„VIKWiki:TDK Absztrakt” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|_Siteszerk|TdkFejezet1}} ** !TdkFejezet1 ** TdkFejezet2 ** TdkFejezet3 ** TdkFejezet4 *Definíció*: ''Hallgatói tudásbázisnak'' nevezzük össze…” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
*Definíció*: ''Hallgatói tudásbázisnak'' nevezzük összefoglaló néven minden olyan gyűjtőmunkát vagy szellemi terméket, amelyet hallgatók egy csoportja hozott létre saját maguk illetve a többi hallgató a tanulmányainak segítésére. A hallgatói tudásbázisokat közösségek építik, amelyből a közösség minden tagja profitál, és így vagy úgy minden tag részt is vesz benne. Munkánkban olyan (hallgatói tudásbázist építő) közösségekkel foglalkozunk, amik elsődlegesen hallgatókból állnak és önszerveződőek. | *Definíció*: ''Hallgatói tudásbázisnak'' nevezzük összefoglaló néven minden olyan gyűjtőmunkát vagy szellemi terméket, amelyet hallgatók egy csoportja hozott létre saját maguk illetve a többi hallgató a tanulmányainak segítésére. A hallgatói tudásbázisokat közösségek építik, amelyből a közösség minden tagja profitál, és így vagy úgy minden tag részt is vesz benne. Munkánkban olyan (hallgatói tudásbázist építő) közösségekkel foglalkozunk, amik elsődlegesen hallgatókból állnak és önszerveződőek. | ||
A definíciónk meglehetősen tág, az oktatás szinte minden területén felfedezhetünk hallgatói tudásbázist. Ezeknek számos technikai megvalósítása létezik, amelyek ütőképességükben, a résztvevő | A definíciónk meglehetősen tág, az oktatás szinte minden területén felfedezhetünk hallgatói tudásbázist. Ezeknek számos technikai megvalósítása létezik, amelyek ütőképességükben, a résztvevő hallgatók számában, és a tanulásra tett hatásukban komoly különbségeket mutatnak. | ||
Néhol csupán egy-egy füzet, vagy feladatlap fénymásolata jár kézről kézre. Máshol - vagy ''máskor'' - viszont jól szervezett, szinte intézményesített hallgatói tudásbázisokkal találkozhatunk. Ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) működő | Néhol csupán egy-egy füzet, vagy feladatlap fénymásolata jár kézről kézre. Máshol - vagy ''máskor'' - viszont jól szervezett, szinte intézményesített hallgatói tudásbázisokkal találkozhatunk. Ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) működő InfoSite weboldal, melynek állandó szerkesztőgárdája van, és a felhalmozott anyagok terjedelme kitenné Révai nagy lexikonának első tíz kötetét. | ||
A hallgatói tudásbázisok az infokommunikáció fejlődésével rohamosan fejlődtek, és egyre kevésbé elhanyagolható tényezői a felsőoktatásnak. A folyamat most is tart. Több hallgatói közösséget vizsgálva hasonló evolúciót tapasztaltunk, és a fejlődés többé kevésbé elkülönülő stációit állapítottuk meg. Munkánk első felében ezeket a stációkat mutatjuk be általánosságban, majd konkrét hallgatói közösségekben. | A hallgatói tudásbázisok az infokommunikáció fejlődésével rohamosan fejlődtek, és egyre kevésbé elhanyagolható tényezői a felsőoktatásnak. A folyamat most is tart. Több hallgatói közösséget vizsgálva hasonló evolúciót tapasztaltunk, és a fejlődés többé kevésbé elkülönülő stációit állapítottuk meg. Munkánk első felében ezeket a stációkat mutatjuk be általánosságban, majd konkrét hallgatói közösségekben. | ||
| 22. sor: | 14. sor: | ||
==A készítők== | ==A készítők== | ||
