„Laboratórium 2 - 1. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (5 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
'''Bemeneti ofszet feszültség:''' Az a szimmetrikus (differenciális módusú) bemeneti feszültség, amely az erősítő kimenetén nulla feszültséget eredményez. | '''Bemeneti ofszet feszültség:''' Az a szimmetrikus (differenciális módusú) bemeneti feszültség, amely az erősítő kimenetén nulla feszültséget eredményez. | ||
'''Kimeneti ofszet feszültség:''' Az a feszültség, ami az erősítő kimenetén mérhető akkor, amikor a bemenetén zérus feszültség van. | '''Kimeneti ofszet feszültség:''' Az a feszültség, ami az erősítő kimenetén mérhető akkor, amikor a bemenetén differenciális módusban zérus feszültség van. | ||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
==5. Milyen fázisszög mérési módszereket ismer?== | ==5. Milyen fázisszög mérési módszereket ismer?== | ||
'''Időintervallumok aránya (késleltetés és periódusidő):''' A két azonos frekvenciájú jelet az oszcilloszkóp két csatornájára vezetjük, majd megmérjük az azonos fázishelyzetnek megfelelő értékek időbeli távolságát (célszerű a nullátmenetet vizsgálni), ez legyen <math>\Delta T</math>, valamint a jel periódusideje pedig <math>T</math>. Ha a két időintervallumot azonos időalappal mérjük, akkor az időalap pontatlanságából adódó hiba kiesik, csak az időalap esetleges nemlinearitása okozhat gondot. | |||
A fázisszög (fokban): <math>\varphi=\frac{\Delta T}{T}\cdot360^\circ</math>. | |||
'''Lissajous ábrás fázisszög mérés:''' az oszcilloszkópot X-Y módban működtetjük, így az eltérítést mindkét irányban külső jel végzi, így az időalap hibája semmilyen gondot nem okoz. A csatornák földelése után a sugarat az oszcilloszkópon a tengelymetszetekre állítjuk, majd a jeleket az oszcilloszkópra csatoljuk. A fázistolást az X vagy Y irányú tengelymetszetek távolsága (a) és az ugyanabban az irányban a lévő maximumhelyek távolsága (b) alapján számolhatjuk. | |||
A fázisszög (radiánban): <math>\varphi=\arcsin \left( \frac{a}{b} \right)</math>. | |||
[[File:Labor2_mérés1_ábra1.JPG|300px]] | |||
==6. Milyen műszereket használ a Bode-diagram mérésekor?== | ==6. Milyen műszereket használ a Bode-diagram mérésekor?== | ||
* Függvénygenerátor: A különböző frekvenciájú szinuszjelek előállításához, esetleg sweeped- vagy multisine. | * Függvénygenerátor: A különböző frekvenciájú szinuszjelek előállításához, esetleg sweeped- vagy multisine. | ||
* Feszültségmérő: A kimeneti amplitúdók méréséhez - | * Feszültségmérő: A kimeneti amplitúdók méréséhez - csak léptetett szinusz esetén. | ||
* Vagy: Oszcilloszkóp - Léptetett szinusz esetén csúcsérték/effektívérték-mérés, többi esetben beépített FFT funkció. | * Vagy: Oszcilloszkóp - Léptetett szinusz esetén csúcsérték/effektívérték-mérés, többi esetben beépített FFT funkció. | ||
| 37. sor: | 46. sor: | ||
Soros feszültség illetve áram-visszacsatolás esetén: <math>Z^*_{be}=Z_{be} \cdot (1+H)</math> | Soros feszültség illetve áram-visszacsatolás esetén: <math>Z^*_{be}=Z_{be} \cdot (1+H)</math> | ||
Párhuzamos feszültség illetve áram-visszacsatolás esetén: <math>Z^*_{be}=\frac{Z_{be}}{1+H}</math> | Párhuzamos feszültség illetve áram-visszacsatolás esetén: <math>Z^*_{be}=\frac{Z_{be}}{1+H}</math> | ||
Ahol <math>Z_{be}</math> a visszacsatolás nélküli bemeneti ellenállás, <math>H</math> pedig a hurokerősítés. | |||
==8. Hogyan méri meg egy hiszterézises komparátor váltakozóáramú transzfer karakterisztikáját?== | ==8. Hogyan méri meg egy hiszterézises komparátor váltakozóáramú transzfer karakterisztikáját?== | ||
| 43. sor: | 54. sor: | ||
==9. A bemenő jelnek mekkora amplitúdójú és milyen hullámformájú jelet célszerű választani?== | ==9. A bemenő jelnek mekkora amplitúdójú és milyen hullámformájú jelet célszerű választani?== | ||
A bemenő jelet érdemes szinusznak választani, hogy egy adott frekvencián vizsgálhassuk az áramkör működését. A szinusz amplitúdóját pedig úgy kell megválasztani, hogy a komparátor átbillenjen, de ne vezéreljük túl. | A bemenő jelet érdemes szinusznak választani, hogy egy adott frekvencián vizsgálhassuk az áramkör működését.<br/>A szinusz amplitúdóját pedig úgy kell megválasztani, hogy a komparátor átbillenjen, de ne vezéreljük túl. | ||
==10. Milyen paraméterei vannak egy ideális műveleti erősítőnek?== | ==10. Milyen paraméterei vannak egy ideális műveleti erősítőnek?== | ||
| 62. sor: | 73. sor: | ||
Ideális műveleti erősítő invertáló (-) és neminvertáló (+) bemenete közt nincs potenciálkülönbség. | Ideális műveleti erősítő invertáló (-) és neminvertáló (+) bemenete közt nincs potenciálkülönbség. | ||
[[ | [[Kategória:Villamosmérnök]] | ||