„VIKWiki:TDK Általános megjegyzések” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|_Siteszerk|TdkFejezet2}} TdkFejezet1 | !TdkFejezet2 || TdkFejezet3 || TdkFejezet4 KockazatEsInnovacioKonyv ---- __TOC__ ===Tartalom=== * Csinálj…” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
*[[VIKWiki:TDK Fülöp Kornél véleménye|Fülöp Kornél véleménye]] | |||
*[[VIKWiki:TDK Kockázat és innováció könyv|Kockázat és innováció könyv]] | |||
---- | ---- | ||
===Tartalom=== | ===Tartalom=== | ||
* Csináljunk majd egy nagyon zsír tudományos táblázatot is az egészből. Stádium, jegyzetek terjedésének médiuma, milyen széles körhöz jut el, milyen információk jutnak el, mennyi ideig maradnak fent az információk vagy valami ilyesmi. | * Csináljunk majd egy nagyon zsír tudományos táblázatot is az egészből. Stádium, jegyzetek terjedésének médiuma, milyen széles körhöz jut el, milyen információk jutnak el, mennyi ideig maradnak fent az információk vagy valami ilyesmi. | ||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
==Stádiumok== | ==Stádiumok== | ||
===Füzet és Indigó=== | ===Füzet és Indigó=== | ||
A VIK tanszékvezetőivel folytatott megbeszélés során az egyik tanszékvezető levonta a következtetést: "InfoSite a mi időnkben is volt. Egy füzetben gyűjtöttük, hogy mit kérdeztek szóbelin, így tudtunk felkészülni" | A VIK tanszékvezetőivel folytatott megbeszélés során az egyik tanszékvezető levonta a következtetést: "InfoSite a mi időnkben is volt. Egy füzetben gyűjtöttük, hogy mit kérdeztek szóbelin, így tudtunk felkészülni" | ||
| 23. sor: | 22. sor: | ||
===Fénymásoló=== | ===Fénymásoló=== | ||
A fénymásolás elterjedésével lehetővé vált, hogy egy-egy jól sikerült jegyzet a diákok szélesebb köréhez eljusson. Ez történhet egyrészt kézről kézre adva az adott papíron írt anyagot, másrészt pedig az egyetemek környékén elhelyezkedő vállalkozó szellemű fénymásoló szalonok közreműködésével. Utóbbi módszer segítségével akár a tanárok is eljuttathatnak a diákokhoz egyes tananyagokat. A fénymásolásnak köszönhetően a terjesztett jegyzetek némileg maradandóbbá is váltak, hiszen azáltal, hogy egy anyagból több példány is fellelhető, valószínűbbé válik, hogy az a következő évfolyamokhoz is eljut. | A fénymásolás elterjedésével lehetővé vált, hogy egy-egy jól sikerült jegyzet a diákok szélesebb köréhez eljusson. Ez történhet egyrészt kézről kézre adva az adott papíron írt anyagot, másrészt pedig az egyetemek környékén elhelyezkedő vállalkozó szellemű fénymásoló szalonok közreműködésével. Utóbbi módszer segítségével akár a tanárok is eljuttathatnak a diákokhoz egyes tananyagokat. A fénymásolásnak köszönhetően a terjesztett jegyzetek némileg maradandóbbá is váltak, hiszen azáltal, hogy egy anyagból több példány is fellelhető, valószínűbbé válik, hogy az a következő évfolyamokhoz is eljut. | ||
===E-mail, levelezőlista=== | ===E-mail, levelezőlista=== | ||
Az elektronikus levelezés megjelenése jelentősen meggyorsította a kommunikációt. A levelezőlisták tovább egyszerűsítik az információ továbbítását, hiszen lehetővé teszik, hogy egy levelet az összes érdekeltnek - egy tankörnek, egy évfolyamnak, vagy akár a kar összes hallgatójának - egyetlen kattintással eljuttassunk, még a címzetteket sem kell már egyenként begépelni. A faliújságokon lévő, órán kihirdetett információkat a hallgatók egymás között gyorsan meg tudták osztani, így gyorsan elterjed például egy új vizsgalap, sőt az oktatók is írhatnak egyenesen az egyetemi levelezési listákra. Bár technikailag már a fénymásolás is lehetővé tette, hogy nagyon sok emberhez eljuthasson például egy tételsor, az elektronikus levelezésnek köszönhetően jelentősen csökkentek a felmerülő költségek és a szükséges időráfordítás, ennélfogva az információk a korábbinál jóval több érintetthez jutottak el. | Az elektronikus levelezés megjelenése jelentősen meggyorsította a kommunikációt. A levelezőlisták tovább egyszerűsítik az információ továbbítását, hiszen lehetővé teszik, hogy egy levelet az összes érdekeltnek - egy tankörnek, egy évfolyamnak, vagy akár a kar összes hallgatójának - egyetlen kattintással eljuttassunk, még a címzetteket sem kell már egyenként begépelni. A faliújságokon lévő, órán kihirdetett információkat a hallgatók egymás között gyorsan meg tudták osztani, így gyorsan elterjed például egy új vizsgalap, sőt az oktatók is írhatnak egyenesen az egyetemi levelezési listákra. Bár technikailag már a fénymásolás is lehetővé tette, hogy nagyon sok emberhez eljuthasson például egy tételsor, az elektronikus levelezésnek köszönhetően jelentősen csökkentek a felmerülő költségek és a szükséges időráfordítás, ennélfogva az információk a korábbinál jóval több érintetthez jutottak el. | ||
| 45. sor: | 42. sor: | ||
===Fájlmegosztás, FTP szerverek=== | ===Fájlmegosztás, FTP szerverek=== | ||
