„Operációs rendszerek - Igaz-hamis vizsgakérdések” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (16 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
|cím=Opre igaz-hamis | |cím=Opre igaz-hamis | ||
}} | }} | ||
== A modern Linux operációs rendszerek taszk alapú ütemezőt használnak, a taszk lehet folyamat vagy szál az alkalmazástól függően. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatók meg (pl. uC/OS-II). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseket figyelembe véve ütemezzük. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Hardver emuláció segítségével lehetőség van arra, hogy a virtuális gép más utasításkészletet használjon, mint a gazda gép. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== CPU virtualizáció esetén tiszta emuláció használatával jó teljesítményt lehet elérni. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Hardveres virtualizáció használata esetén a vendég operációs rendszer ring 0 védelmi szinten fut. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Virtualizáció során az összes virtuális gép ugyanazt a közös fizikai memória címtartományt látja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Windows esetén a felhasználói folyamatok a teljes virtuális címtartományukat írhatják. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windows a folyamat munkakészletéből kikerülő fizikai memórialapok tartalmát automatikusan törli. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az összes 32 bites Windows verzió legfeljebb 4 GB fizikai memóriát tud használni. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A fájlrendszer interfész segítségével folyamatok közötti kommunikáció megvalósítható. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az inode címtábla csak direkt blokkcímeket tartalmaz. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A UNIX alatt is betűkkel (C, D, …) jelöljük az egyes meghajtókat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az inode a fájlok tartalmát tároló blokk neve. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A strace parancs már futó folyamatok nyomkövetésére is alkalmas. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az exec() rendszerhívás célja új folyamat indítása. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Kernel módban és kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A folyamatok adminisztratív adatai a kernel címterében vannak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az ISR állapotba a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A futó (RUNNING) állapotban lévő task csak a yield rendszerhívással kerülhet át futásra kész (READY) állapotba. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A mai rendszerek a védett és a felhasználói mód mellett egy ún. VFS futási módot is tartalmaznak a virtualizáció támogatására. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Elvárás, hogy a modern ütemezők komplexitása O(n), vagy inkább O(1) legyen. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windows és a Linux nem valós idejű operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejű működést lehetővé tevő kiegészítés. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A valós idejű operációs rendszerek garantálják az alkalmazások valós idejű működését. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windows használható beágyazott rendszerekben. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Folyamatok között kölcsönös kizárás nem valósítható meg lock bit felhasználásával. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
(nincs közös memória) | |||
}} | |||
== Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 3 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 3 erőforrás példányt egyenként lefoglalva holtpont állhat elő. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A JAVA-ban a “synchronized void myMethod()” deklarációjú metódus újrahívható. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Két tetszőleges szál közötti kommunikációra nem alkalmazható a halom (heap). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windows 7 kerneljének rendszerhívásai újrahívhatóak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Windowsban a szolgáltatások (service) felhasználói bejelentkezés nélkül futnak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windows tervezésénél a hordozhatóság fontos szempont volt, az operációs rendszer ma is többféle CPU architektúrát támogat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az engedélyezés (authorization) feladatának elvégzése előfeltétel a hitelesítés (authentication) elvégzéséhez. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== UNIX alatt alapértelmezés szerint felhasználói adatokat tartalmazó /etc/passwd fájlt csak a root tudja olvasni. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windowsos hozzáférési jogosultsági listákban szereplő ACE-k metszete határozza meg az eredményt. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövidtávú ütemezés alól. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az exec() rendszerhívás sikeres végrehajtás esetén nem tér vissza. