|
|
(9 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) |
1. sor: |
1. sor: |
| {{GlobalTemplate|Villanyalap|Valszam_regizh}} | | {{Vissza|Matematika A4 - Valószínűségszámítás}} |
|
| |
|
| -- [[SzaboAndras2006|Andris]] - 2007.12.05.
| | <div class="noautonum">__TOC__</div> |
|
| |
|
| | ==1. Feladat: == |
|
| |
|
| | Mennyi a felezési ideje és átlagosan mennyi az élettartama annak az örökifjú tulajdonságú radioaktív részecskének, mely az első 2 évben 0.2 valószínűséggel nem bomlik el? |
|
| |
|
| ==2. ZH== | | {{Rejtett |
| | |mutatott='''Megoldás''' |
| | |szöveg= |
|
| |
|
| ===1. Pótzh2, 2003 12 03===
| |
| Vill. B4, Vetier András kurzusa
| |
|
| |
|
| |
|
| |
| * 1. Mennyi a felezési ideje és átlagosan mennyi az élettartama annak az örökifjú tulajdonságú radioaktív részecskének, mely az első 2 évben 0.2 valószínűséggel nem bomlik el?
| |
|
| |
|
| |
|
| |
| * 2. Az origó középpontú, egy sugarú körív felső felén egyenletes eloszlás szerint választunk egy pontot. Határozza meg a pont első koordinátájának a sűrűségfüggvényét!
| |
|
| |
|
| |
|
| |
| * 3. Két, egymástól független véletlen számot generálunk 0 és 1 között. Mi a valószínűsége annak, hogy az elsőnek a négyzete nagyobb, mint a másodiknak a köbe, ha mindkettőt a) egyenletes b) az f(z)=2z (0<z<1) sűrűségfüggvényű eloszlás szerint választjuk?
| |
|
| |
|
| |
| ===2. ZH4 2005 11 30===
| |
|
| |
|
| |
|
| |
| * 1. Két pontot választunk 0 és 1 között egyenletes eloszlás szerint egymástól függetlenül. Ezek 3 szakaszra bontják az intervallumot. Mi a valószínűsége, hogy a szakaszok hosszai balról jobbra növekvő sorozatot alkotnak?
| |
|
| |
|
| |
|
| |
| * 2. Határozza meg egy számítógép által generált, 0 és 1 között egyenletes eloszlású véletlen szám köbgyökének az eloszlás- és sűrűségfüggvényét, és a várható értékét!
| |
|
| |
|
| |
|
| |
| * 3. Tegyük fel, hogy egy országban az embereknek kb. 40 %-a balkezes. 2400 embert véletlenszerűen kiválasztva mi a valószínűsége annak, hogy kiválasztottak között a balkezesek aránya 39% és 41%-a között van? (A standard normális eloszlás eloszlásfüggvénye segítségével adjon képletet a valószínűség közelítő értékére! A képletben az eloszlásfüggvény jelén kívül más betű nem szerepelhet.)
| |
|
| |
| ==2. ZH - megoldások==
| |
| ===1. Pótzh2, 2003 12 03===
| |
|
| |
| ====1. ====
| |
| <math> X: </math> élettartam | | <math> X: </math> élettartam |
|
| |
|
55. sor: |
25. sor: |
| <math> -\lambda 2=ln 0.2 </math> | | <math> -\lambda 2=ln 0.2 </math> |
|
| |
|
| <math> \[ | | :::<math> \lambda=-\frac{ln 0.2}{2}\approx0.8 </math> |
| \lambda=-\frac{ln 0.2}{2}\approx0.8 | |
| \] </math>
| |
|
| |
|
| <math> \[ | | :::<math> m=\frac{1}{\lambda} </math> |
| m=\frac{1}{\lambda} | |
| \] </math>
| |
|
| |
|