Ebben a stádiumban a számítógépek mappáiban megosztott fájlok jelentik a tudás tárolásának és elosztásának módját. A fájlok általában szöveges dokumentumok (sokszor elmentett e-mailek), és ftp protokollon osztják meg őket. A múlt század végén a Schönherz Zoltán kollégium (VIK), és az Egyetemi Információs Központ (BME-EIK) gépeit böngészve kincsekre bukkanhatott, aki felkészülésként vizsgafeladatokat akart megoldani. Ennek példája a függelékben [le1]. | Ebben a stádiumban a számítógépek mappáiban megosztott fájlok jelentik a tudás tárolásának és elosztásának módját. A fájlok általában szöveges dokumentumok (sokszor elmentett e-mailek), és ftp protokollon osztják meg őket. A múlt század végén a Schönherz Zoltán kollégium (VIK), és az Egyetemi Információs Központ (BME-EIK) gépeit böngészve kincsekre bukkanhatott, aki felkészülésként vizsgafeladatokat akart megoldani. Ennek példája a függelékben [le1]. | ||
| 55. sor: | 51. sor: | ||
===Szétszórt weboldalak=== | ===Szétszórt weboldalak=== | ||
A weboldalak a fájlmegosztásnál felhasználóbarátabb felületet biztosítanak. Jellemző, hogy lelkes hallgatók (sokszor a személyes weblapjuk rovataként) a tanulmányaikkal kapcsolatos anyagokat, információkat egy weblapon gyűjtenek össze. Ezt segíti a BME-n a minden hallgatónak biztosított HSZK-s webtárhely, egyéb intézményeknél az ingyenes webtárhelyek (pl. uw.hu) elterjedése. Az ilyen oldalak létrejötte azzal magyarázható, hogy ha valakinek kedve támad egy értékes anyagot megosztani diáktársaival, esetleg megunta, hogy mindenkinek egyenként e-mailben küldje el, ezt a helyzetet a legegyszerűbben egy új honlap üzembe helyezésével oldhatja meg. Sokszor nemcsak hallgatók, hanem oktatók, gyakorlatvezetők is tartanak fenn hasonló oldalakat a saját tantárgyaikkal kapcsolatban. | A weboldalak a fájlmegosztásnál felhasználóbarátabb felületet biztosítanak. Jellemző, hogy lelkes hallgatók (sokszor a személyes weblapjuk rovataként) a tanulmányaikkal kapcsolatos anyagokat, információkat egy weblapon gyűjtenek össze. Ezt segíti a BME-n a minden hallgatónak biztosított HSZK-s webtárhely, egyéb intézményeknél az ingyenes webtárhelyek (pl. uw.hu) elterjedése. Az ilyen oldalak létrejötte azzal magyarázható, hogy ha valakinek kedve támad egy értékes anyagot megosztani diáktársaival, esetleg megunta, hogy mindenkinek egyenként e-mailben küldje el, ezt a helyzetet a legegyszerűbben egy új honlap üzembe helyezésével oldhatja meg. Sokszor nemcsak hallgatók, hanem oktatók, gyakorlatvezetők is tartanak fenn hasonló oldalakat a saját tantárgyaikkal kapcsolatban. | ||
Ezek az oldalak magazinokhoz hasonlíthatóak: rendezett, általában igényes formában található rajtuk kevés de általában kiemelkedően hasznos információ. Épp ezért egyszerre több ilyen oldal létezik általában, mely egy-egy emberhez köthető. Némelyikről csak kevesen tudnak, némelyik közkedvelt, közismert. Előfordul, hogy a lapokat a levelezőlistán "reklámozzák", van, hogy rivalizálnak, van, hogy egymásra linkelve erősítik egymást. | Ezek az oldalak magazinokhoz hasonlíthatóak: rendezett, általában igényes formában található rajtuk kevés de általában kiemelkedően hasznos információ. Épp ezért egyszerre több ilyen oldal létezik általában, mely egy-egy emberhez köthető. Némelyikről csak kevesen tudnak, némelyik közkedvelt, közismert. Előfordul, hogy a lapokat a levelezőlistán "reklámozzák", van, hogy rivalizálnak, van, hogy egymásra linkelve erősítik egymást. | ||
Legtöbbször egy oldalt csak egy ember szerkeszt, ezért az oldal frissítése (a tudásbázis építése) csak rajta keresztül lehetséges. Az oldalak szerkesztését jellemzően egy éven belül | Legtöbbször egy oldalt csak egy ember szerkeszt, ezért az oldal frissítése (a tudásbázis építése) csak rajta keresztül lehetséges. Az oldalak szerkesztését jellemzően egy éven belül megunja és abbahagyja a tulajdonos, de néhány évig még elérhető lesz a többiek számára az egyre kevésbé releváns információ. | ||
A fő probléma, hogy a szétszórtság miatt a hallgatóknak nincs teljes képük az elérhető információkról (kevés ember ismeri az összes hasznos oldalt), az oldalak frissítése esetleges. | A fő probléma, hogy a szétszórtság miatt a hallgatóknak nincs teljes képük az elérhető információkról (kevés ember ismeri az összes hasznos oldalt), az oldalak frissítése esetleges. | ||
===Központi weblap=== | ===Központi weblap=== | ||
A szétszórt weblapok ugyan igen hasznosak a hallgatók számára, de áttekinthetetlenségük miatt nem elég hatékonyak. Nyilvánvalóak egy rendezettebb "fő" weblap előnyei, és ezt általában a hallgatók is felismerik. Ilyenkor idővel - így vagy úgy - kialakul egy weblap, mely a többinél lényegesen széleskörűbb tartalommal rendelkezik és ezáltal az adott szak egyfajta központi, hivatalosnak tekintett hallgatói segéldoldalává válhat. A szétszórt weboldalak közül azáltal emelkedik ki egy oldal "központi"-vá, hogy a szak hallgatósága általában elfogadja annak. Ez a nézet például kialakulhat úgy, hogy egy vagy néhány hallgató eldönti, hogy "megalkot" egy központi weboldalt, de az is lehetséges, hogy két vagy több "szétszórt" weboldal szerkesztői megunják az esetleges rivalizálást és úgy döntenek, hogy közösen többre mennek. Az ilyen központi oldalakat az jellemzi, hogy már tematikusan tároljaák a tárgyakkal kapcsolatos információkat és segédanyagokat, és az adott szak tantárgyainak jelentős arányához elérhető már valamilyen fajta információ. Mivel egy ilyen kiterjedésű adatbázishoz az anyagok és információk összegyűjtése, közzététele sok munkát jelent, a központi tanulmányi segédoldalakat már egy stáb szerkeszti, mely a tapasztalatok szerint 2-15 aktív tagból áll. Természetesen a szerkesztők munkája mellett szükség van a közösség közreműködésére is, hiszen még 15 szerkesztő sem lehet jelen minden évfolyam minden óráján, lehetetlenség lenne számukra az összes információt és segédanyagot személyesen összegyűjteni Ezért minden esetben létezik egy kialakított metódus arra, hogy a szak többi hallgatója hogyan tud a tantárgyakkal kapcsolatos információkat, anyagokat, észrevételeket küldeni a stábnak. | |||