A dolgozat készítői a VIK hallgatói, és az | A dolgozat készítői a VIK hallgatói, és az InfoSite szerkesztőgárdájának tagjai. Radnóti Krisztina a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (GTK) is hallgatója, és az ott működő hallgatói tudásbázis, a BMEKG weblap alapítója, szerkesztője. | ||
Az általunk szerkesztett weboldalak nagy látogatottsága, és sok egyéb jel azt mutatja, hogy ezen weblapoknak nem elhanyagolható hatásuk van a hallgatók tanulási szokásaira, a megszerzett tudásukra és az érdemjegyeikre. | Az általunk szerkesztett weboldalak nagy látogatottsága, és sok egyéb jel azt mutatja, hogy ezen weblapoknak nem elhanyagolható hatásuk van a hallgatók tanulási szokásaira, a megszerzett tudásukra és az érdemjegyeikre. | ||
A saját tapasztalataink alapján úgy sejtettük, - sok hallgatótárssal egyetértésben - hogy az oldalak a hallgatók számára nagyon hasznosak, eredményesebbé teszik a tanulást és erősítik a közösséget. Ám azt is tapasztaltuk, hogy a tudásbázis méretének, látogatottságának - egyszóval: | A saját tapasztalataink alapján úgy sejtettük, - sok hallgatótárssal egyetértésben - hogy az oldalak a hallgatók számára nagyon hasznosak, eredményesebbé teszik a tanulást és erősítik a közösséget. Ám azt is tapasztaltuk, hogy a tudásbázis méretének, látogatottságának - egyszóval: jelentőségének - növekedtével a vele együtt járó problémák és konfliktusok is nőttek, sokasodtak. | ||
A konfliktusok kezelésének első, legnehezebb lépése a probléma felderítése, megfogalmazása. 2004 decembere óta az | A konfliktusok kezelésének első, legnehezebb lépése a probléma felderítése, megfogalmazása. 2004 decembere óta az InfoSite szerkesztőgárdája tudatosan kutatja a weblap hatásait, igyekszik megfogalmazni a problémákat és felmerülő kérdéseket, hogy azokra a hallgatókkal és oktatókkal közösen választ tudjon adni. | ||
Ennek állomása jelen dolgozat, melynek elkészítése során rengeteg véleményt gyűjtöttünk össze, és érdekes összefüggésekre jutottunk. Átfogóbb, tisztább képet kaptunk a hallgatói közösségben lejátszódó folyamatról. Tapasztalatainkat olyan formába hoztuk, mely reményeink szerint alkalmas lesz azok továbbadására, mind a kar hallgatói és oktatói felé, mind a többi kar és intézmény felé. | Ennek állomása jelen dolgozat, melynek elkészítése során rengeteg véleményt gyűjtöttünk össze, és érdekes összefüggésekre jutottunk. Átfogóbb, tisztább képet kaptunk a hallgatói közösségben lejátszódó folyamatról. Tapasztalatainkat olyan formába hoztuk, mely reményeink szerint alkalmas lesz azok továbbadására, mind a kar hallgatói és oktatói felé, mind a többi kar és intézmény felé. | ||
| 37. sor: | 29. sor: | ||
==Motiváló szakirodalom== | ==Motiváló szakirodalom== | ||
Idézet a Kooperatív tanulás [5] könyv "Előszó a magyar kiadáshoz" fejezetéből: | Idézet a Kooperatív tanulás [5] könyv "Előszó a magyar kiadáshoz" fejezetéből: | ||
| 44. sor: | 35. sor: | ||