| <math> 1-e^{-0.8x}=\frac{1}{2} </math> | | <math> 1-e^{-0.8x}=\frac{1}{2} </math> |
69. sor: |
35. sor: |
| <math> -0.8x=ln\frac{1}{2} </math> | | <math> -0.8x=ln\frac{1}{2} </math> |
|
| |
|
| <math> \[ | | :::<math> x=\frac{-ln\frac{1}{2}}{0.8}=\frac{ln2}{0.8}=0.86 </math> |
| x=\frac{-ln\frac{1}{2}}{0.8}=\frac{ln2}{0.8}=0.86 | | |
| \] </math>
| | }} |
|
| |
|
| ----
| | ==2. Feladat: == |
| ====2. ====
| |
|
| |
|
| <math> \varphi[-\frac{\pi}{2},\frac{\pi}{2}] </math>
| | Az origó középpontú, egy sugarú körív felső felén egyenletes eloszlás szerint választunk egy pontot. Határozza meg a pont első koordinátájának a sűrűségfüggvényét! |
|
| |
|
| <math> \[ | | {{Rejtett |
| X=\sin\varphi | | |mutatott='''Megoldás''' |
| \] </math>
| | |szöveg= |
| | |
| | <math> \varphi\left[-\frac{\pi}{2},\frac{\pi}{2}\right] </math> |
| | |
| | :::<math> X=\sin\varphi </math> |
|
| |
|
| <math> F(x)=p(X<x) </math> | | <math> F(x)=p(X<x) </math> |
|
| |
|
| <math> \[ | | :::<math> P(\sin\varphi<x)=P(\varphi<\arcsin x)=\frac{\arcsin x+\frac{\pi}{2}}{\pi} </math> |
| P(\sin\varphi<x)=P(\varphi<\arcsin x)=\frac{\arcsin x+\frac{\pi}{2}}{\pi} | |
| \] </math>
| |
|
| |
|
| <math> \[ | | :::<math> f(x)=F(x)'=\frac{\frac{1}{\sqrt{1-x^2}}}{\pi} </math> |
| f(x)=F(x)'=\frac{\frac{1}{\sqrt{1-x^2}}}{\pi} | |
| \] </math>
| |
|
| |
|
| | }} |
|
| |
|
| | ==3. Feladat: == |
|
| |
|
| | Két, egymástól független véletlen számot generálunk 0 és 1 között. Mi a valószínűsége annak, hogy az elsőnek a négyzete nagyobb, mint a másodiknak a köbe, ha mindkettőt a) egyenletes b) az f(z)=2z (0<z<1) sűrűségfüggvényű eloszlás szerint választjuk? |
|
| |
|
| ----
| | {{Rejtett |
| ====3. ==== | | |mutatott='''Megoldás''' |
| a.)
| | |szöveg= |
|
| |
|
| "Kiszámoljuk a sűrűségfüggvényeket, képezzük a direktszorzatot, aztán intergálunk egy jót." VA
| | '''a, Kérdés:''' |
| | |
| | Kiszámoljuk a sűrűségfüggvényeket, képezzük a direktszorzatot, aztán intergálunk egy jót. |
|
| |
|
| <math> X: RND1^2 </math> | | <math> X: RND1^2 </math> |
105. sor: |
75. sor: |
| <math> Y: RND2^3 </math> | | <math> Y: RND2^3 </math> |
|
| |
|
| | :::<math> f1(x)=\frac{1}{2}\frac{1}{\sqrt{x}}\;\;\;\;\;0<x<1 </math> |
|
| |
|
| | :::<math> f2(y)=\frac{1}{3}\frac{1}{\sqrt[3]{y^2}}\;\;\;\;\;0<y<1 </math> |
|
| |
|
| <math> \[ | | :::<math> f(x,y)=f1(x)f2(y)=\frac{1}{6}\frac{1}{\sqrt{x}}\frac{1}{\sqrt[3]{y^2}}\;\;\;\;\;0<x<1\;\;\;\;\;0<y<1 </math> |
| f1(x)=\frac{1}{2}\frac{1}{\sqrt{x}}\;\;\;\;\;0<x<1 | |
| \] </math> | |
|
| |
|
| <math> \[ | | ::: <math> P(X>Y)=\int_{0}^1\int_{0}^x \frac{1}{6}\frac{1}{\sqrt{x}}\frac{1}{\sqrt[3]{y^2}} \mathrm{d}y\mathrm{d}x </math> |
| f2(y)=\frac{1}{3}\frac{1}{\sqrt[3]{y^2}}\;\;\;\;\;0<y<1
| |
| \] </math> | |
|
| |
|
| <math> \[
| |
| f(x,y)=f1(x)f2(y)=\frac{1}{6}\frac{1}{\sqrt{x}}\frac{1}{\sqrt[3]{y^2}}\;\;\;\;\;0<x<1\;\;\;\;\;0<y<1
