„Fizika 2 - Elméleti kérdések” változatai közötti eltérés
a Szedjani átnevezte a(z) "Kiegészítendő mondatok" gyűjteménye, régi igaz-hamis kérdések lapot a következő névre: Fizika 2 elméleti kérdések: A címből derüljön ki, hogy miről szól az oldal. |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (8 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Fizika 2}} | |||
Itt vannak összegyűjtve a vizsgák és ZH-k mondatkiegészítős feladatai és megoldásaik. Kérlek aki tudja bővítse. Ha nem emlékszel a megoldásra, akkor írd le a kérdést a ''megoldás nélküli mondtaok'' rovatba és majd valaki megválaszolja. Az ''ellenőrzötten helyes megoldások'' rovatba, csak akkor írj be egy kérdést, ha biztos hogy az a helyes válasz! | |||
'''''Hibákat javítsátok, ha találtok és bővítsétek, ahogy tudjátok!''''' | '''''Hibákat javítsátok, ha találtok és bővítsétek, ahogy tudjátok!''''' | ||
A mondtatok aszerint vannak felosztva, hogy az adott válasz ellenőrzötten helyes-e, ellenőrizetlen-e, vagy csak a kérdés ismert, a válasz nem. '''Aki, ahol tudja, ellenőrizze az ellenőrizetleneket és válaszolja meg a megválaszolatlanokat!''' Ez vizsga vagy ZH felkészülésnek, illetve karitatív munkának sem utolsó dolog! | |||
__TOC__ | __TOC__ | ||
| 16. sor: | 20. sor: | ||
* Az elektromos potenciál definíciója a következő: <math> V(\vec{r})= -\int_{r_0}^{r} \vec{E}d\vec{l} </math>. | * Az elektromos potenciál definíciója a következő: <math> V(\vec{r})= -\int_{r_0}^{r} \vec{E}d\vec{l} </math>. | ||
* Egy 2mm oldalú négyzet alakú hurokban 5A erősségű áram folyik. Ekkor az áramhurok mágneses dipólus momentuma <math> 2 \cdot 10^{- | * Egy 2mm oldalú négyzet alakú hurokban 5A erősségű áram folyik. Ekkor az áramhurok mágneses dipólus momentuma <math> 2 \cdot 10^{-5}\: \text{Am}^2 </math>. | ||
* A Fermat-elv szerint a fény két pont között úgy terjed, hogy '''a terjedési idő minimális legyen'''. | * A Fermat-elv szerint a fény két pont között úgy terjed, hogy '''a terjedési idő minimális legyen'''. | ||
* Azt a tapasztalati tényt, hogy mágneses monopólusok nem léteznek, a következő Maxwell egyenlettel fejezzük ki: '''<math> \oint \vec{B}d\vec{A} = 0 </math> vagy <math> \text{div} \vec{B} = 0 </math>'''. | * Azt a tapasztalati tényt, hogy mágneses monopólusok nem léteznek, a következő Maxwell egyenlettel fejezzük ki: '''<math> \oint \vec{B}d\vec{A} = 0 </math> vagy <math> \text{div} \vec{B} = 0 </math>'''. | ||
| 28. sor: | 32. sor: | ||
* Gyorsuló elektromos töltés '''elektromágneses hullámot kelt'''. | * Gyorsuló elektromos töltés '''elektromágneses hullámot kelt'''. | ||
* Rezgő dipólus nem sugároz a '''rezgés vonalának''' irányában. | * Rezgő dipólus nem sugároz a '''rezgés vonalának''' irányában. | ||
* Homogén mágneses erőtérben a mágneses dipólusra '''forgatónyomaték''', inhomogén mágneses erőtérben '''erő''' is hat. | * Homogén mágneses erőtérben a mágneses dipólusra '''forgatónyomaték''', inhomogén mágneses erőtérben '''nem zérus eredő erő''' is hat. | ||
* Egy szabadon álló, "R" sugarú gömb kapacitása: <math> 4 \pi \varepsilon_0 R </math>. | * Egy szabadon álló, "R" sugarú gömb kapacitása: <math> 4 \pi \varepsilon_0 R </math>. | ||
* A tér egy pontjában az elektromos térerősség _E_. A pont körüli ''dV'' térfogatban az elektromos tér energiája: <math> \frac{1}{2} \varepsilon_0 E^2 </math> . | * A tér egy pontjában az elektromos térerősség _E_. A pont körüli ''dV'' térfogatban az elektromos tér energiája: <math> \frac{1}{2} \varepsilon_0 E^2 </math> . | ||
| 60. sor: | 64. sor: | ||
* Az elektromágneses síkhullámban az E és B vektorok '''egymásra merőlegesek'''. | * Az elektromágneses síkhullámban az E és B vektorok '''egymásra merőlegesek'''. | ||
