„Mérés laboratórium 4. - 5. mérés” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|MeresLabor4Linux}} ==1. Soroljon fel fájlkezelésre alkalmas UNIX parancsokat (listázás, másolás, megjelenítés, stb.)!== * listázás…” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (17 közbenső módosítás, amit 7 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Vissza|Mérés laboratórium 4.}} | ||
==1. Soroljon fel fájlkezelésre alkalmas UNIX parancsokat (listázás, másolás, megjelenítés, stb.)!== | ==1. Soroljon fel fájlkezelésre alkalmas UNIX parancsokat (listázás, másolás, megjelenítés, stb.)!== | ||
* listázás: ls | * listázás: <code>ls</code> | ||
* másolás: cp | * másolás: <code>cp</code> | ||
* mozgatás: mv | * mozgatás: <code>mv</code> | ||
* törlés: rm | * törlés: <code>rm</code> | ||
* megjelenítés: cat, less | * megjelenítés: <code>cat</code>, <code>less</code> | ||
* keresés: grep | * keresés: <code>grep</code> | ||
* folyamatok listázása: ps | * folyamatok listázása: <code>ps</code> | ||
==2. Milyen hozzáférési jogok adhatók egy UNIX állománynak?== | ==2. Milyen hozzáférési jogok adhatók egy UNIX állománynak?== | ||
* pl: -rwxrwxrwx | |||
* | * <code>r</code>: olvasás, könyvtárnál listázás | ||
* r: olvasás, könyvtárnál listázás | * <code>w</code>: írás | ||
* w: írás | * <code>x</code>: fájlnál futtatás, könyvtárnál belépés | ||
==3. Kik számára állíthatunk be hozzáférési jogokat egy fájllal kapcsolatban?== | ==3. Kik számára állíthatunk be hozzáférési jogokat egy fájllal kapcsolatban?== | ||
* A fájl tulajdonos felhasználója számára | * A fájl tulajdonos felhasználója számára | ||
* A fájl csoportja számára (függetlenül állítható a fájl tulajdonosától, a | * A fájl csoportja számára (függetlenül állítható a fájl tulajdonosától, a UNIX csoportok a <code>/etc/group</code> fájlban találhatóak) | ||
* Mások számára (pontosabban azok számára, akik nem tartoznak az előző kettőbe) | * Mások számára (pontosabban azok számára, akik nem tartoznak az előző kettőbe) | ||
| 33. sor: | 33. sor: | ||
* stb... | * stb... | ||
==5. Mi a | ==5. Mi a SELinux és mire való?== | ||
A | A SELinux egy kiegészítő rendszer az operációs rendszer biztonságosabbá tételéhez. Segítségével pontosan meghatározhatjuk az egyes rendszerkomponensek és alkalmazások működését, a megengedett és tiltott tevékenységeik listáját, valamint nyomon követhetjük a rendszer által jelzett biztonsági problémákat. | ||
==6. Soroljon fel néhány jellemző könyvtárat a UNIX fájlrendszeréből!== | ==6. Soroljon fel néhány jellemző könyvtárat a UNIX fájlrendszeréből!== | ||
* /bin: a legfontosabb felhasználói parancsok binárisai | * <code>/bin</code>: a legfontosabb felhasználói parancsok binárisai | ||
* /boot: a boot loader statikus fájlai | * <code>/boot</code>: a boot loader statikus fájlai | ||
* /dev: | * <code>/dev</code>: eszközfájlok | ||
* /etc: | * <code>/etc</code>: hosztspecifikus rendszer konfigurációs fájlok | ||
* /home: felhasználói könyvtárak | * <code>/home</code>: felhasználói könyvtárak | ||
* /lib: legfontosabb megosztott könyvtárak és kernel modulok | * <code>/lib</code>: legfontosabb megosztott könyvtárak és kernel modulok | ||
