„Fizika 2 - Vizsga, 2013.01.02.” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (3 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A másik csoportnak ugyanezek a feladatok voltak, a sorrend volt csak más. | A másik csoportnak ugyanezek a feladatok voltak, a sorrend volt csak más. | ||
==Számítási feladatok== | == Számítási feladatok == | ||
===1. | === 1. Feladat (Feladatlapon 4. sorszámmal) === | ||
<math>0.5 m = 2 r \pi \Rightarrow r \approx 0.0796 m</math> | <math>0.5 m = 2 r \pi \Rightarrow r \approx 0.0796 m</math> | ||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
<math>3.14 mV = B A \omega \Rightarrow \omega = \frac{3.14 \cdot 10^{-3}}{B A} = 62.8 = 2 \pi f \Rightarrow f = \frac{62.8}{2 \pi} s^{-1} \approx 10 s^{-1}</math> | <math>3.14 mV = B A \omega \Rightarrow \omega = \frac{3.14 \cdot 10^{-3}}{B A} = 62.8 = 2 \pi f \Rightarrow f = \frac{62.8}{2 \pi} s^{-1} \approx 10 s^{-1}</math> | ||
Tehát d) | Tehát '''d)''' | ||
===2. | === 2. Feladat (Feladatlapon 9. sorszámmal) === | ||
A Gauss-törvényből következik, hogy az E tér csak a bezárt töltéstől függ. Mivel 1cm < 1.25cm < 1.5cm, külső henger töltése/tere lényegtelen. A térerősség sugárirányú a rendszer szimmetriája miatt, kifelé mutat mert pozitív töltés. | A Gauss-törvényből következik, hogy az E tér csak a bezárt töltéstől függ. Mivel 1cm < 1.25cm < 1.5cm, külső henger töltése/tere lényegtelen. A térerősség sugárirányú a rendszer szimmetriája miatt, kifelé mutat mert pozitív töltés. | ||
A felhasznált Gauss-felület a hengerpalást, a záró lapok a végtelen hossz (a) miatt elhanyagolhatók. | A felhasznált Gauss-felület a hengerpalást, a záró lapok a végtelen hossz (a) miatt elhanyagolhatók. | ||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
<math>E(1.25cm) = \frac{1cm \cdot \sigma}{1.25cm \cdot 8.85 \cdot 10^{-12}} \approx 90.3955 \frac{V}{m}</math> | <math>E(1.25cm) = \frac{1cm \cdot \sigma}{1.25cm \cdot 8.85 \cdot 10^{-12}} \approx 90.3955 \frac{V}{m}</math> | ||
Tehát b) | Tehát '''b)''' | ||
===3. | === 3. Feladat (Feladatlapon 5. sorszámmal) === | ||
Van rá képlet Hudson-Nelsonban is, de nem nehéz levezetni. | Van rá képlet Hudson-Nelsonban is, de nem nehéz levezetni. | ||
| 51. sor: | 51. sor: | ||
Lehetne csinosabb képletet is szülni rá, de kijön így, '''a)''' a válasz. | Lehetne csinosabb képletet is szülni rá, de kijön így, '''a)''' a válasz. | ||
===4. | === 4. Feladat (Feladatlapon 2. sorszámmal) === | ||
A teljes ellenállás az elemi gömbhéjak integrálásval számítható. Egy <math>\mathrm d r</math> vastagságú gömbhéjának a <math>\mathrm dR</math> ellenállása (az <math>R = \varrho \frac{l}{A}</math> képletbe behelyettesítve, és figyelembe véve, hogy <math>\varrho = \frac 1 \sigma</math>): | A teljes ellenállás az elemi gömbhéjak integrálásval számítható. Egy <math>\mathrm d r</math> vastagságú gömbhéjának a <math>\mathrm dR</math> ellenállása (az <math>R = \varrho \frac{l}{A}</math> képletbe behelyettesítve, és figyelembe véve, hogy <math>\varrho = \frac 1 \sigma</math>): | ||
| 72. sor: | 72. sor: | ||
'''Megjegyzés''': A <math>R = \varrho V</math> képlet ''nem'' használható, dimenzióra sem stimmel <math>\left( [\varrho] = \mathrm \Omega \mathrm m, [V] = \mathrm m^3 \right)</math> | '''Megjegyzés''': A <math>R = \varrho V</math> képlet ''nem'' használható, dimenzióra sem stimmel <math>\left( [\varrho] = \mathrm \Omega \mathrm m, [V] = \mathrm m^3 \right)</math> | ||
===5. | === 5. Feladat (Feladatlapon 3. sorszámmal) === | ||
A Newton-i erő-ellenerő törvényre figyeljünk, a vezetők F erővel vonzzák egymást, az egyik F-fel vonzza a másikat, a másik szintén F-fel az egyiket. Előjelben térnek el, ha egy dimenzióban akarjuk vizsgálni. Tehát azt az erőt keressük, amit az egyik kifejt a másikra. | A Newton-i erő-ellenerő törvényre figyeljünk, a vezetők F erővel vonzzák egymást, az egyik F-fel vonzza a másikat, a másik szintén F-fel az egyiket. Előjelben térnek el, ha egy dimenzióban akarjuk vizsgálni. Tehát azt az erőt keressük, amit az egyik kifejt a másikra. | ||
