyvezetékes mérés jelentősége: Kis impedanciák esetén a hozzávezetési és kontaktellenállásokat hatástalanítandó, a négykapcsú mérési elrendezés indokolt, ha összemérhető a mérendő ellenállás értéke a hozzávezetések ellenállásával. | ||
[[ | [[File:Labor1 kép13.gif]] | ||
=== 5. Feladat === | === 5. Feladat === | ||
'''Rajzolja fel egy 2:1 áttételű transzformátor modelljét! Ismertesse a modell fizikai jelentését! Hogyan viszonyulnak egymáshoz a modellparaméterek laza és | '''Rajzolja fel egy 2:1 áttételű transzformátor modelljét! Ismertesse a modell fizikai jelentését! Hogyan viszonyulnak egymáshoz a modellparaméterek laza és szoros csatolás esetén?''' | ||
[[ | [[File:Labor1 kép14.gif]] | ||
{| border="1" | {| border="1" | ||
| 75. sor: | 80. sor: | ||
|} | |} | ||
Szorosnál a főmező reaktancia nagyságrendekkel nagyobb, mint a szórt, lazánál pedig fordítva. | |||
=== 6. Feladat === | === 6. Feladat === | ||
| 89. sor: | 94. sor: | ||
'''A flip-flop adatbemenetére jutó jelet egy inverteren keresztül vezetjük keresztül az alábbi ábrán látható módon.''' | '''A flip-flop adatbemenetére jutó jelet egy inverteren keresztül vezetjük keresztül az alábbi ábrán látható módon.''' | ||
[[ | [[File:Labor1 kép15.gif]] | ||
'''Az inverter jelterjedési késleltetései:''' | '''Az inverter jelterjedési késleltetései:''' | ||
| 117. sor: | 122. sor: | ||
'''Rajzolja fel a bipoláris tranzisztor 5 elemes helyettesítőképét! Adja meg a helyettesítőkép elemeit a tranzisztor fizikai paramétereivel!''' | '''Rajzolja fel a bipoláris tranzisztor 5 elemes helyettesítőképét! Adja meg a helyettesítőkép elemeit a tranzisztor fizikai paramétereivel!''' | ||
[[ | [[File:Labor1 kép16.gif]] | ||
* <math> g_{b'c} = \frac{1}{r_c}- \mu g_{b'e} </math> | * <math> g_{b'c} = \frac{1}{r_c}- \mu g_{b'e} </math> | ||
| 197. sor: | 202. sor: | ||
A lüktető egyenáram frekvenciája a váltóáram duplája. | A lüktető egyenáram frekvenciája a váltóáram duplája. | ||
[[ | [[File:Labor1 kép17.gif]] | ||
[[ | [[File:Labor1 kép18.gif]] | ||
=== 2. Feladat === | === 2. Feladat === | ||
| 219. sor: | 224. sor: | ||
'''Három és ötvezetékes mérés. Milyen esetekben fontos az ötvezetékes?''' | '''Három és ötvezetékes mérés. Milyen esetekben fontos az ötvezetékes?''' | ||
[[ | [[File:Labor1 kép19.gif]] | ||
Hárompólus négykapcsú mérésénél ötvezetékes mérést kell használnunk, <math> Z_1, Z_2 </math> impedanciák áramát G pontba tereljük. | Hárompólus négykapcsú mérésénél ötvezetékes mérést kell használnunk, <math> Z_1, Z_2 </math> impedanciák áramát G pontba tereljük. | ||
| 243. sor: | 248. sor: | ||
*'''Ábrázolja a gerjesztő jel és az inverter arra adott válaszának időfüggvényét egy ábrán. Ne feledkezzen meg az _y_ tengely (feszültség) helyes skálázásáról!''' | *'''Ábrázolja a gerjesztő jel és az inverter arra adott válaszának időfüggvényét egy ábrán. Ne feledkezzen meg az _y_ tengely (feszültség) helyes skálázásáról!''' | ||
[[ | [[File:Labor1 kép20.gif]] | ||
A mérésen 0V alapszintű 5 <math>V_pp</math> nagyságú kb. 350Hz-es jellel kellett vizsgálni XY üzemmódban (mindképpen pozitív feszültség kell, hiszen a TTL áramkörök a negatív feszültséget levágják) | A mérésen 0V alapszintű 5 <math>V_pp</math> nagyságú kb. 350Hz-es jellel kellett vizsgálni XY üzemmódban (mindképpen pozitív feszültség kell, hiszen a TTL áramkörök a negatív feszültséget levágják) | ||
[[ | [[File:Labor1 kép21.gif]] | ||
=== 7. Feladat === | === 7. Feladat === | ||
| 289. sor: | 294. sor: | ||
'''Hogyan tesztelne le egy FPGA-ban megvalósított, viszonylag kevés állípotú szinkron sorrendi hálózatot, ha a logikai analizátor áll rendelkezésre és az FPGA-ban még sok erőforrás van kihasználatlanul (bőven van hely további hardver megvalósításához)?''' | '''Hogyan tesztelne le egy FPGA-ban megvalósított, viszonylag kevés állípotú szinkron sorrendi hálózatot, ha a logikai analizátor áll rendelkezésre és az FPGA-ban még sok erőforrás van kihasználatlanul (bőven van hely további hardver megvalósításához)?''' | ||
[[ | [[Kategória:Villamosmérnök]] | ||