* /var: változó adat fájlok (naplók, cache, stb) | * <code>/var</code>: változó adat fájlok (naplók, cache, stb) | ||
* /tmp: ideiglenes fájlok | * <code>/tmp</code>: ideiglenes fájlok | ||
==7. Milyen paranccsal lehet kilistázni a futó folyamatokat?== | ==7. Milyen paranccsal lehet kilistázni a futó folyamatokat?== | ||
ps | <code>ps</code><br /> | ||
(ps aux) | (<code>ps aux</code>)<br /> | ||
(ps -ef) | (<code>ps -ef</code>) | ||
==8. Hol tárolja a UNIX a rendszernaplókat?== | ==8. Hol tárolja a UNIX a rendszernaplókat?== | ||
/var/log | <code>/var/log</code> | ||
==9. Listázd ki parancssorra az ifconfig részletes leírását!== | ==9. Listázd ki parancssorra az ifconfig részletes leírását!== | ||
man ifconfig | <code>man ifconfig</code> | ||
==10. Hogy futtatnád a root tulajdonában lévő secret_commands.sh fájlt (a jogosultságok módosítása nélkül), amire csak olvasási jogod van?== | ==10. Hogy futtatnád a root tulajdonában lévő secret_commands.sh fájlt (a jogosultságok módosítása nélkül), amire csak olvasási jogod van?== | ||
bash secret_commands.sh | <code>sudo bash secret_commands.sh</code> | ||
==11. Mi a csővezeték? Mutasd be pár mondatban és írj rá egy példát.== | ==11. Mi a csővezeték? Mutasd be pár mondatban és írj rá egy példát.== | ||
Folyamatok összekapcsolása a standard streamen keresztül, azaz az egyik folyamat kimenete(stdout) a soron következő folyamat bemenete(stdin). | Folyamatok összekapcsolása a standard streamen keresztül, azaz az egyik folyamat kimenete(stdout) a soron következő folyamat bemenete (<code>stdin</code>). | ||
Használata a | karakterrel. | Használata a <code>|</code> karakterrel. | ||
Példa: | Példa: | ||
ls /etc/ | grep ld.so : /etc listázása, majd annak kimenetében | <code>ls /etc/ | grep ld.so</code> : <code>/etc</code> listázása, majd annak kimenetében <code>ld.so</code>-ra keresés | ||
http://en.wikipedia.org/wiki/Pipeline_(Unix) | http://en.wikipedia.org/wiki/Pipeline_(Unix) | ||
==12. Van egy fájl, Ubul a tulajdonosa, csoportjához Ubul és Jon tartozik. Egyéb felhasználók: Garfield. Egyedül a csoportnak van írási joga a fájlra (tehát se a tulajdonosnak, se az egyéb felhasználóknak). Ki tudja írni a fájlt?== | ==12. Van egy fájl, Ubul a tulajdonosa, csoportjához Ubul és Jon tartozik. Egyéb felhasználók: Garfield. Egyedül a csoportnak van írási joga a fájlra (tehát se a tulajdonosnak, se az egyéb felhasználóknak). Ki tudja írni a fájlt?== | ||
| 82. sor: | 83. sor: | ||
==13. Listázd ki a rendszer logfájl mappájából a yum.log tartalmát!== | ==13. Listázd ki a rendszer logfájl mappájából a yum.log tartalmát!== | ||
cat /var/log/yum.log | <code>cat /var/log/yum.log</code> | ||
Miután a rendszernapló lehet máshol is, syslogból pedig több verzió van, egy fokkal helyesebb így: | |||
<code>cat `cat /etc/*syslog.d/* /etc/*syslog*conf | grep -E "^[\w]?kern" | sed "s/^[^\/]*\(\/\([a-z]\+\/\)\+\).*$/\1/g"`yum.log</code> | |||
SMB (Server Message Block). Erre a protokollra hivatkoznak néha Common Internet File System (CIFS) néven is. A Samba programcsomag segítségével használhatjuk UNIX rendszereken. | ==14. Mi a Windows-os fájlmegosztás neve?== | ||
[http://hu.wikipedia.org/wiki/Server_Message_Block SMB (Server Message Block)]. Erre a protokollra hivatkoznak néha [http://www.samba.org/cifs/ Common Internet File System (CIFS)] néven is (?? ld. alább). A Samba programcsomag segítségével használhatjuk UNIX rendszereken. | |||
-- [[BujakiAttila|Buj]] - 2012.04.13. | -- [[BujakiAttila|Buj]] - 2012.04.13. | ||
http://hu.wikipedia.org/wiki/Samba | * http://hu.wikipedia.org/wiki/Samba | ||
http://en.wikipedia.org/wiki/Server_Message_Block | * http://en.wikipedia.org/wiki/Server_Message_Block | ||
* http://www.novell.com/hu-hu/documentation/sled10/sled_deployment_sp2/html/SLED-deployment/cha.samba.html | |||
{{Idézet | |||
|idézet=:; '''SMB protokoll''' | |||
:: A Samba a NetBIOS szolgáltatásokra épülő SMB (server message block, kiszolgáló-üzenetblokk) nevű protokollt használja. Az IBM nyomására a Microsoft széles körben elérhetővé tette a protokollt, így más szoftvergyártók is kapcsolatot létesíthetnek egy Microsoft-tartománnyal. A Samba esetében az SMB protokoll a TCP/IP-protokollokra épül, tehát a TCP/IP-protokollcsaládot az összes kliensen telepíteni kell. | |||
:; '''CIFS-protokoll''' | |||
:: A CIFS (common Internet file system) a Samba által támogatott másik protokoll. A CIFS egy szabványos távoli fájlrendszer-elérési protokollt ad meg hálózati használathoz, amely lehetővé teszi a felhasználók csoportjának együttműködését és dokumentumok megosztását a hálózaton. | |||
|forrás=http://www.novell.com/hu-hu/documentation/sled10/sled_deployment_sp2/html/SLED-deployment/cha.samba.html}} | |||
--[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. március 20., 12:52 (CET) | |||
==15. Van egy fájl, Ubul a tulajdonosa, csoportjához Ubul és Jon tartozik. Egyéb felhasználók: Garfield. A tulajdonosnak és az egyéb felhasználóknak van olvasási joga a fájlra (tehát a csoportnak nincs). Ki tudja olvasni a fájlt?== | ==15. Van egy fájl, Ubul a tulajdonosa, csoportjához Ubul és Jon tartozik. Egyéb felhasználók: Garfield. A tulajdonosnak és az egyéb felhasználóknak van olvasási joga a fájlra (tehát a csoportnak nincs). Ki tudja olvasni a fájlt?== | ||
| 98. sor: | 111. sor: | ||
==16. (?) Van egy security nevű mappa, tartalmát nem listázhatod, a mappához nem férsz hozzá. Hogy tudnád mégis kilistázni a tartalmát a jogosultságok módosítása nélkül?== | ==16. (?) Van egy security nevű mappa, tartalmát nem listázhatod, a mappához nem férsz hozzá. Hogy tudnád mégis kilistázni a tartalmát a jogosultságok módosítása nélkül?== | ||
sudo ls security | <code>sudo ls security</code> | ||
(Kipróbáltam CentOS-en, ez működik akkor is ha nincs semmilyen jogod a könyvtárra. A root akkor is tudja listázni a tartalmát. | (Kipróbáltam CentOS-en, ez működik akkor is ha nincs semmilyen jogod a könyvtárra. A root akkor is tudja listázni a tartalmát. | ||
pl.: | pl.: | ||
Van egy sajt mappánk, amire nincs semmilyen jogunk és van benne egy ok nevű másik mappa. | Van egy <code>sajt</code> mappánk, amire nincs semmilyen jogunk és van benne egy <code>ok</code> nevű másik mappa. | ||
<pre> | <pre> | ||
[meres@irfserver teszt2]$ sudo ls sajt | [meres@irfserver teszt2]$ sudo ls sajt | ||
| 113. sor: | 127. sor: | ||
[meres@irfserver teszt2]$ | [meres@irfserver teszt2]$ | ||
</pre> | </pre> | ||
[[ | [[Kategória:Mérnök informatikus]] | ||