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A System V osztott memórián keresztüli adatcserét a kernel végzi. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Sun RPC technológia része egy programkód-generátor (rpcgen), amely az interfész leírást bináris programkóddá fordítja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A RAID0 megvéd a tipikus véletlen HDD vagy SSD hibák által okozott azonnali rendszerleállástól. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az iSCSI target egy TCP/IP hálózaton keresztül elérhető blokk szintű permanens tár. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A trap and emulate CPU virtualizációs módszer működéséhez processzor támogatás is kell. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Hardveres virtualizáció használata esetén a vendég operációs rendszer ring 1 védelmi szinten fut. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== CPU paravirtualizációhoz nem kell módosítani a vendég operációs rendszer forrását. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik, a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A modern Linux operációs rendszerek taszk (feladat) alapú ütemezőt használnak. A taszk lehet folyamat vagy szál. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az SRTF ütemező az SJF ütemező preemptív változata. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Az SRTF és a SJF ütemezők prioritásos ütemezők. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A RR ütemező kiküszöböli a FIFO ütemezőben tapasztalható konvoj hatást, de erőforrás igényesebb algoritmus. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windows XP-ben befezetett Prefetch az alkalmazások indulását segít gyorsítani. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Windows biztonsági alrendszere a hozzáférési listák elemeiben a felhasználók login nevét tárolja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Kernel módú folyamatoknál nem kell prioritást számítani, mivel az ütemező nem preemptív. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A Sun RPC rpcgen program feladata C programkód készítése a szerver interfész leírásból. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A uC/OS-II preemptív, valós idejű beágyazott operációs rendszer, amely C és assembly programozási nyelven készült. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfigurációs folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Minden igaz, kivéve az, hogy részben Assembly nyelven van írva. | |||
}} | |||
== A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A uC/OS-II operációs rendszert az alkalmazás indítja el. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A uC/OS-II ütemezője prioritásos, és egy prioritási szinten egy feladat (task) futtatható csak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Folyamatok között megvalósuló kölcsönös kizárás nem valósítható meg lock bit felhasználásával. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
(nincs közös memória) | |||
}} | |||
== Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 3 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 3 erőforrás egymás után egyenként lefoglalható hibamentesen (pl. egy for ciklussal). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A mikrokernel alapú operációs rendszerek erőforrásigényesebbek, ugyanakkor védettek az eszközmeghajtók és a nem alapvető kernel szolgáltatások hibáitól, mivel azok eltérő védelmi szinten futnak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== Személyi számítógép (PC) felhasználásával nem lehet beágyazott rendszert építeni, ahhoz speciális hardver és operációs rendszer kell (pl. nem Linux vagy Windows). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Az alkalmazástól függ, nem az alkalmazott SW vagy HW komponensektől. | |||
}} | |||
== A hálózati tárolóeszközök (SAN) fájlszintű, több felhasználó számára használható fájlelérést tesznek lehetővé hálózaton keresztül == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
A SAN blokk szintű, és többnyire csak egy kliens férhet hozzá egy időben. | |||
}} | |||
== Egy 6 db 1TB-os merevlemezből álló RAID 6 tömb esetén az elérhető hasznos tárolóterület 5 TB, mivel 1TB szolgál a paritás információ tárolására. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
A RAID6 esetén 2 paritás van, ezért csak 4T lesz elérhető. | |||
}} | |||
== A UNIX operációs rendszer könyvtárstruktúrája aciklikus gráf struktúrájú. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Definíció. | |||
}} | |||
== A félvezető alapú merevlemezek (SSD) gyorsabbak és megbízhatóbbak a mágneses elven működő merevlemezeknél. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Az SSD-től függő, technológia kérdés, és ezen kívül még a felhasználás jellegétől is függ (sok írás pl.). | |||
}} | |||
== A konvencionális (mágneses elven működő) merevlemez esetén a blokkok elérési ideje függ a fejek és a blokk aktuális fizikai pozíciójától, és a tányérok fordulatszámától. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
