„Érzelmek logikája - Első ZH, 2013.03.14.” változatai közötti eltérés
A VIK Wikiből
a Renesans átnevezte a(z) Érzelmek logikája ZH1 2012.03.14. lapot a következő névre: Érzelmek logikája ZH1 2013.03.14.: Téves dátum |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
(3 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Érzelmek logikája}} | |||
''Helyes válasz: 1 pont, téves válasz: -1 pont, a kérdés kihagyása: 0 pont.'' | ''Helyes válasz: 1 pont, téves válasz: -1 pont, a kérdés kihagyása: 0 pont.'' | ||
== B csoport == | == B csoport == | ||
95. sor: | 97. sor: | ||
</li> | </li> | ||
</ol> | </ol> | ||
[[Kategória:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]] |
A lap jelenlegi, 2014. április 19., 13:07-kori változata
Helyes válasz: 1 pont, téves válasz: -1 pont, a kérdés kihagyása: 0 pont.
B csoport
- Melyik alapérzelemre jellemző, hogy a szívritmus enyhén lassul és a testhőmérséklet enyhén csökken:
- félelem
- öröm
- szomorúság
- undor
- A James-Lange elméletből melyik nem következik:
- azért félünk valamitől, mert úgy érezzük, szeretnénk elfutni
- azért kedvelünk meg valakit, mert zsigeri megnyugvást érzünk a társaságában
- azért undorodunk valamitől, mert bizonyos arcizmaink összerándulnak
- azért örülünk valakinek, mert nevethetnékünk van a társaságában
- Melyik nem lehet kognitív érzelem:
- a düh
- a tetszés
- a szomorúság
- a fentiek közül bármelyik lehet kognitív érzelem is
- Melyik mechanizmus működését mutatja, ha egy erős dohányos azt állítja, hogy tudja, a dohányzás megrövidíti az életet, de ő nem is akar annyira sokáig élni, mert nem akar mások segítségére szorulni:
- a James-Lange-féle mechanizmust
- a belemagyarázás működését
- a kognitív disszonancia feloldását
- a depresszió kialakulását
- Melyik az a motiváció, amely egy sikeres vezetőt leginkább jellemez:
- a hatalomvágy
- a felelősségvállalás
- az igazságérzet
- a csapatépítés
- Az alábbiak közül melyik ismerhető fel a legkönnyebben a poligráf (hazugságvizsgáló) görbéinek vizsgálata alapján
- szeretet
- ellenszenv
- meglepődés
- rokonszenv
- Schachter és Singer kísérletében melyik csoport vette át az asszisztens hangulatát:
- amelyik placebóinjekciót kapott, és azt mondták neki, hogy ennek lehet mellékhatása remegés, feszültségérzet
- amelyik placebóinjekciót kapott, és ennek lehetséges mellékhatásairól nem tájékoztatták
- amelyik valódi adrenalininjekciót kapott, és azt mondták neki, hogy ennek lehet mellékhatása remegés, feszültségérzet
- amelyik valódi adrenalininjekciót kapott, és ennek lehetséges mellékhatásairól nem tájékoztatták
- A jó hangulat melyiket segíti leginkább
- a versengést
- az objektívebb megfigyelést
- az analitikus gondolkodást
- a részletesebb információfeldolgozást
- Az alábbi állítások közül melyik hamis:
- Egy humoros sztori különösen akkor segít egy magyarázat megértésében, amikor alapvetően új, a hétköznapi intuícióval ellentétes tananyagot magyarázunk.
- Az alapérzelmek létre tudnak jönni kognitív úton is.
- Egy általános gerjedelmet, amit például egy bizonytalan helyzet alakított ki, időnként át tudunk értelmezni úgy, hogy egy alapérzelmet éljünk meg.
- Az alábbi állítások közül melyik hamis:
- A kérés megfogalmazásának módja erősen befolyásolhatja egy vizuális emlék felidézése során adott választ.
- Mindenkinek a tisztán racionális gondolkodására hatnak az éppen jelen lévő alapérzelmei, de a hatás mibenléte egyénenként nagyon különböző lehet.
- A tanult optimizmus James-Lange-féle mechanizmus alapján jön létre.
- Az alábbi állítások közül melyik igaz:
- A csoportos tanult tehetetlenség azért veszélyes, mert akiben kialakult, az egy új munkacsoportot is képes megfertőzni vele.
- A személyközi konfliktusok azért különösen veszélyesek, mert rontják az intimitás kialakulásának esélyét.
- A tanult tehetetlenség megjelenése hajlamosabbá tette a patkányokat a rák kialakulására.
- Az alábbi állítások közül melyik igaz:
- Egy öngyilkos terrorista eleve beteg személyiség, aki a boldogtalansága miatt követi el a szörnyű tettét.
- Az SR-motivációk nem hoznak létre valódi belső motivációt.
- A kísérleti vizsgálatok eredményei szerint a magasabb szintű szükségletek csak akkor működnek valódi motivációként, ha az alacsonyabb szintűek már nagyjából kielégültek.