„Záróvizsga kvíz - Operációs rendszerek” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
2016-jan kérdésekkel frissült |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
|cím=ZVOpre | |cím=ZVOpre | ||
}} | }} | ||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz a multiprogramozott rendszerekkel kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# A multiprogramozott rendszerekben a lassú perifériák korlátozzák a rendszer működését, hiszen a CPU-nak meg kell várnia a perifériás műveletek befejezését. | |||
# A 100%-os CPU-kihasználtság a gyakorlatban is elérhető multiprogramozott rendszerekben. | |||
# A multiprogramozott rendszerekben egy feladat addig fut, amíg az várakozni nem kényszerül a CPU-ra. | |||
# A multiprogramozott rendszerek FIFO ütemezőt használnak. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az operációs rendszerek rétegszerkezetével kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Az operációs rendszerekben csak az eszközmeghajtók tartalmaznak hardverspecifikus kódot. | |||
# Az operációs rendszer fontos feladata a memóriakezelés. | |||
# Az operációs rendszer magja (kernel) többnyire platformfüggetlen módon kerül megvalósításra. | |||
# A rendszerhívási felület az operációs rendszer egyik kernel módban futó része. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis az egyszerű ütemezési algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# A FIFO algoritmus alkalmazása esetén megfigyelhető a konvoj hatás. | |||
# Az SJF algoritmus esetén nem jelentkezik a konvoj hatás. | |||
# Az RR algoritmus esetén a konvoj hatás nem jelentkezik az algoritmus preemptív volta miatt. | |||
# Az SRTF esetén nem jelentkezik a konvoj hatás. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a feladatok tipikus állapotátmeneti diagramjával kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Az erőforrást kérő feladat VARAKOZÓ állapotba kerül. | |||
# Egy operációs rendszeren belül maximum annyi feladat lehet futó állapotban, ahány végrehajtó egységünk van. | |||
# Kooperatív operációs rendszerben a yield( ) rendszerhívás hatására FUTO állapotból FUTÁSRA KÉSZ ´ állapotba kerülhet egy feladat. | |||
# Feladat mindig FUTASRA KÉSZ állapotban jön létre. | |||
== Az alábbi állítások közül melyik hamis a folyamatra (process), szálakat támogató folyamatalapú rendszerben (pl. Windows vagy UNIX)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# A folyamat egy végrehajtás alatt álló program. | |||
# Egy programból több különböző folyamatot létrehozhatunk. | |||
# A folyamatok közös memórián keresztül kommunikálnak egymással. | |||
# A folyamatok közös erőforrásaira (pl. két folyamat által is megnyitott file) biztosítani kell a kölcsönös kizárást. | |||
== Mely állítás hamis a holtponttal kapcsolatban? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# A holtpontészlelés és -feloldás nem feltétlenül oldja meg a problémát (pl. livelock lehet az eredménye). | |||
# A holtpont többnyire a rendszer feladatainak csak egy csoportjára terjed ki, vagyis a rendszer részben működőképes maradhat. | |||
# A holtpont egy versenyhelyzet, amelyben a feladatok egymásra váró állapotba kerülnek. | |||
# A holtpont elkerülhető számláló típusú szemaforok használatával. | |||
== Az alábbi lapozással és lapcsere algoritmusokkal kapcsolatos kérdések közül melyik igaz? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# Az előre tekintő lapozás csökkenti a laphiba gyakoriságot. | |||
# A legrégebbi lap (FIFO) lapcsere algoritmus a jövőbe tekint. | |||
# Az utóbbi időben nem használt (NRU) algoritmus esetén a frissen behozott lapot a tárba kell fagyasztani, mert az könnyen a lapcsere algoritmus áldozatává válhat egyébként. | |||
# A legrégebben nem használt (LRU) algoritmus megvalósítása erőforrás-igényes, ezért sokszor annak a közelítéseit alkalmazzuk. | |||
== Az alábbi két állítás közül melyik igaz a láncolt listás tároláson alapuló fájlrendszer esetén? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# A fájlokban tárolt adatok szekvenciális és indexelt (közvetlen) elérése is egyszerűen és hatékonyan megoldható. | |||
# A fájlokban tárolt adatok egymás utáni, szekvenciális blokkokba rendezése (töredezésmentesítés) javítja az írási és olvasási teljesítményt is. | |||
== Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? == | == Az alábbi megállapítások közül melyik hamis az időosztásos (time-sharing) rendszerekre? == | ||
| 12. sor: | 64. sor: | ||
# Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz. | # Az időosztásos rendszerek kifejlesztésének fő célja az volt, hogy on-line hozzáférést biztosítsanak a felhasználóknak a számítógépek szolgáltatásaihoz. | ||
# A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek. | # A rendszer válaszideje fontos tulajdonsága az időosztásos rendszereknek. | ||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? == | == Az alábbi állítások közül melyik igaz az operációs rendszerek belső szerkezetével kapcsolatban? == | ||