Az Ampere-tövényt használjuk fel, miszerint: | Az Ampere-tövényt használjuk fel, miszerint: | ||
| 93. sor: | 93. sor: | ||
<math>I^2 = \frac{F 2 r \pi}{\mu_0 l} \Rightarrow I = \pm\sqrt{\frac{F 2 r \pi}{\mu_0 l}} = \pm 20 (A)</math> | <math>I^2 = \frac{F 2 r \pi}{\mu_0 l} \Rightarrow I = \pm\sqrt{\frac{F 2 r \pi}{\mu_0 l}} = \pm 20 (A)</math> | ||
Tehát c) az előjel pedig azt jelzi, hogy mindkét irányba folyhat a 20-20 amper párhuzamosan. | Tehát '''c)''' az előjel pedig azt jelzi, hogy mindkét irányba folyhat a 20-20 amper párhuzamosan. | ||
=== 6. | === 6. Feladat (Feladatlapon 1. sorszámmal) === | ||
Ott nem hat erő a részecskére, ahol a térerősség (''E'') értéke nulla, ami viszont az (''U'') elektromos potenciál negatív gradiense: <math>E = - \nabla U</math> | Ott nem hat erő a részecskére, ahol a térerősség (''E'') értéke nulla, ami viszont az (''U'') elektromos potenciál negatív gradiense: <math>E = - \nabla U</math> | ||
| 107. sor: | 107. sor: | ||
<math>6(1)-6y = 0 \Rightarrow y = 1</math> | <math>6(1)-6y = 0 \Rightarrow y = 1</math> | ||
'''a) | Tehát '''a)''' a válasz. | ||
=== 7. | === 7. Feladat (Feladatlapon 6. sorszámmal) === | ||
Brewster-szög: az a szög, aminél a visszavert és a megtört fénysugár éppen 90°-ot zár be egymással, a visszavert fény síkban polarizálttá válik, mert benne az E elektromos térerősségvektorok az üveglemez felületével párhuzamos egyenes mentén rezegnek. | Brewster-szög: az a szög, aminél a visszavert és a megtört fénysugár éppen 90°-ot zár be egymással, a visszavert fény síkban polarizálttá válik, mert benne az E elektromos térerősségvektorok az üveglemez felületével párhuzamos egyenes mentén rezegnek. | ||
| 126. sor: | 126. sor: | ||
Tehát '''b)''' a válasz. | Tehát '''b)''' a válasz. | ||
=== 8. | === 8. Feladat (Feladatlapon 8. sorszámmal) === | ||
A Faraday-törvény segítségével: | A Faraday-törvény segítségével: | ||
| 141. sor: | 141. sor: | ||
Tehát a válasz '''d)''', a negatív előjel pedig azt jelzi, hogy a kialakuló tér fékezni próbálja a hatást, ami létrehozza. | Tehát a válasz '''d)''', a negatív előjel pedig azt jelzi, hogy a kialakuló tér fékezni próbálja a hatást, ami létrehozza. | ||
=== 10. | === 10. Feladat (Feladatlapon 7. sorszámmal) === | ||
A feladatlapon nem szerepel minden konstans, ami kell, ezeket a táblára írták vizsga közben: <math>m_n = 1.674 \cdot 10^{-27} kg</math> | A feladatlapon nem szerepel minden konstans, ami kell, ezeket a táblára írták vizsga közben: <math>m_n = 1.674 \cdot 10^{-27} kg</math> | ||
| 154. sor: | 154. sor: | ||
Tehát '''c)''' a válasz. | Tehát '''c)''' a válasz. | ||
==Kiegészítős | == Kiegészítős mondatok == | ||
===4. homogén mágneses térben forgó töltés=== | |||
=== 4. homogén mágneses térben forgó töltés=== | |||
Az eredeti megoldókulcsban az volt, hogy a pálya sugara nem változik, ezt többeknek elfogadták. Megtekintéskor azt sikerült megbeszélni az egyik előadóval, hogy a '''kétszeres térerősség miatt felére csökken a sugár''', majd erről ő meggyőzte a másikat is ott előttünk (neveket inkább nem is írok). | Az eredeti megoldókulcsban az volt, hogy a pálya sugara nem változik, ezt többeknek elfogadták. Megtekintéskor azt sikerült megbeszélni az egyik előadóval, hogy a '''kétszeres térerősség miatt felére csökken a sugár''', majd erről ő meggyőzte a másikat is ott előttünk (neveket inkább nem is írok). | ||
| 166. sor: | 167. sor: | ||
<math>B \cdot R = konst \Rightarrow B \cdot R = (2 B) \cdot \left(\frac{1}{2} R\right)</math> | <math>B \cdot R = konst \Rightarrow B \cdot R = (2 B) \cdot \left(\frac{1}{2} R\right)</math> | ||
==Esszékérdések== | == Esszékérdések == | ||
//TODO: ezt valaki nézze ki Hudson-Nelsonból | //TODO: ezt valaki nézze ki Hudson-Nelsonból | ||
[[Kategória:Villamosmérnök]] | |||