„Számvitel kikérdező” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 858. sor: | 858. sor: | ||
# költség | # költség | ||
# kiadás | # kiadás | ||
== Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Összköltséges | |||
# Forgalmi | |||
== Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Összköltséges | |||
# Forgalmi | |||
== Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Üzemi (üzleti) tevékenyséf eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény | |||
# Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény | |||
# Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény | |||
== Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A szabad cash flow az a likvid pénzeszközt, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||