| |
| \] </math>
| |
|
| |
|
| <math> \[
| | '''a, Kérdés egyszerűbben''' |
| P(X>Y)=\int_{0}^1\int_{0}^x \frac{1}{6}\frac{1}{\sqrt{x}}\frac{1}{\sqrt[3]{y^2}} \mathrm{d}y\mathrm{d}x
| |
| \] </math>
| |
|
| |
|
| a.) vagy egyszerűbben
| |
|
| |
|
| <math> \[ | | :::<math> P(RND1^2>RND2^3)=P(RND1>RND2^{\frac{3}{2}})= </math> |
| P(RND1^2>RND2^3)=P(RND1>RND2^{\frac{3}{2}})= | |
| \] </math>
| |
|
| |
|
| Ez már egyenletes eloszlás, a feladat egyszerűsödik a | | Ez már egyenletes eloszlás, a feladat egyszerűsödik a |
|
| |
|
| <math> \[ | | :::<math> y^{\frac{3}{2}} =x </math> |
| y^{\frac{3}{2}} =x | |
| \] </math>
| |
|
| |
|
| vagyis a | | vagyis a |
|
| |
|
| <math> \[ | | :::<math> y=x^{\frac{2}{3}} </math> |
| y=x^{\frac{2}{3}} | |
| \] </math>
| |
|
| |
|
| görbe alatti terület számítására. | | görbe alatti terület számítására. |
|
| |
|
| <math> \[ | | :::<math> =\int_{0}^1 x^{\frac{2}{3}} \mathrm{d}x=\left[\frac{x^{\frac{5}{3}}}{\frac{5}{3}}\right]_{0}^1=\frac{3}{5} </math> |
| =\int_{0}^1 x^{\frac{2}{3}} \mathrm{d}x=[\frac{x^{\frac{5}{3}}}{\frac{5}{3}}]_{0}^1=\frac{3}{5} | |
| \] </math>
| |
|
| |
|
|
| |
|
| | '''b, Kérdés:''' |
|
| |
|
|
| |
|
| |
|
| |
| b.)
| |
|
| |
|
| <math> X: f1(x)=2x\;\;\;\;\;(0<x<1) </math> | | <math> X: f1(x)=2x\;\;\;\;\;(0<x<1) </math> |
158. sor: |
109. sor: |
| <math> Y: f2(y)=2y\;\;\;\;\;(0<y<1) </math> | | <math> Y: f2(y)=2y\;\;\;\;\;(0<y<1) </math> |
|
| |
|
| | :::<math> Y: f(x,y)=4xy\;\;\;\;\;(0<x<1)\;\;\;\;\;(0<y<1) </math> |
|
| |
|
| <math> \[
| | :::<math> P(X^2>Y^3)=P(X^{\frac{2}{3}}>Y)= </math> |
| Y: f(x,y)=4xy\;\;\;\;\;(0<x<1)\;\;\;\;\;(0<y<1)
| |
| \] </math>
| |
| | |
| <math> \[ | |
| P(X^2>Y^3)=P(X^{\frac{2}{3}}>Y)= | |
| \] </math>
| |
| | |
| <math> \[
| |
| =\int\limits_{A}\int 4xy \;\;\mathrm{d}x\mathrm{d}y=
| |
| \] </math>
| |
| | |
| <math> \[
| |
| =\int\limits_{0}^1\int\limits_{0}^{x^\frac{2}{3}} 4xy \;\;\mathrm{d}y\mathrm{d}x
| |
| \] </math>
| |
| | |
| | |
| | |
| | |
| | |
| | |
| | |
| | |
| | |
| | |
| | |
| ----
| |
| | |
| ===2. ZH4 2005 11 30===
| |
| | |
| ====1. ====
| |
| | |
| | |
| <math> X: RND1 </math>
| |
| | |
| <math> Y: RND2 </math>
| |
| | |
| valószínűségi változók egyenletes eloszlást követnek
| |
| | |
| * Két eset lehetséges
| |
| <math> X<Y-X<1-Y\;\;\;\;\;\;\;\;ha\;\;Y>X </math>
| |
| | |
| <math> Y<X-Y<1-X\;\;\;\;\;\;\;\;ha\;\;X>Y </math>
| |
| | |
| * Az első eset - <math> Y>X </math>
| |
| | |
| | |
| | |
| <math> P[(X<Y-X)\cap(Y-X<1-Y)]=P[(Y>2X)\cap(Y<\frac{X}{2}+\frac{1}{2})]=ter(A) </math>
| |
| | |
| Mivel egyenletes eloszlásról van szó, a valószínűség számítható a két egyenes közötti terület kiszámításával (kedvező eset per összes, az összes az egységnyi négyzet, 1-el való osztásnak nincs jelentősége).