Összehasonlítottam a látottakat a hazai számonkérési szokásokkal. A tanár óra elején felüti a naplót. A gyerekek bújnak a pad alá, rettegnek, hogy épp az ő nevüknél lapozódik fel a könyv. Végül elhangzik a név (de hiszen Karinthy ezt nálam jobban megírta már…), a gyerekek megkönnyebbülnek, a kiválasztott megizzad. Megkezdődik a felelés. (...) Versengő helyzet ez, amelyben egymás ellen kell jól teljesíteni. A kooperáció halvány jele is, amit jellemző módon súgásnak hívunk, csalásnak minősül. Spencer Kagan olyan rendszert kínál, amelybe be van építve, mint szükségszerű elem, a segítés, az együttműködés. „Építő egymásra utaltságnak” nevezi egyik alapelvét, amelynek lényege, hogy a pedagógus által irányított rendszerben a gyerekek tevékenysége és megoldandó feladatai úgy vannak jelen a csoportban, hogy egymás nélkül nem boldogulnak, együttműködés nélkül a feladat megoldhatatlan. A kooperatív tanulás rendszerébe be van építve – hasonlóan ahhoz, ahogy a mi létező rendszerünkben a versengés – a kooperáció." | Összehasonlítottam a látottakat a hazai számonkérési szokásokkal. A tanár óra elején felüti a naplót. A gyerekek bújnak a pad alá, rettegnek, hogy épp az ő nevüknél lapozódik fel a könyv. Végül elhangzik a név (de hiszen Karinthy ezt nálam jobban megírta már…), a gyerekek megkönnyebbülnek, a kiválasztott megizzad. Megkezdődik a felelés. (...) Versengő helyzet ez, amelyben egymás ellen kell jól teljesíteni. A kooperáció halvány jele is, amit jellemző módon súgásnak hívunk, csalásnak minősül. Spencer Kagan olyan rendszert kínál, amelybe be van építve, mint szükségszerű elem, a segítés, az együttműködés. „Építő egymásra utaltságnak” nevezi egyik alapelvét, amelynek lényege, hogy a pedagógus által irányított rendszerben a gyerekek tevékenysége és megoldandó feladatai úgy vannak jelen a csoportban, hogy egymás nélkül nem boldogulnak, együttműködés nélkül a feladat megoldhatatlan. A kooperatív tanulás rendszerébe be van építve – hasonlóan ahhoz, ahogy a mi létező rendszerünkben a versengés – a kooperáció." | ||
Mint ahogy a szerző a bevezetőben később utal rá, a kooperáció nem minden helyzetben, feladatnál jó módszer, de a megfelelő | Mint ahogy a szerző a bevezetőben később utal rá, a kooperáció nem minden helyzetben, feladatnál jó módszer, de a megfelelő esetekben sokkal motiváltabb, így hatékonyabb tanulást eredményez. Úgy gondoljuk, a felsőoktatásban is teret kell adni a kooperáció módszerének, az együttműködés ("Építő egymásra utaltság") begyakorlásának, és erre kiváló lehetőség az önszerveződően egyébként is létrejövő Hallgatói tudásbázis. | ||
Az [1] irodalom egy konferencia, az IFIP TC3 Lifelong Learning Working Track anyagának kivonata. A konferencia szervezői az oktatás, a gazdaság és a társadalom jövőjét az "élethosszig tartó tanulásban" ("a bölcsőtől a sírig") látják, melyet az infokommunikáció rohamos fejlődése tesz | Az [1] irodalom egy konferencia, az IFIP TC3 Lifelong Learning Working Track anyagának kivonata. A konferencia szervezői az oktatás, a gazdaság és a társadalom jövőjét az "élethosszig tartó tanulásban" ("a bölcsőtől a sírig") látják, melyet az infokommunikáció rohamos fejlődése tesz lehetővé. | ||
A jövőképük, és annak indoklása mellett rengeteg szükséges változást sorolnak fel. Az egyik javaslat a Világbanktól származik (a könyvben a 10. oldal): <span style="color:blue">Ez a mondat nem jó!</span> | A jövőképük, és annak indoklása mellett rengeteg szükséges változást sorolnak fel. Az egyik javaslat a Világbanktól származik (a könyvben a 10. oldal): <span style="color:blue">Ez a mondat nem jó!</span> | ||
| 56. sor: | 47. sor: | ||
