„Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek” változatai közötti eltérés

Nincs szerkesztési összefoglaló
Kiegészítve a 2014-es ZV-k kérdéseivel és a 2016 júniussal
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
}}
}}


==  Az alábbi megállapítások közül melyik hamis a korai operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}
# Az időosztásos rendszerek kötegelt (batch) feladatok futtatására is képesek.
# Az  egyszerű  monitorok  (resident  monitor)  megjelenése  előtt  egy  munka  befejezése  után  az  operátornak manuálisan kellett indítania a következő munkát.
# A korai operációs rendszerekben a programozási hibák keresése karakteres terminálon történt.
# A multiprogramozott operációs rendszerekben egy munka addig fut, ameddig várakozni nem kényszerül, ekkor az operációs rendszer egy másik munkát választ ki, és azt futtatja.
==  Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek programozoí felületével kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
# Az alkalmazói programok szubrutinhívással érik el az operációs rendszer szolgáltatásait.
# Az alkalmazói programok egy operációs rendszer specifikus programkönyvtárat használnak az operációs rend- szer szolgáltatásainak rendszerhívásokon keresztüli elérésére.
# A POSIX szabvány egységesen (szabványosan) megadja az operációs rendszer által nyújtandó rendszerhívások szintakszisát.
# A rendszerhívások processzorfüggetlenek, így biztosítják a programok hordozhatóságát.
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis az ütemezési algoritmusokkal kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
# A legrégebben várakozó (FIFO, FCFS) algoritmus esetén nagy lehet az átlagos várakozási idő (konvojhatás).
# A körforgó (RR) ütemező esetén ökölszabályént azt mondhatjuk, hogy a CPU löketek 80%-a hosszabb legyen az időszeletnél (time slice).
# A legrövidebb hátralevő idejű (SRTF) ütemező preemptív.
# A legrövidebb löketidejű (SJF) ütemezőben egy korábban beérkező nagy löketidejű feladat feltartja a végrehajtása alatt később beérkező kisebb löketidejű feladatokat (az átlagos várakozási idő nagy lehet).
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis a szálra (thread)? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}
# A szálnak saját halma (heap) van.
# A szál magában szekvenciális kódot hajt végre.
# Egy operációs rendszerben csak egy adott folyamat kontextusában futó két szál között lehetséges a kommu- nikáció közös memória alkalmazásával.
# A folyamat létrejöttekor létrejön egy szál is a folyamat kontextusában.
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis folyamatokra (process)? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}
# A folyamat a CPU ütemezés alapegysége a modern operációs rendszerekben.
# Egy programból több független folyamat hozható létre és futtatható párhuzamosan.
# A folyamatot a kernelen belül a folyamatleíró (Process Control Block, PCB) írja le.
# A folyamatok közötti kommunikáció csak rendszerhívásokkal, az operációs rendszeren keresztül történhet.
==  Mely állítás igaz a szemaforokkal kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# A szemafor egy változó, amit tetszőlegesen kezelhetünk saját függvényeinkkel a programunkban.
# A P( ) művelettel szabadítjuk fel a szemaforral védett erőforrást.
# Feladatok szinkronizációjának (sorrendiségének) megvalósításához használt bináris szemafort szabad (1) értékűre kell inicializálni.
# A szemafor belépési és kilépési műveletei oszthatatlanok (nem megszakíthatoák).
==  Az alábbi virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik igaz? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}
# A virtuális tárkezelés során a fizikai memóriában nincs külső tördelődés.
# A virtuális tárkezelés során a teljes programot betöltjük a fizikai memóriába annak indulásakor.
# Ha a virtuális tárkezelés során egy folyamat érvénytelen címre hivatkozik, akkor azt hiba miatt leállítják.
# A virtuális memória sebességét a fizikai memória sebessége határozza meg.
==  Az alábbi két állítás közül melyik igaz? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
# A virtuális tárkezelés során az LRU (Legrégebben nem használt) lapcsere algoritmus esetén a frissen behozott lapokat a tárba kell fagyasztani.