| |
| | |
| * Második eset - <math> X>Y </math>
| |
| | |
| A szimmetria miatt az első esetben számított terület <math> x=y </math> tengelyre tükrözött képét kapjuk megoldásnak.
| |
| | |
| Teljes megoldás:
| |
| <math> P(...)=2*ter(A) </math>
| |
| ----
| |
| ====2. ====
| |
| | |
| <math> X: \sqrt[3]{RND} </math>
| |
| | |
| <math> P(A<\sqrt[3]{RND}<B)=P(A^3<RND<B^3)=B^3-A^3=\int_{A}^B 3x^2 \mathrm{d}x </math>
| |
| | |
| <math> f(x)=3x^2\;\;\;\;\;0<x<1 </math>
| |
| | |
| <math> F(x)=\int_{0}^x 3x^2 \mathrm{d}x=[x^3]_{0}^x\;\;\;\;\;0<x<1 </math>
| |
| | |
| * Várható érték = első momentum
| |
| | |
| <math> E(x)=\int_{0}^1 x*3x^2 \mathrm{d}x=\frac{3}{4} </math>
| |
| ----
| |
| Másik megoldás - Kitaláljuk az eloszlásfüggvényt, majd őt deriválva jutunk a sűrűségfüggvényhez:
| |
| | |
| <math> F(x)=P(X<x)=P(\sqrt[3]{RND}<x)=P(RND<x^3)=x^3\;\;\;\;\;0<x<1 </math>
| |
| | |
| <math> f(x)=F'(x)=3x^2\;\;\;\;\;0<x<1 </math>
| |
| ----
| |
| ====3. ====
| |
| | |
| <math> X= </math> ahány balkezes
| |
| | |
| Binomiális eloszlás
| |
| | |
| <math> p=0,4 </math>
| |
| | |
| <math> n=2400 </math>
| |
| | |
| Moivre-Laplace miatt közelíthető normális eloszlással.
| |
| | |
| <math> m=p*n=960 </math>
| |
| | |
| <math> \sigma=\sqrt{n*p*(1-p)}=24 </math>
| |
| | |
| <math> P(0.39<\frac{x}{2400}<0.41)=P(936<x<984)= </math>
| |
|
| |
|
| <math> = P(\frac{936-960}{24}<\frac{x-960}{24}<\frac{984-960}{24})= </math> | | :::<math> =\int\limits_{A}\int 4xy \;\;\mathrm{d}x\mathrm{d}y= </math> |
|
| |
|
| <math> = \phi(1)-\phi(-1)=68 \% </math> | | :::<math> =\int\limits_{0}^1\int\limits_{0}^{x^\frac{2}{3}} 4xy \;\;\mathrm{d}y\mathrm{d}x </math> |
|
| |
|
| | }} |
|
| |
|
| [[Category:Villanyalap]] | | [[Kategória:Villamosmérnök]] |
1. Feladat:
Mennyi a felezési ideje és átlagosan mennyi az élettartama annak az örökifjú tulajdonságú radioaktív részecskének, mely az első 2 évben 0.2 valószínűséggel nem bomlik el?
Megoldás
élettartam
Ha örökifjú, akkor exponenciális eloszlás.
2. Feladat:
Az origó középpontú, egy sugarú körív felső felén egyenletes eloszlás szerint választunk egy pontot. Határozza meg a pont első koordinátájának a sűrűségfüggvényét!
3. Feladat:
Két, egymástól független véletlen számot generálunk 0 és 1 között. Mi a valószínűsége annak, hogy az elsőnek a négyzete nagyobb, mint a másodiknak a köbe, ha mindkettőt a) egyenletes b) az f(z)=2z (0<z<1) sűrűségfüggvényű eloszlás szerint választjuk?
Megoldás
a, Kérdés:
Kiszámoljuk a sűrűségfüggvényeket, képezzük a direktszorzatot, aztán intergálunk egy jót.
a, Kérdés egyszerűbben
Ez már egyenletes eloszlás, a feladat egyszerűsödik a
vagyis a
görbe alatti terület számítására.
b, Kérdés: