„Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám: 3” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Gazdhuman|SzámvitelTémakör3}} __TOC__ ==Témakör: A számbavétel szabályozottsága== Állítás: A beszámolóban és az azt alátámasztó k…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Vissza|Számvitel}} | ||
{{Kvízoldal | |||
|cím=Számvitel<br />A számbavétel szabályozottsága | |||
}} | |||
<onlyinclude> | |||
==A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a papíron megjelenő formájuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – a számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével – nem számolhatók el.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A folytonosság elve kimondja azt is, hogy az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele nem változhat.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A folytonosság elve szerint a könyvvezetésben az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A gazdasági társaságok közül a részvénytársaságok, a konszolidálásba bevont vállalkozások, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei és azok a vállalatok, akiknél az üzleti év eltér a naptári évtől a számviteli törvény értelmében éves beszámoló készítésére kötelezettek, nem készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót akkor sem, ha ezt különben a megfelelő határértékeik lehetővé tennék.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A hazai kisvállalatok IAS-beszámolót készítenek.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
Magyarázat | # Igaz | ||
# Hamis | |||
{{rejtett | |||
|mutatott=Magyarázat | |||
|szöveg=A hazai kisvállalatok nem kötelesek IAS beszámolót készíteni.}} | |||
==A hazai nemzeti számviteli standardokat a számviteli törvényünk tartalmazza.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A jelenlegi számviteli információs rendszer a stakeholder elméleteken alapul.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A jelenlegi számviteli információs rendszer a shareholder elméleteken alapul és a hazai beszámoltatási rendszer törvényileg szabályozza, milyen információkkal kell az érintetteket kiszolgálni.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A költség – haszon összevetésének elvéből következik, hogy a vállalat eltekinthet a pontos információ megszerzésétől akkor, ha az információ szerzés költsége számottevően magasabb, mint a beszerzett információ következtében keletkező haszon nagysága.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A következetesség elve azt jelenti, hogy a könyvvezetésben és a beszámoló tartalma és formája tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A következetesség elve azt jelenti, hogy a könyvvezetésben az üzleti év nyitó adatainak következetesen meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A nemzetközi számviteli standardok kötelező érvénnyel bírnak a világ összes országában.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
Magyarázat: | # Igaz | ||
# Hamis | |||
{{rejtett | |||
|mutatott=Magyarázat | |||
|szöveg=Nem az összes országban. Pl: USA}} | |||
==A mai számviteli törvényünk harmonizál az EU 4. számú, az éves zárszámadásról, a 7. számú, konszolidált beszámolásról, továbbá a 8. számú, könyvvizsgálatról szóló irányelvével.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A mérleg szerinti eredmény adózott eredmény, melyet csökkent a jóváhagyott osztalék, részesedés és növel az osztalékfizetéshez igénybevett szabad eredménytartalék.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A mérleg szerinti eredmény megtermelt eredmény, azaz az előállított javak piaci értékének és előállítási költségüknek a különbsége.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A pénzkezelési szabályzat a vállalkozáson belül működő házipénztár, valamint a pénzkezelő helyek szervezeti és működési rendjét határozza meg, ezen belül szabályozza a pénzmozgások, a pénz és értékkezelés bizonylati rendjét, a vezetendő nyilvántartásokat, figyelembe véve a hatályos jogszabályok előírásait.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A stakeholder elméletek szerint az összes érintett érdekeit kiszolgáló információs rendszerre van szükség.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A számlarend a gazdálkodónál kialakított könyvviteli szabályozás, amely biztosítja a törvénynek megfelelő könyvvezetést és beszámoló készítést.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A számlarend a Pénzügyminisztérium által kiadott, a gazdálkodók számára kötelezően előírt számlatükör.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A számviteli politika belső felhasználású, nem jelenik meg a számviteli beszámolóban.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A számviteli politika keretében rögzíteni kell a vállalkozásra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, így például jelentős összegű hiba értékét, a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértékét, a behajthatatlan követelések vonatkozásában azt az értéket, amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, cégvásárlás esetén az egyes eszközök reális értékének meghatározásához használt módszert, stb.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A számviteli politika összeállítására azért van szükség, mert a számviteli törvény számos szabályozási kérdést a vállalkozások hatáskörébe ad és a szabályozási kötelezettségek írásba foglalása mind a belső, mind a külső érdekhordozók számára eligazítást jelent.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A számviteli standardok olyan számviteli előírások, amelyek a beszámoló elkészítéséhez, a mérlegtételek számbavételéhez, értékeléséhez, a beszámoló közzétételéhez, eszközök, források számbavételéhez, nyilvántartásához adnak iránymutatásokat.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A számviteli törvény az összemérés elvének megsértése miatt nem engedélyezi, hogy az időszaki eredményt olyan ráfordítások elszámolásával terheljék, melyek gazdaságilag egy következő beszámolási időszakra vonatkoznak. | |||
==A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből következik, hogy a papíron bérleti szerződésként szereplő ügylet, mely valós gazdasági tartalmát tekintve pénzügyi lízingnek minősül, nem számolható el bérletként, hanem csak a pénzügyi lízingre vonatkozó szabályok szerint.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A számviteli törvény külön fejezetben szabályozza a hitelintézetek, az államháztartási szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeit.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A több üzleti évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt hatását a legutolsó érintett üzleti év beszámolójában kell figyelembe venni.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A törvényben bemutatott számviteli alapelveket csak hagyománytisztelet miatt tartotta meg a számviteli törvény, hiszen konkrét előírások vonatkoznak a vállalatok könyvvezetésére és beszámoló készítésére, így ezeknek gyakorlati jelentőségük nincs.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A valódiság elvéből következik a bizonylati elv, miszerint a könyvvezetésben, beszámolóban szereplő tételeket mindenkor bizonylattal kell alátámasztani.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
[[Category: | ==A vállalat számviteli politikájának a beszámolóban történő megjelenítésére azért van szükség, mert a beszámolóban, könyvvezetésben szereplő adatok érthetősége, áttekinthetősége csak így biztosított, hiszen a számviteli törvény számos szabályozási kérdéssel kapcsolatos döntést a vállalkozások hatáskörébe ad.== | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A vállalkozás folytatásának elve szerint a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, képes folytatni tevékenységét, és nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==A világosság elve azt jelenti, hogy a könyvvezetést, a beszámolót áttekinthető, érthető a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Az egyedi értékelés elve nem zárja ki, hogy a készleteit a vállalat csoportosan vagy gyűjtő értékelési eljárásokkal értékelje.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Az egyedi értékelés elve kizárja, hogy a készletek értékét a vállalat csoportos vagy gyűjtőértékelési módszerek segítségével állapítsa meg.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Az egyedi értékelés elve szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Az időbeli elhatárolás elve szerint az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, abban a beszámolóban kell figyelembe venni, amelyikben pénzügyi rendezésük megtörténik.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Az óvatosság elvéből következően nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Az önköltségszámítási szabályzat célja, hogy az éves beszámoló mérlegében szereplő saját előállítású termékek közvetlen önköltségen való értékeléséhez, az értékesített saját előállítású termékek, a teljesített szolgáltatások önköltsége meghatározásához megfelelő alapul szolgáljon.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Azáltal, hogy a vállalat egyik évről a másikra úgy változtatott készletértékelési eljárásán, hogy a változtatás hatását az érintett időszak beszámolójában nem számszerűsítette, a mérlegben, az eredménykimutatásban bizonyos sorok összehasonlíthatatlanná váltak, ezzel a vállalat megsértette az összemérés elvét.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Egy beszámolóban csak a már ténylegesen realizált hozamok és ráfordítások jelenhetnek meg.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Ha egy partner cég egyszerre szállítója és vevője a vállalatomnak, akkor a vele szemben keletkezett követeléseimet és kötelezettségeimet külön kell nyilvántartanom.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Ha egy vállalat az általa könyvelt gazdasági eseményt bizonylattal nem tudja alátámasztani, akkor megsérti az óvatosság elvét.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Hozam (bevétel) csak akkor jeleníthető meg eredményként, ha az pénzügyileg realizálható.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Időbelileg elhatárolni csak ráfordításokat, költségeket lehet, hiszen ellenkező esetben olyan bevétel is megjelenítésre kerülne, amelynek pénzügyi realizálása még nem történt meg és ez ellenkezik az óvatosság elvével.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Kizárólag a teljesség elvének értelmezéséből az következik, hogy a gazdálkodónak a tárgyidőszaki könyvvezetésben és beszámolóban nem szabad rögzítenie olyan gazdasági eseményeket, melyek fordulónap utáni időszakra vonatkoznak, mégis az óvatosság elvének érvényesítéséből adódóan előfordulhat, hogy a gazdálkodó ilyen gazdasági események hatásait is figyelembe kell, hogy vegye a tárgyévi beszámolójában.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
==Kormányrendeletekkel szabályozzák többek között a pénzügyi vállalkozások, az államháztartási szervek, egyházak, nyugdíjpénztárak, a Magyar Nemzeti Bank könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségeit.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
</onlyinclude> | |||
---- | |||
[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]] | |||