VIK Wiki

„Beágyazott információs rendszerek - vizsga 2010.05.19” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés
VizuálisWikiszöveges
Kiskoza (vitalap | szerkesztései)
1 594 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
Kiskoza (vitalap | szerkesztései)
1 594 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{vissza|Beágyazott információs rendszerek}}
{{vissza|Beágyazott információs rendszerek}}
''A napokban felrakom a megoldást is - [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]] ([[Szerkesztővita:Kiskoza|vita]]) 2014. május 21., 10:25 (UTC)''


;1 Egy öt taszkból álló rendszerben prioritásos ütemezést alkalmazunk. Az egyes taszkok periódusát, számítási idejét, határidejét, ill. a hibakezelő handler futási idejét msec-ben megadó számnégyesek csökkenő prioritás szerint rendezve a következők (10, 0.4, 3, 0.1), (3, 0.45, 3, 0.05), (6, 0.7, 6, 0.05), (14, 1.15, 14, 0.1), (14, 4.5, 14, 0.5). Valamelyik taszk végrehajtása során 5 msec-enként legfeljebb egyszer, véges valószínűséggel hiba lép fel. A Deadline Monotonic Analysis (DMA) módszer felhasználásával vizsgálja meg, hogy a legkisebb prioritású taszk teljesíti-e a határidőt (4 pont)?
;1 Egy öt taszkból álló rendszerben prioritásos ütemezést alkalmazunk. Az egyes taszkok periódusát, számítási idejét, határidejét, ill. a hibakezelő handler futási idejét msec-ben megadó számnégyesek csökkenő prioritás szerint rendezve a következők (10, 0.4, 3, 0.1), (3, 0.45, 3, 0.05), (6, 0.7, 6, 0.05), (14, 1.15, 14, 0.1), (14, 4.5, 14, 0.5). Valamelyik taszk végrehajtása során 5 msec-enként legfeljebb egyszer, véges valószínűséggel hiba lép fel. A Deadline Monotonic Analysis (DMA) módszer felhasználásával vizsgálja meg, hogy a legkisebb prioritású taszk teljesíti-e a határidőt (4 pont)?
74. sor: 72. sor:


;7. Ismertesse a TinyOS/NesC környezet építőelemeit, ezek felépítését és tulajdonságait! Milyen szabályok érvényesek az elemek kapcsolódására (2 pont)?
;7. Ismertesse a TinyOS/NesC környezet építőelemeit, ezek felépítését és tulajdonságait! Milyen szabályok érvényesek az elemek kapcsolódására (2 pont)?
:
: komponensek
:: modul - interfész megvalósítása
:: konfiguráció - modulok összekapcsolása
: interfészek
:: 2 irányú, lehet command vagy event


;8. Hogyan működnek az elárasztásos protokollok (1 pont)? Mikor célszerű ezek alkalmazása (1 pont)? Jellemezze ezeket a protokollokat mind hálózati mind a csomóponton belüli erőforrás igény szempontjából (1 pont)! Milyen előnyei és hátrányai vannak, hogyan lehet a hátrányos tulajdonságokon javítani (1 pont)?
;8. Hogyan működnek az elárasztásos protokollok (1 pont)? Mikor célszerű ezek alkalmazása (1 pont)? Jellemezze ezeket a protokollokat mind hálózati mind a csomóponton belüli erőforrás igény szempontjából (1 pont)! Milyen előnyei és hátrányai vannak, hogyan lehet a hátrányos tulajdonságokon javítani (1 pont)?
:
: Működése:
:: Csomópontok broadcastolnak, amíg el nem jut mindenkihez
: Alkalmazása
:: Információ terítés
: Erőforrás
:: Csomópontonként és üzenetenként egy-egy üzenet
: Előnye
:: Hibatűrő, robosztus
: Hátránya
:: Nagy üzenetszám
: Javítása
:: Valamilyen valószínűséggel küldjük tovább


;9. Ismertesse a "reference broadcasting" elnevezésű szinkronizációs eljárás lépéseit, és képlettel adja meg mekkora mekkora értékkel kell módosítani a szinkronizálandó órát
;9. Ismertesse a "reference broadcasting" elnevezésű szinkronizációs eljárás lépéseit, és képlettel adja meg mekkora mekkora értékkel kell módosítani a szinkronizálandó órát
:
: ''A 2014-es zh, 2. feladat - [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]] ([[Szerkesztővita:Kiskoza|vita]]) 2014. május 28., 09:33 (UTC)''


;10. Röviden ismertesse a szolgáltatásbiztonság jellemzőit és befolyásoló tényezőit (2 pont)!
;10. Röviden ismertesse a szolgáltatásbiztonság jellemzőit és befolyásoló tényezőit (2 pont)!
:
{{Szakaszcsonk}}


;11. Mutassa be a szolgáltatásbiztonság növelésére szolgáló eszközöket (2 pont)! Ismertesse a verifikáció és validáció fogalmát (2 pont)!
;11. Mutassa be a szolgáltatásbiztonság növelésére szolgáló eszközöket (2 pont)! Ismertesse a verifikáció és validáció fogalmát (2 pont)!
:
{{Szakaszcsonk}}


;12. A alábbi C nyelvű függvényt a táblázatban felírt bemenő paraméterek (teszt vektorok) beállításával tesztelik. A ''control'' értéke ''UP, DOWN'' vagy ''FORWARD'', a ''direction'' értéke ''LEFT'' vagy ''RIGHT'', a ''mode'' értéke ''NORMAL'' vagy ''ENHANCED'' lehet.
;12. A alábbi C nyelvű függvényt a táblázatban felírt bemenő paraméterek (teszt vektorok) beállításával tesztelik. A ''control'' értéke ''UP, DOWN'' vagy ''FORWARD'', a ''direction'' értéke ''LEFT'' vagy ''RIGHT'', a ''mode'' értéke ''NORMAL'' vagy ''ENHANCED'' lehet.
120. sor: 133. sor:
|}
|}
;Adja meg, hogy hány független út bejárásával tesztelhető a kódrészlet (1 pont)!
;Adja meg, hogy hány független út bejárásával tesztelhető a kódrészlet (1 pont)!
: [[File:BIR_vizsga_20100519_12_1.png|150px]]
: 4 független út
;Határozza meg a döntési ág, feltétel kombináció és út fedettségi mértékeket a fenti tesztek végrehajtása esetén (3 pont)!
;Határozza meg a döntési ág, feltétel kombináció és út fedettségi mértékeket a fenti tesztek végrehajtása esetén (3 pont)!
: Döntési ág lefedettség: 3/5
: Feltétel kombináció: 2/5
: Útfedettség: 2/4
;Ha szükséges, akkor egészítse ki úgy a teszt sorozatot, hogy valamennyi fedettségi mérték 100% legyen (2 pont)!
;Ha szükséges, akkor egészítse ki úgy a teszt sorozatot, hogy valamennyi fedettségi mérték 100% legyen (2 pont)!
{| class="wikitable" border="1"
|-
! Teszt bemenetek !! control !! direction      !! mode
|-
| Teszt 4        || FORWARD || ''don't care'' || ''don't care''
|-
| Teszt 5        || UP      || LEFT          || NORMAL
|-
| Teszt 6        || UP      || RIGHT          || ENHACED
|}


[[Kategória:Mérnök informatikus]]
[[Kategória:Mérnök informatikus]]
[[Kategória:Autonóm intelligens rendszerek szakirány]]
[[Kategória:Autonóm intelligens rendszerek szakirány]]
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Beágyazott_információs_rendszerek_-_vizsga_2010.05.19”