„VIKWiki:TDK Absztraktvita” változatai közötti eltérés

(Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)

1. sor:

Definíció: Hallgatói tudásbázisnak nevezzük összefoglaló néven minden olyan gyűjtőmunkát vagy szellemi terméket, amelyet hallgatók egy csoportja hozott létre saját maguk illetve a többi hallgató a tanulmányainak segítésére. A hallgatói tudásbázisokat közösségek építik, amelyből a közösség minden tagja profitál, és így vagy úgy minden tag részt is vesz benne. Munkánkban olyan (hallgatói tudásbázist építő) közösségekkel foglalkozunk, amik elsődlegesen hallgatókból állnak és önszerveződőek.

A definíciónk meglehetősen tág, az oktatás szinte minden területén találkozhatunk hallgatói tudásbázisokkal. Ezeknek számos technikai megvalósítása létezik, amelyek ütőképességükben, a résztvevő hallgatók számában, és a tanulásra tett hatásukban komoly különbségeket mutatnak. Néhol csupán egy-egy jól sikerült tételkidolgozás fénymásolata jár kézről kézre. Máshol - vagy máskor - viszont jól szervezett, szinte intézményesített hallgatói tudásbázisokkal találkozhatunk. Ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) működő [[InfoSite]] weboldal, melynek állandó szerkesztőgárdája van, és a felhalmozott anyagok terjedelme kitenné Révai nagy lexikonának első tíz kötetét.

A definíciónk meglehetősen tág, az oktatás szinte minden területén találkozhatunk hallgatói tudásbázisokkal. Ezeknek számos technikai megvalósítása létezik, amelyek ütőképességükben, a résztvevő hallgatók számában, és a tanulásra tett hatásukban komoly különbségeket mutatnak. Néhol csupán egy-egy jól sikerült tételkidolgozás fénymásolata jár kézről kézre. Máshol - vagy máskor - viszont jól szervezett, szinte intézményesített hallgatói tudásbázisokkal találkozhatunk. Ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) működő InfoSite weboldal, melynek állandó szerkesztőgárdája van, és a felhalmozott anyagok terjedelme kitenné Révai nagy lexikonának első tíz kötetét.

A hallgatói tudásbázisok az infokommunikáció fejlődésével rohamosan fejlődtek, és egyre kevésbé elhanyagolható tényezői a felsőoktatásnak. A folyamat most is tart. Több hallgatói közösséget vizsgálva hasonló evolúciót tapasztaltunk, és a fejlődés többé-kevésbé elkülönülő stációit állapítottuk meg. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a technikai fejlődés nem csupán mennyiségi, hanem minőségi változást is hozott. Munkánk első felében tehát a hallgatói tudásbázisok fejlődését mutatjuk be általánosságban, majd három esettanulmány keretében konkrét hallgatói közösségekben (BME-VIK, BME-GTK, Corvinus Egyetem).

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 Definíció: Hallgatói tudásbázisnak nevezzük összefoglaló néven minden olyan gyűjtőmunkát vagy szellemi terméket, amelyet hallgatók egy csoportja hozott létre saját maguk illetve a többi hallgató a tanulmányainak segítésére. A hallgatói tudásbázisokat közösségek építik, amelyből a közösség minden tagja profitál, és így vagy úgy minden tag részt is vesz benne. Munkánkban olyan (hallgatói tudásbázist építő) közösségekkel foglalkozunk, amik elsődlegesen hallgatókból állnak és önszerveződőek.
-A definíciónk meglehetősen tág, az oktatás szinte minden területén találkozhatunk hallgatói tudásbázisokkal. Ezeknek számos technikai megvalósítása létezik, amelyek ütőképességükben, a résztvevő hallgatók számában, és a tanulásra tett hatásukban komoly különbségeket mutatnak. Néhol csupán egy-egy jól sikerült tételkidolgozás fénymásolata jár kézről kézre. Máshol - vagy máskor - viszont jól szervezett, szinte intézményesített hallgatói tudásbázisokkal találkozhatunk. Ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) működő [[InfoSite]] weboldal, melynek állandó szerkesztőgárdája van, és a felhalmozott anyagok terjedelme kitenné Révai nagy lexikonának első tíz kötetét.
+A definíciónk meglehetősen tág, az oktatás szinte minden területén találkozhatunk hallgatói tudásbázisokkal. Ezeknek számos technikai megvalósítása létezik, amelyek ütőképességükben, a résztvevő hallgatók számában, és a tanulásra tett hatásukban komoly különbségeket mutatnak. Néhol csupán egy-egy jól sikerült tételkidolgozás fénymásolata jár kézről kézre. Máshol - vagy máskor - viszont jól szervezett, szinte intézményesített hallgatói tudásbázisokkal találkozhatunk. Ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) működő InfoSite weboldal, melynek állandó szerkesztőgárdája van, és a felhalmozott anyagok terjedelme kitenné Révai nagy lexikonának első tíz kötetét.
 A hallgatói tudásbázisok az infokommunikáció fejlődésével rohamosan fejlődtek, és egyre kevésbé elhanyagolható tényezői a felsőoktatásnak. A folyamat most is tart. Több hallgatói közösséget vizsgálva hasonló evolúciót tapasztaltunk, és a fejlődés többé-kevésbé elkülönülő stációit állapítottuk meg. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a technikai fejlődés nem csupán mennyiségi, hanem minőségi változást is hozott. Munkánk első felében tehát a hallgatói tudásbázisok fejlődését mutatjuk be általánosságban, majd három esettanulmány keretében konkrét hallgatói közösségekben (BME-VIK, BME-GTK, Corvinus Egyetem).