A szétszórt weblapok ugyan igen hasznosak a hallgatók számára, de áttekinthetetlenségük miatt nem elég hatékonyak. Nyilvánvalóak egy rendezettebb "fő" weblap előnyei, és ezt általában a hallgatók is felismerik. Ilyenkor idővel - így vagy úgy - kialakul egy weblap, mely a többinél lényegesen széleskörűbb tartalommal rendelkezik és ezáltal az adott szak egyfajta központi, hivatalosnak tekintett hallgatói segéldoldalává válhat. A szétszórt weboldalak közül azáltal emelkedik ki egy oldal "központi"-vá, hogy a szak hallgatósága általában elfogadja annak. Ez a nézet például kialakulhat úgy, hogy egy vagy néhány hallgató eldönti, hogy "megalkot" egy központi weboldalt, de az is lehetséges, hogy két vagy több "szétszórt" weboldal szerkesztői megunják az esetleges rivalizálást és úgy döntenek, hogy közösen többre mennek. Az ilyen központi oldalakat az jellemzi, hogy már tematikusan tároljaák a tárgyakkal kapcsolatos információkat és segédanyagokat, és az adott szak tantárgyainak jelentős arányához elérhető már valamilyen fajta információ. Mivel egy ilyen kiterjedésű adatbázishoz az anyagok és információk összegyűjtése, közzététele sok munkát jelent, a központi tanulmányi segédoldalakat már egy stáb szerkeszti, mely a tapasztalatok szerint 2-15 aktív tagból áll. Természetesen a szerkesztők munkája mellett szükség van a közösség közreműködésére is, hiszen még 15 szerkesztő sem lehet jelen minden évfolyam minden óráján, lehetetlenség lenne számukra az összes információt és segédanyagot személyesen | |||
Egy központi hallgatói segédoldal a segédanyagok letöltésén és az tantárggyal kapcsolatos aktuális információk elérhetőségén túl igen különféle további szolgáltatásokat nyújthat. Ilyenek lehetnek például: | Egy központi hallgatói segédoldal a segédanyagok letöltésén és az tantárggyal kapcsolatos aktuális információk elérhetőségén túl igen különféle további szolgáltatásokat nyújthat. Ilyenek lehetnek például: | ||
| 72. sor: | 66. sor: | ||
* Tárgykövetelmények: A hivatalos tantárgyi adatlap valamint a követelmények leírása, véleményezése hallgatói szemmel | * Tárgykövetelmények: A hivatalos tantárgyi adatlap valamint a követelmények leírása, véleményezése hallgatói szemmel | ||
* Tanácsok hallgatótól hallgatónak: Az ilyen jellegű leírások célja különböző lehet. Választató tantárgyak esetében elsősorban arra koncentrálnak, hogy megkönnyítsék a tantárgyak közötti választást azáltal, hogy a tantárgyat már elvégzett hallgatók megoszthatják a tapasztalataikat. Olyan szempontokkal találkozhatunk például, hogy mennyire találják hasznosnak a tantárgyak, mennyire nehéz elvégezni, mi a követelményrendszer, mennyire élvezetesek az előadások és szükséges-e bejárni ezekre. A kötelező tantárgyaknál a diákok elsősorban arra vonatkozóan osztanak meg tanácsokat egymással, hogy mire érdemes odafigyelni a tantárgy sikeres elvégzése érdekében. Találkozhatunk például könyvajánlóval, a vizsgára felkészülés módszerére vonatkozó tippekkel (például hogy elsősorban a tananyag megértése vagy minél pontosabb visszaadása vezet-e sikerre) vagy tanáccsal arra vonatkozóan, hogy van-e valami szokatlan dolog, amit a tanár elvár vagy a jegyadásnál különösen figyelembe vesz (például rendezett külalak, az öltözet vizsgánál). | * Tanácsok hallgatótól hallgatónak: Az ilyen jellegű leírások célja különböző lehet. Választató tantárgyak esetében elsősorban arra koncentrálnak, hogy megkönnyítsék a tantárgyak közötti választást azáltal, hogy a tantárgyat már elvégzett hallgatók megoszthatják a tapasztalataikat. Olyan szempontokkal találkozhatunk például, hogy mennyire találják hasznosnak a tantárgyak, mennyire nehéz elvégezni, mi a követelményrendszer, mennyire élvezetesek az előadások és szükséges-e bejárni ezekre. A kötelező tantárgyaknál a diákok elsősorban arra vonatkozóan osztanak meg tanácsokat egymással, hogy mire érdemes odafigyelni a tantárgy sikeres elvégzése érdekében. Találkozhatunk például könyvajánlóval, a vizsgára felkészülés módszerére vonatkozó tippekkel (például hogy elsősorban a tananyag megértése vagy minél pontosabb visszaadása vezet-e sikerre) vagy tanáccsal arra vonatkozóan, hogy van-e valami szokatlan dolog, amit a tanár elvár vagy a jegyadásnál különösen figyelembe vesz (például rendezett külalak, az öltözet vizsgánál). | ||
* Események időpontjai: Zárthelyi dolgozatok, | * Események időpontjai: Zárthelyi dolgozatok, házi feladat beadási határidők, elővizsgák valamint konzultációk időpontjai. | ||