* Egy elektromágneses síkhullámban az elektromos térerősség nagysága 3000, ekkor B: '''E/c = 10^-5 T'''. | * Egy elektromágneses síkhullámban az elektromos térerősség nagysága 3000, ekkor B: '''E/c = 10^-5 T'''. | ||
* Állandó elektromos potenciálon lévő vezető felületén az elektromos térerősség ott a legnagyobb, ahol a görbületi sugara a '''legkisebb (a csúcshatás miatt)'''. | |||
* Időben változó mágneses mező által keltett elektromos mezőben az erőtér munkája függ az '''úttól'''. | |||
* Két párhuzamos, egyenes vezető között taszító erő hat, ha az áramok iránya '''ellentétes'''. | |||
* Ha magában álló, töltött síkkondenzátor fegyverzetei közé <math> \varepsilon_r </math> permittivitású szigetelő lemezt helyezünk, a fegyverzetek közötti feszültség '''csökken (<math> \varepsilon_r </math>-ed részére)'''. | |||
* Mágneses dipólus potenciális energiája külső mágneses mezőben akkor a legkisebb, ha a dipólusmomentum az erővonalakkal '''0°-os''' szöget zár be. | |||
* Elektromos dipólus potenciális energiája külső elektromos mezőben akkor a legkisebb, ha a dipólusmomentum az erővonalakkal '''0°-os''' szöget zár be. | |||
* Paramágneses anyagok mágneses szuszceptibilitásának előjele '''pozitív'''. | |||
* Diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitásának előjele '''negatív'''. | |||
* Egy közeg abszolút törésmutatója a '''vákuumbeli és közegbeli fénysebesség hányadosa'''. | |||
* Amikor egy közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról visszaverődik, fázisa '''<math> \pi </math>-vel''' ugrik. | |||
* Ha egy többréses interferenciában a rések száma 6, akkor mennyi a főmaximumok közti mellékmaximumok száma: '''4'''. | |||
* Fényelektromos jelenség (fotoeffektus) során az anyagból kilépő elektronok kinetikus energiája lineárisan függ a megvilágító fény '''frekvenciájától'''. | |||
===Ellenőrizetlen megoldások=== | ===Ellenőrizetlen megoldások=== | ||
| 70. sor: | 85. sor: | ||
* Időben változó mágneses mező tetszőleges zárt görbére számított vonalintegrálja nem '''zérus'''. | * Időben változó mágneses mező tetszőleges zárt görbére számított vonalintegrálja nem '''zérus'''. | ||
* Sztatikus elektromos mezőben az elektromos térerősségnek tetszőleges zárt görbére számított vonalintegrálja '''zérus'''. | * Sztatikus elektromos mezőben az elektromos térerősségnek tetszőleges zárt görbére számított vonalintegrálja '''zérus'''. | ||
* Ha nincsen külső mágneses tér, a diamágneses anyagok atomjainak mágneses dipólusmomentuma '''zérus'''. | * Ha nincsen külső mágneses tér, a diamágneses anyagok atomjainak mágneses dipólusmomentuma '''zérus'''. | ||
* A Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyagok '''paramágnessé válnak'''. | * A Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyagok '''paramágnessé válnak'''. | ||
* A mágnesezettség vektorának definíciója: '''<math> \vec{M} = \frac{1}{\Delta V} \sum_{\Delta V} \vec{p}_m </math>, tehát a térfogategységre vonatkoztatott mágneses dipólmomentum'''. | * A mágnesezettség vektorának definíciója: '''<math> \vec{M} = \frac{1}{\Delta V} \sum_{\Delta V} \vec{p}_m </math>, tehát a térfogategységre vonatkoztatott mágneses dipólmomentum'''. | ||
* A permanens (állandó) mágnes belsejében a mágneses indukció vektora és a mágneses térerősség vektora '''megegyező''' irányú. | * A permanens (állandó) mágnes belsejében a mágneses indukció vektora és a mágneses térerősség vektora '''megegyező''' irányú. | ||
* Az eltolási áramsűrűség vektora vákuumban (képlet): '''<math> \frac{dD}{dt} </math> vagy <math> \varepsilon_0 \frac{dE}{dt} </math>'''. | * Az eltolási áramsűrűség vektora vákuumban (képlet): '''<math> \frac{dD}{dt} </math> vagy <math> \varepsilon_0 \frac{dE}{dt} </math>'''. | ||