== A fájl a permanens táron az adattárolás fizikai egysége. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
A fájl a logikai egység, a blokk a fizikai egység. | |||
}} | |||
== Minden UNIX folyamatnak van szülő folyamata kivéve az init-et == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Az előadáson ismertetett tény. | |||
}} | |||
== A folyamatokat a UNIX operációs rendszerekben a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Felfüggesztés lehetséges. | |||
}} | |||
== UNIX operációs rendszereken a kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Hamis, mivel a folyamat kontextusa nem változik. | |||
}} | |||
== Minden UNIX forráskódja nyílt, ezért bárki tanulmányozhatja, javíthatja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Vannak zárt forráskódú változatok is. | |||
}} | |||
== Windowsban az ablakozást és grafikát megvalósító komponens azért került kernel módba, hogy megbízhatóbb legyen a rendszer. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Pont hogy így kevésbé megbízható. Ez a megoldás a teljesítményt növeli. | |||
}} | |||
== A lágy valós idejő rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | |||
# igaz | |||
# hamis | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Lehet más is, pl. statikus, stb. | |||
}} | |||
== A valós idejű rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számára látszólag azonnal válaszolnak. == | == A valós idejű rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számára látszólag azonnal válaszolnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | ||
| 22. sor: | 482. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Nem, egy nem futó feladat nem tudja elvenni senkitől a futás jogát. Azt az ütemező veszi el. | |||
}} | |||
== A kooperatív ütemezés során a futó feladat lemond a futás jogáról, ha a CPU-ra más feladatnak szüksége van. == | == A kooperatív ütemezés során a futó feladat lemond a futás jogáról, ha a CPU-ra más feladatnak szüksége van. == | ||
| 27. sor: | 492. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Nem, addig használja a CPU-t, amíg akarja. | |||
}} | |||
== A hosszú távú ütemezés során az interaktív feladatok közül választjuk ki az egy időben futtatott feladatokat, míg a többit nem engedjük be a rendszerbe az erőforrások korlátossága miatt. == | == A hosszú távú ütemezés során az interaktív feladatok közül választjuk ki az egy időben futtatott feladatokat, míg a többit nem engedjük be a rendszerbe az erőforrások korlátossága miatt. == | ||
| 32. sor: | 502. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
A batch feladatok ütemezését végzi a hosszú távú ütemező. | |||
}} | |||
== A rövid távú ütemezés feladata a futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül. == | == A rövid távú ütemezés feladata a futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül. == | ||
| 37. sor: | 512. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Definíció. | |||
}} | |||
== A feladat (folyamat vagy szál) és a program fogalmak azonosak. == | == A feladat (folyamat vagy szál) és a program fogalmak azonosak. == | ||
| 42. sor: | 522. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Definíció. A folyamat a program egy végrehajtás alatt álló példánya. | |||
}} | |||
== Az operációs rendszerekben az időzítő (timer)megszakítás végzi a feladatok ütemezését. == | == Az operációs rendszerekben az időzítő (timer)megszakítás végzi a feladatok ütemezését. == | ||
| 47. sor: | 532. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Ez is végzi, azon kívül rengeteg más megszakítás. | |||
}} | |||
== Egy megszakítás lehet hardver vagy szoftver megszakítás.== | == Egy megszakítás lehet hardver vagy szoftver megszakítás.== | ||
| 52. sor: | 542. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Valamint kivétel, ami sem nem hardware, sem nem szoftver. | |||
}} | |||
== A modern operációs rendszerek megszakítás vezéreltek. == | == A modern operációs rendszerek megszakítás vezéreltek. == | ||
| 62. sor: | 557. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Definíció. | |||
}} | |||
== CACHE koherens DMA támogatás még egyprocesszoros rendszerben is szükséges feltétele a DMA-val történő helyes adatátvitelhez. == | == CACHE koherens DMA támogatás még egyprocesszoros rendszerben is szükséges feltétele a DMA-val történő helyes adatátvitelhez. == | ||
| 67. sor: | 567. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Van más megoldás is, CACHE ürítése DMA-kor, CACHE-elés részleges vagy teljes tiltása. | |||
}} | |||
== Az MMU feladata a felhasználók jogosultságainak megfelelően a memória hozzáférések engedélyezése. == | == Az MMU feladata a felhasználók jogosultságainak megfelelően a memória hozzáférések engedélyezése. == | ||
| 72. sor: | 577. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Csak a folyamatok közötti hozzáférést kezeli, felhasználótól függetlenül. | |||
}} | |||
== Felhasználói módban futó feladat nem érheti el direkt módon a perifériákat. == | == Felhasználói módban futó feladat nem érheti el direkt módon a perifériákat. == | ||
| 82. sor: | 592. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Nem, csak egyes operációs rendszer szolgáltatásokra adnak garanciát. | |||
