„Beágyazott információs rendszerek - vizsga 2010.05.19” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{vissza|Beágyazott információs rendszerek}}
-''A napokban felrakom a megoldást is - [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]] ([[Szerkesztővita:Kiskoza|vita]]) 2014. május 21., 10:25 (UTC)''
 ;1 Egy öt taszkból álló rendszerben prioritásos ütemezést alkalmazunk. Az egyes taszkok periódusát, számítási idejét, határidejét, ill. a hibakezelő handler futási idejét msec-ben megadó számnégyesek csökkenő prioritás szerint rendezve a következők (10, 0.4, 3, 0.1), (3, 0.45, 3, 0.05), (6, 0.7, 6, 0.05), (14, 1.15, 14, 0.1), (14, 4.5, 14, 0.5). Valamelyik taszk végrehajtása során 5 msec-enként legfeljebb egyszer, véges valószínűséggel hiba lép fel. A Deadline Monotonic Analysis (DMA) módszer felhasználásával vizsgálja meg, hogy a legkisebb prioritású taszk teljesíti-e a határidőt (4 pont)?
@@ 42. sor: / 40. sor: @@
 ;4. Hogyan épül fel egy fizikai óra (1 pont)? Mi a referencia óra, a helyes óra és a pontos óra definíciója (1 pont)? Hogyan értelmezzük az óra driftet (a drift mértékét), mit nevezünk ofszetnek, együttfutásnak, ill. pontosságnak (2 pont)? Mit nevezünk belső, és mit külső szinkronizációnak (1 pont)?
-:
+<gallery>
+File:BIR_vizsga_20100519_4_1.png|Fizikai óra
+</gallery>
+: helyes óra: <math>C(t_0) = t_0</math>
+: pontos óra: <math>\left. \frac{\partial C(t)}{\partial t} \right | _{t = t_0} = 1</math>
+: drift: <math>\frac{C(t_1) - C(t_0)}{t_1-t_0}</math>
+: együttfutás: ''_?_'' - ehhez tartozik a belső szinkronizáció
+: pontosság: referenciaórától az eltérés - külső szinkronizáció
 ;5. Milyen szabályokat alkalmazunk (2 szabály), ha egy aperiodikus és sporadikus, hard-time és szoft real-time taszkokat egyaránt ütemeznünk kell (2 pont)?
-:
+: Minden taszkot az átlagos érkezési és végrehajtási idővel veszünk figyelembe
+: A hard-real time taszkok a worst-case értékekkel szerepelnek
-;6. Egy toke vezérelt busz rendszerben a token körbejárási ideje 10 msec. A globális idő nem férhető hozzá. Az üzenet továbbítási idő 1 msec. Az óra felbontóképessége elhanyagolható. A fizikai eszközt elérő protokoll felett PAR (Positive Acknowlegement & Retransmission) protokollt alkalmazunk. Az ismétlések száma 2.
+;6. Egy token vezérelt busz rendszerben a token körbejárási ideje 10 msec. A globális idő nem férhető hozzá. Az üzenet továbbítási idő 1 msec. Az óra felbontóképessége elhanyagolható. A fizikai eszközt elérő protokoll felett PAR (Positive Acknowlegement & Retransmission) protokollt alkalmazunk. Az ismétlések száma 2.
 ;Legalább mekkora time-out beállítása javasolható? Miért (1 pont)?
 ;Mekkora a hibadetektálás késleltetése? Miért? (2 pont)
 ;Mekkora az akció késleltetési idő (két eset)? Miért? (2 pont)
-:
+: Timeout
+:: Ha éppen elment a token, 10 msec-et kell várni
+:: <math>\underbrace{10 + 1}_\text{kuldo} + \underbrace{10 + 1}_\text{ack} = 22 ms</math> a timeout idő
+: Hibadetektálás
+:: Ha letelt a timeout, a vevő nem reagált
+:: [[File:BIR_vizsga_20100519_6_1.png|400px]]
+:: 2 ismétlés 3 próbálkozást jelent
+:: A hibadetektálás késleltetése 66 msec, azaz 3-szoros timeout
+: Akció késleltetési idő
+:: Ha nincs globális idő, akkor <math>2 d_{max} - d_{min}</math>
+:: <math>d_{min} = 1 msec</math>, mert rögtön volt token
+:: <math>d_{max} = 2 * 22 + 10 + 1 = 55 msec</math>, mert kétszer megvártuk a timeout-ot, majd a tokent még meg kellett kapnia
+:: <math>2 d_{max} - d_{min} = 109 msec</math>
 ;7. Ismertesse a TinyOS/NesC környezet építőelemeit, ezek felépítését és tulajdonságait! Milyen szabályok érvényesek az elemek kapcsolódására (2 pont)?