* Régebbi számonkérések feladatlapjai: Korábbi évek feladatlapjai nagyban segíthetik a diákok felkészülését. A feladatlapok többségét az oktatók bocsátják a diákok rendelkezésére gyakorlás céljából, másokat például a számonkérésen résztvevők emlékei alapján vagy digitális fényképen rögzítve kerülnek közzétételre. | * Régebbi számonkérések feladatlapjai: Korábbi évek feladatlapjai nagyban segíthetik a diákok felkészülését. A feladatlapok többségét az oktatók bocsátják a diákok rendelkezésére gyakorlás céljából, másokat például a számonkérésen résztvevők emlékei alapján vagy digitális fényképen rögzítve kerülnek közzétételre. | ||
* Linkek külső oldalakra: Ez az általános kategória különféle külső oldalakra mutató linkek gyűjteményét jelenti. Ilyenek lehetnek például hivatkozások tankönyv kiadók weboldalaira, szükséges segédprogramok elérhetőségei, linkek dokumentációkhoz stb. | * Linkek külső oldalakra: Ez az általános kategória különféle külső oldalakra mutató linkek gyűjteményét jelenti. Ilyenek lehetnek például hivatkozások tankönyv kiadók weboldalaira, szükséges segédprogramok elérhetőségei, linkek dokumentációkhoz stb. | ||
* Hallgatók által készített összefoglalók és kidolgozások: A már eleve létező - például oktatók által közzétett - segédanyagokon túl a közzététel lehetőségén is | * Hallgatók által készített összefoglalók és kidolgozások: A már eleve létező - például oktatók által közzétett - segédanyagokon túl a közzététel lehetőségén is felbuzdulva előfordul, hogy lelkes diákok (sok esetben a szerkesztő stáb tagjai) igen részletes és jó minőségű tételkidolgozásokat vagy tananyag összefoglalókat hoznak létre. Ezen túl gyakran a tananyaghoz kapcsolódó puskák is elérhetők. Ezzel a témakörrel részletesen foglalkozik a következő fejezet. | ||
===Portál=== | ===Portál=== | ||
Az előző "központi weboldal" és a portál stádium közötti különbség tisztán technikai, azon belül szemléletbeli. A portál célja a felhasználók igényeinek minél teljesebb kielégítése - sokszor itt merül fel először a "felhasználó" fogalma. | Az előző "központi weboldal" és a portál stádium közötti különbség tisztán technikai, azon belül szemléletbeli. A portál célja a felhasználók igényeinek minél teljesebb kielégítése - sokszor itt merül fel először a "felhasználó" fogalma. | ||
Ez természetesen visszahat a tartalomra is. Az információ újszerű ( | Ez természetesen visszahat a tartalomra is. Az információ újszerű (személyre szabott) rendezése, a keresés megkönnyítése által nagyobb mennyiségű információ hatékony kezelése válik lehetővé, és ezáltal az információ szolgáltatás egészen más szintre emelkedik. Amint már számos korábbi stádiumnál is említettük: hiába áll elméletileg rendelkezésre egy információ, ha technikai illetve kognitív korlátaink nem teszik lehetővé annak hatékony elérését. Többek között ebben tesz nagy előrelépést egy portál technológia alapú hallgatói tudásbázis. | ||
A portál technológia alapvető eleme az egyéni felhasználók azonosítása, gyakran hitelesítése <span style="color:blue">Lábjegyzet: A weboldalak a felhasználó számítógépén tárolt ún. cookie-k segítségével ''azonosíthatják'' a felhasználót. Egyre gyakoribb például, hogy a hírportálok megjegyzik, hogy milyen híreket olvastunk el eddig, és ezek alapján válogatják össze számunkra a nyitólapon szereplő híreket. A ''hitelesítés'' ennél többet takar: saját jelszóval kell bejelentkeznünk, és ez határozza meg, hogy milyen tartalmat olvashatunk, milyen műveletet hajthatunk végre a portálon.</span>. Ez lehetővé teszi hogy csak az adott kar, esetleg az adott tantárgy aktuális hallgatói férjenek hozzá a tantárggyal kapcsolatos segédanyagokhoz. Ennek előnye, hogy így olyan segédanyagok is eljuttathatók a hallgatókhoz, melyeket az oktatók nem kívánnak a egész világ számára elérhetővé tenni, ezért az eddigiekben csak belső BME-s intranetről <span style="color:blue">Lábjegyzet: ez a kollégiumok, a minden hallgatói számára nyitott Hallgatói Számítógép Központ (HSZK) és a vezetéknélküli kapcsolaton hitelesítetten csatlakozó hallgatók gépeit jelenti</span> engedélyezett tanszéki szervereken helyezték el ezeket, nehézséget okozva a nem kollégista hallgatóknak. A felhasználók azonosításának köszönhetően az információk megjelenítése testreszabható, így megoldható, hogy amikor a hallgató belép a rendszerbe egyből az általa felvett tantárgyaihoz kapcsolódó, személyre szóló üzenetek (zh időpontja, óra időpontjának megváltozása) jelenjenek meg. | A portál technológia alapvető eleme az egyéni felhasználók azonosítása, gyakran hitelesítése <span style="color:blue">Lábjegyzet: A weboldalak a felhasználó számítógépén tárolt ún. cookie-k segítségével ''azonosíthatják'' a felhasználót. Egyre gyakoribb például, hogy a hírportálok megjegyzik, hogy milyen híreket olvastunk el eddig, és ezek alapján válogatják össze számunkra a nyitólapon szereplő híreket. A ''hitelesítés'' ennél többet takar: saját jelszóval kell bejelentkeznünk, és ez határozza meg, hogy milyen tartalmat olvashatunk, milyen műveletet hajthatunk végre a portálon.