}} | |||
== Kemény valós idejű rendszerek egy rendszer specifikus, megadott időkorláton belül válaszolnak, vagy hibásnak tekinthetők. == | == Kemény valós idejű rendszerek egy rendszer specifikus, megadott időkorláton belül válaszolnak, vagy hibásnak tekinthetők. == | ||
| 87. sor: | 602. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Definíció. | |||
}} | |||
== Lágy valós idejű rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. == | == Lágy valós idejű rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. == | ||
| 104. sor: | 624. sor: | ||
== | == A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
== A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak == | == A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak == | ||
| 116. sor: | 635. sor: | ||
== | == A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II). == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
== A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás működés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz. == | |||
== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
== "A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát." == | == "A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát." == | ||
| 134. sor: | 651. sor: | ||
== | == Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
== Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. == | == Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. == | ||
| 150. sor: | 666. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Csak a Windows API publikus, az NT API változhat a kiadások között. | |||
}} | |||
== | == Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
== "A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja." == | == "A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja." == | ||
| 248. sor: | 768. sor: | ||
== | == A UNIX-szerű operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} | ||
# igaz | # igaz | ||
| 389. sor: | 909. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Hamis, mivel az u-terület a folyamat címterében van. | |||
}} | |||
| 395. sor: | 920. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Hamis, jelzést más, pl. a felhasználó és a kernel is küldhet. | |||
}} | |||
| 485. sor: | 1 015. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
== RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. == | == RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. == | ||
| 608. sor: | 1 137. sor: | ||
== A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. == | == A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | ||
# igaz | # igaz | ||
| 647. sor: | 1 158. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
A 4 feltétel közül az egyik feltétele. | |||
}} | |||
| 668. sor: | 1 184. sor: | ||
== A többprocesszoros rendszerekben alkalmazott u.n. self-scheduling megoldás lényegében azt jelenti, hogy minden processzor a saját munkáját ütemezi a rendszerben. == | == A többprocesszoros rendszerekben alkalmazott u.n. self-scheduling megoldás lényegében azt jelenti, hogy minden processzor a saját munkáját ütemezi a rendszerben. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} | ||
# igaz | # igaz | ||
| 695. sor: | 1 199. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Ez az egyik oka, a virtuális memória alkalmazásának. | |||
}} | |||
| 725. sor: | 1 234. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Még a rendelkezésre állásnak is meg kell valósulnia. | |||
}} | |||
| 731. sor: | 1 245. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Hamis, mivel szülő esetén a gyerek PID5jét adja vissza. | |||
}} | |||
| 737. sor: | 1 256. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Az affinitásra ezért van szükségünk, hogy a CACHE találati arány magas legyen. | |||
}} | |||
| 743. sor: | 1 267. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Lehet OS szintű postaláda.. | |||
}} | |||
== A UNIX operációs rendszerekben csak a rendszergazda jogosultsággal olvasható és írható a /etc/passwd file. Így védik a jelszavakat. == | == A UNIX operációs rendszerekben csak a rendszergazda jogosultsággal olvasható és írható a /etc/passwd file. Így védik a jelszavakat. == | ||
| 749. sor: | 1 277. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Bárki olvashatja, nem itt tárolják a jelszavat. | |||
}} | |||
| 755. sor: | 1 288. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Nem, mert holtponthoz vezethet ez a megoldás. A 4 példányt egyetlen kérésben kell lefoglalni. | |||
}} | |||
| 761. sor: | 1 299. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Nem, mert a lock bit csak közös memóriában képzelhető el, az meg nincs folyamatok esetén. | |||
}} | |||
| 767. sor: | 1 310. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Csak egy folyamat kontextusában futó szálak esetén. | |||
}} | |||
| 773. sor: | 1 321. sor: | ||
# igaz | # igaz | ||
# hamis | # hamis | ||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Leggyakrabban azt használják, de lehet például FIFO, vagy akármi más is. | |||
}} | |||