# Perifériás  műveletek  (pl.  DMA)  célpontjaként  megjelölt  lapokat  a  tárba  kell  fagyasztani,  mivel  egyébként azok lecserélése esetén a perifériás műveletek hibát okozhatnának.
==  Az alábbi megállapítások közül melyik  hamis az operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
# Az  operációs  rendszert  egy  felhasználói  program  futása  közben  csak  egy  megszakítás  (rendszerhívás,  HW megszakítás vagy kivétel) aktiválhatja.
# A rendszerhívás mindig visszatér az azt hívó felhasználói programba.
# Az aszinkron rendszerhívások csupán elindítják a kért rendszerfunkció végrehajtását, a tényleges eredmények kezelésére más mechanizmusok állnak rendelkezésre.
# A be- és kiviteli műveleteket rendszerhívásokon keresztül érhetik el a felhasználói programok.
==  Az alábbi állítások közül melyik  igaz a korai operációs rendszerekkel kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}
# Az egyszerű monitor (resident monitor) lehetővé tette a futó munkák teljesítményének megfigyelését.
# Off-line  perifériás  működés  esetén  a  perifériákat  már  akkor  is  lehet  használni,  ha  azok  éppen  ki  vannak kapcsolva (pufferelés).
# A  multiprogramozás  elterjedését  a  gyorsabb,  nagyobb  kapacitású  és  véletlen  hozzáférésű  tárak  megjelenése tette lehetővé.
# A felhasználó on-line kapcsolata a számítógéppel az időosztásos rendszerek megjelenésével vált lehetővé.
==  Az alábbi állítások közül melyik  hamis az ütemezési algoritmusok jellemzésére használt mértékekre? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
# Az átbocsájtó képesség mértékegysége az 1/s vagy job/s.
# Az átlagos várakozási idő mindig nagyobb, mint az átlagos körülfordulási idő.
# A központi egység kihasználtsága nem lehet 100%-nál több.
# Az átbocsájtóképesség számítása során figyelmen kívül kell hagyni a rendszerfeladatokat.
==  Az alábbi állítások közül melyik  igaz a modern operációs rendszerek ütemezőire? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# A CPU ütemezők folyamatokat ütemeznek.
# A  hosszútávú  ütemező  dönt,  hogy  egy  futó  folyamatot  mikor írunk  ki  a  háttértárra  (felfüggesztett  állapot, swapping).
# A  CPU  ütemezés  feladata  az,  hogy  a  várakozó  állapotban  lévő  feladatok  közül  kiválassza  a  futásra  kerülőt, ha egy futó feladat már valamilyen okból nem folytathatja a futást.
# Az ütemező, munkája során a folyamatleírókban elérhető információkat felhasználva hozza meg döntését.
==  Az alábbi állítások közül melyik  hamis a közös erőforrásokra vonatkozóan? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}
# A teljes memória közös erőforrás.
# A  programozó  egyik  fontos  feladata,  hogy  programjában  felismerje  a  közös  erőforrásokat és  biztosítsa  azok hibamentes kezelését.
# A kritikus szakasz egy programkód azon része, amelyben egy adott erőforrásra a kölcsönös kizárást biztosítani kell.
# A közös erőforrások hibás lefoglalása és felszabadítása holtpontot eredményezhet.
==  Mely állítás  hamis a holtponttal kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
# A holtpont a rendszerben lévő feladatok egy részhalmazát érinti.
# A holtpont megelőzése során vizsgáljuk a beérkező erőforráskéréseket, és azokat csak akkor elégítjük ki, ha a rendszer biztonságos állapotban marad.
# Ha  a  holtpontot  annak észlelésével és  feloldásával  kívánjuk  kezelni,  akkor  fel  kell  készülnünk  arra,  hogy  az erőforrások visszaállíthatók legyenek.