* Egy optikai rács felbontása annál nagyobb, minél '''nagyobb''' az elemszáma (rések száma) és minél nagyobb rendű elhajlási képet figyeljük meg. | * Egy optikai rács felbontása annál nagyobb, minél '''nagyobb''' az elemszáma (rések száma) és minél nagyobb rendű elhajlási képet figyeljük meg. | ||
* Szabad térben terjedő elektromágneses síkhullámban az elektromos mező és a mágneses mező energiasűrűsége '''megegyezik'''. | * Szabad térben terjedő elektromágneses síkhullámban az elektromos mező és a mágneses mező energiasűrűsége '''megegyezik'''. | ||
* Az elhajlási kép maximumainak irányában a rés két széléről kiinduló sugarak útkülönbsége éppen '''<math> \frac{\lambda}{2} (2k+1) </math> , vagyis a félhullámhossz páratlan számú többszöröse'''. | * Az elhajlási kép maximumainak irányában a rés két széléről kiinduló sugarak útkülönbsége éppen '''<math> \frac{\lambda}{2} (2k+1) </math> , vagyis a félhullámhossz páratlan számú többszöröse'''. | ||
| 92. sor: | 98. sor: | ||
* Egy optikai eszköz felbontóképessége annál jobb, minél '''nagyobb''' az apertúra átmérője. | * Egy optikai eszköz felbontóképessége annál jobb, minél '''nagyobb''' az apertúra átmérője. | ||
* A rács a nagyobb hullámhosszúságú fényt jobban eltéríti, mint a '''kisebb''' hullámhosszúságút. | * A rács a nagyobb hullámhosszúságú fényt jobban eltéríti, mint a '''kisebb''' hullámhosszúságút. | ||
* A rács a vörös színű fényt jobban eltéríti, mint a '''kék''' színűt. | * A rács a vörös színű fényt jobban eltéríti, mint a '''kék''' színűt. | ||
* <math> \left| \Psi(x) \right|^2 dx </math> megadja a részecske '''tartózkodási valószínűségét az <math>x</math> és <math>x+dx</math>''' közötti tartományban. | * <math> \left| \Psi(x) \right|^2 dx </math> megadja a részecske '''tartózkodási valószínűségét az <math>x</math> és <math>x+dx</math>''' közötti tartományban. | ||
* A hidrogén atom <math>n=3</math> fő kvantumszámához tartozó összes spin-pályaállapot száma: <math> 2n^2=18 </math>. | * A hidrogén atom <math>n=3</math> fő kvantumszámához tartozó összes spin-pályaállapot száma: <math> 2n^2=18 </math>. | ||
| 112. sor: | 116. sor: | ||
* A Heisenberg-féle határozatlansági összefüggésben a <math> <x> </math> jelentése: '''a helymérés szórása'''. | * A Heisenberg-féle határozatlansági összefüggésben a <math> <x> </math> jelentése: '''a helymérés szórása'''. | ||
* Permanens mágnes belsejében a mágnesezettség vektora a mágneses indukcióvektor irányával '''megegyező irányú'''. | * Permanens mágnes belsejében a mágnesezettség vektora a mágneses indukcióvektor irányával '''megegyező irányú'''. | ||
* Az elektron pályaperdülete alapállapotú hidrogénatomnál Schrödinger szerint *0*. | * Az elektron pályaperdülete alapállapotú hidrogénatomnál Schrödinger szerint *0*. | ||
* Egy félvezető tiltott sávjának a nagysága '''1 eV'''. | * Egy félvezető tiltott sávjának a nagysága '''1 eV'''. | ||
| 125. sor: | 128. sor: | ||
* Diffrakciós rács főmaximumainak szélessége fordítva arányos a '''rések középvonalának a távolságával'''. | * Diffrakciós rács főmaximumainak szélessége fordítva arányos a '''rések középvonalának a távolságával'''. | ||
* Rés elhajlási képében a fő elhajlási maximum kiszélesedik, ha a beeső fény frekvenciája '''csökken'''. | * Rés elhajlási képében a fő elhajlási maximum kiszélesedik, ha a beeső fény frekvenciája '''csökken'''. | ||
==Régi igaz-hamis kérdések== | ==Régi igaz-hamis kérdések== | ||
| 202. sor: | 204. sor: | ||
* Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz. | * Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz. | ||
[[Kategória:Villamosmérnök]] | |||