Az [1] irodalom szerzői fontos szerepet nyilvánítanak a folyamatban a felsőoktatási intézményeknek, a változtatásokat elsősorban az intézményvezetőktől és az állami felügyeleti szervektől várják. | Az [1] irodalom szerzői fontos szerepet nyilvánítanak a folyamatban a felsőoktatási intézményeknek, a változtatásokat elsősorban az intézményvezetőktől és az állami felügyeleti szervektől várják. | ||
Úgy gondoljuk, az eddig kialakult, infokommunikációra építő hallgatói tudásbázisok tökéletesen konformak az IFIP TC3 Taskforce kitűzéseivel, azok "alulról | Úgy gondoljuk, az eddig kialakult, infokommunikációra építő hallgatói tudásbázisok tökéletesen konformak az IFIP TC3 Taskforce kitűzéseivel, azok "alulról építkező" megvalósításai. | ||
<span style="color:gray"> | <span style="color:gray"> | ||
Munkánk során célunk feltárni az igényt, mely életre hívta az oldalt, és kidolgozni a célkitűzést, ami a tevékenységüket maradéktalanul hasznossá teszi. Megfigyeltük, hogy az InfoSite-ot létrehozó motiváció egyáltalán nem egyedi a felsőoktatásban, erre alakítottuk ki a "hallgatói tudásbázis" fogalmát. Az | Munkánk során célunk feltárni az igényt, mely életre hívta az oldalt, és kidolgozni a célkitűzést, ami a tevékenységüket maradéktalanul hasznossá teszi. Megfigyeltük, hogy az InfoSite-ot létrehozó motiváció egyáltalán nem egyedi a felsőoktatásban, erre alakítottuk ki a "hallgatói tudásbázis" fogalmát. Az InfoSite történetét összevetve a BMEKG és egyéb hallgatói tudásbázisok történetével érdekes összefüggéseket - közös technológiai lépcsőket fedeztünk fel. | ||
Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a hallgatói tudásbázisok már most olyan mértékű hatással vannak az ismeretszerzés folyamatára, hogy fontos, hogy minden érintett megfontoltan gondolkodjon és cselekedjen e téren. Ez csak akkor valósulhat meg, ha kellő ismeretekkel rendelkezünk a hallgatói tudásbázisokról. Dolgozatunk ezért a jelenség vizsgálatával, értelmezésével foglalkozik. Munkánk lényeges részét jelenti VIK és GTK hallgatói tudásbázisainak létrejöttének esettanulmány-szerű elemzése. Részletesen kitérünk jelenlegi állapotra is, kiemelve az előnyös hatásokat, rámutatva a nehézségekre. Mikor elkezdtük e dolgozat írását, két célt tűztünk ki magunk elé: Egyrészt minél részletesebben feltárni, hogy a hallgatói tudásbázisok fejlődése hogyan hat a hallgatók tudására. Másrészt pedig gyakorlati következtetéseket levonni azzal kapcsolatosan, hogy milyen hozzáállást érdemes az érintetteknek - hallgatóknak és oktatóknak - tanúsítani. | Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a hallgatói tudásbázisok már most olyan mértékű hatással vannak az ismeretszerzés folyamatára, hogy fontos, hogy minden érintett megfontoltan gondolkodjon és cselekedjen e téren. Ez csak akkor valósulhat meg, ha kellő ismeretekkel rendelkezünk a hallgatói tudásbázisokról. Dolgozatunk ezért a jelenség vizsgálatával, értelmezésével foglalkozik. Munkánk lényeges részét jelenti VIK és GTK hallgatói tudásbázisainak létrejöttének esettanulmány-szerű elemzése. Részletesen kitérünk jelenlegi állapotra is, kiemelve az előnyös hatásokat, rámutatva a nehézségekre. Mikor elkezdtük e dolgozat írását, két célt tűztünk ki magunk elé: Egyrészt minél részletesebben feltárni, hogy a hallgatói tudásbázisok fejlődése hogyan hat a hallgatók tudására. Másrészt pedig gyakorlati következtetéseket levonni azzal kapcsolatosan, hogy milyen hozzáállást érdemes az érintetteknek - hallgatóknak és oktatóknak - tanúsítani. | ||
</span> | </span> | ||