# A holtpont kialakulásának szükséges feltétele az, hogy a rendszerben ne legyen erőszakos erőforráselvétel.
==  Az alábbi lapszervezésre épülő virtuális tárkezeléssel kapcsolatos állítások közül melyik  igaz? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}
# A virtuális tárkezelés során belső tördelődés nincs.
# A virtuális tárkezelés során a teljes programot annak indulásakor betöltjük a fizikai memóriába.
# A virtuális tárkezelés során kihasználjuk a programok lokalitását.
# A vergődés során a rendszerben a CPU folyamatosan dolgozik a laphibák kezelésén.
==  Az alábbi két állítás közül melyik  igaz? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
# A  FIFO  lapcsere-stratégia  alkalmazásakor,  növelve  a  rendelkezésre  álló  fizikai  memória  keretek  számát, csökken a laphibák száma.
# Igény szerinti lapozás alkalmazása esetén lapcsere csak akkor történhet, ha a futó program ténylegesen hivat- kozik egy éppen a fizikai memóriában nem megtalálható lapra.
==  Az alábbi állítások közül melyik igaz a rendszerhívásokkal kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
# A rendszerhívásokat az alkalmazásokat programozók direkt módon használják.
# Alkalmazói programok a be- és kiviteli műveleteket rendszerhívásokon keresztül érik el.
# A rendszerhívás egy függvényhívás.
# Az aszinkron rendszerhívás a műveletek befejezése után tér vissza.
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# Az operációs rendszer magja felelős a feladatok ütemezéséért.
# Az operációs rendszer magja kezeli a memóriát.
# Az operációs rendszer magja többnyire platformfüggetlen módon kerül megvalósításra.
# Az operációs rendszer magja tartalmazza a rendszerhívásokat fogadó réteget.
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
# A FIFO algoritmus nem preemptív.
# Az SJF algoritmus preemptív.
# Az RR algoritmus preemptív.
# Az SRTF algoritmus preemptív.
==  Az alábbi állítások közül melyik igaz a folyamatokkal (process) és a szálakkal (thread) kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
# A szál a folyamathoz rendelt CPU-n fut.
# A folyamatnak saját halomja (heap) van.
# A szálnak saját halomja (heap) van.
# Egy folyamat egy szál kontextusában fut.
==  Az alábbi állítások közül melyik igaz a szemaforra vonatkozóan? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# A szemafor kezdeti értéke minden alkalmazásban 1, vagyis a szemaforhoz tartozó erőforrás nem foglalt.
# Szemaforral nem lehet randevút megvalósítani.
# Szemafor alkalmazásával elkerülhetjük a holtpont létrejöttét.
# A számláló (counter) típusú szemafor alkalmazása esetén a szemaforhoz rendelt erőforrás egy időben több párhuzamos feladat által használható.
==  Az alábbi mondatok közül melyik hamis a lapszervezéssel kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}
# Lapszervezés esetén a logikai lapok és a fizikai memória keretek mérete azonos.
# A laptáblát általában a fizikai memóriában tárolják.
# A laptábla minden bejegyzése egy fizikai memóriakeretre mutat.
# A lapszervezés esetén nincs külső tördelődés.
==  Az alábbi állítások közül melyik hamis a fájlrendszerekkel kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}
# A fájlrendszer feladata az, hogy az információt tároló logikai blokkokat a fizikai fájlokhoz rendeljék.
# Láncolt listás tárolás esetén az egyes blokkok tárolják a fájlban következő blokkok helyét.
# Indexelt tárolás esetén speciális blokkok tárolják a fájl tárolására használt blokkok helyét.
# Indexelt tárolás esetén a fájl tetszőleges részének gyors elérése lehetséges.
==  Az alábbi két állítás közül melyik igaz a PRAM memória-hozzáférési modell esetén? ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}
# Az olvasás-olvasás ütközés esetén nincs versenyhelyzet.
# Az olvasás-írás ütközés esetén nincs versenyhelyzet.
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a multiprogramozott rendszerekkel kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}
# A multiprogramozott rendszerekben a lassú perifériák korlátozzák a rendszer működését, hiszen a CPU-nak meg kell várnia a perifériás műveletek befejezését.