</span>. Ez lehetővé teszi hogy csak az adott kar, esetleg az adott tantárgy aktuális hallgatói férjenek hozzá a tantárggyal kapcsolatos segédanyagokhoz. Ennek előnye, hogy így olyan segédanyagok is eljuttathatók a hallgatókhoz, melyeket az oktatók nem kívánnak a egész világ számára elérhetővé tenni, ezért az eddigiekben csak belső BME-s intranetről <span style="color:blue">Lábjegyzet: ez a kollégiumok, a minden hallgatói számára nyitott Hallgatói Számítógép Központ (HSZK) és a vezetéknélküli kapcsolaton hitelesítetten csatlakozó hallgatók gépeit jelenti</span> engedélyezett tanszéki szervereken helyezték el ezeket, nehézséget okozva a nem kollégista hallgatóknak. A felhasználók azonosításának köszönhetően az információk megjelenítése testreszabható, így megoldható, hogy amikor a hallgató belép a rendszerbe egyből az általa felvett tantárgyaihoz kapcsolódó, személyre szóló üzenetek (zh időpontja, óra időpontjának megváltozása) jelenjenek meg. | ||
| 91. sor: | 84. sor: | ||
===Wiki=== | ===Wiki=== | ||
A Wiki egy olyan portál, melynek lapjai formázott szövegek és ezeket (első közelítésben) a világon bárki átírhatja, közvetlenül a böngészőjének segítségével <span style="color:blue">Lábjegyzet: Minden oldal tartalmaz egy "Szerkesztés" gombot, és ez egy űrlapot hoz elő. A folyamat hasonló ahhoz, amikor a webmail-ről írunk levelet (freemail, gmail, yahoo).</span>. A szerkesztés jogát korlátozhatjuk a bejelentkezett felhasználókra, vagy azok csoportjaira, ám a wiki fejlesztői azt állítják, hogy ez szükségtelen<span style="color:blue">Lábjegyzet: Elképzelhető, hogy hitelesítésre a jövőben mindenképpen szükség lesz, mert a kéretlen leveleket gyártó programok mintájára megjelentek "wiki spammer"-ek, melyek hirdetésekkel tűzdelik tele a védetlen wikiket.</span>. Ezt azzal magyarázzák, hogy az összes lap összes korábbi verziója is megtekinthető és visszaállítható marad (verziókövetés), ami értelmetlenné teszi a vandál akciókat. A félrevezető információk közlését pedig a csoportnyomás akadályozza meg (ugyanúgy, mint egy levelezőlistánál). A csoportnyomás hatásának erősítésére a VIK-en működő Wiki [w3] csak valós névvel bejelentkezve szerkeszthető<span style="color:blue">Lábjegyzet: A VIK hallgatók által üzemeltetett webes szolgáltatásaihoz a VIR [w8] hitelesíti a felhasználókat. Gyakorlatilag csak valós adatokkkal regisztrálhatnak a felhasználók, mivel a kollégiumi infrastruktúra igénybevételéhez is szükségük van erre a hitelesítésre. A kollégiumi infrastruktúra a "külsősök" számára is fontos. </span>, ám az intézkedés bevezetése előtt sem tapasztaltunk problémákat, ez mindössze óvintézkedés. | A Wiki egy olyan portál, melynek lapjai formázott szövegek és ezeket (első közelítésben) a világon bárki átírhatja, közvetlenül a böngészőjének segítségével <span style="color:blue">Lábjegyzet: Minden oldal tartalmaz egy "Szerkesztés" gombot, és ez egy űrlapot hoz elő. A folyamat hasonló ahhoz, amikor a webmail-ről írunk levelet (freemail, gmail, yahoo).</span>. A szerkesztés jogát korlátozhatjuk a bejelentkezett felhasználókra, vagy azok csoportjaira, ám a wiki fejlesztői azt állítják, hogy ez szükségtelen<span style="color:blue">Lábjegyzet: Elképzelhető, hogy hitelesítésre a jövőben mindenképpen szükség lesz, mert a kéretlen leveleket gyártó programok mintájára megjelentek "wiki spammer"-ek, melyek hirdetésekkel tűzdelik tele a védetlen wikiket.</span>. Ezt azzal magyarázzák, hogy az összes lap összes korábbi verziója is megtekinthető és visszaállítható marad (verziókövetés), ami értelmetlenné teszi a vandál akciókat. A félrevezető információk közlését pedig a csoportnyomás akadályozza meg (ugyanúgy, mint egy levelezőlistánál). A csoportnyomás hatásának erősítésére a VIK-en működő Wiki [w3] csak valós névvel bejelentkezve szerkeszthető<span style="color:blue">Lábjegyzet: A VIK hallgatók által üzemeltetett webes szolgáltatásaihoz a VIR [w8] hitelesíti a felhasználókat. Gyakorlatilag csak valós adatokkkal regisztrálhatnak a felhasználók, mivel a kollégiumi infrastruktúra igénybevételéhez is szükségük van erre a hitelesítésre. A kollégiumi infrastruktúra a "külsősök" számára is fontos. </span>, ám az intézkedés bevezetése előtt sem tapasztaltunk problémákat, ez mindössze óvintézkedés. | ||
| 116. sor: | 108. sor: | ||
==Villamosmérnöki kar: InfoSite== | ==Villamosmérnöki kar: InfoSite== | ||
{majd rizsásítom, most csak szűken leírom, ami eszembe jut, hogy kapaszkodó legyen} | {majd rizsásítom, most csak szűken leírom, ami eszembe jut, hogy kapaszkodó legyen} | ||
===Történelem=== | ===Történelem=== | ||
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán minden hallgató hozzáértő felhasználó, és sokuk szakmai kihívásnak érzi informatikai rendszerek fejelsztését, karbantartását. Így mindig megvan az igény, és a technikai feltételek is adottak a legújabb technológiák kipróbálására, beüzemelésére. | A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán minden hallgató hozzáértő felhasználó, és sokuk szakmai kihívásnak érzi informatikai rendszerek fejelsztését, karbantartását. Így mindig megvan az igény, és a technikai feltételek is adottak a legújabb technológiák kipróbálására, beüzemelésére. | ||
| 126. sor: | 119. sor: | ||