-:
+: komponensek
+:: modul - interfész megvalósítása
+:: konfiguráció - modulok összekapcsolása
+: interfészek
+:: 2 irányú, lehet command vagy event
 ;8. Hogyan működnek az elárasztásos protokollok (1 pont)? Mikor célszerű ezek alkalmazása (1 pont)? Jellemezze ezeket a protokollokat mind hálózati mind a csomóponton belüli erőforrás igény szempontjából (1 pont)! Milyen előnyei és hátrányai vannak, hogyan lehet a hátrányos tulajdonságokon javítani (1 pont)?
-:
+: Működése:
+:: Csomópontok broadcastolnak, amíg el nem jut mindenkihez
+: Alkalmazása
+:: Információ terítés
+: Erőforrás
+:: Csomópontonként és üzenetenként egy-egy üzenet
+: Előnye
+:: Hibatűrő, robosztus
+: Hátránya
+:: Nagy üzenetszám
+: Javítása
+:: Valamilyen valószínűséggel küldjük tovább
 ;9. Ismertesse a "reference broadcasting" elnevezésű szinkronizációs eljárás lépéseit, és képlettel adja meg mekkora mekkora értékkel kell módosítani a szinkronizálandó órát
-:
+: ''A 2014-es zh, 2. feladat - [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]] ([[Szerkesztővita:Kiskoza|vita]]) 2014. május 28., 09:33 (UTC)''
 ;10. Röviden ismertesse a szolgáltatásbiztonság jellemzőit és befolyásoló tényezőit (2 pont)!
-:
+{{Szakaszcsonk}}
 ;11. Mutassa be a szolgáltatásbiztonság növelésére szolgáló eszközöket (2 pont)! Ismertesse a verifikáció és validáció fogalmát (2 pont)!
-:
+{{Szakaszcsonk}}
 ;12. A alábbi C nyelvű függvényt a táblázatban felírt bemenő paraméterek (teszt vektorok) beállításával tesztelik. A ''control'' értéke ''UP, DOWN'' vagy ''FORWARD'', a ''direction'' értéke ''LEFT'' vagy ''RIGHT'', a ''mode'' értéke ''NORMAL'' vagy ''ENHANCED'' lehet.
@@ 100. sor: / 133. sor: @@
 |}
 ;Adja meg, hogy hány független út bejárásával tesztelhető a kódrészlet (1 pont)!
+: [[File:BIR_vizsga_20100519_12_1.png|150px]]
+: 4 független út
 ;Határozza meg a döntési ág, feltétel kombináció és út fedettségi mértékeket a fenti tesztek végrehajtása esetén (3 pont)!
+: Döntési ág lefedettség: 3/5
+: Feltétel kombináció: 2/5
+: Útfedettség: 2/4
 ;Ha szükséges, akkor egészítse ki úgy a teszt sorozatot, hogy valamennyi fedettségi mérték 100% legyen (2 pont)!
+{| class="wikitable" border="1"
+|-
+! Teszt bemenetek !! control !! direction      !! mode
+|-
+| Teszt 4         || FORWARD || ''don't care'' || ''don't care''
+|-
+| Teszt 5         || UP      || LEFT           || NORMAL
+|-
+| Teszt 6         || UP      || RIGHT          || ENHACED
+|}
 [[Kategória:Mérnök informatikus]]
 [[Kategória:Autonóm intelligens rendszerek szakirány]]