# A 100%-os CPU-kihasználtság a gyakorlatban is elérhető multiprogramozott rendszerekben.
# A multiprogramozott rendszerekben egy feladat addig fut, amíg az várakozni nem kényszerül a CPU-ra.
# A multiprogramozott rendszerek FIFO ütemezőt használnak.
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek rétegszerkezetével kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}
# Az operációs rendszerekben csak az eszközmeghajtók tartalmaznak hardverspecifikus kódot.
# Az operációs rendszer fontos feladata a memóriakezelés.
# Az operációs rendszer magja (kernel) többnyire platformfüggetlen módon kerül megvalósításra.
# A rendszerhívási felület az operációs rendszer egyik kernel módban futó része.
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
# A FIFO algoritmus alkalmazása esetén megfigyelhető a konvoj hatás.
# Az SJF algoritmus esetén nem jelentkezik a konvoj hatás.
# Az RR algoritmus esetén a konvoj hatás nem jelentkezik az algoritmus preemptív volta miatt.
# Az SRTF esetén nem jelentkezik a konvoj hatás.
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a feladatok tipikus állapotátmeneti diagramjával kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}
# Az erőforrást kérő feladat VARAKOZÓ állapotba kerül.
# Egy operációs rendszeren belül maximum annyi feladat lehet futó állapotban, ahány végrehajtó egységünk van.
# Kooperatív operációs rendszerben a yield( ) rendszerhívás hatására FUTO állapotból FUTÁSRA KÉSZ ´ állapotba kerülhet egy feladat.
# Feladat mindig FUTASRA KÉSZ állapotban jön létre.
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a folyamatra (process), szálakat támogató folyamatalapú rendszerben (pl. Windows vagy UNIX)? ==
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}
# A folyamat egy végrehajtás alatt álló program.
# Egy programból több különböző folyamatot létrehozhatunk.
# A folyamatok közös memórián keresztül kommunikálnak egymással.
# A folyamatok közös erőforrásaira (pl. két folyamat által is megnyitott file) biztosítani kell a kölcsönös kizárást.
== Mely állítás hamis a holtponttal kapcsolatban? ==
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}
# A holtpontészlelés és -feloldás nem feltétlenül oldja meg a problémát (pl. livelock lehet az eredménye).
# A holtpont többnyire a rendszer feladatainak csak egy csoportjára terjed ki, vagyis a rendszer részben működőképes maradhat.
# A holtpont egy versenyhelyzet, amelyben a feladatok egymásra váró állapotba kerülnek.
# A holtpont elkerülhető számláló típusú szemaforok használatával.
== Az alábbi lapozással és lapcsere algoritmusokkal kapcsolatos kérdések közül melyik igaz? ==
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}
# Az előre tekintő lapozás csökkenti a laphiba gyakoriságot.
# A legrégebbi lap (FIFO) lapcsere algoritmus a jövőbe tekint.
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapot a tárba kell fagyasztani, mert az könnyen a lapcsere algoritmus áldozatává válhat egyébként.
# A legrégebben nem használt (LRU) algoritmus megvalósítása erőforrás-igényes, ezért sokszor annak a közelítéseit alkalmazzuk.
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a láncolt listás tároláson alapuló fájlrendszer esetén? ==
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}
# A fájlokban tárolt adatok szekvenciális és indexelt (közvetlen) elérése is egyszerűen és hatékonyan megoldható.
# A fájlokban tárolt adatok egymás utáni, szekvenciális blokkokba rendezése (töredezésmentesítés) javítja az írási és olvasási teljesítményt is.


== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==
== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? ==
12. sor: 227. sor:
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz.
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek.


== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==
== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? ==