2004-ben az InfoSite mellett kialakult több kis weboldal, mely az előző stádiumra (szétszórt weblapok) visszalépéssel fenyegetett. Az IS szerkesztők arra a következtetésre jutottak, hogy az IS bizonyos esetekben túl lassan reagál, és túl zárt. | 2004-ben az InfoSite mellett kialakult több kis weboldal, mely az előző stádiumra (szétszórt weblapok) visszalépéssel fenyegetett. Az IS szerkesztők arra a következtetésre jutottak, hogy az IS bizonyos esetekben túl lassan reagál, és túl zárt. | ||
Az előző években tipikusan egy-egy hallgató készített el egy nagyobb lélegzetvételű tételkidolgozást, vagy szemléltető ábrát. Ezzel szemben több olyan hallgatói segédanyag készült, melyen 2-4 hallgató dolgozott, és ők a félkész dokumentumot is | Az előző években tipikusan egy-egy hallgató készített el egy nagyobb lélegzetvételű tételkidolgozást, vagy szemléltető ábrát. Ezzel szemben több olyan hallgatói segédanyag készült, melyen 2-4 hallgató dolgozott, és ők a félkész dokumentumot is megosztották egymással, és a többiekkel. Ugyancsak több dokumentumnak készült javított változata. A javított változatok feltöltésére nem lett felkészítve a 2001-ben írt motor. | ||
A szétszórt weblapok | A szétszórt weblapok szolgáltatásainak egy helyre gyűjtéséhez az IS szerkesztők 2005 májusában próbaüzemben elindítottak egy wiki alapú tudásbázist. | ||
===Statisztikák=== | ===Statisztikák=== | ||
| 139. sor: | 132. sor: | ||
A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon érthető okokból jóval alacsonyabb szintűek a hallgatók számítástechnikai ismeretei. Egy-egy lelkes és a célnak megfelelő szinten hozzáértő szerkesztő mint látni fogjuk akad, de a felhasználók képességei, készségei, hozzáállása jelentősen eltér a VIK-en tapasztaltaktól. Ettől függetlenül a GTK-n legalább olyan erős igény van a hallgatói tudásbázisok iránt, mint a VIK-en. | A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon érthető okokból jóval alacsonyabb szintűek a hallgatók számítástechnikai ismeretei. Egy-egy lelkes és a célnak megfelelő szinten hozzáértő szerkesztő mint látni fogjuk akad, de a felhasználók képességei, készségei, hozzáállása jelentősen eltér a VIK-en tapasztaltaktól. Ettől függetlenül a GTK-n legalább olyan erős igény van a hallgatói tudásbázisok iránt, mint a VIK-en. | ||
A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon jelenleg két nagy | A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon jelenleg két nagy létszámú szak van: a műszaki menedzser és a közgazdász-gazdálkodási szak. A műszaki menedzser szak 1996-ban indult, míg a közgazdász-gazdálkodási szak 2001-ben, ezért a hallgatói tudásbázisok is korábban kezdtek kialakulni. [volt és van csak folyamatosan haldoklik egy oldal, a bmeg.tk, erről majd megkérdezem a tulajdonosát] A bmeg.tk igen látványos külsővel rendelkezik, még zenei aláfestés is van, bár sajnos a megjelenítés nem szolgálja a tartalom könnyebb elérhetőségét. Az oldalt lényegében egy lelkes hallgató alapította, és ő volt a szerkesztőgárda egyetlen "hivatásszerű" tagja. A bmeg.tk ugyanakkor úgy lett kialakítva, hogy egy nagyon egyszerű felület segítségével arra bárki tölthessen fel dokumentumokat. Az anyagok bármilyen szintű szelektálása, moderálása elmaradt. Mindezek eredményeképpen a bmeg.tk oldal sok hasonlóságot mutat az FTP szerverekkel - lényegében fájlok tantárgyak szerinti tárgyalását szolgálja, egyéb funkciókat nem nyújt. A bmeg.tk-n található anyagok mennyisége közepesnek mondható, a minőséggel kapcsolatosan viszont komoly gondok vannak. Egyrészt eleve erősen ingadozó minőségű segédanyagok találhatók az oldalon, másrészt pedig szinte lehetetlen megállapítani, hogy azok a jelenlegi tananyaghoz képest mennyire aktuálisak. Ez pedig olyan mértékű nehézségeket okoz, hogy az oldal véleményünk szerint szinte használhatatlan. Mindezt elsősorban a szerkesztőgárda hiánya okozza, hiszen legyen bármennyire lelkes az illető, egyetlen szerkesztő nem tud becsülettel foglalkozni a tananyagok kiválogatásával, ahhoz pedig, hogy ezt a terhet a közösség levegye a válláról, részletes útmutatások nyújtása lett volna szükséges. Így vagy úgy, a bmeg.tk egy jelentős lépést jelentett a hallgatói tudásbázisok kialakulása irányába, és a műszaki menedzser szakon mindmáig ez az egyetlen - néhány fájl kiterjedésen túlmutató - összefoglaló jellegű hallgatói segédoldal. | ||
A közgazdász szak elindulása utáni első évben a bmeg.tk oldal | A közgazdász szak elindulása utáni első évben a bmeg.tk oldal kettéoszlott egy műszaki menedzserek és közgazdászok hallgatók számára szánt részre. Utóbbi szerkesztését egy nagyon lelkes közgazdász hallgató vállalta át, és rövid időn belül nulláról - hiszen az övé volt a közgazdász szak első évfolyama - figyelemre méltó mennyiségű anyagot gyűjtött össze. Sajnos azonban az említett problémák továbbra is fennálltak és erre 2003 tavaszán - mint utóbb kiderült - több hallgató is felfigyelt. Eldöntöttem ''{hogy a csudában ír az ember egy cikkben saját magáról??}'', hogy a nyári szünetet kihasználva létrehozok egy egyszerű kezelőfelülettel rendelkező internetes oldalat, ahova egyrészt feltöltöm az általam az év során összegyűjtött és mindaddig saját számítógépem mappáiban tárolt segédanyagokat, másrészt - és ezt legalább ugyanolyan fontosnak tartottam - leírom a tantárgyakkal kapcsolatos tapasztalataimat. | ||
Véleményem szerint egy tantárgy hallgatói szemmel való leírása nem csupán érdekes, hanem hasznos is. Ennek az oka, hogy a tanulási folyamatra kedvezően hat, ha rendelkezünk valami előzetes elképzeléssel arról, hogy mit fogunk tanulni és mit kell tudni (a számonkérésen). Természetesen alapvetően a tanár illetőleg a hivatalos tantárgytematika látják el ezt a feladatot, ennél azonban sok esetben hitelesebbnek tűnnek a közvetlen más hallgatóktól származó információk. Az ilyen információk természetesen áramlanak a hallgatói segédoldalaknál informálisabb csatornákon is - például szóban egy korsó sör mellett - ilyenkor azonban nagyon esetleges, tervszerűtlen és szubjektív hogy melyik hallgató mit mesél. Ezzel szemben egy "hallgatói szemmel" tantárgyleírás megírásakor a szerkesztő ügyelhet arra, hogy lehetőségeihez képest - azaz az általa hallottak figyelembevételével - számos hallgató véleményét ötvözve írjon tájékoztatót. Amikor tantárgyleírást készítek, azt is fontosnak tartom, hogy hallgatói szemmel bár, de mégis optimista szemlélettel írjak egy tantárgyról. Ez különösképp a kötelező tantárgyakra igaz, melyeket mindenképpen el kell végezni, ezért aztán kevéssé lenne gyümölcsöző eleve elvenni a hallgatók kedvét. A tantárgy leírásán túl kötelező tantárgyak esetében elsősorban arra koncentrált már az akkori oldal is, hogy gyakorlatias tanácsokat adjon a hallgatóknak a tárgy elvégzéséhez. Lehetséges tartalmak lehetnek például a következők: ''"Erre a tárgyra figyeljetek oda kezdettől, mert az első ZH viszonylag könnyű de a pótZH nagyon nehéz."'', ''"Erre a tárgyra figyeljetek oda, mert bár csak két kredit, ennél messze komolyabban veszik."'', ''"Ennél a tanárnál mindenképp menj el szóban javítani, mert mindenkinek megadja a jobb jegyet."'', ''"Ennél a tanárnál feltétlen menjél reklamálni, mert a ZH megoldókulcsban sok hiba szokott lenni."'' stb. Az ilyen jellegű tanácsokat hasznosnak tartom, mivel nem oly módon könnyítik meg a hallgató dolgát, hogy kevesebbet kell tanulnia, hanem oly módon, hogy egy kicsit kiegyenlíti az esélyeket (nem azon múlik, hogy hallott-e arról, hogy mindenképp érdemes bemenni javítani) és csökkenti a frusztráló - és ezáltal kevéssé produktív légkört teremtő (minek tanulni, ha úgysem ezen múlik) - élmények gyakoriságát. A választható tantárgyak esetében egészen más a helyzet, ugyanis ezekben az esetekben az a cél, hogy segítsünk a tantárgyak közötti választásban. Éppen ezért itt szükség esetén érdemesnek tartom kimondani, hogy egy adott tárgyat egyáltalán nem érdemes felvenni. Természetesen ezzel kapcsolatosan nagyon óvatosan kell eljárni és fontos árnyaltabban fogalmazni (mi volt a jó és mi nem), mivel az egyes hallgatóknak tapasztalatom szerint meglepően különböző véleményük lehet egyes tantárgyakkal kapcsolatosan. Ami az egyik embernek unalmas és haszontalan, azt mások érezheti érdekesnek és hasznosnak. Fennáll tehát a félretájékoztatás veszélye, ám úgy vélem, hogy e nehézségtől függetlenül nagyon hasznos a tantárgyak hallgatói szemmel jellegű rovat üzemeltetése. | Véleményem szerint egy tantárgy hallgatói szemmel való leírása nem csupán érdekes, hanem hasznos is. Ennek az oka, hogy a tanulási folyamatra kedvezően hat, ha rendelkezünk valami előzetes elképzeléssel arról, hogy mit fogunk tanulni és mit kell tudni (a számonkérésen). Természetesen alapvetően a tanár illetőleg a hivatalos tantárgytematika látják el ezt a feladatot, ennél azonban sok esetben hitelesebbnek tűnnek a közvetlen más hallgatóktól származó információk. Az ilyen információk természetesen áramlanak a hallgatói segédoldalaknál informálisabb csatornákon is - például szóban egy korsó sör mellett - ilyenkor azonban nagyon esetleges, tervszerűtlen és szubjektív hogy melyik hallgató mit mesél. Ezzel szemben egy "hallgatói szemmel" tantárgyleírás megírásakor a szerkesztő ügyelhet arra, hogy lehetőségeihez képest - azaz az általa hallottak figyelembevételével - számos hallgató véleményét ötvözve írjon tájékoztatót. Amikor tantárgyleírást készítek, azt is fontosnak tartom, hogy hallgatói szemmel bár, de mégis optimista szemlélettel írjak egy tantárgyról. Ez különösképp a kötelező tantárgyakra igaz, melyeket mindenképpen el kell végezni, ezért aztán kevéssé lenne gyümölcsöző eleve elvenni a hallgatók kedvét. A tantárgy leírásán túl kötelező tantárgyak esetében elsősorban arra koncentrált már az akkori oldal is, hogy gyakorlatias tanácsokat adjon a hallgatóknak a tárgy elvégzéséhez. Lehetséges tartalmak lehetnek például a következők: ''"Erre a tárgyra figyeljetek oda kezdettől, mert az első ZH viszonylag könnyű de a pótZH nagyon nehéz."'', ''"Erre a tárgyra figyeljetek oda, mert bár csak két kredit, ennél messze komolyabban veszik."'', ''"Ennél a tanárnál mindenképp menj el szóban javítani, mert mindenkinek megadja a jobb jegyet."'', ''"Ennél a tanárnál feltétlen menjél reklamálni, mert a ZH megoldókulcsban sok hiba szokott lenni."'' stb. Az ilyen jellegű tanácsokat hasznosnak tartom, mivel nem oly módon könnyítik meg a hallgató dolgát, hogy kevesebbet kell tanulnia, hanem oly módon, hogy egy kicsit kiegyenlíti az esélyeket (nem azon múlik, hogy hallott-e arról, hogy mindenképp érdemes bemenni javítani) és csökkenti a frusztráló - és ezáltal kevéssé produktív légkört teremtő (minek tanulni, ha úgysem ezen múlik) - élmények gyakoriságát. A választható tantárgyak esetében egészen más a helyzet, ugyanis ezekben az esetekben az a cél, hogy segítsünk a tantárgyak közötti választásban. Éppen ezért itt szükség esetén érdemesnek tartom kimondani, hogy egy adott tárgyat egyáltalán nem érdemes felvenni. Természetesen ezzel kapcsolatosan nagyon óvatosan kell eljárni és fontos árnyaltabban fogalmazni (mi volt a jó és mi nem), mivel az egyes hallgatóknak tapasztalatom szerint meglepően különböző véleményük lehet egyes tantárgyakkal kapcsolatosan. Ami az egyik embernek unalmas és haszontalan, azt mások érezheti érdekesnek és hasznosnak. Fennáll tehát a félretájékoztatás veszélye, ám úgy vélem, hogy e nehézségtől függetlenül nagyon hasznos a tantárgyak hallgatói szemmel jellegű rovat üzemeltetése. | ||
| 152. sor: | 145. sor: | ||
* *Linkek*: Linkoldalunk igen részletes, tanszékek, tanárok honlapjait tartalmazza. | * *Linkek*: Linkoldalunk igen részletes, tanszékek, tanárok honlapjait tartalmazza. | ||
* *Magazin*: A magazin rovat egyfajta "színes" újság. A szerkesztő stáb időről időre elbeszélget az egyetemi élet valamely érdekes személyiségével és ezt az interjút a magazin rovatban elérhetővé teszi. | * *Magazin*: A magazin rovat egyfajta "színes" újság. A szerkesztő stáb időről időre elbeszélget az egyetemi élet valamely érdekes személyiségével és ezt az interjút a magazin rovatban elérhetővé teszi. | ||
* *Tankönyvpiac*: Használt tankönyvek adásvételét teszi lehetővé, egy egyszerű, | * *Tankönyvpiac*: Használt tankönyvek adásvételét teszi lehetővé, egy egyszerű, hagyományos újságok apróhirdetéseihez hasonló rendszeren keresztül. | ||
* *Fórum*: Szokásos fórum. | * *Fórum*: Szokásos fórum. | ||
===Technológiatranszfer problémája=== | ===Technológiatranszfer problémája=== | ||
| 163. sor: | 153. sor: | ||
Az Egyetemmel kapcsolatban egy BME informatikus és Corvinus közgazdász párhuzamos képzést folytató hallgatótársunk részletes beszámolójára, és az általa felsorolt honlapok leírásaira, statisztikáira hagyatkoztunk. | Az Egyetemmel kapcsolatban egy BME informatikus és Corvinus közgazdász párhuzamos képzést folytató hallgatótársunk részletes beszámolójára, és az általa felsorolt honlapok leírásaira, statisztikáira hagyatkoztunk. | ||
"Füzet és indigó:<br/> | "Füzet és indigó:<br/> | ||
Szerintem ez a módszer egyáltalán nem található meg a közgázon sem, mivel nagyon nehézkes és értelmetlen a használata, tekintve pl. a fénymásolás lehetőségét (de szerintem nincs olyan felsőoktatási intézmény | Szerintem ez a módszer egyáltalán nem található meg a közgázon sem, mivel nagyon nehézkes és értelmetlen a használata, tekintve pl. a fénymásolás lehetőségét (de szerintem nincs olyan felsőoktatási intézmény Magyarországon ahol ez a módszer még ma is használatos lenne). | ||
Fénymásoló:<br/> | Fénymásoló:<br/> | ||
Ez a módszer viszont | Ez a módszer viszont rendkívül széles körben elterjedt, köszönhetően a csoportok létének. Egy csoport tanulmányi szempontból heterogén összetételű, így mindig akad valaki aki bejár órára, és nagyszerű jegyzeteket készít. Órai jegyzetekre számos tárgyból szükség van, mivel vagy nincs tankönyv, vagy a tankönyv használhatatlanul nagy, míg 14 előadás anyaga nyilván könnyebben tanulható. | ||
E-mail, levelezőlista:<br/> | E-mail, levelezőlista:<br/> | ||
| 186. sor: | 176. sor: | ||
A leckekonyv.hu [w7] a weboldal stádium jegyeit mutatja, 500-as nagyságrendű megoszott dokumentummal. A statisztikák szerint az oldal látogatottsága VIK-es InfoSite-nak 2-3-szorosa, a letöltött adat mennyiségének tekintetében az arány fordított. Ennek oka lehet az, hogy az Infosite gondosan rendezett struktúrájában a felhasználók hamarabb megtalálják a keresett fájlokat. | A leckekonyv.hu [w7] a weboldal stádium jegyeit mutatja, 500-as nagyságrendű megoszott dokumentummal. A statisztikák szerint az oldal látogatottsága VIK-es InfoSite-nak 2-3-szorosa, a letöltött adat mennyiségének tekintetében az arány fordított. Ennek oka lehet az, hogy az Infosite gondosan rendezett struktúrájában a felhasználók hamarabb megtalálják a keresett fájlokat. | ||
Az fvt.hu portál [w6] | Az fvt.hu portál [w6] méltó képviselője a portál stádiumnak. Ugyancsak 500-as nagyságrendű letölthető anyag áll a felhasználók rendelkezésére, jól struktúrált formában. Az anyagokról letöltés előtt bőséges információ áll rendelkezésre (leírás, fájlméret, felvitel dátuma, letöltések száma), az anyagok értékelhetőek pontszámmal és szövegesen. A portál bőséges egyéb szolgáltatást nyújt: fórum, tankönyvpiac, játékok, szavazás, egyéb honlapokról átirányított hírek. Valószínűleg ezeknek (elsősorban a levelezőlistát kiváltó fórum), és a nagyobb célközönségnek (az egséz Egyetem) köszönhető hatalmas látogatottsága (az InfoSite 10-20-szorosa). | ||
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.10.02. | -- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.10.02. | ||